Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

Záhonyéi beszélgetések • • Öröm az szó A tanácselnök rózsaszín fü­zetet szorongatott a kezében, amikor belépett a pártirodá­ba. A titkár vizsgázott az esti egyetemen, azután egy kicsit összegyűltek a megbeszélni és tisztázni valók. Ülök az asztal végén, figye­lem a párbeszédüket, s azon kapom magam, hogy minden olyan ismerősen cseng, mint­ha régen itt élnék. Persze so­kat beszélgettünk a két nap­ban az ámúgy is rendezett község tervszerű fejlődéséről. Az áfész szép presszót, ven­déglőt épített, most pedig bol­tot és büfét létesít az orsó­üzem mellett. Aztán út épül sok társadalmi munkával, a pártház mellett OTP-fiók, tervbe vettek egy fogorvosi lakást. A ktsz új telephelyet kap, hogy végre fejlődhessen. Az iskola udvarán téglahal­mok jelzik, hogy van miből megépíteni a politechnikai műhelyt. Csak éppen kivitele­ző nincs, ami a tanácselnök füstölgéséből derül ki. A mar­cali ktsz nem tudja vállalni. A titkár száján kicsúszik egy nem éppen dicsérő szó, aztán megkérdi, hogy legalább ár­ajánlatot küldtek-e. — Azt sem — tárja szét a karját Gombai János. — Hát ezen ültek három hétig! Látom a titkár csalódott I arcán, hogy ugyancsak felbo­rította ez a levél a terveiket. Megértő tanácstagok Pedig heves vitában győz­ték meg a kommunisták a ta­nácstagokat arról, hogy áldoz­zanak a politechnikai mű­helyre, s szervezzenek társa­dalmi munkát is a fölépítésé­re. ' — örültünk, hogy sikerült megértetni az emberekkel, hogy ne forgácsoljuk szét az erőnket, s lássunk hozzá a műhely, majd pedig a hozzá csaltakozó tornaterem meg­építéséhez — mondja Ujj Im­re. — A választás eredménye, hogy most tevékenyebb a ta­nácstestület. A falugyűléseken például olyan meglepő javas­latok hangzottak el, hogy a tanács mérje föl utcánként, hol nincs szükség a közkutak- ra. Szívesen segítenek a szom­szédok meggyőzésében, hogy vezettessék be a vizet, mert évente hetvenezer forintra rúg a közkutak fogyasztása, s ha' ezt az összeget sikerülne meg­fogni, ennyivel többet fordít­hatnának fejlesztésre. Az értékeli igazán a böhö- nyeiek önzetlen javaslatait, aki arra is emlékszik, hogy húsz évvel ezelőtt előbbrevaló volt nekik az apaállat-istálló, mint a művelődési otthon épí­tése, s még ma is isszák a döntésük levét. A népírontbizottság sokat segített a falugyűlések meg­szervezésében. A községi párt- bizottság nagy gondot fordí­tott arra, hogy rátermett nép­frontelnököt válasszanak, olyat, aki jó értelemben lo­kálpatrióta. Erre a posztra mindenki a tsz nyugdíjas fő­könyvelőjét, Bakos Józsefet tartotta a legalkalmasabbnak, aki egyben megyei tanácstag is. A községpolitikát segíti, hogy a népfrontelnökség már megkötötte a tanáccsal az együttműködési megállapo­dást Házhelyek északon — Mi is igénybe vettük a közelmúltban a népfront segít­ségét — sorolja a titkár. — Elhatároztuk ugyanis, hogy új utcákat nyitunk, s aki épí­teni akar, ott vehet házhelyet. De hol legyen Böhönye új te­lepülése? Egyetértettünk a népfront javaslatával, hogy az északi részen, a Bethlen Gá­bor utcáról nyissuk meg az el­ső utcákat. Ök tájékoztatták a lakosságot a lehetőségről. Ami azt illeti, egy kicsit elszámí­Egy év tapasztalata Igazságosabb a lakó sei osztás Nehéz az előtörlesztés — Több kölcsönt adhatnának a vállalatok Több mitit egy év telt el a lakásgazdálkodásról szóló jog­szabályok megjelenése óta. A Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöksége tegnap meg­tárgyalta a közvélemény ér­deklődésének középpontjában álló új lakásgazdálkodási rendszer tapasztalatait a szo­ciális bizottság tájékoztatása alapján. A szakszervezet a jogszabály pozitív vonásaként értékelte, hogy nem ad lehe­tőséget a protekcióra, kötele­ző a nyilvánosság az elosztás után. A kiutalásokat alapos és körültekintő kivizsgálások elő­zik meg, társadalmi bizottság bírálja el az igényeket. A me­gye három városában, öt nagyközségében alakult ilyen bizottság, s ezekben tevéke­nyen részt vesz a szakszerve­zet. A rendelkezések nagy szo­ciálpolitikai kedvezményeket biztosítanak. Éppen ezért a lakáselosztás- igazságosabb, - az egyes jövedelemi kategó­riáknak megfelelően . juthat­nak a családok olcsóbb vagy drágább lakáshoz. Persze gond is akad, a fia­tal házasok, a kis keresetű, nagycsaládos munkások és a nyugdíjasok körében anyagi problémák tapasztalhatok. Például a szanálás miatt más lakásba költözőket nem illeti meg az 1971. július 1-én meg­állapított lakbérkülönbözet, s emiatt nagy a többletkiadá­suk. Ugyancsak gondot okoz a lakás-használatbavételi díj megfizetése is egyes rétegek­nél. Az új lakáshoz jutó csa­ládok túlnyomó része a szo­ciálpolitikai kedvezmények el­lenére csak úgy tudja megfi­zetni a díjat, ha személyi köl­csönt, hitelt stb. vesz föl. Az elnökség szorgalmazta, hogy a lakásügyi hatóságok, ahol szükséges, progresszívan álla­pítsák meg a részletkedvez­ményt, úgy, hogy a kezdeti időszakban kevesebbet kelljen fizetni. Nagy az előtörlesztés a ta­nácsi értékesítésű lakásoknál, mert például a telekárak ma­gasba szöktek, a tulajdonosok kihasználják a kényszerhely­zetet. Egy kétgyermekes csa­lád a kedvezmény ellenére hatvanezer forint előtörlesz­tést fizet egy kétszobás la-' kásért. Az OTP-társasházak- ban egy kétszobás, összkom­fortos lakás előtörlesztése száz-százhúszezer forint. Ilyet csak azok a munkások tudnak vásárolni, akik más anyagi forrással is rendelkeznek, örököltek, a vidéken élő szü­lők segítenek. A szociális szempont tehát csak korláto­zottan érvényesül e lakásfaj­ta elosztásában. A vállalatok általában ka­matmentes kölcsönökkel segí­tik az építkező dolgozókat. Az elnökség szerint emelni kelle­ne a kölcsönök' összegét, s jó volna azokat még gondo­sabban elosztani. Megoldandó feladat e kölcsön lehe'tőségé­költség­dolgozó nek megteremtése e vetési rendszerben szerveknél. A szakszervezetek eddig is véleményt formáltak a bérből és fizetésből élők nevében a lakásépítkezéseket, az elosz­tást és a gazdálkodást érintő kérdésekben, hiszen testületi üléseken tárgyaltak több ezzel összefüggő témát. A szakszer­vezeti tagok véleményét ösz- szegyűjtve kiderült, hogy né­hány problémát csak a jog­szabályok esetleges módosítá­sával lehetne megoldani, ép­pen ezért az elnökség úgy fog­lalt állásst, hogy a jelentésből, a vitában elhangzottakról tá­jékoztatja a megyei párt-vb-1, valamint a megyei tanács vég­rehajtó bizottságát. Ezenkívül a lakásgazdálkodásban a jö­vőben még szorosabban együttműködik a megyei ta­nács végrehajtó bizottságával. tottuk magunkat, több az igény, mint a házhely. Vajon mekkora a tenni aka­rás a fiatalokban, ahol példát mutatnak a felnőttek az Ösz- szef ogásban ? — Szerettük volna a ktsz, az orsózó, a terület KlSZ-szer- vezetét jobban bekapcsolni a községfejlesztésbe, hiszen erre szerződést kötöttek a tanács­csal. Sajnos, nem szervezték meg úgy a parkosítást, ahogy mi szerettük volna, így aztán a vb-ülésünkön a KISZ-csúcs- titkárt meg az alapszervezete­ket elmarasztaltuk. — Egyébként elégedett a pártbizottság a KlSZ-szerve- zetekkel? — A területi KlSZ-szerve- zet létszáma a legnagyobb, negyvenhat fiatal tevékeny­kedik benne. Korábban telje­sen szétzilált volt ez az alap­szervezet, a választás után azonban föllendült a munka, sikeresen zárták az oktatási évet, társadalmi munkát szer­veztek a tsz-ben. Most kap­tuk meg a KISZ-titkár, Mol­nár Margit tagfelvételi kérel­mét. Sokat tanult a szüleitől, akik régi mozgalmi emberek. Ütőképes gárda Szinte sugárzott Ujj Imre arca, amikor kimondta az or­sóüzem KISZ-szervezetének a nevét. Látszott, milyen nagyra becsüli a textilipari munkát végző fiatalok igye­kezetét. — Ütőképes gárda, s megfe­lelő színvonalon végzi a poli­tikai munkát. Nagyszerűen si­"került a KISZ-oktatásuk, gaz­dag a kulturális tevékenysé­gük, pedig a községi klubba járnak. Gerencsér Zsuzsa, a KISZ-titkár fiatal párttag, érettségizett lány, s megvan a kellő szervezőkészsége. Hol üzemet csinosítanak műszak után, hol zöldséget szednek a tsz kertészetében. Erre az alapszervezetre lehet alapozni. Ami nagy szó, példamutató a párttagajánlásuk, négy fiatalt küldtek a kommunisták sorai­ba. Örömmel terelte a szót a pártbizottság titkára a nőkre, dicsérve az áfész, a tsz, a ktsz nőbizottságát. Mindhárom ha­tározottan képviseli a nők ér­dekeit. — Májusban , értekezletre hívtuk meg a község negy­vennyolc kommunista leányát és asszonyát, örültünk, hogy elismerték az érdekükben ho­zott intézkedéseket. Például a termelőszövetkezeti nők meg­köszönték, hogy a több gyer­mekes anyák munkaidejét csökkentették. S van-e nagyobb öröm, mint ha észreveszik és elismerik a politika eredményét. Lajos Géza (Folytatjuk.) Új gépek a Mechanikai Művek marcali kendenzátoriizeméhei Az olasz importból származó • fóliavágó gép sajtolásos mód­szerrel alapanyagot készít. Napi teljesítménye 10 ezer darab anódfólia. Három műveletet végez egyszerre helyező gép. a félautomata kivezető­Korszerű gyepművelés 23 tsz-ben Megyénkben az elmúlt idő­szakban a rétek, legelők szé­na-, iiielve íühozama — kevés kivételtől eltekintve — nem volt kielégítő. Ez az. állapot a hosszú évtizedekre visszavezet­hető elhanyagoltságból ered, hiszen köztudott, hogy sok he­lyütt mostoha sors jutott a gyepterületeknek: ami termett betakarították, legeltették, de a hozam növelésére nem sok gondot fordítottak. Egy me­gyei összesítés tanúsága sze­rint 1968-tól a múlt évig a x’é- tek szénahozama 10,3—17-3, a legelőké pedig 10,3—13.4 má- •sa véitt váltakozott holdan­Vo'tak és vannak persze példás gyepgazdálkodást foly­tató termelőszövetkezetek is a megyében, s örvendetes, hogy ezeknek a száma egyre emel­kedik. Nem- része van ebben a «nt nvúitoit állami tám<" =k ős a szaktanács­adásnak is. A Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség termelésfejlesztési osztályától kapott tájékoztatás szerint je­lenleg 23 somogyi termelőszö­vetkezetben együttvéve kere­ken 480Ü holdnyi területen fo­lyik állami támogatással kor­szerű gyepművelés, illetőleg gyep javítás. A rét- és legelő- gazdálkodás fejlesztésére a gazdaságok csaknem 3,2 millió forint dotációt kapnak. Hogy az állami támogatást okszerűen felhasználhassák a termelőszövetkezetek, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szakta­nácsadókat jelölt ki. Az állami támogatásban részesülő hu­szonhárom közös gazdaság zö­mében — tizennyolcán — és a terület nagyobb részén — több mint 3400 holdon — a felügye­lőség munkatársai látják el a szaktanácsadói tennivalókat. Valószínű — hiszen ezt máris eredmények bizonyítják —, hogy ők is és a többi szakta­nácsadó szerv, intézmény dol- gazói is jó szolgálatot tesznek ezzel a termelőszövetkezetik­nek. Dinnyeérés »Összkomfortos kunyhó« — ez jut először eszébe az em­bernek ott Rácegres mellett, ha Kovács Józsefek lakhelyé­re pillant. A »kunyhó« tetején tévéan­tenna ágaskodik, a konyhai rész ajtaján bepillantva gáz­tűzhelyre téved a szem. De van itt lemezjátszó és nádfe- deles garázs is. Az elkerített részen tucatnyi kacsa totyog, baromfiak rohanak a »házi­asszony« markából kihulló szem után. . Kovácsék dinnyések. Ahe­lyett, hogy részletekbe bocsát­koznánk, milyen szakemberek, csak annyit mondunk: csányi dinnyések. Ez elég sokat sejtet róluk. A csányiaiknak, hordák­nak már hitelük van, Somogy­— Sz már éréit, az ott még zöld. ban: szakértelmüket munká­jukkal bizonyították. Pedig ez a nyár nekik sem kedvezett eddig. Miért? — A dinnye alsó fele hamar rothadni kezd. Nem tud meg­száradni. Mindennap eső éri meg harmat Nagyon nagy a harmat. Azért a szakmai büszkeség most is a régi­— Mi csányiak vagyunk. A hortiak is tőlünk lesték el a dinnyésség tennivalóit! Mert a dinnye olyan, mint a kisgye­rek. Éjjel-nappal föl kell kelni hozzá. Nincs meghatározott munkaidő. Mindig munkaidő van. Hat-hét hónapig egyfoly­tában. Több mint fél évet vannak távol az otthonuktól. — Megszoktuk. Valahogy úgy van ez, hogy nem is tud­nánk tavasszal otthon marad­ni. Március ötödikén kiürül a falu. Ősszel, szeptember havá­ban pedig már nem lehetne itt­fogni bennünket, húz a szí­vünk haza. A gyerekeink ál­talában nem is otthon szület­nek. Közülünk a feleségem Alsó-Dabason, a lányom, Vali pedig Tiszakürtön. Csak én születtem Csányban. Téli gye­rek vagyok. Második éve, hogy itt dol­goznak. A magyaratádi szövet­kezet — úgy látszik — elége­dett volt velünk. — Nem is szeretünk minden évben máshová menni. Ezelőtt kerek hét esztendeig egy kecs­keméti téesznek dolgoztunk. Kovács József ez évre »be­szervezte« a bátyját is az egyik somogyi szövetkezetbe. Ráksi- ba is kellett egy csányi diny- nyés. Tizennégy éves kora óta sze­gődik el dinnyetermelésre. Ak­kor halt meg az apja. — Kellett, aki a helyébe lép­jen. Nemzedékek öröklik a szak­mát. Többnyire a házasságok is dinnyés családból származó lány és fiú között kötöttéinek. S ha nem? — Van erre is példa. De leg­többször a más foglalkozásúból is dinnyés lesz. Még a taní­tónkból is az lett... Ügy mondják: a-jó dinnyés rpár a labdaformájú termés színéről, »bajuszáról« is meg tudja állapítani, hogy jó-e. A »kétes eseteknél« pedig a ko­pogtatás segít. A dinnye hang­ja minőségének árulója. Azt hiszem a vásárlók sok­ért nem adnák, ha birtokában lennének e képességeknek, L. L. Somogyi Néplap\ J

Next

/
Thumbnails
Contents