Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

A Latinca SE győzött a megyei rangadón A 23. fordulóban a Marca­liban sorra kerülő M. Latinca —Nagyatádi Kinizsi rangadó emelkedett ki a különben nem sok izgalmat ígérő mérkőzések közül. Nagyatádról mintegy háromszáz szurkoló kísérte el a csapatot Marcaliba. A lel­kes atádi drukkerhad azonban szomorúan indulhatott haza. Az M. Latinca — ökölvívó­nyelven mondva — »kiütötte« a bajnokság éllovasát. A ha­zaiak győzelméhez nem is fért kétség. Ezzel újra nyílt lett a megyei bajnokság, hisz a vesz­tett pontokat tekintve az atá­di előny már mindössze egy pont. Gólkülönbség tekinteté­ben is szorosan együtt van a két csapat. Alul a táblázaton az Orda­csehi után Toponár sorsa is lassan megpecsételődik. Jól hajrázik a Somogyi SE, amely újabbat lépett előre a bajno­ki táblázaton. Veszélybe ke­rült viszont a Kaposvári Vas­utas. Latinca SE—Nagyatád 4:1 (2:1) Marcali, 700 néző. Vezette: Schneider. Latinca: Nebehaj — Kiss, Engel- brecht, Baumann, Varga, Bajkai, Albu, Horváth, Nyikps, Bíró (Ho- molcsik), Farkas. Edző: Kisborsó Imre. Nagyatád: Kovili — Gelen­csér, Bicsáki, Deák, Nezdei (Kercza), Oláh, Fehér, Tormán, Bazsó, Nagy, Markusovszki. Edző: Bicsáki Sándor. Erőnlét és taktikai elképze­lés tekintetében is felülmúlta ellenfelét a marcali együttes. A hazai csapat gólhelyzeteit is jobban kihasználta. Az igen sportszerű mérkőzést Schnei­der játékvezető kitűnően ve­zette. G.: Horváth (2), Engel - brecht, Nyikos, ül. Fehér. Jók: Nebehaj, Vargá, Nyikos, ill. Fehér, Oláh, Deák. Babócsa—K. Vasutas 5:1 (1:1) Babócsa, 200 néző. V.: Tálas. Szünet után nagyon feljavult és biztosan nyert a hazai együttes. G.: Radics (2), Haj­dú, Borsós, Harsányt (öngól), ill. Hegyi. Jók: Takács, Ra­dics, Berki, iU. Balogh, Tör­zsök.- Kovács Tibor K. V. Lobogó—Tászár 1:0 (0:0) Taszár, 100 néző. V.: Pesti. A vendégcsapat lelkesedése ele­gendő volt ahhoz, hogy győz­tesként vonuljon le a pályá­ról. G.: Török. Jók: Páti, Ra- daksz, Mikola, ill. Huszics. Vadas Tibor Karád—Lengyeltóti 4:1 (1:0) Karád, 300 néző. V.: Bako­nyi. Küzdelmes első félidő után a második játékrészben 4:0-ra elhúzott a hazai együt­tes. Ezt követően a lengyel-' tótiak feladták. G.: Békefi (2), Sárdi, Kaveczki, ill. Oszlánsz- ki. Jók: Sárdi, Békefi, Keresz­tes, iü. Pozsonyi, Sándor. Mészer János Fonyód—Balatonboglár 1:0 (1:0) Balatonboglár, 400 néző. V.: Schádl. Végig a hazai csapat támadott, ám a vendégek egy szerencsés gólja döntőnek bi­zonyult. G.: Farkas. Jók: Fo­dor, Vecsera, Bogdán, Nagy, ill. Harmath, Szilágyi. Kollár József Somogyi BSE—Ordacsehi 3:1 (2:0) Nagyatád, 100 néző. V.: Már­kus. A vendégek jóformán csak védekeztek, a hazaiak tucatnyi helyzetet, köztük két 11-est elhibáztak. G.: Koncz, Lieber, Hies, ill. Szabó. Jók: Koncz, Krezsák, ill. Varga, Szabó. Varga Tibor Somogytarnóca—Toponár 2:0 (2:0) . Toponár, 100 néző. V.: Nagy M. A mezőnyben és a góllövés­ben egyaránt jobbnak bizo­nyult a vendégcsapat. G.: Bencsik III., Pintér. Jók: Ben­csik, Mohácsi, Hoffer, ill. Pe^ rák, Dobos. Csima János Csurgó—Marcali VM 3:1 (2:1) Csurgó, 300 néző. V.: Mó­ricz. Végig fölényben játszott és biztosan nyert a hazai csa­pat a kevésbé egységes ven­dégek ellen. G.: Szabó (2), Nagy, ill. Simon. • A megyei bajnokság állása a 23. forduló után: 1. Nagyatád 23 16 3 2 69—23 39 2. M. Latinca. 22 16 4 2 60—16 36 3. Babócsa 23 13 3 7 51—21 29 4. Taszár 23 12 5 6 34—19 29 5. S.-tarnóca 23 10 5 8 34—32 27 6. Marcali VM 23 11 4 8 33—25 26 7. Csurgó (—1) 23 10 5 8 36—31 24 8. Karád 23 9 6 8 39—37 24 9. L.-tóti 23 10 4 9 28—35 24 10. Fonyód 23 9 4 9 34—35 22 11. B.-boglár 23 9 3 11 27—39 21 12. Somogyi SE 23 8 2 13 33—55 18 13. K. V. Lobogó 23. 6 5 12 32—38 17 14. K. Vasutas 23 6 4 13 40—46 16 15. Toponár 23 3 6 14 20—45 12 16. Ordacsehi 23 — 3 19 10—74 2 Készülődnek a románok a vasárnapi visszavágóra A magyar válogatott elleni bukaresti visszavágó mérkő­zésre készülő román labdarú­gók a hét végét'Brasso-Poja- nan töltötték, ahonnan kedden térnek vissza »főhadiszállá­sukra«, a Bukaresttől mintegy 40 kilométerre fekvő Snagov- ba. A hegyekben töltött napok alatt a csapat tagjai fizikailag felfrissültek. Megtekintették a Magyarország és Franciaor­szág ellen lejátszott mérkő­NB III... (Folytatás a 4. oldalról) szottak az eredmény alakulá­sában. A Siófok az egyik pont­ra legalább rászolgált volna. .Jók: Kovács, Németh, Simon, Mészáros, ill. Szilágyi, Hor­váth I., Schádl, Babán. Cy. Elektromos — Kapoly 1:0 (0:0) Kapoly, 400 néző. V.: Illik- mann. Győr: Takács I., — Szalai, Váczi, Illés, Kovács I., Pável, Takács II., (Kovács II.), Germán, Merczel, Bokor, Nádasdi. Kapok': r'obC‘' — Molnár, Csáki, Kiss, Kertész, Do­bián, Puha, Kovács, Kátai (Krá- nicz), Soós, György. Edző: Kál­mán Fererfc. 50. perc: Ártatlan támadás végén Germán beívelt labdá­NB III... ját Nádasdi a hálóba fejelte. 1:0. A mérkőzés nem tükrözte, hogy a bajnokjelölt és a kiesé­si zónában tanyázó csapat van a pályán. A kapolyi együttes idei legjobb játékával egyen­rangú ellenfele volt a listave­zetőitek, s nagy balszerencsé­vel vesztette el a mérkőzést. A döntetlen igazságosabb lett volna. S További eredmények az északnyugati csoportban: Sop­roni VSE—Győrszentiván 2:1, Sári^áp—Vértes SC 3:2, MO- TIM TE—Fertőd 3:0, Petőháza —MOFÉM 1:1, KÖFÉM—Ta­tai AC 1:0, Bábolna—Komá­rom 2:2. zésük filmjeit, amelyeket Ni- culescu edző kommentplt. Vasárnap a román váloga­tott edzőmérkőzést játszott a brassói Steagul Rosu csapatá­val, amelyet Lucescu, Neagu és Dumitrescu góljaival 3:1 arányban legyőzött. A hétfői Scinteia és a Spor­tul jelentése szerint vala­mennyi játékos kitűnő formát mutatott. Toto A totó 13+1 találatos szelvénye: x, 1, 2, ll, X, 2)1, 2; 1/2, X, x, x( X. A 19. játékhéten telitalálatos szel­vény nem volt. 13 találatot is csu­pán két fogiadó ért el ezek nyere­ménye egyenként 344 586 forint, a 12 tadálatois szelvény 11 206, a 11-es 616, a 10-es 107 forintot fizet. iXereskedelent Sajnálatos jelenség keres­kedelmi életünkben, hogy vevő és eladó között majd­nem ellenséges a viszony. — Na, itt van ez az unott képű eladó — sóhajtunk fel némi rosszindulattal, mikor belépünk az üzletbe. — Tessék. Megint egy hák- lis, válogatós vevő — mo­rogja fojtott indulattal az el­adó, holott barátsággal, és gyengéd szeretettel üdítő, kellemes légkört varázsolhat­nánk az üzletekbe. Az alábbi példa nem vé­dett szabadalom, bárki utá­nozhatja. A vásárló benyit az üzlet­be: — Jó napot kívánok. — Szere ettől köszöntőm önt — - g ja meghoAottan az eladé, tlk'Szben egy öröm­könnyet morzsol el a szemé­ben. — Olyan jó itt — leheli a meghatottságtól rekedten a vevő. — Mutatkozzunk be egymásnak! Ismerkedjünk meg közelebbről. Stehola Re­zső vagyok. — Nagyon örvendek, Práni­cer Pál. — Engedd meg, hogy te­gezzelek. Azt hiszem, én va­gyok az idősebb. Szervusz! — Szervusz. Parancsolj ve­lem. — Mielőtt bármit is kér­nék, nem haragszol, hogy fá­rasztalak ,hogy csak úgy be­léptem az életedbe? Te mit sem sejtve állsz a pult mö­gött, és akkor egyszerre csak orvul bejön egy vevő ... — De kérlek! Minden egyes vásárló szebbé, eseménydú- sabbá teszi az életemet. Nél­kületek minden csupa una­lom, szürkeség lenne. — Nem! Értsd meg. hogy lelkiismeret-furdalásom van. Talán éppen a lét vagy nem­lét nagy kérdéseiről töp­rengtél, mikor beléptem ide, s most kizökkentlek gon­dolataidból. Ilyen prózai ügy­ben, mint a vásárlás! Miért ez az önkínzás, drá­ga barátom? Én azért va­gyok, hogy szíves szóval kí­náljam üzletünk portékáit. — Én pedig ígérem, hogy a legszerényebben, a legna­gyobb tisztelettel viseltetem irántad. Ha lennél olyan jó, egy bokafixes zoknit szeret­nék, Ha lehet, kobaltkék szín­ben. — Mi az, hogy lehet? A ke­reskedelemben nincs lehetet­len, csak egy kis jó szándék kell. Máris felmászok a lét­rára. Ugyanis kobaltkék zok­nik a legfelsőbb polcon van­nak. — Mondd, nem kérek én túl sokat? Nem vagy szédü- lös? Nincs tériszonyod a magasban? — Egy picit. De életem és halálom a vevőért! Méltóz- tássál, egy pár bokafixes zokni. — Köszönöm. Szívem tel­jes melegével köszönöm. — Én köszönöm, hogy szol­gálatodra lehettem. Paran­csolj. Négyes kassza, hármas csomagoló. Kézcsókom a ked­ves feleségednek. A vevő kilép az utcára, féltőn szorítja magához a kis csomagot, és könnyes szem­mel, boldogan suttogja: — Megint van zoknim! Galambos Szilveszter Segélyek, pótlékok Hékút'puszta megbecsülése Hékút-puszta név sze­rint egyetlenegy található So­mogy megye térképén. Hozzá hasonló település összesen — melyet a megyei művelődés- ügyi osztályon az oktatásügyi csoport tart számon — hu­szonnyolc. »Külterület, közlekedési esz­közök hiánya, közétkeztetési lehetőség nincs, az oktatás összevont tanulócsoportokban történik.« A területi pótlékot és a lete­lepedési segélyt szabályozó osztályvezetői utasítás jellemzi e szavakkal a somogyi Hékút­pusztákat. Mit tartalmaz a rendelke­zés? Legelőbb a céljáról kell szólanunk: a területi pótlékot és a letelepedési segélyt sza­bályozó új megyei rendelke­zéssel differenciáltabban kí­vánják érvényre juttatni a he­lyi tanácsokkal a pedagógu­sok, különösen a fiatal pedagó­gusok letelepedésének biztosí­tását és azt, hogy megfelelően képzett szakemberek, pedagó­gusok dolgozzanak a már pél­dának felhozott Hékút-pusz- tán is. « Az új pedagógus bérrend­szer lehetőséget adott arra, hogy a megyék saját területü­kön önállóan szabályozzák a. pótlékok, segélyek összegét. Az eddigi rendelkezésben három — A, B, C — kategória szerepelt a területek feloszt­hatóságára. Az új somogyi te­rületi pótlék meghatározásakor négy kategóriát vettek figye­lembe. Az eddigi területi pót­lékrendszerben a B kategóriás iskolában tanító pedagógus 100, a C kategóriás iskolában dolgozó nevelő 200 forintot kaphatott. A jelenleg fennálló rendelkezés szerint a felső ha­tár pontosan az előbbi három­szorosa, azaz 600 forint. Somogy közismerten sok kis településből álló, ezért sok kis iskolával bíró megye. A tele­pülések felosztásában ezeket a kis lakóhelyeket is jelentősen lehetett differenciálni. A cím­ben is szereplő Hékút-puszta és a hozzá hasonlók jellemzését megadtuk már, a területi pót­lék összegét szükséges hozzá­tennünk: ez »fizetésenként« 400—600 forint. A területi pótlék a pedagó­gusé, de csak addig, amíg azon a helyen marad. Nem viheti magával máshova; a települé­sé marad, illetve a «váltó­társé«. De ez a területi pótlék- rendszer elsősorban éppen arra hivatott, hogy a sűrű vál­tozásoknak elejét vegye! A második kategória terü­leti pótléka 200—400 forint, ebbe szintén még a külterü­letek tartoznak, de a közleke­dés szempontjából kedvezőb­bek. Ilyen pl. Tóköz-puszta a siófoki járásban. Hetvenhat hasonló település sorakozik mellé megyeszerte. A harmadik kategóriába tartóznak azok a helységek, ahol az alapellátás — pl. az orvos a szomszéd faluban ren­del — hiányos. A területi pót­lék összege itt 100—200 forint. Végül: területi pótlék nem ál­lapítható meg pl. a jól fölsze­relt nagyközségekben vagy a Kaposváron tanítóknak. Azt hiszem, ez nem szorul magya­rázatra. Az új területi pótlékrend­szer a pedagógusok megbecsü­lésének differenciáltabb ér­vényre juttatása mellett a kis­községek, települések megbe­csülését is kifejezi, a hátrá­nyos helyzetű tanulók megse­gítését a személyi föltételek javításával. Ezzel a rendelkezéssel együtt vezették be a szabályo­zott letelepedési segélyt is. Hasznát elsősorban a fiatalok, a pályakezdők vehetik. Végez­tem egy számítást ennek bizo­nyítására. A kezdő pedagógus, tanító 1650 forintot kap első fizetésként. Mondjuk C terüle­ten válfalt állást, az 400—600 forint többletet jelent. Átlago­san már 2150 forint a havi fi­zetése a területi pótlékkal. Ehhez a C területen való le­telepedésért — vállalva, hogy négy évig helyben marad — 7—10 ezer forint kapható se­gélyként egy alkalommal. Letelepedési segélyt az l-es, 2-es, 3-as kategóriába tartozó kisközségiben, isko­lában kezdő pedagógus kaphat. A legmagasabbat 7—10 ezer forintban állapitották meg, majd a sorrend: 4—7, 2—4 ezer forint. A letelepedési segélyt a megyei tanács vette föl a költségvetésébe, de o tényleges kifizetés a helyi tanácsok fel­adata. A kötődés, a jó kapcso­lat szálait erősíti ez pedagógu­sainkban! Horányi Barna Kaposvár madártávlatból Volt egyszer egy család — Hekus lettem I I agyar filmek Hősko'rszakban játszódik a két új magyar film, fél ember- öltőnyi távolságban egymás­tól, igaz, más felfogásban is, mégis mindkettőről örömmel írjuk: közönségsikert aratnak. Más-más alapanyag indította el a két filmalkotást, a Volt egyszer egy család Goda Gá­bor szépirodalmi »emlékezé­se«, a Hekus lettem eredeti bűnügyek, bűnügyi novellák feldolgozása. Família a történelemben Goda Gábor visszaemléke­zése a Tanácsköztársaság, majd a fehérterror időszaká­ba viszi nézőjét. Látszólag alig látunk valamit a történelem­ből, annyit legföljebb, ameny- nyi egy család vidám melegé­be beszüremlik. A kgmera is inkább a gyerektekintet szemsugarával pásztázza végig a kicsit rigolyás, de nagyon szellemes és jóindulatú újság­író atyát, a csinos, gömböly- ded feleséget, a szeretetremél- tóan szigorú dajkát, a legen­dás, daliás fiatal nagybátyot, és mindenkit, aki betéved az utcáról; betörőt, házmestert. A film bővérű komédia. Csínytevésekkel, rongyrá­zással, pénzgondokkal telik a család életev ám a történelmi viharok — a levert vöröshata­lom után — megingatják a biztos fészket, s az bizony ka­varog egy kisáé a szá♦vihar­ban. Miért? Mert az atya szimpatizáns cikket írt a t£­nácskormány idején a szegé­nyek javuló sorsáról. Emigrációs kísérlet, majd visszatérés, sok-sok tétovázás, kaland után. Igen a kalandvá­ró gyerekszem nem látja meg igazából a veszedelmet, pedig nagyon finoman jelzi a törté­net, hogy a darutollasok hata­lomátvételekor milyen olcsó volt az emberélet. A soproni szálloda udvarán éppen nagymisét rendeznek, amikor az erkélyen megjele­nik — kombinéban — a szer­kesztő neje, hogy becipelje gyermekét. Mipden szem vi­dám örömmel fordul fölfelé, ámde két feltüzelt darutollas szabotázst sejt ebben. A történelem játszott az em­berélettel, a fűm pedig játszik a történelemmel. Színezi, íze­síti, visszaidézi levegőjét, han­gulatát, régi tárgyakon, nagy evéseken időz a kamera. Amellett, hogy mindvégig le­köti figyelmünket, nevettető ereje, érdekes cselekménye, kitűnő színészi alakításai ál­tal nagyon jól elrejtve, de nem észrevehetetlenül tanulságot fogalmaz a lakóhelyére visz- szatérő család sorsában. Az embernek választania kell. Ha úgy hozza a sor, a helytállási, i szembenézést. Hőskorszak A helytállást nemcsak egy- egy történelmi helyzetben, ha­nem egy egész életre kell vál­lalni. A Hekus lettem című film egész életre vállalt helyt­állásról szól. Ma már a feszabadulás utá­ni romeltakarítás, a rend megszervezésének, a kezdődő újépítés lendületének a kofát egyszerűen hőskorszaknak ne-i vezzük. S talán keveset gondo­lunk azokra, akik akkor való­ban hősök voltak éppen a helytállás által. Például az új rend első őreire. Hiteles krónikákat, nyomo­zási eseteket vonultat fel a film. Dokumentáló erejű, de nem­csak azért, hogy a krimiked- velőknek valamifajta eredeti csemegét szállítson. Ezek a bűnesetek reálisak, hétközna­piak, megtörténtek, és azzal együtt, hogy újrajátszásuk iz­galmas egyben memento is. Mementó a hőskorszakról, azokról, akik a feketézők, a tolvajok, a rablógyilkosok, föl­fegyverzett gonosztevők nyo­mába eredtek. Fiatal birkózó prolifiú, majd rendőrtiszt sor- &a adja a játék keretét. És amikor Hekus Dönci történe­tét meséli a film, akkor is érezzük, hogy nem a gonosz­tevő, hanem a fiatal rendőr­tiszt a főszereplő. Szigorával, emberségével együtt, jelképe­sen is. T. T. 5 Somogyi Néplap /.

Next

/
Thumbnails
Contents