Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

Adjunk nagyobb lendületet a szocialista építőmunkának Németh Ferenc előadói beszéde Tisztelt Afcfcrvaülésl Kedves Elvtársak! Csaknem másfél év telt él pártunk X. kong­resszusa és a megyei pártértekezlet óta. A kongresszus és a pártértekezlet is arra köte­lez bennünket, hogy időnként tekintsük át, hogyan válnak valóra a kongresszus állás­foglalásai a társadalmi, a politikai, a gazda­sági és a kulturális életben, s adjunk számot a határozatok végrehajtásának tapasztalatai­ról. A kongresszusi határozatok ismertetése és végrehajtásuk megkezdése nagyobb aktivitást eredményezett, s kedvező feltételeket terem­tett a további fejlődéshez a somogyi párt- szervezetekben, o megye politikai közéletében. Megállapítható, hogy a X. kongresszus óta Somogybán is tovább erősödtek a pártszerve­zetek, a párt és a tömegek közötti kapcsola­tok, tovább nőtt a párttagság és a lakosság alkotókedve, tennivágyása; javult a kölcsö­nös ibizalmon nyugvó gyakorlati együttműkö­dés, fokozódott egymás tisztelete és megbe­csülése. Sikeresen befejeződtek a Szervezeti Sza­bályzat alapján először tartott év végi be­számoló taggyűlések. Ezek lehetőséget terem­tettek anra, hogy a tagság felelősséggel nyil­vánítson véleményt a munkáról, nyugtázza as eredményeket, szóvá tegye a fogyatékosságo­kat. Az alapszervezetek általában körültekin­tően értékelték a munkát és helyesen hatá­rozták meg a feladatokat. A kongresszus óta eltelt másfél év alkal­mas annak fölmérésére, hogy kielégítően ha­lad-e a X. kongresszus határozatainak végre­hajtása, megyénk fejlődése megfelel-e a párt- értekezlet megszabta követelményeknek. Ar­ra nem vállalkozhatunk, hogy teljes részle­tességgel elemezzük a végzett munkát, csupán arra, hogy számba vegyük: hogyan érvényesí­tettek a pártszervezetek a kongresszus útmu­tatásait, hogyan vélekednek a megye dol­gozói a párt «politikájáról, s melyek a somo­gyi kommunisták feladatai a X. kongresz- szus határozatainak további végrehajtásában. A kongresszus a dolgozók egyetértésével fogalmazta meg a feladatot: magasabb szin­ten építsük a szocializmust, adjunk nagyobb lendületet a szocialista építömunkánák. A me­gyei pártbizottság Somogyra vonatkozóan ki­munkálta a határozatokból adódó feladatokat, azokat középtávú munkatervibe foglalta, és meghatározta végrehajtásuk módját. A párt- értekeztat követelményének megfelelően ha­tékonyabban foglalkozunk távlati, közép- és hosszútávú feladatokkal is. Tovább szilárdultak a szocializmus alapjai A lendületes munka ellenére számosán te­szik fel a kérdést: vajon eredményesen fo­lyik-e a kongresszusi határozatok végrehajtá­sa Somogybán? Válaszunk az, hogy igen, hoz­zátéve azt is, hogy nem mindenütt kellő ha­tékonysággal. Köztudott, hogy számottevő eredmények születtek a 'termelő- és alkabómun kában, a gazdasági munka irányításában, a hatékony­ság javításában. A megye politikai és állami vezetése sokirányú erőfeszítést tett a taváfbbi iparfejlesztés, a település- és a városfejlesz­tés, a lakásépítés, a szakemberellátás és a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése ér­dekében. Általában következetesebbé és har- monikusabbá vált az egység a gazdasági és politikai munka között. Fejlődés tapasztalható a közoktatásiban, a kultúrában is. Előrelép­tünk a marxizmus—leninizmus oktatásában. A kongresszus határozatainak és a megyei pártértekezlet állásfoglalásainak végrehajtá­sa nyomán tovább szilárdultak a szocializmus alapjai, növekedtek a termelőerők, erősödtek a szocialista termelési és társadalmi viszonyok. Fejlődött a dolgozó tömegek politikai tudata és érettsége. Az iparfejlesztés, a mezőgazdasági üzemek további sziiárduiása, a somogyi dolgozók erő­feszítésed segítették az országos szinthez váló felzárkózást, meggyorsították az ipar termelé­si ütemének fejlődését, a lakosság társadalmi átrétegeződését. Az ipari üzemek tovább erő­södtek, növekedett az ipari munkások száma. Ez kedvezően befolyásolja megyénk társadal­mi, politikai és szociális helyzetét Töibb tele­pülésünkre jellemző a várossá fejlődés folya­mata. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Egyre többen és mind határozottab­ban lépnek föl a szocializmussal ellentétes, káros nézetek és a kispolgári magatartás és életmód megnyilvánulásai ellem, A gazdasági és a politikai eredmények ha­tására erősödött a pártszervezetek tekintélye* nőtt politikai aktivitásuk. Párttagságunk egy­ségesebb, növekedett politikai, társadalmi ta­pasztalata. A kommunisták és a párton kívüli dolgozók között egyetértés van az alapvető érdekeiket érintő politikai kérdésekben, a szo­cializmus építésének programjában. Az eredményekben nagy szerepük «am a se- mogyi munkásoknak, termelőszövetkezeti pa­rasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottak­nak, a párttagoknak, a pártszervezeteknek, a járási és a városi pártbizottságok széles kö­rű szervező munkájának. Az eredmények azt mutatják, hogy bátran lehet építeni a somo­gyi kommunistákra, a pártszervekre és -szervezetekre, a megye szorgalmas, dolgos népére, Kezdeményezi!] munkára van szükség A X. kongresszus után tovább nőtt a mun­kásosztály és a párt vezető szerepe, szélese­dett a szocialista demokrácia. A 'beszámoló taggyűlések egyikén-másikán a gondokról, problémákról szólva voltak, akik néhány ne­gatív jelenség alapján megkérdőjelezték ezt. Látnunk kell, hogy az ilyen nézetet valló em­berek többsége jóindulatból mondja. Nyilván az eddigieknél még jobban oda kell figyelni az ilyen hangokra, és intézkedni, cselekedni kell. Minden pártszervezetnek tudnia kell, hogy munkaterületén a párt politikájának megvalósulásáért elsősorban ő a felelős. E kérdésben nem szabad egyetlen pártszerve­zetnek sem megalkudnia. A járási és a városi bizottságok pedig érezzék kötelességüknek a nehézségekkel küzdő pártszervezetek konkrét, helyszíni segítését. A társadalom eszmei, politikai irányítója a párt, amely kidolgozza az egységes politikát, annak kidolgozásában és megvalósításában a megye lakóinak széles tömegeire támaszkodik. A megye fejlesztési irányának programját, az elmaradás fel számolására teendő lépéseket Somogyiban is a párt kezdeményezte. Vizsgál­ta az iparosítás, a mezőgazdaság fejlesztésé­nek tehetőségeit, az üzem- és munkaszerve­zés, a beruházások helyzetét, a szocialista köz- gondolkodás állapotát, a munkásosztály, a nők, és az ifjúság problémáinak megoldási le­hetőségeit. A pártpolitikai munkának az a lé­nyege, hogy mindenki a maga területén sajá­tos eszközökkel, módszerekkel segítse elő a párt politikájának maradéktalan megvalósu­lását. Emellett az eddigieknél jobbban kell ösztönözni arra, hogy a tömegszervezeték és -flüozgailmak, az állami és a gazdasági szervek sajátosságaiknak megfelelően valósítsák meg a párt politikáját. Miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert esetenként tanúi vagyunk annak, hogy egyesek eltérő módon értelmezik a me­gyei pártbizottság törekvéseit, megállapítása­it, és hajlamosak anra, hogy elodázzanak fon­tos programokat. Szavakban ugyan egyetér­tenek velük, de munkahelyükön nem tesznek meg mindent a határozatok végrehajtásáért. Példáiként említhetem az OTP lakásépíté­sek, a táskái termálpa-ogram körüli huzavo­nát. Arra van szükség, hogy minden kommu­nista határozottan lépjen föl az ilyen káros jelenségek ellen. A határozatok sikeres meg­valósításáért a párt, az állami és a gazdasá­gi területen dolgozó kommunisták egysége­sebb szemléletére, kezdeményezőbb munká­jára van szükség. Pártunk alapállása az, hogy mindenkor szembenéz a társadalom valós kérdéseivel. Nem huny szemet akkor sem, ha gondjaink a múltból táplálkoznak, és akkor sem, ha a mi« munkánk nyomán adódtak. Ösztönözzünk a szocialista demokrácia gyakorlására A kongresszus határozatainak megvalósítá­sa közben tovább fejlődött megyénkben a párt- és a szocialista demokrácia. Az állam- élet, az üzemi és a termelőszövetkezeti élet fejlesztésére hozott kongresszusi határozato­kat helyesléssel fogadta a megye lakossága. A tanácstörvény jelentős változásokat hozott a tanácsok munkájában. Egyesültek járások, Nagyatád várossá alakult, megszűntek a járá­si tanácsok; nagyközségek, közös tanácsú köz­ségek alákultak, s etekkel együtt nőtt a helyi szervek önállósága. Törekvéseink arra irá­nyulnák, hogy az önállóság növekedését senki se értse félre. Az össztársadalmi érdek meg­követeli, hogy mind jobban és következete­sebben szerezzünk érvényt a központi aláírat­nak is. A X. kongresszus arra kötelez bennünket, hogy a szocialista demokrácia gyakorlására jobban bátorítsuk és ösztönözzük megyénk lakosságát. Tudjanak jobban élni a lehetősé­gekkel. Köztudott, hogy a hatalom, a terme­lőeszközök birtoklása ugyanis nem teszi auto­matikusan szocialista közösségi szellemben gondolkodóvá a munkásakat, parasztokat, ér­telmiségieket és a társadalom egyéb rétegeit. El kell érnünk, hogy mind nagyobb személyes felelősséget érezzenek mindenért, ami ha­zánkban, megyénkben és szűkebb lakóhelyün­kön történik. Ehhez meg kell teremteni a be­leszólás minden politikai, anyagi és kulturá­lis lehetőségét, formáját. Egyértelműbben rá kell mutatnunk arra, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésében a dolgozók ne csak jogaik bővülését lássák, hanem ismerjék fel kötelességüket, és ponto­sabban, fegyelmezettebben végezzék napi munkájukat. Minden fórumon határozottan föl kell lépni a szocialista demokrácia part­talan, szabados értelmezése ellen, megértetve, hogy ilyenfajta értelmezésnek semmi köze a demokráciához. A kongresszus óta eltelt idő­szak tapasztalatai megerősítették, hogy a szo­cialista demokrácia következetes érvényesíté­se a szocializmus magasabb szintű építésének elengedhetetlen feltétele. Együtt kell gondolkodnunk és cselekednünk A jövőben következetesebbeknek kell len­nünk a kényelmes magatartással szemben. Ezt a szocialista demokrácia szélesedésével járó nagyobb önállóság követeli meg. Ugyan­is ma számos helyen egyesek akkor is felül­ről várják a feladatok megoldását, amikor helyben kellene intézkedniük. De szembe kell szánnunk az örök magyarázkodókkal is, mert a közösségek alkotó lendületét fogja vissza, amikor a gondok megoldása helyett egyesek arra fordítják erejüket, hogy meg­magyarázzák »mit miért nem lehet«, össze­fogva, véget kell vetnünk a passzivitásra kényszerítő magyarázkodásnak, hogy időben megépüljenek a tervezett lakóházak, áruhá­zak, kenyérgyárak, egyéb ipari létesítmények, iskolák, kollégiumok stb. Kaposváron jelen­leg mintegy 1600 jogos lakásigénylő várja a kiutalást. Nemegyszer az építők hibájából kényszerülnek hosszú várakozásra. Ki kell bontakoztatná az együtt gondolkodást, a fel­adatok közös értelmezését és a közös cselek­vést. Különösen a párttagokban kell fölkel­teni a párt poditákája iránti nagyobb fele­lősséget Föl kell számolni az együtt panasz­kodás divatját Akinek intézkedési joga van, annak kötelessége az intézkedés, nem pedig az örökös panaszkodás. A megyei pártbizott­ság és a lakosság sem fogadja el az ilyen ve­zetői magatartást. Ideje hát, hogy az érdekel­tek vonják le a szükséges tanulságokat Az eddigieknél jobban kell összpontosítani figyelmüket a közélet problémáira, a fejlő­désünk nyomán keletkező ellentmondásokra, s ki kell munkálni azok megoldásának mód­ját Minden alapunk megvan arra, hogy nö­veljük a párt politikája iránti bizalmat, es bátran lépjünk fel mindazokkal szemben, akik kétkedést és bizalmatlanságot támaszta­nak politikánkkal szemben. Pártunk a társa­dalom minden valós kérdésével szembenéz, s nem huny szemet a problémák fölött sem. Tudomásul kell venni, hogy a fejlődés hoz új nehézségeket, születnek új ellentmondá­sok. Pártszervezeteinknek mozgósítaniuk kell azok feloldására. Kezdeményezőbb és hatékonyabb tömegpo- látákal munkára van szükség. Nem zárkóz­hatunk el egyetlen ideológiai, politikai, tár­sadalmi, gazdasági probléma elől sem. Azo­kat a politikai és a munkásosztály hatalma erősítésének oldaláról kell megközelítenünk. Minden területen nagyobb figyelmet kell fordítani az eredmények ismertetésére. A kongresszusi határozatok végrehajtása, az em­berek munkakedvének a megőrzése azon áll, hogy látják-e munkájuk eredményét. A dol­gozók alkotó kedvét vehetik el azzal, ha ál­landóan csak a sikertelenségről beszélnek előttük. Nem lakkozni akarunk, az igazságot akarjuk, de abba egyformán beletartozik a siker és a baj. A közfelfogásban társadalma méretekben ki kell bontakoztatni a reális gondolkodást, föl kell lépni az illúziók, de a pesszimista hangulat ellen is. Élénkült az eszmei—politikai munka Az alapszervezeti pártétet fellendítése csak akkor valósulhat meg, ha minden eddiginél nagyobb segítséget adunk az alapszervezetek­nek, a párttitkároknak, a pártvezetőségek­nek. Tisztelet és elismerés a párttitkárok és u pártvezetőségi tagok döntő többségének fáradságos, áldozatkész munkájáért. Annak ellenére, hogy a kongresszus óta fejlődött az alapszervezeti pártélet, a pártmunka több te­rületén még gyengeségeket mutat. Tény, hogy a pártvezetőségek a korábbinál aktívabb munkát végezitek, sok helyen azonban még nem tudják megfelelően képviselni és érvé­nyesíteni a párt politikáját. Tenni ikéll tehát azért, hogy működési területük még elismer­tebb és tekintélyesebb politikai irányítóivá váljanak, megfelelően tudjanak számolni környezetük sokszínűségével, munkájuk még vonzóbb tegyen. Ez azit jelenti, hogy a párt- szervezetek ben is vonzóbb, bensőségesebb életet kell teremteni, növelni kéül a kommu­nisták felelősségérzetét, egymás segítését jó­ban, rosszban. A jövőben is számolni kell az­zal, hogy az egyetértés kialakítása és megva­lósítása harcban születik. Neveljük önma­gunkat és környezetünket nagyobb állhaita- tosságra és következetességre, a párt politi­kájának maradéktalan megvalósítására. Mivel az alapstervezetd munka színvonala, a párt politikájának érvényre jutása a párt­vezetőségek és a párttagok eszmei felkészült­ségétől, politikai aktivitásától, cselekvőkész­ségétől, szervezettségétől függ, ezért hosszabb távira szóló munkának tekintjük az alapszer- vezeti pártmunka színvonalának emelését. Eredményesebbé kívánjuk tenni a munkát azzal is, hogy több allapszervezeti titkárt, pártvezetőségi tagot küldünk pártiskólára, s bővítjük tájékoztatásukat. Csökkenteni tehet a titkárokra háruló aránytalanul nagy terhet azzal, hogy következetesen betartják a veze­tőség munkarendjét. Minden irányító pártbi­zottság feladata segíteni a színvonalasabb ve­zetőségi ülés és taggyűlés megszervezését. Ha aktív pártéletet kívánunk biztosítani, akkor az alapszervezeti munka színvonalának javí­tását munkánk középpontjába kell állítatni. A kongreszus óba tovább élénkült alapszer- vezetőinkben az eszmei-politikai munka; Csaknem ötvenezren vettek részt a kongresz- szusi anyagokat ismertető párt- és tömeg- szervezetii oktatásban. Ama törekszünk, hogy a kongresszus határozatainak további elmé­lyült ismertetése időszakában ne csökkenjen a részvevők száma. A járási, városi pártbi­zottságaik, az álapszervezeték a kongresszus után nagyobb figyelmet fordítottak az esz­mei-politikai munkára. Minden pártbizottság, de számos aüapszervezet is megvitatta a mar­xizmus—teninizmus eszméitől idegen nézetek elleni harc, a szocialista közgondolkodás ál­lapotát, fejlesztésének feladatait. Elmondhatjuk, hogy a X. kongresszus So­mogy pártszervezeteiben is lendületet adott a politikai tömegmunkának. A munkahelyi feladatokra való mozgósítás azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Szórványosan jelentkeznek radikális színezetű, oppoziciós nézetek. Tapasztaljuk, hogy számosán elége­detlenek az eredményekkel, gyorsabb hala­dást szeretnénék, elsősorban az életszínvonal emelésében, a szociális ellátottság — lakas, bölcsőde — javulásában. Nem veszik minde­nütt kellően figyelembe az igények és a ter­melés összhangját. Mások jogosan kifogásol­ják a helyenként laza munkafegyelmet, az üzemi demokrácia helyenkénti alacsony fo­kát, a munkahelyi légkört. QU^ytotos s 4. otdcdcmJ

Next

/
Thumbnails
Contents