Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

a vilánpolitikában Bz „alapozás“ bete »Átlagos hét« — így jelle­mezhetnénk az elmúlt napok eseményeit. Ebben az értéke­lésben természetesen az is benne foglaltatik, hogy az utóbbi időben az újságolvasót némileg elkényeztethette a világpolitikai fejleménysoro­zat: nem voltunk híján a kü­lönlegesen fontos találkozók­nak és szerződések megköté­sének. Ezért közelebb járunk a lényegbeli igazsághoz, ha inkább »az alapozás hete«- kéní említjük e napokat. Olyan események kimunkálá­sa folyik ugyanis, amelyek előbb-utóbb remélhetőleg is­mét látványos eredményeket hoznak. Tart az utazások nagyüzeme, s miközben a gépeltérítési járvány követ­keztében az elkeseredett piló­ták sztrájkkal fenyegetőznek a Biztonsági Tanácsnál, az eset­leges korlátozások nem vonat­koznak a különösen nagy mban startoló kormánygé- pelcre... Hz európai biztonság ügye a továbblépés lehetősége és ikségessége állt a párizsi jvjet—francia és a bécsi tgyel—osztrák külügymi- szteri megbeszélések közép­ontjában. A Gromiko-látoga- tssal kapcsolatban külön is érdemes megjegyezni: a szov­jet és a francia álláspont ná­tron közel áll egymáshoz a ■/tonsági konferencia gyakor- ati összehívásának kérdésé- jen. Ez azért olyan jelentős, mert egyes NATO-országok em idegenkednének az újabb /tétel-támasztástól: az euró- ■ü értekezletet például össze /árják kapcsolni a leszerelé- . intézkedésekkel. Üi formában folytatódnak a "ohl—Bahr tanácskozások a ít német állam kapcsolatai­nk i ltalános rendezéséről, '•síimben hat és fél órán ke­ksztől jóformán föl sem kel­ők a tárgyalóasztal mellől, nyilván alaposan »feladták a leckét« egymásnak. Az előze­tes tapogatózások második fordulójára Bonnban kerül sor, s a további haladás kul­csa is Bonn kezében van. Nem lehet az NDK és az NSZK viszonyát rendezni, ha nyugatnémet oldalról nem agynak fel a régi beidegződé- 'kkel. (Jelenleg éppen a ockholmi környezetvédelmi onferencia látja annak kárát, • ogy számos szocialista or­rig kénytelen volt távolma- adni, az NDK-val szemben ■i ikalmazott megkülönbözte­tés miatt.) Bejelentették a csehszlo­vák-nyugatnémet párbeszéd újrafelvételét is. Az európai Kontinensen tehát tovább tar­tanak a néha nem könnyű, de mégis biztató megbeszélések. HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Gromiko megkezdte pári­zsi tárgyalásait. Az Afrikai Egység-szervezet rabatt csúcsértekezlete. Kedd: A SALT-egyezmény az amerikai szenátus előtt. Indira Gandhi Stockholmi látogatása. Szerda: Lengyel—osztrák külügy­miniszteri találkozó Bécs- ben. Folytatódnak az olasz kor­mányátalakítást próbálko­zások. Csütörtök: Az NDK és NSZK képvise­lőinek újabb eszmecseréje. Légiosata egyiptomi és iz­raeli gépek között. Péntek: Makarlosz új kabinetje Cip­ruson. Szombat: Indira Gandhi Prágába ér­kezett. Szato bejelentette lemondá­sát. Sok hosszabb-rövidebb lá­togatás zajlott le Ciprus ügyé­ben, ahol végül is megkez­dődtek a török és görög nép­csoportok tárgyalásai, s Ma- kariosz átalakította kormá­nyát. Részben eredményt ér­hetett el az athéni nyomás: az érsek-elnök menesztette több bizalmas emberét A görög diktatúra igazi elképzelése azonban nem valósulhatott meg, a taktikus Makariosz nem engedett beleszólni az utódlásba. Ami viszont azt jelzi, hogy Cipruson még alig­ha záródott le a válság. Még néhány szó Dél-Európáról Olaszországnak továbbra sincs kormánya. A keresz­ténydemokratáik most centris- ta-középjobboldali koalíció­val próbálkoznak, a liberáli­sokat szeretnék bevonni a ka­binetbe ... A római sajtó nagy jövőt nem jósol ennek: a centrista formula jó másfél évtizede megbukott már. Már-már úgy látszott, hogy végre ülést tart majd a pári­zsi Vietnam-konferencia: nagy érdeklődés fogadta Xuan Thuy bejelentését, hogy kor­mánya új utasításaival érkezik vissza a francia fővárosba. Porter amerikai főmegbízott erősen szélsőséges nyilatkoza­tát pedig enyhén kozmetikáz­ta a Fehér Ház. De — a jelek szerint — az amerikaiak még mindig nem szánták rá ma­gukat a tisztességes megoldás­ra, és a washingtoni »hajlé­konyság« inkább választási manőver: Nixon szeretné ki­fogni a szelet a vietnami bé­keprogrammal előrenyomuló McGovern vitorlájából. (A demokrata párton belül vi­szont egyelőre még korai len­ne jósolni. Humphrey nem adta fel, Muskie vissza akar térni, s a héten újra többet szerepelt Edward Kennedy esetleges jelöltsége is ...) Nehéz lenne feltételezni, hogy az indokínai ügyek ne 15—30 éves nők jelentkezését várjuk a Budapesten induló rádiőcsöszerelő tanfolyamunkra A tanfolyam elvégzése után gyárunkban fog­lalkoztatjuk. Szállást Budapesten, IBUSZ-dakásban biztosí­tunk. A hazautazás költségét megtérítjük. Jelentkezni lehet: Egyesült Izzó Elektroncsógyára, Kaposvár, Dimitrov u. 127. sz. szerepelnének valamilyen for­mában Kissinger ötnapos pe­kingi megbeszélésein: a kínai fővárosban különösen az elnö­ki főtanácsadó utazásánál: időzítése keltett nem kis meg­lepetést. Hónapok óta először, komo­lyabb katonai incidens tör­tént Egyiptom és Izrael kö­zött. Légicsata zajlott le, amelyről a szembenálló felek ellentétes jelentést adtak ki. Kairó szerint két Mirage-t lőt­tek le, az izraeli források két egyiptomi gép megsemmisülé­sét jelentették be. A közel-keleti térség tovább­ra is nyugtalan, a csatározá­sok fő színtere azonban most a nemzetközi diplomácia. Erő­sítette a haladó arab rendsze­reket az Afrikai Egység-szer­vezet 41 tagjának eddigi leg­határozottabb állásfoglalása Egyiptom mellett. (Ez az or­szág ugyanis az egyetlen afri­kai az arab frontállamok kö­zül.) Csúcs csúcsot követ Legközelebb az arab föderá­ció elnökei találkoznak majd Mersza Matruhban, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont Szadek egyiptomi had­ügyminiszter beszámolója lesz moszkvai útjáról és Brezs- nyevval történt találkozójáról. A kedvező előjelek mellett felhők is tornyosulnak: egyip­tomi lapok kénytelenek vol­tak bírálni Kadhafi líbiai el­nököt szélsőséges és felelőt­lennek látszó kijelentései miatt. Az arab országok köz­ben félszemmel Irakra is te­kintenek, miként sillerül Bag­dadnak stabilizálnia a helyze­tet a nagy jelentőségű olajál- lamositás után. Az utazási dömpingből emeljük ki végül a bennünket most legközvetlenebbül érintő kormányfői körutat. Indira Gandhi, India miniszterelnök­asszonya európai látogatása során a napokban Budapestre érkezik. Országaink között nincsenek vitás problémák, a magyar és az indiai vezetők eszmecseréje azonban bizo­nyára igen hasznos lesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tése és a közös érdekű nem­zetközi kérdések megbeszélése szempontjából. i Réti Ervin Tanítása, példamutatása a jövőbe ível Jövőre lesz 40 éve, hogy a világ megis­merhette s a nemzetközi munkásosztály szívébe zárta Georgi Dimit- rovot, a lipcsei per hősét, aki­nek a német fasiszták bíró­sága előtti rendkívüli bá­torsága, hősies helytállása az egész haladó emberiség tisz­teletét váltotta ki. Ha élne, e napokban lenne 90 éves. A sok megpróbálta­tástól megvi­selt forradal­márt már 23 évvel ezelőtt elragadta a ha­lál ; életműve, harcos életének példája azon­ban azóta is elevenen él és hat Nem véletlen, hogy a XIX. századvégi elmaradott Bulgá­ria nyomora, kegyetlen el­nyomatása tette Dimitrovot és egész családját is forradal­márrá. Három férfitestvére az önkény elleni harcban fiatalon lelte halálát; a népes család­ból ő és leánytestvére, Elena s öreg édesanyja érhette csak meg a bolgár nép felszaba­dulásának nagy napját. Valóban küzdelmes életútja volt. Gyerekfejjel nyomdász lett, és 15 évesen kapcsoló­dott be a szakszervezeti mun­kába. Alig volt 20 éves, ami­kor belépett a szociáldemok­rata pártba, majd annak ket­tészakadása után a baloldal­hoz csatlakozott. Élete értel­mét az a felismerés adta meg, hogy a bolgár nép szabadsá­gáért küzdeni csak úgy lehet, ha küzd az egész nemzetközi munkásmozgalom közös, nagy céljáért, a szocializmusért. Nemcsak hazájában, hanem mindenütt. Bulgáriában har­colt egészen addig, amíg 1923- ban el nem űzték hazájából. Már akkor felismerte, hogy a győzelem biztosítéka csak a haladó erők széles nemzeti és nemzetközi összefogása lehet. A külföldi emigrációban megismerte a tőkés országok pártjainak problémáit, a kom­munisták harcait, a munkás- osztály helyzetét. Jugoszláviá­ban, Ausztriában, majd Né­metországban tevékenykedett. Az elsők közt hívta fel a fi­gyelmet a fasizmus fenyegető veszélyére, s hősi kiállásával a náci bíróság előtt harcba szólította a haladó erőket, minden lelkiismeretes embert, szerte a világon. Alakja, helytállása azért is feledhetet­len, mert neve azokban a gyötrelmes években vésődött be az emberiség emlékezetébe, amikor szerte Európában ter­jedt és pusztított a fasizmus pestise. Szabadulása után Dimitrov * 1 1934 februárjában a Szovjet­unióba került, s ott dolgozott, egészen 1943-ig a Kommunista Internacionálé végrehajtó bi­(zottságának főtitkáraként. E funkciójában rendkívül jelen­tős munkát vcgzett a fasiz­mus és a háború elleni harc érdekében. Törhetetlen ener­giával dolgozott a munkás- mozgalom tapasztalatainak ál­talánosításán, jelentős elmé­leti munkát fejtett ki a fasiz­mus osztályjellegének feltárá­sában, valamint az antifasisz­ta népfrontpolitika kidolgozá­sában. 1835-ben, a Komintern VII. kongresszusán ő tartotta az előadói beszédet a fasiz­mus és a háború elleni harc feladatairól. Ez az emlékezetes beszéd a munkásmozgalom egységének s a széles alapo­kon nyugvó népfrontmozga­lomnak klasszikus program­ját, nagyszerű elméleti meg­alapozását adta. A fasizmus feletti győzelem nagy, új lehetőségeket nyitott meg a népek előtt. Bebizo­nyosodott, hogy a háború alatt meghirdetett fasisztaellenes függetlensági front a kommu­nista és a szocialista pártok közt létrejött akcióegység s a felszabadulás után a demok­ratikus nemzeti újjászületés ugyanazon forradalmi politika megnyilvánulásai. , Dimitrov tevékenységének utolsó évei egybeestek a népi demokratikus országok szocia­lista, útra lépésével, a szocia­lista világrendszer kialakulá­sával. Vannak emberek, akiket nem lehet elfeledni. Közülük való Georgi Dimitrov, a bol­gár nép és a nemzetközi mun­kásmozgalom kimagasló alak­jának, a nemzetközi munkás­mozgalom egyik legkiválóbb vezetője. Emléke nem csupán a háború borzalmait, a fasiz­mus elleni küzdelem oly sok megpróbáltatását szintén át­élt generációé: tanítása, példa- mutatása a jövőbe ível. U. L. E •z az úgynevezett »Bom­bay-program« mind­máig az indiai gazda­ságpolitika bázisa: előirá­nyozta előbb az import, öt­éves távlatban pedig az ex­port állami ellenőrzését, a biztosítótársaságok és a bank- rendszer államosítását, a ma- gánrnonopóliumok növekedé­sének korlátozását. A mező- gazdaságban kilátásba helyez­te a földreformprogram meg­valósítását és gyorsítását. 1971 tavaszára ily módon a legegyszerűbb indiai pa­raszt előtt is világossá vált a két lehetőség: Indira Gandhi­val a gazdagok ellen, vagy Indira Gandhi ellen, a gazda­gok oldalán. Az 1971 tavaszi választásokon merőben új helyzet jött létre: a monopol- tökével szövetkezett »szindi­kátus« (mint politikai erő) teljesen összeomlott. Az Indi­ra Gandhi által vezetett »új« Kongresszus majd 400 képvi­selőjével szemben a maga 16 mandátumával jelentéktelen politikai parttá apadt. A je­lentéktelenségbe zuhantak a jobbszárny politikai pártjai is, míg a baloldalon az Indi­ra Gandhi politikáját leglé­nyegesebb vonásaiban támo­gató Indiai Kommunista Párt megtartotta állásait. Az 1971-es választások után a ír események logikája azt követelte volna, hogy India A MAI INDIA Egy nép a fölemelkedés útján politikájának középpontjába egyértelműen a gazdasági fel­adatok megoldása kerüljön. A nemzetközi helyzet alaku­lása azonban ezt nem tette lehetővé, miután kirobbant az ismert »Pakisztán-vál- ság«. Mindez Indiát azzal a ve­széllyel fenyegette, hogy két- frontos háborúval kell szem­benéznie, méghozzá olyan helyzetben, amikor a pakisz­táni válság az Indián belüli : hindu—mohamedán ellenté­tek katasztrofális kiéleződé­sével fenyegetett és a határon átáramló bengáliai menekül­tek óriási gazdasági terheket is róttak a kormányra. To­vábbi nehézséget jelentett, hogy a maguk hatalmi-politi­kai céljai érdekében Pakisz­tánt támogatták, az Egyesült Államok és Kína s a vezető nagyhatalmak közül egyedül a Szovjetunió állott India ol­dalán. a tűrhetetlen helyzet vé­gül is - robbanáshoz ve­zetett. Az elgyötört Ke- let-Pakisztán »Bengáli Népi Köztársaság« néven végül is kiharcolta a függetlenségét, s Megérkezett Genfbe a szovjet küldöttség Szombaton megérkezett Genf­be a leszerelési bizottság jú­nius 20-án kezdődő nyári ülés­szakán részt vevő szovjet kül­döttség. Alekszej Roscsin, a delegá­ció vezetője a repülőtéren nyi­latkozatot adott a sajtó szá­mára. Rámutatott, hogy a le­szerelési bizottság nyári ülés­szaka a némileg javuló nem­zetközi légkör körülményei között kezdi meg munkáját. A bizottság nyári ülésszaka folytatja a leszereléssel kap­csolatos kérdések széles köré­nek a megvitatását, különös tekintettel a tömegpusztító fegyverek egyik fajtájának, a vegyi fegyverek teljes betiltá­sának a kérdéséről. A Szov­jetunió, más szocialista orszá­gokkal együtt törekszik egy megfelelő megállapodás meg­kötéséibe. ezzel — a második világhá­ború óta először — India északkeleti határán baráti ál­lam jött létre. A Bengáli Népi Köztársa­ság megszületése Indiát a szubkontinens egyértelműen vezető országává tette. Jó- néhány — belső harcokkal, véráldozatokkal és politikai küzdelemmel terhelt — év után India végre elérkezett alihoz, hogy minden erejét viszonylag zavartalanul a gazdasági fejlődésnek szen­telheti. A feladatok természe­tesen óriásiak, s azokat — nagyon vázlatosan — a kö­vetkezőkben lehet összefog­lalni : 1. 1974-ig meg kell valósítani a mezőgazdasági termelés 4,5 százalékos és az ipari terme­lés 9 százalékos reálnöveke­dését. Ehhez a korszerű ag­rotechnikai eljárások beve­zetése és a gépesítés foko­zása szükséges. 2. Tovább kell növelni az állami beruházások arányát. 3. . Mindez természetesen nem gyorsan megtérülő be­ruházás. Éppen ezért Indiá­nak minden erővel töreked­nie kell exportjának fokozá­sára. 4. Ebben a bonyolult egyensúlyi helyzetben végre kell hajtani a külföldi köl­csönöktől és hitelektől való függőség csökkentését, de an­nak tudomásul vételével, hogy India jelenlegi helyze­tében nem vetheti el teljesen a külföldi kölcsönöket. Ez ily mpdon politikai kérdéssé válik: a tőkés országoktól olyan feltételek között kell biztosítani a hitelt és kölcsö­nöket, hogy az ne veszélyez­tesse az ország függetlenségi politikáját. 5. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításában óriási je­lentősége van a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együtt­működésnek. z India stratégiai és kül­H politikai helyzetében bekövetkezett kedvező változások, valamint a Kong­resszus megtisztulása és a belső politikai helyzet meg­szilárdulása megfelelő felté­teleket teremt e nagyszabású gazdasági feladatok végrehaj­tásához. Gigászi ország gigá­szi nehézségeit kell legyűrni. Ez természetesen hosszú év­tizedek feladata. A felemel­kedéshez vezető út azonban ma világosabbnak és tisz­tábbnak látszik, mint a füg­getlen India megszületése óta eltelt 25 év alatt bármikor. Gömöri Endre Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a Kalinyin városrészben lévő szolgáltatóházban üzletünket megnyitottuk SZOLGÁLTATÁSAINK: férfi—női fodrászat, kozmetika, kéz- és lábápolás. NYITVA: 6.30-tól 21.30-ig. VENDEGEINKET SZERETETTEL VÁRJUK. SZOLGÄLTATÖIPARI SZÖVETKEZET (448097)

Next

/
Thumbnails
Contents