Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

Adjunk nagyobb lendületet a szocialista építőmunkának (Folytatás a 3. oldalról.) Szenvedélyesebb, határozottabb fellépés szükséges az eszméinktől idegen nézetek, a nacionalizmus és a kispolgáriság elleni harc­ban. Különösen az utóbbi megnyilvánulásai szerteágazók. Társadalmi és közéletünk egyes területein a *►ne szólj szám, nem fáj fejem« nézet még ma is megtalálható. Az ilyen lég­kör táplálja a kritikai szellem háttérbe szo­rítását. Ez rendszerint ott található meg, ahol rossz a munkahelyi légkör. Közéletünk pozitív irányú fejlődésében zavaró jelenség a felelősség alóli kitérés, az elkövetett hibák másokra hárítása. Kiég széles körben megtalálható a társadalom, a közösség lebecsülése; demagóg általánosítá­sok; a jogok és kötelességek elkülönítése. E magatartás törvényszerűen a munkaerkölcs lazulásához vezet. Számtalanszor találkozunk az ország, a népgazdaság helyzetének és jövőjének pesszi­mista megítélésével, az életszínvonal növelé­sét irreálisan felvető, az igényeket a köte­lességektől elszakítva szemlélő követelések­kel Tömegpolitikai munkánkban — a kong­resszus szellemében — meg kell értetnünk, hogy az életszínvonalat a népgazdaság hely­zete, a termelés alakulása és nem szubjektív elhatározások alakítják. Jobban kell tudato­sítani a feladatokat, nagyobb megbecsü­lésben kell részíteni a termelőmunkát és a jól dolgozó munkást. Meg kell mondani; csak azt tudjuk elosztani, amit megtermelünk. Az igazság az, hogy a párt, a kormány intézke­dései évről évre kedvezően befolyásolják az életkörülmények alakulását Cél: a szocialista mnnfcásknltóra gyarapítása A X. kongresszus óta eltelt időben tovább gazdagodott kulturális életünk, erősödött szo­cialista eszmeisége. Erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulását A gimnáziumok első osztályaiban kb. 44 százalék, a szakmát adó iskolákban 64 százalék a fizikai dolgo­zók gyermekeinek az aránya. A tehetségek felszínre hozásával az oktatási szervek és in­tézmények legtöbb helyen már az általános iskolában rendszeresen foglalkoznak szakkö­röket szerveznek a középiskolai továbbta­nulás segítésére. Az általános iskolákban szervezett továbbtanulásra felkészítő szakkö­rökben kb. 500 gyermek tevékenykedik. Szük­séges lenne tanácsi, vállalati és termelőszö­vetkezeti összefogással szociális alapot léte­síteni a fizikai dolgozók gyermekei számára, s olyan kollégiumát létrehozni, ahol csak ők tanulnak. A megyed pártbizottság és a tanács Illetékes osztálya ez év szeptemberéig tegyen intézkedéseket. A megyei tanács, a KISZ, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa a tehetséges munkásgyer­mekek egyetemi felvételének megkönnyíté­sére előkészítő tanfolyamokat szervezett, me­lyeken mintegy 300 gyereket tanítanak. A X. kongresszus és a megyei pártértekez­let óta fejlődés tapasztalható a közoktatásban és a közművelődésben. Növekedett a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége, művészi ízlése, és fejlődött szocialista világ­nézete. A megyei pártértekezlet fölhívta a művelődési élet irányítóinak és vezetőinek a figyelmét, hogy messzemenő gondossággal se­gítsék a kulturális életet. Az eddiginél is jobban építsünk népi hagyományainkra, és éljünk jobban jelenlegi lehetőségeinkkel. Se­gíteni és ösztönözni kell az irodalmi és a kép­zőművészeti élet fellendítését. El kell érni, hogy a művészeti élet képviselői kapcsolatba kerüljenek üzemeinkkel, s a munkásélet alko­tásra inspirálja őket. Műveiket anyagilag is jobban kell honorálni, mint eddig. A kongresszus óta értünk 'el sikereket, az előrelépés mértékével azonban még sok te­rületen nem lehetünk elégedettek. A pártér- tekezlet figyelmeztetett arra, hogy a kultu­rális életben helyenként föllelhető apoliti­kusság, eszmei torzulások megnehezítik a fej­lődést. Ezért nagyobb figyelmet kell fordí­tani a művelődési élet eszmei tisztaságára. Kulturális életünk több területen elmarad politikai, gazdasági és társadalmi ered­ményeink mögött. Pontosabban: a gazdasági és társadalmi élettel sokszor nincs összhang­ban a művelődési tevékenység A megyei mű­velődési szervek részéről általában kevés a mélyreható, elemző munka, amely ezeket az összefüggéseket vizsgálná és a gyakorlatban alkalmazná. Határozottabban kell küzdeni a művelődésüggyel szembeni közöny, kisszerű- ség ellen, és segíteni kell őket felelősségteljes munkájukban. Megyénk üzemeinek jelentős része még ma sem készít kulturális tervet. De is­merünk olyan ipari és mezőgazdasági üzemet, ahol következetesen szorgalmazzák a felnőtt­oktatást és a szakmai képzést: akadémiák és tanfolyamok szervezését. Vállalataink zöme azonban nagyon keveset tesz a dolgozók szakmai és általános művelődéséért. Sokkal többet kellene tenniük művelődési intézmé­nyeinknek, az iskoláknak, a művelődési há­zaiknak is. A marxista—leninista világnézet és politikai meggyőződés kialakítása érdeké­ben erősíteni kell a közművelődésben a poli­tikai tájékoztató munkát. A művelődési feladatokból többet kell vál­lalniuk a párt- és ifjúsági szervezeteknek, az állami szerveknek és szakszervezeteiknek is. Sokszor tapasztaljuk ugyanis, hogy ott sem folyik eredményes tevékenység, ahol jók a tárgyi és a személyi feltételek. Alig találko­zunk például munkásszínjátszással, pedig an­nak a felszabadulás előtt is fontos politikai és nevelési szerepe volt. A cél mindenkép­pen szocialista munkáskultúránk gyarapítása, a közönség nevelése az ember és a munka szeretetére, optimizmusra, őszinteségre és igaz tenníakarásra. A most lezajlott művészeti szemléken és Ki miit tud?-okon megfigyelhettük, hogy el­sősorban falusi együtteseink jó irányban te­vékenykednek. Eszmeileg tiszta, életvidám és mindennapi életünkhöz, céljainkhoz iga­zodó, a hagyományokat példamutatóan ápoló produkciókkal arattak sikert, jól szolgálták tagjaik es a nézők művelését. A helyes törekvések mellett azonban több ifjúsági együttesünk (főleg irodalmi színpa­dok) eszmeileg és politikailag zavaros, ifjú­ságiim«; helyzetét és lehetőségeit félnamagya- rázó, hamis ideológiai töltésű előadásokat tartott. Céltalanságot, letargiát és a nyugati hippitársadalom utánzását láttuk ezekben. Ifjúságunknak minden lehetősége megvan az eredményes munkára, a széles körű művelő­désre, az előrejutásra és a sikerekre. Csak élni kellene a lehetőségekkel. Többet kell várnunk a KISZ-szervezetektől, az iskolák­tól és a művelődési intézményektől is e té­ren. Az idegenforgalom fejlődése Jő és helyes, növekedésével azonban élnek és esetenként terjednek a reakciós, nacionalista és egyéb téves nézetek. Kellő éberséget kell tanúsíta­ni, mert ma is folyik ellenséges tevékeny­ség, van imperialista fellazítás. Ifjúságunk szocialista szellemű nevelése érdekében is szükséges a szülők, a felnőtt lakosság fele­lősségének növelése. Esetenként előfordul, hogy némelyik fiatal éppen szülei társadal­mi helyzetére hivatkozva kiváltságokat kö­vetel magának, s erkölcsi magatartásával, viselkedésével rossz hatást vált ki környeze­tében. Az ilyen magatartást és viselkedést elítéljük. De elítéljük azokat, akik közéleti tevékenységet folytató szülők szorgalmas gyermekeit háttérbe szorítják. Az eltelt időszakra visszatekintve — a fo­gyatékosságok ellenére — biztatónak látjuk a X. kongresszus és a megyei pártértékezlet közművelődésre vonatkozó határozatainak végrehajtását. A közművelődést irányító ál­lami szervek, a szakszervezetek és a gazda­sági vezetők feladata, hogy egyértelmű in­tézkedésekkel, határozott, folyamatos irányí­tással a közművelődés tárgyi és személyi feltételének megteremtésével biztosítsák, hogy művelődési életünk a célkitűzéseiknek megfelelően szolgálja a tömegek szocialista fejlődését. Csökkent a megye viszonylagos elmaradottsága Tisztelt Aktívaülés! A X. kongresszus hangsúlyozta, hogy a szo­cialista építés jelenlegi szakaszában külön­leges fontossága van pártunk gazdaságpoliti­kájának, mely a termelőerők fejlesztését, a munka termelékenységének növelését, a la­kosság életkörülményeinek javítását, szocia­lista céljaink elérését szolgálja. A pártbizottságok és a pártszervezetek a kongresszus óta eredményesen foglalkoztak a gazdasági építőmunka kérdéseivel, sokat tet­tek azért, hogy megyénk dolgozói megértsék a kongresszuson elhatározott gazdaságpoliti­kát és megvalósítsák a terveket. Elmondhat­juk, hogy Somogybán alapjában megvalósul­tak a párt gazdaságpolitikai céljai; összessé­gében eredményesen teljesítettük a TV. öt­éves terv első évére előirányzott feladatokat. Mint ismeretes, a megyei pártértekezleten jelentést tettünk arról, hogy a megye gazda­sága a III. ötéves tervben dinamikusan fej­lődött, a terv célkitűzései megvalósultak, számos területen túlteljesítettük azokat. A beruházások növekedése kedvező irányban változtatta meg a megye gazdasági szerkeze­tét, bár a megvalósult fejlesztések hatása még ezután fog kiteljesedni. A Központi Bi­zottság 1971. decemberi értékelésével egye­zően úgy látjuk, hogy a gazdasági élet az el­lentmondásokat, a feszültségeket és az ese­tenként előforduló hibákat is figyelembe vé­ve alapjaiban Somogybán is egészségesen fejlődik, a gazdaságirányítási rendszer be­tölti hivatását. A megye gazdaságára az egészséges fejlő­dés a jellemző. Fő törekvésünk az ipar és a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése. Erőfeszítéseink is erre irányulnak. Több új gyár épült Kaposváron és a járási székhe­lyeken. Számos, a megyében soha nem gyár­tott termék előállítását szerveztük meg Emellett fejlődtek a megye »hagyományos- gazdasági ágazatai is. Nagy gondot fordítot­tunk a mezőgazdaság és az idegenforgalom gyorsabb fejlesztésére és technikai ellátásá­nak javítására is. A terveket mindkét ága­zatban túlteljesítettük, bár a fejlődés így is elmaradt az igényektől. A gazdasági fejlődés eredményeként mind­nyájunk örömére folyamatosan javultak me­gyénk lakosságának életkörülményei. A fog­lakoztatási gondok néhány körzet kivételével lényegében enyhültek vagy megszűntek, csökkent a megyei és az országos átlagjöve­delmek közti különbség, javult a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális ellá­tása. A megye viszonylagos elmaradottsága a gyorsabb fejlődés eredményeképpen csök­kent Az eredmények a párt és a kormány kö­vetkezetes és célratörő területfejlesztési poli­tikája, a megyei pártbizottság és a tanács tervszerű gazdaságfejlesztő tevékenysége és a megye kommunistáinak, lakosságának aktív tevékenysége révén jöttek létre. A társadalmi munka értéke öt év alatt megközelítette a 100 millió forintot. A »Tegyünk többet Somogy- ért! élő mozgalommá vált, kibontakoztatta a megyét szerető, azért tenni akaró patrióták alkotóvágyát. Eredményeink nyilvánvalóan bizonyították, nem volt igazuk azoknak, akik az esetenként előfordult nehézségek és ellentmondások lát­tán a fejlesztés célkitűzéseit, annak irányát és ütemét kifogásolták. Sokan ellenezték egyes tanácsi ipartelepek átadását, pedig ezek he­lyett megsokszorozhattuk anyagi és szellemi erőinket. 1975-ig 163 millió forint állami tá­mogatással több mint egymilliárd forint ipari beruházást tudunk a megyében megvalósítani- Olyan nagy hagyományokkal rendelkező vál­lalatok települtek Somogyba és kezdték meg nagy műszaki kultúrát igénylő termékeik gyártását, mint az Egyesült Izzó, a Villamos- berendezés és Készülék Művek, a Budapesti Finommechanikai Vállalat híradástechnikai gyára. Természetesen látjuk, hogy egyes területe­ken feszültségek is keletkeztek. Néhány ipar­telepünk önállósága alacsonyabb az indokolt­nál, egyes telepek a személyi jövedelem te­kintetében elmaradtak a hasonló jellegű vál­lalatok és telepek bérszínvonalától. A Pamut- fonó-ipari Vállalat nagyatádi üzemében pél­dául az átlagos havi jövedelem több mint 300 forinttal kisebb a megyei átlagnál. A Danuvia, a Marcali Mechanikád Művek gyáregységében Í6 alacsonyak a keresetek. A megyei párt-vb múlt évben hozott hatá­rozata alapján többször tárgyaltunk erről, és intézkedtünk a fogyatékosságok felszámolá­sára. A hibák ellen ezután is fellépünk, de nem engedjük meg, hogy ezek ürügyén az ipartelepítés előnyeit bárki is kétségbe vonja. Továbbra is dinamikus fejlődést kell biztosítani A megye gazdaságának gyors fejlesztése to­vábbra is munkánk középpontjában álL Az eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődést kell biztosítanunk. Sok jó kezdeményezés tapasz­talható a megyében. A faipar fejlesztéséért például nagy erőfeszítéseket tesz az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Eredményes kísérle­tet folytattak a Mezőgazdasági Főiskolával kö­zösen a hazai lombosfa-óllamány hasznosítá­sára. Az Egyesült Izzó megyei beruházásainak megvalósítása példa lehet a jól előkészített, szervezett beruházási tevékenységre. Az üzem- és munkaszervezésben is jól kezdeményez az Egyesült Izzó, a Kaposvári Villamossági Gyár, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat. A Mezőgép Vállalat az erdőművelő gépek, a rakodó- és fejőgépek műszaki fejlesztéséért, gyártásuk megszervezéséért folytat szervezett, céltudatos munkát. A mezőgazdaságban érdemes megemlíteni a Böhönyei Állami Gazdaságot a sertésprogram ütemes megvalósításáért, a kukoricatermeiés- ben használatos korszerű gépsorok és techno­lógia megvalósításáért; a berzencei termelő­szövetkezetet a húshasznosítású szarvasmarha­programban, a rét- és legelőgazdálkodásban elért eredményeiért. Elismerés illeti a kapos­vári főiskola vezetőit és kutatógárdáját a me­gye mezőgazdaságának fejlesztése érdekében végzett munkájukért. Ezek a kezdeményezé­sek nagyon jók és követésre méltóak. Felhív­juk az állami gazdaságok és a tsz-ek figyel­mét, csatlakozzanak ezekhez, igyekezzenek felhasználni tapasztalataikat. Előbbre jutá­sunk nagy erőfeszítést követel, hisz a többi megye fejlődése is felgyorsult Nem lehet megengedni, hogy egyetlen szektor vagy a vállalatok egy nagyobb csoportja hosszabb időszakon keresztül ne fejlődjön, vagy a fejlő­désben visszaessen. A további munkát nehezíti, hogy sokan a céltudatos munka helyett filozofálgatnak, és a könnyebb ellenállást választva kibúvókat keresve, túliparosodásról beszélnek. E helyte­len és megalapozatlan nézetet több vezető is vallja. A megyei pártbizottság véleménye sze­rint ez tűrhetetlen és megengedhetetlen. Ez a magatartás, a saját hibák, olykor a vezetői te­hetetlenség áthárítása sok kárt okoz, és nehe­zíti fejlődésünket. Hogyan kell értékelni a megye munkaerő­helyzetét? A számítások szerint Somogybán 1975-ig tízezernél több új munkahelyet kell lé­tesíteni. Ez megköveteli, hogy törekedjünk újabb ipari üzemek telepítésére. Emellett az előbivel egyenrangú feladatnak tekintjük meglevő üzemeink korszerűsítését, komplexszé tételét. Meg kell szilárdítani az új vállalato­kat, és biztosítani kell a meglevő üzemek in­tenzív fejlesztését. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi két-három évben több üzem küzdött átmeneti munkaerő­gondokkal. A munkaerőhiány egyes üzemeket egyenlőtlenül érintett Mi volt a kialakult helyzet oka? A munkaerő felszabadulását so­kan mechanikusan, úgy képzelték, hogy a le­települt ipar bármikor és bármilyen mennyi­ségben talál igényeinek megfelelő, képzett é» olcsó munkaerőt. A munkaerőigények gyorsan, ugrásszerűen jelentkeztek vagy változtak, a munkaerő felszabadulásánál« üteme viszont lassú és fokozatos. Az igények és a lehetősé­gek emelkedésének ezt az eltérő ütemét sokan nem látták, s így vonták le azt a következte­tést, hogy általában nincs munkaerő. Tévedé­sük folytán nem fordítottak kellő gondot és figyelmet a törzsgárda biztosítására, s nem­egyszer a szomszédtól hozták és csábították a dolgozókat, örülni kell annak, hogy ma már több lehetőség van az elhelyezkedésre. Ugyan­akkor a dolgozók között is akadtak szép számmal konjunktúralovagok, akik a köny- nyű munka és a több pénz reményében vet­tek vándorbotot. Gazdaságfejlesztési terveinket végrehajtjuk Nagy erőfeszítéseket teszünk a Dráva víz­kincs ének feltárására és komplex hasznosí­tására. A megye számottevő erdőkincsének hasznosítására, a megyében történő feldol­gozására irányuló törekvéseink sikerrel jár­tak: új épületszakipari üzem épült; megva­lósult a csurgói üzem rekonstrukciója, s elő­készítés alatt áll mintegy 300 millió forintos beruházással egy parkettaüzem építése Bar­cson. A tanácsi bútoripar rekonstrukcióját és bővülését is jobban szorgialmazzuk. Az iparosítás mellett az eddiginél is job­ban törekszünk a megyében kedvező adott­sággal rendelkező hagyományos ágazatok fej­lesztésére. Ez eddig is cél volt. A mezőgaz­daság beruházásai az összberuházások 26 százalékát tették ki. Korszerű nagyüzemek jöttek létre, az agrotechnika sokat fejlődött. Feladatunknak tartjuk az élelmiszeripar, el­sősorban a húsipar fejlesztését. Véleményünk szerint az eddigieknél több pénzre és beru­házási eszközre volna szükség a megye me­zőgazdaságának intenzívebb fejlesztésére. A gazdasági ágazatok gyors fejlesztése mellett az infrastruktúra gyorsabb kiépíté­sére törekszünk. A feszültségek nagy része abból adódik, hogy a fejlesztés infrastruktu­rális feltételeit nem tudtuk kellően biztosí­tani. Több helyen nem képeznek elegendő szakmunkást, az energia-, az út- és a köz­lekedési helyzet is nehezíti egyes területeken a gyorsabb ipartelepítést. A közlekedési ága­zat fejlesztése nagyobb figyelmet kíván. Kü­lönösen a közutak, a vasúti és a közlekedési csomópontok létesítményeinek tervszerű megvalósítását kell szorgalmazni. Az egész­ségügyi ellátás és a művelődés feltételei — a fejlődés ellenére — egyes területeken nem kielégítöek. A IV. ötéves tervben 70—80 általános is­kolai tanterem építéséhez nem tudtunk fe­dezetet találni. A tantermek zsúfoltak, kü­lönösen Kaposváron és Nagyatádon. Ilyen helyzetben a tanácsok felelőssége még na­gyobb. Nem engedhetjük meg, hogy kevésbé fontos objektumokat, irodaházat, művelődési házat építsenek iskola helyett. Az 1971. évi fejlődés bizonyítja, hogy gaz­daságfejlesztési terveink megvalósulnak. A X. kongresszus után — a növekedés bizonyos lassulása mellett — gazdasági fejlődésünket kevesebb negatív jelenség kísérte. A fejlődés kiegyensúlyozottabb lett. Az összberuházási tevékenység egy év alatt, 1971-ben 20 szá­zalékkal nőtt, s mintegy 3,5 milliárd forintot tett ki. Megvalósítjuk az ötéves terv beruházásait Az eredmények mellett sok gond és ne­hézség zavarja a gyorsabb fejlődést 1971- ben a tervezett beruházások 26 százalékát, a kiemelt, jelentősebb beruházások négyötödét nem sikerült megvalósítani. A folyamatban lévő beruházások összege mintegy 300 millió forinttal növekedett. A beruházási piac me­gyénkben is feszült. Ebben az objektív té­nyezők mellett igen sok szubjektív tényező is közrejátszik. A káros jelenségek, a ha­nyagság, a nemtörődömség és a helyenkénti szervezetlenség a lakosság türelmetlenségét váltja ki. Emiatt sokan féltik pártunk élet­színvonal-politikáját, gazdasági célkitűzése­ink megvalósítását. A bírálat nagyrészt jo­gos: mindent meg kell tennünk a beruházási piac feszültségének csökkentésére. Sajnos munkánk nem volt eredményes, a Barcs térségében telepítendő üzem építésé­nek feltételeit még nem sikerült megterem­teni. Mintha megtorpant volna az előkészí­tés. Elhúzódott egyes kisebb beruházások előkészítése is. Aggodalommal tölt el ben­nünket a hosszadalmas, olykor érthetetlen huzavona. A vezetők egy része is megtor­pant, többen hajlamosak lemondani a fej­lesztési törekvésekről. A szigorítások, a beruházási piac feszült­ségei is ilyen hatást váltottak ki. Sok vezető azt vallja, hogy az az üzem jár jól, amelyik nem fejleszt. Ez igen káros és a fejlődést fé­kező magatartás. A megyei pártbizottság je­lenleg és a jövőben is kér és ösztönöz minden vezetőt a reális, megalapozott célkitűzések ki­alakítására és támogatja azok megvalósítá­sát. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy az ötéves tervben szereplő, a megye fejlesztését előmozdító beruházásokról nem mondhatunk le. Munkánknak a tervek ala­posabb, reálisabb kidolgozására és azok meg­valósítására kell irányulnia. A megye általá­nos fejlesztési irányára rendelkezünk meg­felelő koncepciókkal. Néhány ágazat konkrét (Folytatás <u 5. oldalon-j

Next

/
Thumbnails
Contents