Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
Pártirányítás a községekben Háromizáz lány Komáromból TÁBORFOGLA LÓK Két hétig cseresznye — Jó tanuló ne menjen a fára... Felsorakoztak a lányok a tábornyitóra. A jelenlegi időszak megnövekedett követelményeket támaszt a községi pártszervezetekkel és az őket irányító testületekkel szemben. Ez utóbbiak — a községi pártbizottságok és csúesvezetőségek — túlnyomó részben eredményes munkát végeznek a község társadalmi, politikai és gazdasági életének irányításában, a politikai munka koordinálásában. Munkájukban a hangsúlyt a gazdasági élet problémái kapják, de az utóbbi időben sok gondot fordítanak a párt belső életére is. Jobban foglalkoznak a tömegpolitikai munkával és a kulturális élettel, ezen belül a közoktatás kérdéseivel. Munkájuknak azonban fogyatékosságai is akadnak. A határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése még sok helyen nem kielégítő. A tanácsok és a tömegszervezetek pártirányításában is tapasztalhatók hiányosságok. Sok gond és gyengeség mutatkozik az alapszervezetek segítése körül is. E jelenségek egyik fő oka, hogy nem egy helyen bizonytalanok saját szerepük, feladatkörük értelmezésében. Nem tekintik irányító szerveknek önmagukat, s előfordul, hogy a járási pártbizottságok, illetve az alapszervezetek sem tekintik őket annak. E helyzet megváltoztatásához, a helyes értelmezéshez nagy segítséget nyújt a Politikai Bizottság határozata, amely világosan meghatározza a községi pártszervek szerepkörét, állást foglal a pártirányítás tartalmi kérdéseiben. Az alapszervezetek segítése E határozatokból egyértelműen kitűnik, hogy a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek nemcsak koordináló feladattal rendelkeznek, ha- ,nem részesei az irányító munkának is. Nem tekinthetők csupán valamiféle közbeiktatott pártszervnek, hanem az a teendőjük, hogy irányításukkal és segítségükkel tegyék hatékonyabbá az alapszervezetben folyó politikai munkát. A pártszervezetek irányításának területi elvét községi szinten is érvényesíteni kell. (Ettől csak indokolt esetben, a megyei párt-végrehajtóbizottság egyetértésével lehet eltérni.) Ezért kívánatos, hogy a község területén működő minden pártszervezet a községi pártszerv irányítson. A közös tanácsú községek esetében az irányító pártbizottságot, csúcsvezetőséget leghelyesebb a székhelyközségben létrehozni. Ennek hatásköre a társközségek párt- szervezeteire is kiterjed. A községi pártszervnek természetesen fontos feladata az alapszervezetek munkájának koordinálása, együttműködésük segítése is. Szervezhet például olyan pártoktatási tanfolyamot, amelyet egy-egy alapszervezet külön nem tud indítani, együttes pártnapokat, ünnepségeket és egyéb összejöveteleket rendezhet. Egyes helyeken eredményes gyakorlatnak bizonyult, hogy a községi pártszerv az átfogóbb jellegű feladatok előtt — az egységes értelmezés és cselekvés, a hatékonyabb mozgósítás céljából — összehívta a község egész párttagságát. A tömegszsrvezetek és a gazdasági élet A tömegszervezeteket és -mozgalmakat a községi pártszervnek elsősorban az illetékes pártalapszervezet révén kell irányítania. A közös tanácsú községek társközségeiben dolgozó tömegszervezetek és mozgalmak erőszakolt cent-' ralizációja nem helyes gyakorlat. Javítani és fejleszteni kell viszont munkájuk összehangolását, ami egyrészt a községi pártszerv, másrészt e szervezetek és mozgalmak járási szerveinek feladata. A KISZ községi szintű szerveinek irányítása a községi pártszerv feladatai közé tartozik. A szakszervezeti munkát az illetékes pártszervezetek útján koordinálja. A Hazafias Népfront községi bizottságával a községi pártszerv közvetlenül tart szoros munka- kapcsolatot. Bonyolultabb ez a közös tanácsú községekben: a társközségek népfrontbizottságaival az ott dolgozó párt- szervezeteknek kell együtt dolgozniuk, a pártbizottságra vagy a csúcsvezetőségre pedig az összehangolás munkája vár. Ha a sportkör, az MHSZ-klub, a Vöröskeresztszervezet községi szinten dolgozik, akkor pártirányítása a községi pártszerv hatásköre, ha üzemi, intézményi, hivatali keretek között dolgozik, akkor az ott lévő pártszervezeté. A gazdasági élet pártirányításával alapvetően a termelő és forgalmazó egységekben dolgozó pártszervezetek foglalkozhatnak. E munka tartalmát a gazdasági életre vonatkozó párthatározatok ismertetése, végrehajtásuk megszervezése, segítése és ellenőrzése alkotja. A gazdasági egységeknek és intézményeknek csupán a legfontosabb munkakö rei kerüljenek a községi pártszerv hatásköri listájára, ugyanakkor rendszeresen ellenőriznie kell az itt folyó személyzeti munkát. A tanácsi munka irányítása A tanácsok pártirányításának általános elvei változatlanok. Az érvényesítés módszerének azonban igazodnia kell a változott körülményekhez. A községi tanács pártirányítására a községi pártbizottság, a csúcsvezetőség, vagy ahol ilyen nem működik, a községi alapszervezet és vezetősége jogosult. E szervek a tanács pártirányítását a kommunista tanácstagok és a tanács választott vezetői útján látják el. Célszerű, hogy politikailag indokolt esetben, fontos döntések előtt a községi pártszerv hívja össze a tanács kommunista tagjait, ismertesse velük a pártszerv álláspontját, kialakítva az egységes állásfoglalást és biztosítva ennek egyöntetű képviseletét. A közös tanácsú helységekben és a nagyközségekben igen kívánatos a tanácsi dolgozók pártszervezetének megalakítása. Ezek azonban nem vehetik át a tanácsok pártirányítását a községi pártszervektől. Az irányító munka akkor jó, ha nem sérti a tanács önkormányzati jellegét, s a pártszerv nem dönt olyan részlet- kérdésekben, melyek a tanácsra vagy szakigazgatási szerveire tartoznak. Állást kell viszont foglalnia olyan kérdésekben, melyek a község egész lakosságát érintik, mint például a fejlesztési tervek, beruházások, bizonyos személyi ügyek. Fontos feladata a politikai munkának, hogy a tömegszQjr- vezetekre és mozgalmakra támaszkodva mozgósítsa a lakosság egészét a községi célok elérésére, a társadalmi erőforrások feltárására, koncentrálására és legcélszerűbb fel- használására. A közös tanácsú községekben különösen nagy figyelmet kell fordítani az általános és társközségi érdekek összhangjára. S ennek akkor tehetnek megfelelően eleget, ha mindenkor világosan látják helyüket, szerepüket, és hatáskörük megfelelő érvényesítésével hangolják össze a rendelkezésre álló erőket. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Vasárnap délután szálltak le a vonatról — de az érkezés után egy órával már vizes fürdőruhák száradtak az ablak- párkányon, lépcsőkorláton. A Komárom megyei lányok birtokukba vették a lengyeltóti építőtábort. Vasárnap a tábort meg a Kék tavat, de hétfőtől az ő birodalmuk lesz a Bogiári Állami Gazdaság cseresznyése. Reggel hattól délután egyig cseresznye — svéd exportra. Tízen dolgoznak egy brigádban. A vezetőség úgy osztotta be őket, hogy az iskola- és osztálytársak egy csoportba kerüljenek. A tatai Eötvös József Gimnázium harmadik, illetve most már negyedik E osztályának tanulói a VIII. számot kapták, de házi használatra egyszerűen Hogyan cice- reg a bagoly? brigádnak nevezik magukat. Hogy miért? Ki tudja... Egyikük sem járt még Somogybán, Lengyeltótiról is akkor hallottak először, amikor az iskolában kihirdették, hogy ide lehet jelentkezni. — Biztosan nagyon jó lesz a két hét — mondta az egyik kislány — csak hát reggel fél ötkor kelni... egy kicsit korán van. — De a cseresznyeszéHés, az jó meló — teszi hozzá a másik. A munkáról a munkaruhára tereltem a szót. Mindegyikük ágyán ott a »-világi jó szerelésnek« nevezett fakóbordó overall, a hozzávaló trikó és a vadonatúj, pettyes kendő. Es felröppen . a zászlórudra a Kállai Éva építőtábor zászlaja. • A KISZ megyei bizottsága nevében Stier Sándor első titkár köszöntötte a táborfoglalókat, és nyitotta meg az építőtábort. Ö is és Szendrődi Győző, a Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatóhelyettese is biztosította a lányokat, nem kell Terefere a Kék tó partján. — Szerintetek ezt felvesz- szük? — kérdezte valaki. — Világos — felelte Dózsa Karolina brigádvezető. — Mégpedig most. Ebben megyünk a tábornyitóra. — Dehát oda mindenki kiöltözik — próbált ellenkezni egy »-hang«. — Ezt Erzsi mondta. Én az ilyesmit utálom — kelt a brigádvezető védelmére egy hosz- szú hajú lány. — Ebben megyünk. — Ha szólnak, hogy miért azt vettük fel, tisztelettudóan visszajövünk és átöltözünk. Mindenki készítse ki az ünneplőjét — adta ki a parancsot most már visszavonhatatlanul a brigádvezető. Az átöltözésre azonban nem került sor — nekik volt a legnagyobb sikerük a meghívott vendégek előtt a megnyitón. Bartha Éva táborvezetőnek pedig sokkal több humorérzéke van annál, semhogy ilyesmi miatt visszaküldje őket. félni, nem járnak úgy, mint a Sípoló macskakő című film táborozó! Lesz itt munka bőven ... Ha a cseresznye elfogy, jön a meggy, a barack... Az igazgatóhelyettes gyorsan balesetvédelmi oktatást tartott. Hasznos tanácsokkal látta el a lányokat: csak arról a tábláról egyenek gyümölcsöt, ahol dolgoznak. A famászással is vigyázni kell, a jó tanulók inkább csak az alsó ágakról szedjenek, a tetőre azok menjenek, akik rosszabbul állnak — ők általában jó tornászok... Tegnap reggel kivonultak a cseresznyésbe. Lengyeltótiban háromszáztíz, a balatonújhelyi táborban háromszázhúsz hevesi és pesti középiskolás kezdte meg a táborozást és a munkát az építőtáborok tizenöt éves jubileumán. Simon Márta Somogyi Népi api 3 Dunajöldv árról jött a cseresznye A kereskedő és a háziasszony véleménye Háziasszonyok véleménye: az elmúlt hetekben meglehetősen drágán, s nem is mindig lehetett gyümölcsöt kapni a boltokban. Időnként ugyancsak hiánycikk volt a friss zöldség. 1. Fűzi István, a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályának vezetője: — Tapasztalatunk szerint nem egyenletes az áru terítése a városban. A rendelőintézettel szemben például egy adott időpontban mindent lehetett kapni, a Kalinyin lakótelepen ugyanakkor több áru hiánycikk. Az északnyugati városrészben enyhít majd a gondokon, ha a Latinca Tsz megnyitja elárusítóhelyét a szolgáltatóházban. ígéretük szerint két műszakban tartanak nyitva, s nemcsak saját termékeiket árusítják, hanem igyekeznek máshonnan is vásárolni. Ez azért is fontos, mert tapasztalatunk szerint itt a városban bővebb a választék, mint a Kalinyin-lakótele- pen. Ennek a rovására írható például az is, hogy az ottani kispiac drágább, mint a piactér. Kaposváron a MÉK, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat s néhány más elárusító összesen 81 boltban, bódéban kínálja az árut Sok ez vagy kevés? Azt hiszem, elsősorban az áruellátás ad erre feleletet. Egy azonban tény: még mindig sok a sorban állás. Az áru nagy része a MÉK-en keresztül jut el a városba. 2. Hogyan lát ja ^Kaposvár ellátását Küher János igazgató: — Nem osztom sem a tanács, sem a háziasszonyok véleményét. Az elmúlt időszakban körülbelül 30 százalékkal több árut hoztunk forgalomba, mint egy évvel korábban. Hogy drága volt? Szerintem az országos átlagnál a kaposvári piac sem volt drágább, s azt sem szabad figyelmen kívül hagyni az árak megítélésénél, hogy a cseresznye Dunaföld- vár környékéről érkezett, a paprika Csongrádból, a paradicsom pedig egy ideig külföldről. Elmondhatom azt is, hogy a héten már 4—5 forint körül lesz az újburgonya, tíz forint alá megy a cseresznye kilója. Ez annak köszönhető, hogy a megyében is érik már a gyümölcs. — És a terítés? — A városban nyolcvanegy bolt van. Szerintem lehetetlen valamenríyihez reggel hétté odajuttatni az árut. Ezt szállítóeszközökkel nem bírjuk. Szerintem az .lenne a jó, ha egész nap szállíthatnánk az árut a boltokba. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben a megyében más is vállalkozik árubeszerzésre. 3. A MÉK mellett elsősorban még a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat vesz át a termelőktől árut, s adja el boltjaiban. A vásárlás mellett azonban nagyon sókat kér — és kap — a MÉK-től. Tóth János áruforgalmi főosztályvezető : — Kereken harminc kaposvári boltban árusítunk zöldséget, gyümölcsöt. A beszerzése nem mindig könnyű, az eladása sem. A napokban például a városi tanács igazgatási osztálya megtiltotta, hogy a Május 1. utcai zöldség- és gyümölcsbolttal szemben a kapu alatt árusítsunk, pedig ez némileg tehermentesítette a zöldségboltot is. Szerintem a forgalom mutatja meg a legbiztosabban, hogy szükség van-e egy elárusítóhelyre vagy sem. Itt naponta hat-hétezer forint értékű áru fogyott el. Nem kis tétel. v 4. Az árusítás megtiltásának indoka hivatalosan így hangzik: birtokháborítás. Az udvar lakói arra hivatkoznak, hogy az elárusító állványai akadályozzák a ki- és bejárást. Nem hivatalos információk szerinl viszont az eladó és az udvai egyik lakója összeveszett, s ezután kérték a tanács segítségét. Az igazgatási osztály pedig nem tehetett mást, mint lefolytatta az eljárást (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a Május L utcai kapualjakban a maszekok is árusítanak — nem zöldséget, gyümölcsöt, hanem — virágot, meglehetősen borsos áron. S hiába háborognak a járókelők, hogy amikor a virágboltban hat forint a szegfű, itt szemrebbenés nélkül tizenkettőt kémek érte. Ez senkit sem zavar. Legföljebb azokat, akik — mert az állami boltban már nem kapnak — kénytelenek itt vásárolni.) Mindenesetre ennek az elárusítóhelynek a betiltása nem esik egybe a bevásárlók érdekével. — Kérem, a határozat ellen a vállalatnak jogában áll fellebbezni — mondta dr. Terlaki József osztályvezető. Az eredmény tehát- újabb jogvita. Ezek és a hasonló viták bizonyára nem javítják Kaposvár zöldségellátását. Kereza fis*re
