Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

i Számítógépet Somogyba őmt&l Kaposváron » Gyorsolvasás „A nevem Gamma 115” Somogy megyei vállalati vezetők csaknem negyvenfő­nyi csoportja látogatott el a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat győri adatfeldolgozó központjába. Az ismeretterjesztő útra a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és a Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei Szervezete rendezésében került sor. A vállalat szakembe­rei által tartott előadásnak, filmvetítésnek, illetve a szá­mítógépek bemutatásának az volt a célja, hogy ismertes­sék a korszerű ügyvitelgépesítés előnyeit és egy esetleg Kaposváron létrehozandó adatfeldolgozó központ működé­sének feltételeit. »NAPJAINKBAN tízéven­ként kell fejet cserélni* — mondta Marx György neves fizikusunk, utalva korszakunk egyik fő jellegzetességére, az információk félelmetesen nö­vekvő tömegére, s azok igen gyors elavulására. Az ismere­tek mennyisége nyomasztóan megnőtt, s éppen ezért értekük alaposan csökkent. A renge­tegből egyre nehezebb lesz a hasznos ismeret kiválasztása. Vagy elsikkad a sok középsze­rű, számunkra érdektelen do­log között, vagy elavul, elér­téktelenedik, mert csak akkor jutunk hozzá, amikor az adott ismeret már nem tükrözi a pillanatnyi helyzetet. Mit lehet kezdeni a imp mint nap újrateremtődő betű­tengerrel? Hogyan lehet hasz­nosan válogatná. — mert sze­rintem manapság a válogatás elsőrangú kérdés — és feldol­gozni az ismereteket? CEnélkü az ember reménytelenül a pro­vincializmusba süllyed.) Hasznos módszer lehet a gyorsolvasás. Mint a napokban Kaposváron, az MTESZ-szék- házban tartott »kedvcsináló* előadáson kiderült, a gyorsol­vasás egyszerűen egy újabb, korszerűbb módszer, az ember természetes adottságait job­ban, hatékonyabban kihasznál­va. Dr. Kolozsváry Gyula, a TIT-központ munkatársa szé­riát a gyorsolvasás egyfajta hatékony munkaprogram. A nagyobb sebességgel olvasó szem, amely olvasás közben ritkábban pihen meg, »ül le* a sorok között, gyorsabb gon­dolkodásra, s egyértelmű sze­lektálásra készteti az agyat, te­hát intenzívebbé teszi annak munkáját. Gyorsolvasók gyakran szok­ták emlegetni a néhai ameri­Kedves Tanulók! Mai fog­lalkozásunkon arról lesz szó, hogy mi a teendő az esetben, ha az esti órákban kiderül, hogy Budapestre kell telefo­nálnotok halaszthatatlanul sürgős ügyben, de nem isme­ritek a telefonszámot. Tár­csázzátok a 008-at és kérjé­tek meg a jelentkezőt, hogy szíveskedjen a cím alapján tájékoztatni. Azt a választ kapjátok, hogy vissza fognak hívni. Ha letettétek a tele­font, nyugodtan leülhettek kártyázni, kötni, horgolni, ol­vasni, az ablakon kitekintve csillagot számolni — csinál­hattok mindent, csak egy a fontot, hogy ott legyetek a te­lefon mellett! Megmondom mindjárt, hogy miért. Tudo­mányos vizsgálatok szerint 30 perc az az idő, amikor kezdi türelmét veszíteni az ember. Namármost, ha fél óra múl­va tárcsáztok újra, akkor azt a választ kapjátok, hogy ti vagytok a hibásak, mert ők kerestek, de ti nem jelentkez­tetek. Ne vitatkozzatok, fo­gadjátok el, hogy rövidesen újra hívnak. És kapjatok be egy Andaxint. Ezúttal rövi­desen valóban visszahív tite­ket a 008, és közli, hogy az egy kért szám helyett ö ket­tőt talált, de nem biztos, hogy jók, mert neki csak 1968. évi telefonkönyve van.(!) A bu­dapesti tudakozót ő nem kap­ta meg, de hívd te, és pró­bálj ott érdeklődni. Emberek vagyunk, ügyünk sürgős, nyilvánvaló, hogy elő­ször megkíséreljük a két megadott szám közül az egyi­ket hívni (ami nem biztos, hogy jó, mert hatvannyolcas könyvből való). Be fog bizo­nyosodni, hogy tényleg nem jó a szám. Kedves Tanuló, te leleményes vagy, ét megké­Somogyi Néplap kai elnök, John F. Kennedy példáját, aki az elsők között iratkozott be egy hasonló tan­folyamra, s később, elnök ko­rában egy óra alatt képes volt kiválasztani és olvasni a szá­mára érdekesnek, nélkülözhe­tetlennek tartott cikkeket, ta­nulmányokat Egy jó gyorsolvasó akár tíz­szer olyan gyorsan olvas, mint az, aki a hagyományos mód­szer szerint futja át az újságo­kat, folyóiratokat. A nagyfokú gyorsaság nem csodaszer, alap­ja ennek is a gyakorlás, a szüntelen gyakorlás. A szak­emberek általában úgy tartják, hogy elegendő az egyszeri tan­folyam elvégzése, s utána az új módszerrel, a jobb, okosabb beidegződésekkel olvasva, há­rom-négy év alatt a teljesít­mény — embere és olvasója válogatja — megötszörözhető— tízszerezhető. De akadnak olyanok is, akiknek ferantartásaik vannak a gyorsolva&ássai szemben. Ezek szerint a tempó felgyor­sítása a megértés rovására megy, és felületességhez ve­zet Az olvasás tempójának fokozása azonban — legalább­is a magyar gyorsolvasási tanfolyamok gyakorlatában — mindig együtt jár a megértés eüenórzéséfveL A kaposvári bemutatón például kis olvas­mányt adtak a részvevők ké­zéibe, amelyen könnyűszernél lemérhették, hogy ki hány szót tud elolvasni percenként Aztán az olvasási sebesség ki­számítása után ellenőrző kér­désekkel mérték a megértést A módszer jellemzője, hogy a sebesség fokozása csak a meg­értés, a gondolkodás gyorsa­ságával együtt képzelhető él. red a kedves pesti ismeret­lent, hogy nézze meg neked a kívánt számot, ha már a sors és a posta jóvoltából ilyen szépen összehozott a vé­letlen vele. Ám mielőtt vá­laszt kapnál, megszakad a vonal. Nincs baj, mert erre az időre már hatni kezd az An- daxin, — akinél nem, az kap­jon be még egyet gyorsan, mielőtt elkezdené hívogatni a budapesti tudakozót. A második interurbán te­hát ez lesz, amit a 008 nem, te pedig csodálatos módon egyből megkapsz. A fene tud­ja, hogyan van, de ne töp­rengj rajta, mert végre kap­tál egy számot. Viszont ne is örülj! A harmadik interur- bánnál kiderül, — konkrét példát mondok —, hogy te­szem azt nem az iskola kol­légiumának a számát, hanem magát az iskolát tárcsáztad. Ennek viszont megvan az az előnye, hogy ott egyből »kö­pik-« neked a kollégium szá­mát. Vegyél mély lélegzetet, mert most már biztos lehetsz a dolgodban, és hívd negyed- szerre a már biztos számot, most mert minden kétséget kizáróan le tudod bonyolíta­ni halaszthatatlan és sürgős ügyedet. Kedves Tanulók! Négy in- terurbánnal így lehet egyet »elérni«. Remélem minden mondatot jól megjegyeztetek, én csak arra kérlek Bennete­ket, hogy a telefonálásra for­dítandó másfél óra alatt a sa­ját érdeketekben ne gondol­jatok semmire, és feltétlenül helyezzétek a kezetek ügyébe a nyugtató pirulákat. Az pe­dig eszetekbe ne jusson, hogy másnap megajándékozzátok a 008-at egy frissebb telefon- könyvvel, mert így is elájul­tok majd, ha meglátjátok a számlát. Jó tanulást kívánok! A kő­vetkező foglalkozásunk címe: Miért van ez így?! T. ML A gyorsolvasás tehát nemcsak technikád, hanem sajátos — és hatékony — szellemi mun- kateahniika is. Mindamellett a szépiroda­iam — líra, epika, dráma — nem területe a gyorsolvasás­nak, legalábbis egyelőre nem, annak ellenére, hogy a gyors­olvasás is kiválthatja az ol­vasás közbeni érzések mind­egyikét; az elmélyülést, az ol­vasás gyönyörét, a képzeletet felgyújtó kópszerűséget. Rá­adásul kifejlődő képességünk­kel jobban és biztosabban ki tudjuk választani a lényeget, s ez is az öröm egyik speciá­lis formája. A GYORSOLVASÄS tehát nem ördöngösség, s nem is különleges praktikákból áll. Az ember alaposabb megisme­résén, teljesítőképességének ésszerűbb felmérésén alapszik. Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ságának megyei szervezete az ősztől tanfolyamot hirdet az érdeklődők számára. A je­lentkezés feltételeit még a nyár folyamán eljuttatják a szervezet tagjaihoz, de mások is érdeklődhetnek az MTESZ- néL Csupor Tibor A számítástechnika hazai alkalmazása nem tekint hosszú múltra vissza. Ha a ko­rábban — mintegy 20—25 év­vel ezelőtt alkalmazott — és akkor igen korszerű HOLLE­RITH rendszerű gépek üze­meltetését is figyelembe vesz- szük, ez is csak mintegy ne­gyedszázados múltat jelent. A technika gyors fejlődésének köszönhető, hogy tíz évvel ez­előtt Magyarországon is meg­jelentek az első nagy teljesít­ményű építőelemekből álló, korszerű , konstrukciójú adat- feldolgozó gépek. Ezek száma 1971-ben elérte a 160-at. Ez a mennyiség más szocialista ál­lamokhoz viszonyítva is ke­vés (például Szovjetunió: 4200, NDK: 360, Lengyelország: 200 darab), nem is beszélve a fej­lett tőkés országokról. A gazdasági információ a döntések alapja. A megfelelő információs tevékenység nagy­mértékben meghatározza a gazdasági eredmények alaku­lását. A gyors tájékozottság ma már e területen elenged­hetetlen követelmény. A gaz­dasági mechanizmus az infor­mációs rendszer tökéletesebb kialakítását, a kapott infor­mációk felismerését, felhasz­nálását, korszerű gépekkel való gyors és pontos feldolgo­zását igényli. A számítógépes adatfeldolgozás tehát új utat jelent a vállalati adminiszt­ráció előtt. A gazdasági egysé­gek vezetői, dolgozói nem ra­gaszkodhatnak a 10—15 éve megszokott, de a jelen gazda­sági viszonyok között már sok — és egyre több — helyen el­avult munkamódszerekhez. A hatékony információ fel­tétele a megfelelő technikai fölszereltség, hogy a döntések­hez szükséges adattömeg idő­ben, gyorsan és pontosan a gazdasági vezető asztalára ke­rüljön. Ennek gyakorlati meg­valósításához megfelelő számí­tógépparkra van szükség — nemcsak a fővárosban! A kez­deti időszakban — és itt tar­tunk jelenleg, különösen So­mogy megyében — nagyfokú erőkoncentrációra van szük­ség. Az alkalmazásra kerülő komputerek tőkeigényesek, mert egy-egy adatfeldolgozás­ra alkalmas számítógép és a csatlakozó berendezések ára 30—100 millió forint a gép nagyságrendjétől függően. Egy regionális központ (ilyenek működnek jelenleg Pécsen, Debrecenben, Győrben, Szol­nokon, Miskolcon és Szegeden) hatásköre több megyére terjed ki, és elégíti ki azokat az in­formációs igényeket, amelyek a területen elhelyezkedő ipari, kereskedelmi vállalatok és in­tézmények részéről jelentkez­nek. A Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat a kapos­vári adatfeldolgozó központot csak megfelelő erkölcsi és anyagi támogatás mellett tud­ja létrehozni. Akkor, ha a piackutatás kimutatja, hogy a telepítés helyén megvannak az információs igények a gazda­sági egységek részéről, azaz, ha van munka, melynek során a létesítmény rentábilisan üze­meltethető. Lukácsi József, a budapesti központ igazgatóhelyettese sze­rint a Kaposváron létesítendő regionális központ munkaerő­igénye a jelenleg működöknél kisebb lesz, az alkalmazott gé­pek korszerűsége miatt A fel­tételek között szerepel az évi 12—18 millió forintos rendelés- állomány, a célnak megfelelő 1500—1800 négyzetméter alap- területű üzemépület, megfelelő anyagi eszközök a gépek, csat­lakozó berendezések megvá­sárlásához és munkaerő a lé­tesítmény üzemeltetéséhez. A Győrben bemutatott gépek sokat tudnak. Az egy­szerűbb könyvelőgépek által elvégzett munkát nagyon rö­vid idő alatt V* megbízhatóan megoldják. A jövő útja min­denképpen az — figyelembe véve a fejlődéssel szükségsze­rűen együtt járó gépesítést, az elvégzendő feladatok mennyi­ségének növekedését, mind bo­nyolultabbá válását —, hogy rá kell térni a számítógépekkel végzett könyvelésre, bérelszá­molásra és a vállalati admi­nisztráció egyéb területeinek gépesítésére. A SZÜV egyik szakembere szerint ez az idő öt év. Kis- és középvállalati szinten a következő években sem lesznek képesek megbir­kózni a megnövekedett admi­nisztrációs feladatokkal, a je­lenlegi munkamódszerek mel­lett. Mészáros Attila (Folytatjuk.) Tanuljunk könnyen, gyorsan — telefonálni Mai lecke: Hogyan lehet négy interurbánnal egyet lebonyolítani Épül a Sió-torkolati mű .í. rrTÍJfpn- **'-4.de' ...:1.- ..........;«*■. sösäs- ______ • - *<***'*?&. A Dunántúl egyik legjelentősebb vízügyi beruházásánál — a sió-torkolati mű építkezésé­nél — a Ganz—MAVAG is megkezdte már a munkát. Az 1974-ben üzembe lépő, 350 millió forint beruházási értékű létesítmény 54 km-es szakaszon szünteti meg a jeges ár­víz veszélyét, és 27 km-es szakaszon teszi lehetővé az öntözéses gazdálkodást a Sió men­tén. Mindezek mellett a Balaton évi 50—60 millió köbméter vízveszteségét a felére csök­kenti. HATVANI DÁNIEL Előre megfontolt szándékkal 19. A Homokbányánál Robi is a kocsira tereli a szót, s közben észreveszi, hogy a sofőr a ta­xiórán valamit átkapcsolt Tú­rára váltott... Robi az ülés közepén ül, kissé előre dőlve. Ezt kérdi: Itt is oldaltszelepelt még a motor, mint a régebbi típusnál? — A sofőrt kelleme­sen éri a fiú tájékozottsága, s buzgón válaszol: — Nem, ez már felülszerepelt. — Robi mesterien fordítja a beszélge­tést a számukra megfelelő irányba. — Mint a Zsigulinál. De hol áll ez ahhoz? Kérem szépen, arra már el lehet mondani, hogy autó. — Berta, kicsit sértődötten: — Az már rég ócskavas lesz, amikor ez még mindig gurul. Én nem cserélném el. Ha kapna egy kis szupert a tankjába, megmutat­nám, hogy mit tudna! De még így is, figyeljék csak... — Gázt ad, 80-ról a sebességmu­tató lassan, de egyenletesen kúszik a 100-ra, majd a 110-re, sőt kissé még azon is túl. „Mandula-műtét“ Sándortelepen Világosság árad az ágasegy­házi halászcsárda előtti par­kolóhelyre. Berta János jobb oldalra lehúz, fékez. — Máris itt vagyunk — mondja, szin­te természetesnek tartva, hogy a fiúk még betérnek egy ital­ra, mielőtt hazamennének. De Zoli idegesen mutogat: — To­vább megyünk ám. Keresztül a falun és majd balra. Majd szólunk előtte. — A sofőr visz- szaindexszel az útra, direktbe kapcsol, csipetnyi bosszúság fészkelődik az agyában, tud­ja, hogy megint valami isten­verte dűlőútra kell hajtania. Sándortelep felé térnek le. Széles, homokos út ez, sok-sok huppanóval. A bukdácsolástól a kocsi folyton változó mély­ségben világítja meg az utat. Jobbra a gazdaság gyümöl­csöse, balra ritkás erdő, irtás utáni nagy tisztásokkal. Egy jó kilométer után az út kettős kanyarral fordul be az erdőbe. Az alacsony, borókás növény­zetet mind sudárabb nyárfák váltják fel. Tanya, ember se­hol. Az eget csak az út felett látni. Bujkáló holdvilág van. Ez az erdő valójában egy jókora homokhalmot borít be, az úgynevezett Vaskapu-he­gyet. Néhol így is észlelni, hogy lejtős. Téli időben, ami­kor hó van, a gyerekek szíve­sen kijönnek ide szánkózni. Jobbról egy tanyabejáró út ágazik le. Amikor mellé érnek, Zoli ezt mondja: — Megérkez­tünk. Itt álljon meg. — A kocsi még gurul vagy húsz métert, eközben a jobb oldali fák mellé húzódik. Zoli arra gondol, hogy leg­jobb volna mindjárt elkezde­ni. Berta János a mellette levő ajtó kilincsét megnyitja, ki­gyullad a belső világítás. Zoli szeme társára villan, aki eb­ben a pillanatban mond le végleg a karate alkalmazásáról. A sofőr erős, díjbirkózó kül­sejű ember, a kocsiban nincs elég hely a lendülethez, ezért könnyen elvétheti az ütést. Méghozzá úgy, hogy a sofőr el sem szédül, akkor pedig fölénybe kerülhet. De legjob­ban az zavarja, hogy a sofőr oldalt néz, ezért könnyen ész­reveszi, ha a kezét emeli. Ma­rad a »mandulaműtét*. — Százkilencvenkét forint — mondja a sofőr, s Robi, mivel látja, hogy 96-ot mutat az óra, megállapítja, hogy nem szá­molt többet, mint ami az oda- vissza útra jár. Zoli a zsebébe nyúl, előveszi a tárcáját, me­gint hátra néz, de mivel nem történik semmi, elkezd keres­gélni. Megnézi mindkét re­keszt, ahogyan ilyenkor szo­kás, a személyi igazolvány félig kilóg a tokból. — A fenét, itt nincs — mondja Zoli, és újból hátra néz, közben a zsebeibe nyúlkál. — Ott kell annak lenni — erősítgeti Robi —, én magam láttam, hogy a Hírősben odatettél nyolcszá­zat. — A motor alapjáratban duruzsol, tompított fény vető­dik a füves, faleveles erdőszél kis szakaszára. A Bíró-tanya, ahová a bejáró út vezet, nem lehet messzebb 50—60 méter­nél, de a fák miatt nem látni oda, meg a tanya Is háttal van az útnak. Különben is rég le­feküdtek ... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents