Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-14 / 138. szám

Nyári horgolt ruhák A csíkos, kötött és horgolt ruhák, pulóverek ezen a nyá­ron nagyon divatosak. A mo­dellek négy szín csíkozásával, rövidpálcával, 21/2-es tűvel készülhetnek. Horgolhatjuk a Uu műszálfonallal A színek beosztása, tetszés szerint lehet például: középkék 10 sor, né­gerbarna vagy fekete 3 sor, középkék 3 sor, türkizzöld 5 sor, középlila 10 sor, türkiz­zöld 1 sor, középkék 10 sor, középlila 5 sor, türkizzöld 3 sor, középlila 10 sor, középkék 10 sor, fekete vagy négerbar­na 3, középkék 3 sor, türkiz­zöld 5 sor, középlila 10 sor. Középkék a befejezésig. A középkék és középlila szí­nekből 250—250 grammot, a fekete vagy négerbarna szín­ből 50 grammot, türkizzöld fonalból 100 grammot számít­hatunk. A ruhák erősen karcsúsítot­tak. Munkánkat körbe hor­goljuk, a megfelelő hosszúsá­gú láncszemsort összekapcsol­juk, 3 cm-t horgolunk szoros szemekkel. Minden sort min­dig összekapcsolunk, és 2—3 láncszemmel kezdjük a követ­kező sort. A szoros szemes so­rok után a fenti színezéssel és rövidpálcával haladunk to­vább. Ha derékban nagyon beszűkítjük, akkor a balolda­lon (a derékvonal alatt és fö­lött) mintegy 15—15 em-es darabot (zlpzár) nyitva hor­golunk, de csak a színén dol­gozva! A ruha fogyasztásával és szaporításával pontosan a szabásminta szerint kell dol­goznunk. A 9 cm-t (szoros sze­mes részt nem számítva) azo­nos szerszámmal horgoljuk, majd megjelöljük a két oldal szélszemét idegen fonallal, s a fogyasztásokat e jelzés jobb és bal oldalán végezzük el (vagyis egy soron 4-szer fo­gyasztunk, és ugyanúgy négy­szer szaporítunk). A fogyasz­tásnál egyszerűen kihagyunk 1—1 szemet; a szaporításnál pedig egy szembe kettőt öl­tünk. (Tájékoztatásul: a mo­dell 342 láncszemmel van kezdve, s ez 144 cm-es bőség­nek felel meg.) A karöltő és nyakkerekítéseknél — tehát amikor már nem körbe dol­gozunk — mindig csak a szí­nén horgoljunk! Kidolgozás: A, ruhát kitűz­zük, vizes ruhával betakar­juk, egy kissé átgőzöljük, és száradni hagyjuk. A vállpán­tot összevarrjuk, s körülhor­goljuk a kar- és nyakkivá­gást. Egy soron szoros szem­mel, egy soron 2 szoros szem után egy 3 láncszemes pikót horgolunk, majd ismételünk. A ruha alján a szoros sze­mes részt visszahajtjuk, és ap­ró öltéssel fölszegjük. ||^J4arma^JEndre^j Gyilkosság RT. lilllll 3. AI Capone a színre lép 1920 februárjának egyik kel­lemetlen, esős napján Big Jim szívből élvezte a meleget és a kellemes ebédet Chicago egyik éttermében. Mellette az egyik lámpásházból kiemelt barát­nője, Vörös Sally ült, több száz dolláros hermelinkeppjé- be burkolózva. A desszert után a lovagias Jim »-valami jóféle itókát- kért a pincértől, aki ismerte a hevülékeny szicíliai haragját, de ismeri a szeszti­lalmi törvényt is. — De uram — kezdte sá­padtan —, hiszen ön tudja, hogy... Az óriás felállt, és a pincér nyilvánvalóan másodperceken belül ájultan hevert volna a padlón, ha nem lépett volna be a forgóajtón négy felhajtott gallérú férfi. Detektívek. ők nem ijedtek meg Colos- simótól, sőt kihívóan megkér­dezték tőle, hogy csak nem whiskyt óhajtott. Jim fogcsi­korgatva nemet mondott, dü­he azonban nem ismert határt. Még órák múlva is őrjöngve Somogyi Néplap gondolt arra, hogy neki meg kellett alázkodnia »négy nyo­morult senki« előtt, ráadásul Sally szemeláttára. Később a barátainak el­mondta: ezen a napon szüle­tett meg benne egy országos méretű szesztársulat megte­remtésének gondolata, s az il­legálisan gyártó, forgalmazó, és szállító hálózat az Atlanti­óceántól a Csendes-óceánig terjedt ki. KÜLÖNÖS TÉRKÉP Meglepő átalakuláson ment keresztül 1920 tavaszán Colos- simo egyik nyilvános intézmé­nye. A pillangók eltűntek a néhány hónappal azelőtt még alapos tatarozásra szoruló, omlatag épületből, s az elsö­tétített szobák meglehetősen monoton, de célszerű bútorza­tát előkelő holmik váltották fel: különböző színű telefo­nok, remekbe faragott, antik íróasztal, vadonatúj írógépek, süppedő fotelek. Big Jim szobájának egyik dísze a főnök forgószéke fö­lött kiszögezett, hatalmas tér­kép volt. Ha valaki tüzeteseb­ben megnézte, szokatlan dol­gokat fedezhetett föl rajta. Rajzolója nyolc övezetre osztotta fel Chicagót és kör­nyékét, méghozzá fittyet hányva minden valóságos köz- igazgatási rendszernek. Igaz, ennek a felosztásnak meglehe­tősen furcsa alapja volt: me­lyik körzetnek menyi lehet a szeszigénye. Colossimo ugyanis emberei­vel módszeresen fölmérte a pi­acot, és a következő — a ké­sőbbiekben többé-kevésbé he­lyesnek bizonyuló elméletet állította fel: »Mivel a kisgyer­mekek és a lányok—asszonyok jelentős része — eléggé el nem ítélhető módon — nem él rendszeresen alkohollal, abból kell kiindulnunk, hogy min­den övezet napi 30 ezer pohár whiskyt igényel. Ez harminc- ezerszer napi másfél dollár, s ezt a mennyiséget az egyes szektorok felelősei (persze az Az aktív pihenés Áll az ember a munkapad mellett egy életen át. Megszo­kott rutinmozdulatokat végez, és tüdeje szívja az olajgőzt, az üzemcsarnok bűzét. Öröm, becsület és kenyérkérdés a munka. De — ne feledjük — a munka nehéz, robot jellege sem veszett el még teljesen. Ül az ember az íróasztal mellett egy életen át. Izmai mozdulatlanul, petyhüdten alusszák csipkerózsika-álmu- kat. Az irodai ember tüdejé­nek mindössze egy ötödrésze dolgozik, szívja a finom por­ral elegy oxigént. Egyáltalán: a civilizáció embere nem fi- gy.il a tüdejére. A tüdő mun­káját, működését feltétlen ref­lexnek véli. »Dolgozik, műkö­dik az magától is« — gondol­ja. A civilizáció embere a szí­vét, máját figyeli, vérnyomá­sát méreti, és az érelmeszese­déstől fél. (No meg persze ese­tenként a kivédhetetlen rák­tól.) Jogos ez a félelem. A tüdőt, az izmokat is be kéne venni azonban ebbe az együttesbe. Természetes biológiai folya­mat, hogy az ember megöreg­szik; de hát miért kell idő előtt megöregednünk. És a tü­dőnk miért nem termel teljes kapacitással, miért nem tanu­lunk meg helyesen mozogni, lélegezni, hiszen fizikumunk létének, s nem utolsósorban frissességének, munkabírásá­nak, egészségi közérzetünknek feltétele a testünkben végbe­menő folyamatos égés? És az égéshez — de régen tanultuk már! —, bárhol játszódjék a folyamat, oxigén szükséges. Szóval: mozogjunk, lélegez­zünk okosan, tempósan, nagyo­kat, mélyeket! Hadd dolgoz­zon a tüdő, hadd »égjünk«- éljünk egészségesen, frissen, sokáig... És ahogyan a civilizáció embere kikaocsolódik és pi­hen! Talán jobb volna erről nem is beszélni. Munka után beül a kártyaasztal mellé vagy kiegészítő sportágkért sörözik a kocsmában. Ülünk egy éle­ten át esténként a tv előtt. Sé­tálunk egy életen át — hét­végén és vasárnap pizsamá­ban — a szobában! Közben jó zsírosakat eszünk, jókat hortyogunk, és észre sem vesszük, hogy elhízunk, meg­öregszünk. Pedig másképpen, okosab­ban, egészségesebben — tehát hasznosabban — is lehetne él­ni, dolgozni, pihenni. Ép testben ép a lélek! Tu­dományos kísérletek már ré­gen bizonyítják, hogy a fá­radtság egyedüli gyógyírja: az egészséges mozgás, a sport, a kerti munka, bármilyen moz­gással járó aktív pihenés. A munkalélektannal foglal­kozó tudósok kutatásuk legiz­galmasabb területének és leg- emberlbb feladatának tartják a túlterhelés és az elfáradás elleni védekezést. Számtalan apró megfigyelés, elmélyült tanulmánvozás, mérés és ösz- szehasonlítás, orvosi és műsza­ki vizsgálat jutottak el külön­böző szövödékben az alkal­mazható leghelyesebb módsze­rekig. A hosszú ideig megfigyelt fáradtsági görbe arra figyel­meztette a tudósokat, hogy több munkaszünetet Iktassa­nak be, és a pihenőket a dol­gozó emberek aktív tevékeny­séggel töltsék. 20—25 perces olvasás, torna, séta, és a fá­radtság elmúlik, az emberi munkaerő, az emberi teljesí­tőképesség regenerálódik. Egy régi, közismert szóval élve: a termelőmunkát végző ember újra fitt lesz. Hát még a szabad idő, a munka utáni pihenő felhasz­nálása mennyire fontos, hogy okosan mozgással történjék! Régi nyomdászok, akik egy életen át álltak a gépek mel­lett, minden szabad idejüket a turizmusnak szentelték. Nem eszményképeink az an­gol lordok, de közismert, hogy egész életükben nem rakják le kezükből a golfütőt. Tehát nem úgy képzelik el a sportot, mint sokan hazánkban, mint a fiatalok párviadalát, az em­berfeletti teljesítmények re­korderejének kenyérkereső, hírnevet jelentő forrását. A sport elsősorban testedzés, kondíciót javító egészséges mozgás, amelyet egy-két éves korban kezd az ember, és ne hagyja abba, amíg kezét-lá- bát tudja emelni. Nincs nagyszerűbb dolog, mint az ózondús erdőben vagy én központi támogatásommal) zökkenőmentesen fel is tudják hajtani.« Az első feladat természete­sen az volt, hogy a cég némi raktárkészletre tegyen szert. Lerakták ugyan egy nagybani főzési hálózat alapjait is, de az üzlet megindításához gyorsan szükség volt árura. Így aztán 1920. április 20-án álarcosok rohantak meg egy ható­sági raktárt, s mintegy 15 ezer üveget vittek el. A BUSINESS BEINDUL Az eladás nem okozott prob­lémát. A szükséges alaptőke gyorsan együtt volt, és a busi­ness gőzerővel beindult. Nem sokkal később Colossimo már úgy érezte: átcsapnak a feje fölött az elviselhetetlenül sok munka hullámai. Elhatározta, hogy a szektorokat irányító alvezérek mellett helyettest is választ. Johnny Torrio lett a vezér helyettese, aki ugyan még a textilszakmában zsa­rolt, de rendkívüli tanulékony­ságról tett bizonyságot. Colossimo csillaga magasan ragyogott Chicago egén. A be­vétel még a legderűlátóbb jós­latokat is túlszárnyalta: a prohibíeió Amerikája telhetet­len Baalként nyelt el minden illegális italmennyiséget. S mint az újgazdagoknak ál­talában, Jimnek is igényei tá­madtak. Kulturális igényei is. Hetenként egy-két alkalom­mal — például óriási honorá­riumért — egy fiatal, sokat ígérő énekes szórakoztatta Big Jim meghívott vendégeit; Ca- rusónak hívták. A SEBHELYES Közben a hálózat növeke­dett, és Torrio, az alvezér is kiemelt egy szárnysegédet. Az illető feltűnően fiatal, alig húszéves fiú volt. Múltja azon­ban meghazudtolta korát: Tor­rio a késnek és a revolvernek olyan artistáját ismerte meg benne, aki testőrként is végte­lenül megnyugtató volt egy ilyen üzletben és —. ami szin­tén nem elhanyagolható szem­pont — egy ilyen városban. Az alvezér alvezérének ar­cát hosszú forradás csúfította el, ezért a szakmában hama­rosan megszületett a becene­ve: Scar face, vagyis a Sebhe­lyes. Igazi nevét hamarosan megismerte az egész világ. Tetteit még most is tanítják a kriminalisztikai főiskolákon. A Sebhelyest Alfonso Capo- nénak hívták. Hamarosan ki­derült, hogy Torrionak nagy tervei voltak vele, s A1 Capo­ne gondolkodás nélkül elvál­lalta a megbízást. 1921 májusának egyik derűs reggelén Big Jim kényelmesen hátradőlt luxuskávéházának egyik süppedő foteljében, és hallgatta az üzletvezető aláza­tos jelentését. Az ajtó kitárult, és ebben a szokatlan órában vendég lépett be rajta. Nem köszönt, pedig ismerte Jimet. A1 Capone — furcsa vigyor- ral az arcán — közeledett a főnökhöz. Colossimónak ..elég rutinja volt már ahhoz, hogy tudja, mi a teendő: villám­gyorsan, zsebből tüzelt, és a fiatalember ingén, a szív tá­jékán egy kis kerek lyuk tá­madt, mégis töretlen ritmus­ban közeledett. Big Jim fal­fehér lett, s babonás rémület­tel bújt a márványasztal alá. Nem tudta, hogy a nagy jövő­jű szárnysegéd az egyik leg­modernebb, könnyű púncélin- get viselte az ing alatt. Aktatáskájából ekkor A1 Capone komótos mozdulattal egy rövid csövű géppisztolyt húzott elő, és a maffia chica­gói utódszervezetének teljha­talmú vezére nem volt többé réten egy jó séta, munka után. Vagy hétvégén egy kis ásás, kapálás a kertben vagy a tel­ken. S ami a legegyszerűbb és mindenki számára gyakorol­ható: az úszás az egyik leg­kellemesebb sport. Pihenjünk aktívan, mo­zogjunk sokat! Jobb lesz tőle az étvágyunk, nyugodtabb az álmunk, s boldogabb a nap­palunk. S. A. OTTHON ÉS CSALÁD A napközi nem gyermekmegőrző Tanácsos rendszeresen érdeklődni MINDEN jelentősebb tele­pülésen megnyíltak a nyári napközik (Budapesten tábo­rok), egyenes folytatásaként a tanév közbeni iskolai napkö­ziknek. Jellegük természete­sen más, mint a tanítási idő­ben. A legtöbb szülő tudja ezt, s a gyakorlatban olykor még­sem veszi figyelembe. Pedig a megváltozott körülmények­hez a családi nevelésnek is alkalmazkodnia kell A nyári napközik lakói rendszerint több iskolából jön­nek össze, s nem egyszer cse­rélődnek a csoporttársak is. Előfordulhat, hogy hetenként más és más pedagógus foglal­kozik egy-egy közösséggel. Mindebből következik, hogy tanácsos rendszeresen érdek­lődni a gyerektől új barátai iránt. A foglalkozások zöme játék, strandolás, mozi, sport. De nem győzzük eleget hangsú­lyozni: a nyári napközi fel­adatai nem azonosak az első­sorban üdülési célt szolgáló táborokéval. Mivel délutánon­ként hazamegy a gyerek, nap­jait végső sorban a családnak kell irányítani. Az ellátottság, a koszt álta­lában ugyanolyan, mint tan­év közben a napköziben. A külön szórakozásokra minden helyi tanács jelentős összege­ket áldoz, de a vakáció sok­színűségét, tartalmasságát mégsem zsugoríthatjuk kizá­rólag az ott zajló életre. Aki az egész vakációt nyári nap­köziben tölti, nem egy eset­ben bizony valamiféle »gyer­mekmegőrzőben« érzi magát. Törekedjünk hát arra, hogy »igazi« táborban is nyaraljon a gyerek, esetleg töltsön pár napot távolabb lakó rokonai­! nál is! Másrészt nevelési szem­pontból is igen hasznos, ha az idősebb diákok néhány hetet termelő munkában töltenek el. Ezzel kapcsolatban néhány jó tanács. Az időjárás hirtelen változá­saira nemigen terjed ki a gyermek figyelme. A korán munkába induló szülő legalább előző nap este figyelmeztesse, és mindig két öltözékgarnitú­rát készítsen ki, hogy jó idő esetén a könnyebbet, hűvös, esős napokon a melegebbet vegye föl a gyerek, öltözékét a használtabbak közül válasz- szűk ki! Gondoskodjunk ar­ról is, hogy sose felejtse ott­hon a fürdőruháját, esős idő­ben pedig kedvenc könyvét (ha nincs, próbáljunk rá hat­ni, hogy legyen!). Viszont ér­tékes játékot ne vigyen ma­gával! Nemcsak azért, mert van elég napközis játék, de mert el is veszítheti. Figyel­meztessük, hogy mindig ke­resse, ha valamit elhagy, mert nincs tábor, amely valamilyen formában ne rendelkezne »ta­lált tárgyak osztályával«. VASÁRNAP és az ünnepek alatt a nyári napközi is szünetel. Ezeket a napokat le­hetőleg töltse együtt a csalód. Igen jó hatásúak a meghitt, közös étkezések. Ma már igen elavult az a közmondás, hogy »magyar ember evés közben nem beszél«. Mikor beszélges­sen egy mai család, ha rend­szerint csak a vasárnapi ebéd­nél vannak mindannyian együtt? Olyankor természete­sen sok mindenről esik szó, de ne feledkezzünk meg a gyerekről sem: érdeklődjünk tábori problémáiról, élményei felől is! B. J. Egészségügyi szakemberek véleménye A nyári bőrápolásról (Folytatjuk.) : A meleg időjárás számos olyan hatással járhat, ami ká­ros lehet, különösen az érzé­keny bőrűeknek. A kellemet­lenségek azonban kellő elővi- gyázattal megelőzhetőek, de ehhez fontos, hogy megszív­leljünk néhány alapvető or­vosi tanácsot. Az egyik legfontosabb sza­bály, hogy a napozás időtar­tamát alkalmanként s fokoza­tosan növeljük. A bámulás folyamatát nem szabad siet­tetni, mert ezzel bőrgyulladás veszélyét idézzük elő. Különö­sen a világos vöröses szőke hajúaknái lép föl napozás köz­ben hamar bőrgyulladás, s ugyanakkor nem tudnak meg­felelően lebarnulni. így első­sorban rájuk vonatkozik, hogy ne erőltessék a bámulást. Egy másik lényeges sza­bály: a strandolás, a napozás megfelelő előkészületeket igé­nyel. Napozás előtt ajánlatos az arcbőr lemosása, sőt még a rúzsmaradványok eltávolítá­sa is, mivel a rúzs fényérzé­keny festéket tartalmaz, és ez az ajak bőrén könnyen gyulla­dást okozhat. Nem strandra való a kölnivíz sem, mert nyo­mán bőrgyulladás keletkezhet. Annak érdekében, hogy a bőrt a portól, verejtéktől meg­szabadítsuk, célszerű a napo­zást követően zuhanyozni, majd a napszívta bőrt valami­lyen közömbös, zsíros krém­mel bekenni, hogy ezzel a fürdés és a napozás szárító hatását ellensúlyozzuk. Az egészségügyi szakembe­rek arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy teljesen egész­séges embereket is fenyegethet a napszúrás veszélye. Erős napsütésben — még rövidebb időn át tartó napozásnál is ajánlatos tehát a fejet befed­ni. Még egy jó tanács: napozás közben felhevült testtel hideg vízbe ugrani életveszélyes. Bármennyire csábító is a hű­sítő víz, várjuk meg, amíg a felhevült test kellőképpen le­hűl, és csak azután fürödjünk.

Next

/
Thumbnails
Contents