Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

Megkezdődött a szocialistabrigád-Tezetők IV. országos tanácskozása Üdvözletek Kádár János hatvanadik születésnapja alkalmából Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárát 60. születés iapja alkalmá­ból levelekben köszöntötték különböző pártszervezetek és pártbizottságok, állami szervek és intézmények, tömegszer- v^zetek, üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek, szocia­lista brigádok, hazánk polgárai, közéleti személyiségek, po­litikai, gazdasági és kulturális életünk képviselői. Levelekben, táviratokban üdvözölték a párt első titkárát az MSZMP megyei bizottságai, járási, városi, kerületi, köz­ségi, üzemi, vállalati és termelőszövetkezeti pártbizottságok, pártszervezetek. Jó erőt, egészséget, szép eredményeket kí­vántak Kádár Jánosnak további életűtján a minisztériumok, tanácsok és más állami szervek dolgozói, kollektívái. Üd­vözlő leveleket, táviratokat küldtek különböző tömegszerve­zetek vezető testületéi. Tömegesen érkeztek táviratok az ország minden részé­ből, gyárakból, üzemekből, vállalatoktól, termelőszövetkeze­tektől, tudományos intézetekből. A Dunai Vasmű kollektívája táviratában hangsúlyozza: »A Dunai Vasmű dolgozói és városunk lakói tudatában van­nak annak, hogy nyugodt, egyenletes fejlődésünket az a he­lyes és mindenki által elismert vezetés tette lehetővé, amely 1956 óta jellemzi pártunkat, s az ön nevével forrt össze.« Az Egyesült Izzó dolgozóinak levele megállapítja: »-Pártunk az Ön vezetésével vívta ki azt a bizalmat, amelyet most élvez.« A magyar Hajó- és Darugyár dolgozói levelükben hangoztatják: »Vállalatunk kollektívája saját életének alakulásában napon­ta érzi a párt és a Központi Bizottság gondoskodását. Töltse el boldogsággal az a tudat, hogy több évtizedes munkássága jelentős hozzájárulás osztályának emberibb életéhez!« »Vannak közöttünk, akik önt útjának első szakaszán is­merték és már akkor megtanulták becsülni szilárd kommu­nista meggyőződéséért, emberszeretetéért. Mi azonban, a gyár dolgozóinak túlnyomó többsége már az ország, a párt veze­tő posztjain ismertük meg. A mi szeretetünk, megbecsülé­sünk annak a kommunista vezetőnek szól, aki bármilyen poszton is dolgozott, sohasem szűnt meg az embereket szeret­ni, nem szakadt el tőlük, velük élte át az örömöket, szen­vedte át a keserűségeket« — írják levelükben a Duna Cipő­gyár dolgozói. Sok szocialista brigád fejezte ki legjobb kívánságait Ká­dár Jánosnak születésnapja alkalmából, eredményekben gaz­dag életet, céltudatos munkájához sok erőt, egészséget kí­vánva. »Szívből kívánjuk, Kádár elvtárs, hogy az eddigiekhez hasonlóan, még sokáig jó erőben és egészségben munkálkod­jék velünk együtt szabad szocialista hazánk felvirágoztatá­sán, a proletár internacionalizmus jegyében« — írják táv­iratukban a Szekszárdi Állami Gazdaság dolgozói. A kapu­vári Lenin Termelőszövetkezet tagságának levele rámutat: »Párttagok és frártonkívüliek egyaránt őszinte elismeréssel nyilatkoznak az ön több évtizedes, következetes, harcos mun­kásságáról, amelyet a szocialista társadalmi rend építése, for­málása érdekében kifejtett«. Jókívánságait fejezte ki Kádár János születésnapján sok iskola, egyetem, iparitanuló intézet, művelődési intézmény, KISZ-isták és úttörők. Levelekben, táviratokban üdvözölték a KB első titkárát sportszövetségek és egyesületek. Az egykori VI. kerületi ifik, Kádár János régi harcos­társai ezt írták; »Ezen a napon visszaemlékezünk a régi, he- héz,- de mégis szép időkre, amikor még fiatalokként, ifikként voltunk együtt, és harcoltunk a közös ügyért. Az ellenforra­dalom leverése óta a párt — vezetésed mellett — lépésről lépésre jelentős politikai sikereket ér el. Örömmel tölt el mindnyájunkat, hogy 60. születésnapodon erőben, egészség­ben üdvözölhetünk a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkáraként.«. Kádár János választói, az angyalföldiek táviratukban hangoztatják: »Meleg szeretettel és tisztelettel köszöntjük, kívánunk önnek nehéz, felelősségteljes munkájához további sikereket, jó egészséget!«. AZ EURÓPAI KÖRŰT MÁSO DIK ÁLLOMÁSA Fidel Castro Bukarestbe érkezett (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Gáspár Sándor arról szólt, hogy a gazdasági haté­konyság egyik lényeges felté­tele a termékek jó minősége. — Az üzemi demokráciá­nak az az osztálytartalma — hangoztatta —, hogy erősíti a munkáshatalmat. Hasznos ja­vaslat hangzott el a vasas szo­cialista brigádvezetők ágazati tanácskozásán. E javaslat lé­nyege, amit az országos ta­nácskozáson elfogadásra ajánlunk, hogy a szocialista- brigád-vezetők vállalati ta­nácskozásai épüljenek be szer­vesen a vállalati demokrácia intézményrendszerébe. A ve­zetés a vállalatoknál évente legalább két alkalommal rend­szeresen hívja össze a válla­lati szocialista brigádvezető­ket Legyen ez olyan fórum, ahol a dolgozók elmondhatják észrevételeiket, javaslataikat, bírálatukat. Kedves elvtársak! — A mozgalom hatékonysá­ga növelésének fontos feltéte­le, hogy a szocialista brigádok vállaljanak aktív szerepet a közvélemény alakításában és formálásában! Vitatkozzanak a helytelen nézeteket hangoz- tatókkal, de lépjenek fel a po­litika helyi torzulásaival szemben is! A szocialista brigádmozga­lom hazánk legnagyobb kultu­rális tömegmozgalma is. A mozgalom tömegesen fejezi ki a munkások, a dolgozók egyre növekvő kulturális igényeit. Egy-egy brigád mint munka- szervezet és társadalmi kis kö­zösség egyben a közös és az egyéni művelődés és szakkép­zés korszerű kerete is. A bri­gád hatékony eszköz arra, hogy az emberek ne csak képzettségben, képességben tartsanak lépést a technikával, hanem emberi és szocialista vonásokban is. A továbbiakban a fiatalok és a nők helyzetéről szólt. — A fiatalság — mondotta — számunkra nem csupán egy korosztály a többi között, ha­nem a jövendő munkás nem­zedék, szocialista építőmun­kánk tovább folytatója is. Ezért mindannyiunknak meg­különböztetett figyelemmel ■kell a fiatalok munkába állí­tásával és nevelésével foglal­koznunk. — A vezetőknek, így a szo­cialista brigádok vezetőinek is, jobban szem előtt kell tarta­niuk, hogy a nők élettani sa-k játossága és érzelmi élete el­térő a férfiakétól — mondot­ta többek közt. — Ebből adó­dóan kevésbé bírják a nehéz fizikai munkát, az egészségte­len munkakörülményeket. Ugyanakkor gyakran fegyel­mezettebbek, felelősségtelje­sebbek és hűségesebbek a munkahelyhez és a közösség­hez, mint a férfiak. A társa­dalmi és erkölcsi célkitűzések iránt is fogékonyabbak és megnyilvánulásaikban humá- nusabbak. A gazdasági veze­téssel összefogva váljék álta­lános brigádcélkitűzéssé a nők munkájának megkönnyítése. A brigádban dolgozók nők­kel kapcsolatban még egy tiszteletet érdemlő tevékeny­ségről szólt: a gyermekek ne­veléséről. Ezért azt ajánljuk a válla­lati gazdasági vezetőknek és társadalmi tisztségviselőknek, hogy a gyermeknevelést fo­gadják el és tekintsék teljes értékű szocialista kötelezett­ségvállalásnak. — A brigádok semmi más­sal nem pótolható ereje ab­ban van, hogy az ember jó oldalait, a legszebb emberi tulajdonságokat erősíti, fej­leszti és terjeszti a munkás­öntudatot és szolidaritást, a segítségnyújtást, az újért, az igazságért, a boldogságért va­ló küzdelmet — mondotta a továbbiakban. — A brigádok erkölcsi ereje abban is meg­mutatkozik, hogy nyíltan és őszintén, keményen, de segí­tőén fellépnek önmaguk és egymás hibái ellen. Tisztelt tanácskozás! A mozgalom további kibon­takozása, a fejlődésének gyor­sulása, a formális vonások ki­küszöbölése megkívánja, hogy a párt-, a gazdasági és a szak- szervezeti szervek munkaköri, feladatköri kötelessége legyen a brigádmozgalom vezetése, 2 I Somogyi Néplap segítése, a kölcsönös kapcso­latok gyümölcsözőbbé tétele. Minden eddiginél jobban szükséges felkarolni, népszerű­síteni a legjobbak munkáját, terjeszteni tapasztalataikat. A brigádok anyagi, erköl­csi megbecsülése terén is töb­bet, jobbat kell biztosítaniuk a vezetőknek, irányítóknak. A jobb munka, a feladatait job­ban ellátó . brigád nagyobb rangot, több elismerést érde­mel. — Társadalmunk egészére érvényes szempontként vall­juk az erkölcsi és anyagi jut­tatások egységét, s mindkettő­nek a végzett munka arányá­ban álló adományozását. Ez alól a szocialista brigádok sem kivételek. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy ők nem pénzért, nem a várható jutalomért vál­lalnak többletfeladatokat, ha­nem szocialista meggyőződé­sükből, belső igényből. Ennek tudata azonban nem jelent­heti az ösztönzésükről való le­mondást. Tisztelt tanácskozás! A szocialista brigádmozga­lom előtt álló távlatok, tehát elsősorban minőségi követel­ményeket jelentenek. Azt, hogy a »szocialista módon dol­gozni, tanulni és élni« jelszót egységes, összefüggő követel­ménynek tekintsük. E minő­ségi oldal azt jelenti, hogy mindenkinek tisz'tességesen kell munkáját ellátni, mert ezért fizetést kap. Amit ezen túl vállal, az már a szocialista jelleghez tartozik. — A szocialista módon él­ni tartalma pedig azt jelenti, Tisztelt országos tanácsko­zás! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Először is szeretném átadni önöknek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága, Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kíván­ságait. Tisztelettel köszöntőm a szocialista brigádmozgalom képviselőinek ezt a fontos ta­nácskozását. A dolgozó tömegek erejével — A szocialista brigádmoz­galom nagy utat tett meg szü­letésétől napjainkig. A kezde­ményező munkások néhány .ezres csoportjából széles tö­megmozgalom nőtt ki, amely- beri egymillió-kétszázezer dol­gozó, párttag és pártonkívüli, önként és önzetlenül együtt dolgozik szocialista céljainkér. Ebben is megvalósul pártunk politikájának az az alapgon­dolata, hogy a mi ügyünk csak a dolgozó tömegek ere­jével juthat előbbre. — A szocialista brigádok ki­magasló érdemeket szereztek az utóbbi egy-másfél évtized alatt elért eredményeink ki­vívásában — mondotta ez­után. — Több tízezer munkás­kollektívának számottevően megnőtt a szakmai felkészült­sége, teljesítőképessége. Az összefogás, a szervezettség, az egymás iránti segítőkészség is előmozdította, hogy a szocia­lista brigádok eredményeseb­ben dolgoztak, és dolgoznak a népgazdasági célok és a vál­lalati feladatok teljesítéséért. — A múlt évek sok tapasz­talata meggyőzhette a vállala­tok vezetőit, hogy a szocialis­ta brigádok nagy erőt képvi­selnek, akarnak és tudnak se­gíteni — hangsúlyozta. — Sa­ját érdekük is, hogy ezt a se­gítséget állandósítsák, vagyis ne akkor kezdjenek a szocia­lista brigádokra támaszkodni, ha már baj van. Akkor kezd­jenek tanácskozni a brigáddal, amikor egy-egy nagyobb fel­adat még a tervezés, a kidol­gozás stádiumában van! — A gazdasági és a műszaki vezetők fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy a brigádok ész­revételei, javaslatai ne marad­janak pusztába kiálltott sza­vak — hangoztatta Biszku elv­társ. Következetesen, a kongresszus szellemében — A szocialista brigádmoz­galom helyzete, valamennyi további lehetősége és felada­ta szervesen összefügg társa­dalmi, politikai és népgazdasá­hogy a gondolkodásban foko­zottabban tért nyernek a szo­cialista eszmék. Az egyes em­ber magatartásában mind tel­jesebben érvényre jutnak a szocialista erkölcs normái. — A szocialista brigádmoz­galom iránti társadalmi fele­lősség elsősorban a szakszer­vezeti szerveké — mondotta Gáspár Sándor. — Nekik kell kezdeményezni és gondoskodni arról, hogy a sokrétű célok­nak megfelelően fejlődjön a szocialista bx’igádmozgalom. A feltételek jelentős részét ugyanakkor a gazdasági veze­tésnek kell megteremteni. — A pártszervezetek, szak- szervezeti szervek tevékenysé­ge találkozik és eggyé kell, hogy olvadjon a gyakorlati megvalósítás során a brigádte­vékenységgel — mondotta végül Gáspár Sándor. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, se­gítőkészen és felelősséggel, az élet gondiait, bajait, örömeit és szépségeit egymás közt megosztva: ez a szocialista brigádmozgalom célja, értel­me, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvé­seinket, ebből következően ön­maga termelési és társadalmi feladatait, akkor gyorsabb ütemben és hamarabb valósít­juk meg legszebb célunkat, a szocialista Magyarország fel­építését. Gáspár Sándor beszédét nagy tapssal fogadták a ta­nácskozás részvevői. Ezután megkezdődött a vita, a felszó­lalások sorozata. gi viszonyaink fejlődésével — folytatta ezután. — Pontosan másfél évvel ezelőtt tanácsko­zott pártunk X. kongresszusa. A kongresszusi határozatok végrehajtása a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet minden területén folyamatosan halad. Központi Bizottságunk ez év őszén meg­vizsgálja majd a kongresszus határozatainak teljesítését, számba veszi az eredményeket és hiányosságokat, intézkedé­seket tesz, hogy még hatéko­nyabban érvényt szerezzünk a kongresszus célkitűzéseinek. — A X. kongresszuson elha­tározott döntések nyomán ked­vező népgazdasági folyamatok bontakoztak ki. Gazdasági fej­lődésünk iránya helyes, meg­felel a dolgozó nép érdekei­nek. A fejlődés menetében megmutatkozó fogyatékossá­gokkal, kedvezőtlen jelensé­gekkel szemben viszont foko­zott eréllyel lépünk fel. — A gazdasági reform sok és nélkülözhetetlen erőforrást nyitott meg szocialista fejlő­désünk számára. Folyamato­san növekszik a nemzeti jöve­delem, a termelés, a külkeres­kedelmi forgalom, a lakosság fogyasztása és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelem­ből. Külön is említésre méltó pozitívum, hogy mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban jelentékenyen meggyorsult a munka termelékenységének emelkedése, ugyanakkor a termelés mennyisége is növe­kedett. — A fejlődés menetében kedvezőtlen tendenciákkal is szembe kell néznünk — han­goztatta. — Ezeknek a jelent­kezése a munkával, a fejlődés­sel jár. Ez nem is új, nem is lege és eredete sem új: ezek abból fakadnak, hogy nem jól, vagy nem következetesen hajt­ják végre a kongresszusi ha­tározatokat az érintett terüle­teken. Az életkörülményeink javulása — Az idei első negyedév adatai bizonyítják, hogy a gaz­dasági nehézségek elhárítását célzó intézkedéseink hatéko­nyak és éreztetik kedvező ha­tásukat. Első helyen említem meg azt, hogy folytatódik a dolgozók életkörülményeinek javulása. Ezután az életszínvonal-po­litikáról szólott, kiemelve a munkásbér, a kereset és a vég­zett munka értékének össz­hangját Több felszólaló után szót kapott Főcze Lajos, a KISZ központi bizottságának titkára is. Hozzászólásában hangsú­lyozta : — Vállalkozó szellem, a merész kezdeményezés a szo­cialista brigádok éltetője. A dolgozó ifjúság pedig ma­gáénak vallja a szocialista társadalom építősét, keresi és megtalálja a maga sajátos feladatait. — A szocialista brigádmoz­galom az elmúlt 'években az ifjúság körében is tömegmoz­galommá, a szocialista mun­kaverseny legkedveltebb és legtömegesebb formájává vált. A szocialista brigádmozgalom­ban közel félszázezer fiatal tevékenykedik, egyharmaduk ifjúsági brigádokban dolgozik. — A védnökségek eredmé­nyesen segítették a minőségi munkát, a határidők betartá­sát, a szakmunkás-utánpótlás biztosítását, a műszaki fejlesz­tést, a termelékenység növe­lését. Ugyanakkor hozzájárul­tak a fiatalok szocialista ne­veléséhez — mondotta többek közt. A továbbiakban a munkás- fiatalok nemes vetélkedéseiről, szakmai versenyeiről szólt, amelyek — mint mondotta — eredményesen járulnak hozzá a jövő felnőtt nemzedékének képzéséhez, képességeinek nö­veléséhez. Délután Biszku Béla, áz MSZMP. Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára szólalt fel. — A párt már hosszabb ide­je foglalkozik ezzel a problé­mával — mondotta. — A Köz­ponti Bizottság határozata alapján kormányzati intézke­dések léptek életbe, azzal a céllal, hogy a munka nélkül, fondorlatos ügyeskedéssel és élősdi módon szerzett jövedel­meket az állam elvonja. Ha valami, úgy az élősdiség tűr­hetetlen a szocialista társada­lomban. Végül így fejezte be felszó­lalását : — Pártunk azt kívánja önöktől, hogy alaposan vitas­sák meg az itt elhangzottakat, így válik ez a tanácskozás va­lódi haszonná, és, hogy így mondjam, anyagi erővé. Az en­nek a tanácskozásnak a leg­főbb értelme, hogy a munka további javításának, a szocia­lista brigádélet kiteljesítésé­nek emelője legyen. Biszku Béla nagy tapssal fogadott felszólalása után több hozzászólás következett, köz­tük Lázár György munkaügyi miniszter is. Hangsúlyozta, hogy e tanácskozás hozzászó­lásaiban is kifejezésre jut: a kormány fontos kötelességé­nek tartja, hogy a gazdasági tervezésben és a gyakorlatban következetesen érvényre jut­tassa pártunk gazdaságpoliti­kájának azt a sarkalatos téte­lét, hogy a szocialista építés­nek együtt kell járnia az élet- színvonal rendszeres emelésé­vel. A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása ma, szombaton reggel fél 9 órakor a vitával folytatja munkáját. Moszkvában május 25— 26-án megtartották a KGST végrehajtó bizottságának 58. ülésszakát. Az ülésszak mun­kájában a KGST állandó kép­viselői, a KGST-tagállamok kormányfő-helyettesei és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának tagja vettek részt. Az ülésszakon M. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a kérdéseket, és elfo­gadta a KGST soron levő ülésszakának előkészítésével Pénteken délelőtt Bukarest­be érkezett Fidel Castro Ruz, a Kubai KP első titkára, a forradalmi kormány minisz­terelnöke, aki európai szocia­lista országokban teendő láto­gatássorozatának második ál­lomásaként a Román KP Köz­ponti Bizottsága és a román kormány meghívására hivata­los, baráti látogatást tesz az országban. A kubai és román nemzeti zászlókkal, Fidel Castro és Nicale Ceausescu arcképével, a vendégeket köszöntő és a két nép barátságát éltető, kétnyelvű feliratokkal díszített és lebonyolításával összefüggő megfelelő határozatokat. A KGST végrehajtó bizott­sága indítványának megfele­lően Moszkvában pénteken aláírták azt a konvenciót, amely szerint döntőbírói úton oldják meg a gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködésből eredő polgári jogi vi­tás kérdéseket. A konvenciót a kormányok meghatalmazása alapján a tágállamok állandó képviselői — Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kormányfő-he­lyettesei — írták alá. (MTI) otopeni nemzetközi repülőté­ren a különgépből kilépő ma­gas rangú vendéget Ceausescu, az RKP főtitkára, az államta­nács elnöke, Maurer minisz­terelnök, s a román párt es kormány más vezetői üdvözöl­ték. Díszszázad sorakozott fel, eljátszották a két állam him­nuszát és közben 21 ágyúlövés dördült el. Varsóban ratifikálták Lengje ország es az NSZK államközi szeizöksét Henryk Jablonski elnökle­tével pénteken délután ülést tartott a lengyel államtanács; napirendjén Lengyelország és az NSZK 1970. december 7-én aláírt államközi szerződésének elfogadása szerepelt. Az államtanács — tagjai egyöntetű állásfog! a'ásápak megfelelően — ralif hálja a két ország politikai kapcsolatai rendezésének alapjául szolgáló egyezményt, amely egyebek között rögzíti az Odera—Neis- se határ végleges és sérthetet­len jellegét. Az ülésen részt v?U Stefan Olszowski, a LEMP PB tag­ja, külügyminiszter és VVin- centy Krasko, a szejm külügyi állandó bizottságának elnöke, akik ismertették a nemzetgyű­lésnek és megfelelő szervei­nek a szerződés ratifikálását támogató egyöntetű állásfog­lalásait. Biszku Béla felszólalása rendkívüli. A nehézségek jel­A KGST végrehajtó bizottságának ülése Aláírták a vitás kérPs**'' szóló kaaveac.ü(

Next

/
Thumbnails
Contents