Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

Felelősséggel felsőfokon Zsúfolt, balesetveszélyes helyen A megye zöldség- és gyű-1 mölcsellátásának javítására olyan intézkedési terv készült, mélynek következetes végre­hajtása biztosíték, hogy meg­szűnnek végre a krónikus gon­dok. Örömmel és bizakodással írtak te ezt a mondatot, hi­szen olyan problémára ad vá­laszt, amelyik élénken foglal­koztatta és foglalkoztatja egész közvéleményünket, köz­vetlenül érinti a termelőket, a forgalmazókat és nem utolsó­sorban -a fogyasztókat Röviden úgy lehet mondani: társadalmi ügy, s ahogy a me­gyei tanács állást foglalt pén­teki ülésén, valamennyiünk kötelessége, hogy a tarthatat­lan állapoton változtassunk. Igaz, elhangzott ez már koráb­ban is, és történtek részintéz­kedések, de ezek korántsem hasonlíthatók a mostani elha­tározáshoz, amely céltudato­san hangolja össze a termelés­ben,- a forgalmazásban részt vevó megyei szervek tevékeny­séget Úgy véljük, ettől az összhangtól függ, hogy sike- . rül-e a jtíí elgondolásokat va­lósággá érlelni. Pm adottságok ismeretében 196$ óta fokozatosan csök­kent és tavaly elérte a mély­pontot a megyében a zöldség­termő terület. A hanyatlásnak több oka van. A korszerűsödő nagyüzemi gazdaság üzemi szerkezetébe az élőmunkaerő hianya mellett mind kevésbé illeszthető be a kisüzemi mód­szerű zöldségtermesztés. A me­gye mezőgazdaságára jellemző tőkeszegénység ezt az ágazatot fokozottan sújtotta. Tovább rontotta a helyzetet a gyenge szakember-ellátottság az öntö­zéses zöldségtermesztés felté­teleinek hiánya, az alacsony , relvásárlási ár. valamint az, hogy nem állnak rendelkezés­re megfelelő választékban a nagyüzemi termei esne alkal­mas fajták. A gyümölcstermelésnél bi­zonyos mértékig más jellegűek a nehézségek. A nagyüzemi gyümölcsösök — melyeket fő­ként a második ötéves terv időszakában telepítettek me­gyénkben — adottak. De vala­mennyi nem minősíthető jó­nak, jórészt még mindig hiá­nyoznak a termelés biztonsá­gához szükséges járulékos be­ruházások. A zöldségtermő terület csök­kenése, a gyümölcsösök elha­nyagolt állapota miatt romlott az ellátás. Különösen primőr­árukból és olyan zöldségfélék­ből akadozott az ellátás, me­lyek termesztése több kézi munkát igényel. A kereskede­lem nem tudta ellátni megfe­lelő mennyiségű, minőségű és összetételű áruval a fogyasztó­kat, az árak jelentősen emel­kedtek, nemegyszer indokolat­lanul magasabbak voltak a felvásárlási áraknál. Szakosodás, bázisgazdaságok Kormányprogram foglalko­zik a zöldség- és gyümölcs- termesztés fejlesztésével. Nem mindegy azonbah, hogyan élünk ezekkel az ösztönző in­tézkedésekkel. Mert ahogy a pénteki tanácsülésen elhang­zott, a zöldségtermesztés gaz­daságosságának megteremté­sével egyenrangú gazdaságpo­litikai kötelezettség a hiányok, a zavarok mielőbbi megszün­tetése. A feladatokat komplex módon kell meghatározni. Az' intézkedési terv, amelyet jó­váhagyott a megyei testűiét, ennek .szellemében készült el. Több felszólaló hangsúlyoz­ta, hogy a termelés stabilizá­lása megkívánja a bázisgazda­ságok kialakítását. Nem megy ez magától, nélkülözhetetlen hozzá, hogy a termelőüzemek, a termeltetők és a forgalma­zók között szervezettebb, a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés . bontakozzon ki. (Az intézkedési terv ponto­san meghatározza ezzel kap- •esolatban a feladatokat) Utaltak már rá, hogy az együttműködés alapkövetel­mény a program sikeréhez. Szükség van a termelőüzemek kooperációjára is. Gondolunk itt például a vásárlási kedvez­ménnyel beszerezhető, nagy teljesítményű gépsorok megfe­lelő kihasználása céljából ki­alakuló társulásokra, vagy egyéb, a korszerű termelést szolgáló közös beruházásokra. »Csakis a bázisgazdaságok kialakulása, a szakosodás, a célszerű együttműködés hoz­hat fordulatot« — állapította meg a megyei tanács. A háztáji kertészkedésért Egyetlen gondolattal szeret­nénk foglalkozni még: a ház­táji termeléssel. Az előterjesz­tett anyagban is, a vitában is különös hangsúllyal került ez szóba — és nem véletlenül. „A háztáji kertészkedés fejleszté­se igen gyorsan és igen haté­konyan segíthetne a gondok mielőbbi megszüntetésében. Valljuk be, hogy a háztájiban evvel az ágazattal kevesebbet törődtünk a kelleténél. És jog­gal vetődik föl a kérdés: ha. a háztáji és a közös egységé­nek az elvét olyan gyümölcsö­ző módon valóra tudtuk válta­ni az állattenyésztés — kivált a sertéstenyésztés, -hizlalás — terén, miért ne tudnánk ha­sonló eredményt elérni a ker­tészkedésnél? Szándék, elhatá­rozás és együttműködés dolga ez! A spontán kialakult háztá­ji kertészetek bizonyítják, jár­ható út lenne ez. De hádd te­gyük hozzá: mennyivel inkább azzá válik, ha szervezetten foglalkozunk vele és teszünk is érte! A megyei tanácsülésen egy­értelműen kialakult az állás­pont, mit kell tenni. Jellemez­ze az a felelősségérzet a továb­bi munkát is, amely áthatotta az előkészületeket, a célok meghatározását! í Vörös Márta Naponta négyszázötven autóbusz — Felhívjuk a kedves uta­sok figyelmét... Fiatal, csengő gyerekhang közli az utasokkal Siófokon, hogy' melyik állásból és hová indul, illetve érkezik autóbusz, — Ezt az 'újításunkat az utazóközönség jobb tájékozta­tása végett az idén vezettük be. Felvettünk két tanulót, akinek feladata a menetrend figyelemmel kísérése és az utazók pontos tájékoztatása, így forgalmi dolgozóinknak több idő jut más, fontos mun­kák elvégzésére — tájékozta­tott Hegyi Jenő, a Volán 13. sz. Vállalat siófoki üzemegy­ségének igazgatója. Tavaly elsősorban azok. akik Siófok külterületén — Szépiákon, Balatonszabadiban — üdültek, arra panaszkod­tak, hogy az esti órákban nincs autobus», illetve az utolsó járatok már korán el-> mennek, s ezért nem tudnak a város központjába bemenni egy-egy hangversenyre, mozi­vagy más előadásra. Csak ak­kor, ha vállalták a visszagya- loglás kényelmetlenségét, ami eléggé vészélyes is volt a for­galmas főútvonal mentén. — Változtattak ezen a hely­zeten? — Igen. Sűrítettük helyi já­rataink számát. Azt vettük fi­gyelembe a menetrend készí­tésénél, hogy a város'' külső területein nyaralóknak * is le­gyen módjuk Siófok központ­jában a szórakozásra. A ba- Latonszabadl és a széplaki vá­rosrészbe is éjfél körül indul­nak vissza az utolsó autóbu­szok — válaszolt az igazgató. Belső üzemszervezéssel a tavalyi 280 óráról', havi 210 órára csökkentették a buszve­zetők munkaidejét, s emellett növekedett a keresetük. ‘Ez azért is jelentős, mert így pi­hentebben végezhetik felelős­ségteljes munkájukat, ezáltal csökken a baleseti veszély. Nem tudtak viszont azon az' állandó baleseti veszélyen változtatni, amit a jelenlegi autóbusz-»pályaudvar« hely­zete, illetve a zsúfoltság okoz. — Naponta 440 autóbusz ér­kezik, indul ebből a szűk ut­cából, itt van a 13 taxinak, » 6 tehertaxinák is asz állomás­helye. Erre járnak a tejüzem­nek, az utasellátónak a kocsi­jai, a postának a buszokhoz, vonatokhoz, vagy onnan cso­magot szállító targoncái. Meg aztán nagyim sok magángép­jármű is parkol az állomás előtt, hogy ne kelljen a kije­lölt helyen díjat fizetni. Nagy szükség lenne már egy új, korszerű pályaudvarra, mert a jelenlegi még szükségmegol­dásnak se nagyon felel meg. Tapasztaltuk, mennyire iga­za van Hegyi Jenő üzemegy­ség-igazgatónak. Csak az au­tóbuszvezetők felelősségérze­tének, figyelmének köszönhe­tő, hogy nem történik itt sú­lyos baleset Hiszen egy-egy forgalmas .napon 10—15 ezer ember érkezik ide, illetve in­dul innen. Többségük kény­telen még rossz idő esetén is a szabadban várakozni, mert a vasútállomás ugyancsak ki­csi már a jelenlegi nagy for-« gaiomhoz. A busz elővételi pénztára olyan szűk, hogy legföljebb 2—3 utas fér el egyszerre. Tudjuk, hogy az új siófoki autóbusz-pályaudvar tervei készülnek, de a valóra váltás­ig még sok idő telik el. Addig is találni kellene valamilyen megoldást — a taxi-, teher - taxi-állomás áthelyezésével, a parkoló járművek kitiltásával —, hogy a jelenlegi zsúfoltsá­gon, állandó balesetveszélyen enyhítsenek. Szalai László Táborzáró vetélkedő TERÜLETFEJLESZTÉS Milyen lesz Kaposvár az ezredfordulón? A siófokiak tudtak legtöbbet megyénkről Army? máris bizonyos, hogy egészen más, mint jelen­leg. A kormány területfejlesz­tési elképzeléseiben sajátos szerep vár a megyeszékhely­re: a S^város körül nagyobb ütemben fejleszteni szándéko­zott városgyűrű (a vidéki nagy­városok) egyik része lesz Ka­posvár is, azzal a világos sze­reppel, hogy felfogja és ma­gába olvassza a fél-északi irányba vándorló népességet. Regionális szerepkört' kapott tehát a város a területfejlesz­tési elképzelésekben, s ebből következik, hogy felsőfokú funkcióra van szüksége. Erről tanácskoztak a napokban — Kaposvár jövőjéről — a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei Szervezetének rendezésében, a városi tanács épületében az érti ekeit szak­emberek. A város fejlődését tehát az ezredfordulóig két dolog befo­lyásolja majd. Egyrészt a. meg­lévő ipar fejlődésének útja, másrészt pedig a felsőfokú funkciók fokozatos kiépülése, megteremtése. Ami az ipart Me ti, nagyjá­ból elmondhatjuk, hogy lezá­rult egy szakasz, az extenzrv fejlesztés, a telepítés ideje. A megyeszékhely iparának fejlő­dése a jövőben a jelenlegitől eltérő utat jár: a mai állapot­tal szemben egy nagyobb haté­konysággal működő, dinanii- km gazdasági és ipari fejlődés feheteíeit széleskörűen elóse- eä? es biztosító ipáéi bázis megerősödését szolgálja. A számítások szerint a -fejlődés kulcstényezői a gépipar ágai (finommechanikai és híradás­technikai ipar), a könnyűipar­ban a textil- és ruhaipar, az élelmiszeriparban pedig-a hús- • ipar lesznek. Az ipar intenzív fejlődése mellett változatlanul rendel­kezésre állnak még munka­erő-tartalékok, elsősorban a nők köréből. S a város fejlő­désének a bevándorlás to­vábbra is számottevő eleme marad. Nagyobb Stemű fejlesztésre vár a szolgáltató ipar, amely -kapacitását és a szolgáltatás­ban dolgozó munkások számát tekintve meglehetősen ala­csony színvonalú. Ide tartozik, ipari szolgáltatásként a szállí­tás is. A MÁV terve2ett pálya­építése után nagyobb fejlesz­tésre nincs szükség. Egészen más a helyzet a Volán Válla­latnál, mely a jelenlegi terv­időszakban korszerűsíti jár­műpark járt, de nagyabb beruhá­zást nem tervez. Az így nyert kapacitásbővítés azonban alig­ha lesz elegendő a következő — ötödik — tervidőszakban. A város regionális sze­repköre hallatlan nagy felada­tokat ró a városra, ugyanis al­kalmassá kell tenni Kapos­vár ma még nem minden szempontból vonzó városi szervezetét a felsőfokú szerep­körre. Ezért egyrészt ki kell alakítani az intézményeknek azt a . hálózatát, smeByel ké­pes lesz a vonzáskörzetébe- tartozó népesség igényeit ki­elégíteni. másrészt a város la­kosainak ellátottsági-színvona­lát kell emelni. A tanácskozásra elkészített vaskos, 31 oldalas anyag hosz- •szú oldalakon keresztül sorol­ja fel, hogy mit és hogyan kell építeni, átalakítani, fejleszteni. ■ Ugyanakkor nem is egy kér­désben az írásos anyag rész- tanulmányok kidolgozását véli ^szükségesnek. így csak igen vázlatosan sorolhatunk fel né­hány intézményt. Maga az írá­sos anyag is első helyen emlí­ti az államigazgatás megyei fórumának, a megyei tanács­inak új székházba való költöz­tetését. Az új székház felépí­tése nem ellenkezik azzal az elvvel, hogy az intézmények megfelelő szerepének feltéte­leit nem elsősorban új épüle­tek és székhazak építésével, hanem a meglevők korszerűsí­tésével kell megteremtem. Nagyon nehéz helyzetben van a posta, megfelelő mű­ködtetése hosszabb időre a je­lenlegi feltételek között elkép­zelhetetlen. Bővítése, korsze­rűsítése egyik feltétele a tele­fonhálózat további folyamatos szélesítésének is. » A város felsőfokú szerepkö­re megkívánja a modem szak­kórházat és csecsemőotthont. A jelenlegi működő létesítmé­nyek a mostani igényeknek is alig tudnak megfelelni Föl kell epk&ú az megy»szak­orvosi rendelőintézetet és a gondozóintézeteket megfelelő­en kell elhelyezni. A fekvő­beteg-ellátást biztosító kórház rekonstrukciója után. a későb­biek során is megfelelő lesz. A város »szellemi infra­struktúrájának« fejlesztése is sokat követel. S a regionális szerepkörből következik, hogy a város a vonzáskörzete tanu­lási igény einek‘egy részét ma­gára vállalja. A jelenlegi taní­tóképző intézet és a mezőgaz­dasági főiskola mellett egy újabb főiskolása is szükség lenne, de úgy, hogy az adott szakma keretében ne csak a továbbtanulást, hanem a kuta­tási bázis kérdését is megold­ja az új felsőfokú oktatási in­tézmény. A városi lakosság ellátási -színvonalának fontos eleme a lakásépítés, mely a városi re­konstrukcióval párhuzamosan .„történik majd. Az elképzelé- ísek szerint az ezredfordulón a ‘felépítendő tálcásokkal együtt az összes lakások 80—85 száza­lékának összkomfortosnak kell lennie! A megyeszékhely te­rületfejlesztésével kapcsola­tos rendkívül bonyolult és -szerteágazó kérdések alapos vitát, sokágú tervezőmunkát és jól megérteit koncepciókat igényelnek. Ettől a munkától függ nagyrészt, hogy miként alakul majd Kaposvár fejlődé­se a következő negyedszázad során. Os. 9i NEM TUDOM foglalkozott-e valaki azzal, hogy miért ve­télkednek az emberek. Talán azért, hogy bizonyítsák; vala­milyen témában többet tud­nak a másiknál, s hiúsági kér­dést csinálnak a tudásból, vagy ügyességből (attól függ, milyen vetélkedőről van szó) vagy egyszerőan játék izgalma hajtja őket Persze a jutalom sem elha­nyagolható, melyet egy-egy ilyen verseny helyezettjei kapnak. A balatoníenyvesi KlSZ-tá- faorban tartott vetélkedő rész­vevőitől nem kérdeztem meg, miért vetélkednek. Ha meg­kérdezem, biztosan kaptam volna olyan választ is, ame­lyet felsoroltain. De hogy ezen a versenyen a vetélkedő, a já­rták célja a dicsőség nőit, az kétségtelen. Körülbelül fél éve hirdette meg a megyei KISZ-bizottság a Ki tud többet Somogy me­gyéről? vetélkedőt Először .csak egymás között, egy-egy alapszervézetben versenyeztek a fiatalok, aztán városi, járá­si vetélkedő kpvetkezett egé­szen a Fenyvesen tartott me­gyei döntőig, ahol járásonként két-két három tagú csapat ült le az ebédlőben elhelyezett asztalokhoz. A táborlakók — akik erre az alkalomra teljes létszámmal kivonultak — kö­rülöttük helyezkedtek el. Minden csapatnak volt szur­kolótábora — bár az eredmé­nyen eZ nem sokat változta­tott. Arról rrrrradenesetre meggyő­ződhettek, hogy városuk, járá­súk legjobbjai valóban isme­rik a megyét, sokat tudnak szűkebb hazájukról. Nemcsak az irodalmi, történeti, képző- művészeti emlékeit ismerik, hanem népművészetét is. A Berzsenyi, Zichy, Rippl- Rónai anűvesastet felsorakoztató vá­laszok mellett helyet kaptak a gyakorlata és a régmúlt hagyo­mányait a mával összekötő kérdések is. A játékvezető né­hány pillanatig mutatott fel két térítőt — és »kapásból« jött a válasz, hogy a megye melyik részéből való és ho­gyan készül? Milyen kapcsolat van Go­gol egyik regénye és egy so­mogyi között? — ez volt az egyik legérdekesebb kérdés. A válasz: Az író a Holt telkek című regényében írt a halottak szavazatának megvásárlásáról — ez történt Buzsákon száz évvel ezelőtt A megye történetében jelen­tős szerepét kap a munkás- mozgalom története. Ennek alapos ismerete nélkül nehéz tett volna helytállniuk a ve­télkedő versenyzőinek. Hely­zetük meglehetősen nehéz volt, hiszen ennek a témának na­gyon jó ismerői, kutatói ül­tek a zsűriben. Es mivel fiatalok, KlSZ-esek mérték össze tudásukat, nem hiányozhatott a kérdések kö­zül az ő életükkel kapcsolatos ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény ismerete sem. A VETÉLKEDŐ még a me­gyei döntőn is kieséses rend­szerű volt. A csapatok közül egymás uitán hagyták el a küz­dőteret azok, melyek a jók kö­zött kevésbé voltaic jók. A döntő eredménye: első a siófo­ki járás csapata — jutalomból részt vehet a szegedi ünnepi játékokon —, második a ka­posvári, harmadik a nagyatádi járás csapata. A KISZ megyei bizottsága táborozással és tárgyjutalommal díjazta őket. S. DL Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents