Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

Egy év alatt 10 millió palack Nagyüzem a sörösöknél... Szinte percenként cseng a telefon, kattog a telex a Sör­ipari Vállalat kaposvári ki- rendeltségén. Hollósi János vezető alig tud időt szakítani arra, hogy tájékoztasson ben­nünket, mert vagy sürgős sör­szállítás, vagy az üvegek ha­ladéktalan visszaszállítása ügyében mindenki vele akar beszélni. — Hiába, nálunk most nagyüzem van ... Sajnos üz­letfeleink jelentős része nem rendelkezik megfelelő raktár­ral, vagy fél az időjárás vál­tozásától, s amikor beköszönt a meleg, a kánikula, akkor egyszerre kellene. Felkészül­tünk erre, valamint a tavalyi­nál is nagyobb igények kielé­gítésére, de mindenki kérésé­nek nem tudunk azonnal ele­get tenni... — Hihetetlenül megnőtt' a sör iránti igény. Amikor a szakmába kerültem, akkor egy esztendő alatt nem fejtet­tünk, értékesítettünk annyi sört, mint amenyit most egy hónap alatt. De, ka csak az utóbbi években végbement fejlődést, az idei terveinket nézzük, akkor is ezt kell meg­állapítanunk — mondja a ki­rendeltségvezető. Valóban ez tűnik ki az ada­tokból. Hét évvel ezelőtt, 1965-ben 65 ezer, tavaly már 83 ezer hektoliter sört érté­kesítettek. Illetve ebből le kell számítani 2700 hektoliter Pep­si Colát, amelyet ugyancsak ők hoznak forgalomba ellátási körzetükben. Körzetük igen nagy. Kapós­Tavaly például 51 OOO hekto­liter sört palackoztak, ami több mint 10 millió üveg sört jelent. Idei terveik szerint a kaposvári kirendeltség 90 000 hektoliter hazai és import sört, a múlt évihez hasonló meny- nyiségben Pepsi Colát értéke­sít, s a fejtőknek 55 000 hek­toliter sört kell palackozniuk. — Ennek a tervnek a telje­sítése igen nagy gondot jelent. Raktárunk kicsi, gépeink sem a legjobbak, korszerűbbekre lenne szükség. Az előzetes tár-, gyalások szerint ez a gondunk az ötéves terv végére megol­dódik — mondja a kirendelt­ségvezető. A kaposvári kirendeltség a Nagykanizsai Sörgyárhoz tar­tozók közötti versenyben 1969­........üi ;« , |l| m m « Palackozás közben. Hollósi János alapos isme­rője szakmájának, hiszen 1947-ben kezdett az akkor még magánkézben lévő kapos­vári sörgyárban dolgozni, s ott volt 1949-ben az államosí­tásnál. Egyszerű szállítómun­kásként kezdte, közben elvé­gezte a közgazdasági techni­kumot, különböző szakmai tanfolyamokat hallgatott, s előbb helyettesként, majd nyolc éve vezetőként dolgozik a kirendeltségen. A sörtartály hőfokát ellenőrzi Hollósi János. Harmat Endre Gyilkosság RT. 7. Egy főügyész elnémul Chicago császárának, az amerikai maffia urának azóta több utódja is volt. Az egyik leghíresebbet Alberto Anasta- siának hívták. Ű volt az ala­pítója a világ legnagyobb bűn­társaságán belül is a- legfélel­metesebb csoportnak, a hír­hedt Murder Incorporatednek, a Gyilkossági Részvénytársa­ságnak. Mr. Caldwell, a Florida ál­lambeli Jacksonville főügyé­sze határozottan lehangolt volt azon a reggelen. Tudta, hogy nagy fába vágta a fej­széjét. Közeledtek a helyi törvényhatósági választások, a republikánus főügyészt pe­dig pártja dúsgazdag mecéná­sai felszólították: üdvös len­ne, ha valami látványos fo­gással szavazókat szerezne a pártnak. Ezért vágott neki Jeremy Caldwell a maffia floridai Soifiógyi váron és közvetlen környékén kívül szállítanak Tolna és Ba­ranya megyébe is. Ilyenkor szinte megállás nélkül dolgoznak a palackozó automaták, a fejtőbrigádokra — két műszakban — igen nagy feladat vár. Nagyszegi Pálné és Bunovácz Dezsőné — mindketten kiváló jelvényes fejtőbrigád-vezetők — évről évre több palackos sört adnak munkatársaikkal a kereskede­lemnek és a vendéglátásnak. dzsungeljének. Capone egyik volt bizalmasával, Jack Gus- mondóval akarta kezdeni. Az eszes, kiváló fizikai adottsá­gokkal rendelkező bandita, aki a szakmában a tekintélyes »Vasöklű« jelzőt érdemelte ki, fölismerte, hogy most dől el a floridai szekció jövője. Haladéktalanul intézkedett. KÍGYŐMÉREG-INJEKCIÖ így virradt a főügyészre a végzetes reggel. Azt hitte: egyedül ő tudja, hogy birtoká­ban van egy perdöntő ütőkár­tya: Gusmondo egyik harago­sának, ugyancsak aktív gengszternek a levele, amely­ben az gyilkosággal vádolja a floridai főnököt. Amikor je­lentették neki, hogy a levél­írót szitává lőve találták meg egy elhagyott réten, Caldwell még mindig bizott abban, hogy valamiféle helyi csetepa­téról volt szó, és az ügynek semmi köze a levélhez. Vas­kos ' aktatáskáját maga elé tette az asztalra, és várta az ápolót, aki idült betegsége mi­att másnaponként injekciót adott neki. Meglepetésére ismeretlen fiatalember érkezett, s közöl­te, hogy kollégájának el kel­lett utaznia, így a páciens en- gedelmével »-néhány napig« ő helyettesíti majd. Az ismeretlen nagy rutinnal végezte el a szúrást A ‘fő­ügyész másodperceken belül halott volt Az utólagos kémiai analizis megállapította, hogy kurarét — gyorsan ölő kígyómérget — fecskendeztek bele. A táska, benne a levéllel, — eltűnt ben második, 1970-ben első lett. Hollósi János tíz alka­lommal nyerte már el a ki­váló jelvényt, köztük az Élel­miszeripar kiváló dolgozója kitüntetést is. Az idén is az a céljuk, hogy a versenyben sikeresen helyt­álljanak, s a megrendelők ké­résére mindenkor tudjanak sört szállítani. Sz. L. ►►♦♦♦♦♦♦♦ 4 ALBERT BÁCSI Az »ápoló« egy óra múlva már repülőgépen ült. Az elő­zetes megbeszélés szerint este 9-kor beállított az egyik elő­kelő New York-i szálloda, a Lullaby-hotel halijába. A por­tás felszólt a 402. számú lak­osztályba, és közölte a jöve­vénnyel : — Parancsoljon felfáradni! Percekkel később Ralph Garbo, az alvilág egyik tehet­séges »mindenese«, a Csukqtt- szájú, ahogy szűkebb körben nevezték, bekopogott a belül­ről párnázott ajtón. i A szobában Alberto Anas­tasia ült. Nyájasan érdeklő­dött, hogy rendben van-e minden. Az igehlő válasz után újabb kérdés követke­zett: — Nem ittál? Egy kortyot sem? A felelet ezúttal határozott nem volt, de »Albert bácsi«, a Gyilkosság Részvénytársaság és pillanatnyilag az egész maf­fia főnöke, dühösnek látszott: — Szívesen dolgoztattalak, mert mindent tudsz, ami eh­hez a szakmához kell. Mond­ták, hogy valaha ittál, de ed- , dig nem volt baj veled. Őszintének látszol, amikor azt állítod, most sem fecsegtél. Annál rosszabb rád nézve, fi­am. Ez azt jelenti, olyan álla­potban voltál, hogy valóban nem emlékszel semmire. Már­pedig fecsegtél, gyermekem! Egy bárban orvostudományról és hatásos injekciókról tar­tottál előadást. Tudod, hogy van az: Albert bácsihoz visz- szajutnak a dolgok. Ralnh Garbót soha többé Utcák, színek, emberek Járva a várost, ezer arcú ut­cáit, elvegyülve rohanó, han­gos, tülekedő tömegében, meg­bámulva egy-egy újjárendezett kirakatot, s be-betérve ebbe- abba az üzletébe, az ember magába szívja azokat az íze­ket, látja-érzi az apró kis hangulatokat, amelyek a min­dennapok, a normális ritmusú városi hétköznapok elválaszt­hatatlan tartozékai. Hopp-hopp-hopp Kora délután — kora esti sötétség. Mohón egymásra tor­nyosuló felhők, rohanó, ked­vére garázdálkodó szél. Fel­hőszakadás. Esernyők gombfe­je pattan pajzsnak a lezúduló víz elé, széles kapualjak tel­nek meg emberekkel. Perce­ken belül ölnyi szélesen rohan az utcán a szennyes ár, s ha­talmas tócsák keletkeznek, el­szigetelve egymástól az utca két oldalát Leszállva a buszról át kell jutnom a másik oldalra. Ott építkeznek, a megmozgatott föld gödreiben képződő kacsa­úsztatókon nem is olyan köny- nyű az átkelés. Különösen nem a nyári »szerelésben«, amikor a ronggyá ázott ing sietésre ösztökéli az embert de köny- nyű szandálja mégis megfon­tolásra kényszeríti — mentsük ami menthető alapon. Mégis nekidurálom magam. Hosszú, gyors bakugrásokkal igyek­szem át a terjedelmes tócsán, lábam alatt fortyog, cuppog, buborékokat vet a víz, s he­lyenként bokámig ér. A túlsó parton élénken fi­gyelik a manővert, és az ősi munkadalokhoz hasonlóan ütemesen biztatnak: Hopp- hopp-hopp-hopp... A sze­mekben, a szájszögletekben kajári mosoly villan, egy kis kamasz a hasát fogja nevet- tében. Elérem a menedéket, a sok­szor lefitymált gipszhomlokza­tú ház sötét kapubejáraitát. Bosszús szitkokat mormoló szavaim hallatán megszólal a kis kamasz: — Ne mérgelőd­jön! Az én cipőm még benn is maradt a sárban. S mi­előtt kiadhatnám mérgem, már tökéletesen meg is feled­keznek előbbi mutatványom­ról; gimnazista lányok kelnek át, harsog a biztatás: hopp­nem látta senki. Még a holt- j teste sem került elő ... i Ezek után ideje, hogy be­mutassuk az olvasónak Alber­to Anastásiát. Miközben A1 Capone Chicagóban irányítot­ta a gengsztermonopóliumot, ő viszonylag nagyon fiatalon Amerika legnagyobb városá­ban, New Yorkban szerezte meg a főnök engedélyét a »munkához«. ö építette ki New York óriási szeszesem-1 pész-hálózatát, de egyéniségé-! hez mindig a gyilkosság állt a ♦ legközelebb. ! ♦ ♦ Válogatott brigantikból pél- ! dául különítményt szervezett, | akik eleinte gazdag gyerme-! kék elrablására specializálták t magukat. A gyermekrabló | csoport főnöke, a »Fojtogató«,♦ Abe Reles, egy szadista vad-♦ állat volt, aki gyakran a vált- ! ságaíj kifizetése után is meg- ♦ fojtva küldte vissza szüleiknek ! a gyermekeket. Anastasia pe-f dig nem bánta, mert a szülők ! a leghalványabb reményre is j fizettek, és így legalább még j kevesebb volt a nyom. * hopp-hopp ... majd a gyárból siető férfiak érkeznek, hopp­hopp ... az egyik olyan mu­latságosan, szögletes mozdu­latokkal, nehézkesen szökdé­csel. . Elmosolyodom. S mire észrevenném, csatlakozom a kórushoz. Filozófiát is gyár­tok hozzá: legszebb öröm a káröröm. Hiába! Rémült kisiskolás kirándu­lócsoport néhány elkésett tag­ja érkezik, többszörös pánik­ban. Két kisfiú és egy kislány, tönkreázott, gubancos lófarká­val. Izgatottan tanakodnak. Az eső vigasztalanul ömlik. Néhányan a kezüket dörzsölik átellenben. Hopp-hopp... De aztán kivágódik a kapualji társaságból a leghangosabban nevető. Az öblös hangú. Fel­ragadja az első kezeügyébe eső gerendát — a szomszéd­ban az építőipar rakta l>e a kézjegyét! — végigszánkáztat- ja a széles pocsolyán, s a vé­gét néhány téglával rögzíti. Kitűnő gyalogút a gyerekek­nek a mohón terjeszkedő szé­les víztükör közepén. S újra szállt a biztató szó. Bátorítóan. S aligha érezte úgy bárki is, hogy elrontották a szórakozá­sát Generációk — öt dolcsi? Annyira még futja a bankszámlámból — szellemeskedik a tejboltban a magas, szemüveges férfi, jó hangosan, a nyugdíjas korha­tár felé öregedő, nagyapává) érett emberek azon típusánál? hanghordozásával, akik egyre jobban érzik erőik (s egy ki­csit fontosságuk) múlását, csökkenését. így negyven év­vel ezelőtti kamasz mivoltuk rég elfeledett viselkedési for­máinak, magatartásának egyes elemeit veszik elő a kelléktár­ból, amit másképp élettapasz­talatnak is hívnak. A bácsi harsány szavai, ha nem is el­ismerést, de feltűnést min­denesetre keltenek. ötforintos blokkjával állt be másodszor is a sorba — kefirért, néhány zsemléért és egy kis háromszögletű sajtért. — Maga kis lenhajú! — ka­csintott a fiatal eladólányra. — Két finom, selymes, zsem­lét, helyeset, mint a pofikája. Ám a kislány is vette a la­pot: — Vigyázni kell a fog­sorára, ugye? — nevetett a vicces bácsira. Az, mintha za- , varba jött volna, de azért ma­radt benne még némi »tarta­lék«. — Egy sajtot is, szöszi- ke! Mindegy, milyent. Én még a vasszeget is megeszem — nézetű körül büszkén. A kislány térült-fordult, s letett a »tisztelt vevő« elé egy szépen aranyozott — Mese saj­tot. A kétéves, tejfogú kisgye­rekek kedvenc táplálékát. — Ezek a mai fiatalok! — hallottam a bácsi sóhajtását később két kanál kefir köz­ben. — Fantasztikus... Nézőpont Ebédidő. ínycsiklandó illa­tok és hosszú sorok a Finom falatok boltjában. Öreg néni vásárol komótosan, háromszor meggondolva egy-egy tételt. Mögötte éhes fiatalember to- porzékol a türelinetlenségtől és a gyomorsavfakasztó házias il­latoktól felcsigázva. De a né­ni csak nem akar a végére érni, úgy látszik az egész bol­tot meg akarja venni. Végre fizetésre kerül a sor, kihámoz­za foszladozó pénztárcáját a zsebkendőjéből, s egy gyűrött ötszázast lapozgat a tenye­rében. — Százhúsz forint — mondja a pult mögött álló ki­szolgáló. — Aprót tessék ad­ni. — A néni zavart ideges­séggel a pultra rakja a pénzt, s az aprók között matat A fiatalember haja szinte égnek mered a türelmetlenségtől, szeme bősz villámokat lövell a tétovázó nénikére. Végre az átnyújtott egy húszast, de.. 1 — Még egy százast is kérek! — mondja az elárusító, teljes pánikot keltve a néniben. Sze­gény jobbra kap, balra néz, az ötszázas nincs sehol, elta­karja cekkerének sarka. Tel­jes a riadalom, a kétségbe­esés, s már-már megjelennek az első könnyek szeme sarká­ban. A fiatalemberben égig lobban a türelmetlenség. He­ves mozdulattal kirántja a pénzt, a pultra dobja, s máris kezdi sorolni aznapi »menü­jét«. Később, két falat közben odalép hozzá a nénike: — Kö­szönöm, fiam! Köszönöm, hogy megkerítette a pénzem. Na­gyon köszönöm. Más akár el is vehette volna. Tudja, meny­nyi tisztességtelen ember van? Még egyszer... A fiatalembernek torkán akad a falat. Aztán eszébe jutott, nem mindig igaz, hogy az alkalom szüli a tolvajt. A legifjabb Vasárnap délután. A park tele van hintázó, homokozó, labdázó gyerekekkel. Élvezik a mozgást, a levegőt, a napsü­tést. Fiatal anyák, apák ülnek körbe a padokon, kellemesen nyújtóztatva tagjaikat, öregek szeme akad meg a játszadozó apróságokon. De a csend, a nyugalom és a játék sem múl­hat el konfliktus nélkül. Az egyik homokdomb'mögül előtotyog egy kislány. Lehet vagy hároméves, szép kis ru­hája merő piszok, földre hup­panhatott a legkellemetlenebb helyen. Bűnbánóan mutatja öltözéke állapotát anyukájá­nak. Édesanyja szelíden korhol­ni kezdi, s mivel az idő amúgy is késő délután felé jár, haza­felé irányítja csemetéjét. — Hogy nézel ki, kislá­nyom? Csupa kosz lett a fe­nekeden a ruha. Mit szól majd az apuka? Otthon azonnal be­duglak a fürdőkádba. A kislány szeme felcsillan, szép, telt, egészséges hangjá­val tele lesz a környék, ka­masz fiúk-leányok legnagyobb gyönyörűségére. — És, és anyuka, az apuka fenekét is megmosod? • Csupor Tibor MAGÁNOSOK — KÖZÜLETEK! I rövid határidőre vállaljuk személy- és tehergépkocsik kis-, közép- és nagyjavítását; műszaki vizsgára felkészítését; II. szemlék végzését; lakatos- és fényezőmunkákat. Cím: Balatonboglári autószerviz, telefon: 165. (7470) : Nos, Reles csoportjából ala- ♦ kult ki az egyik legjövedelme- ! zőbb üzletág, a már említett ; Gyilkosság Rt : ♦ Hatvan elszánt gazemberből? állt ez a különítmény. Munká- | ját az üzleti életben bevett ! módszerek szerint végezte: a | megrendelő rendelt, és a cső- | port szállította... a kialku- ♦ dott áldozat holttestét vagy halálhírét. (Kn1"'**1--- • 7o sa Nostra) A Kaposvári Cukorgyár azonnali fölvételre keres elektromos emelővillás targoncára vezetőket és targonca karbantartót Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. (12320)

Next

/
Thumbnails
Contents