Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
Gondolkodjunk és cselekedjünk együtt (folytatás az 1. oldalról) ségének emelése. A gyárban jelenleg öt női szakmunkás van a 140 férfival szemben, és a 147 szaktechnikus közül mindössze hat a nő. A vállalatnál az esti és a levelező technikumok és a felsőfokú iskolák elvégzésére ösztönzik a nőket. A vállalat törődését az is jól jellemzi, hogy az intézkedési tervben külön fejezet foglalkozik a nők munkakörülményeinek, egészségügyi és szociális helyzetének javításával. A kollektív szerződésben külön tilalmi jegyzékben sorolják fel azokat a munkaköröket, amelyekben a nők még önként sem vállalhatnak munkát, mert azok veszélyeztetik egészségüket. — A sajtóból, a rádióból hozzánk is eljutottak azok a hangok — mondta befejezésül Ács Béláné —, hogy bizonyos körökben vitatják: célszerű, gazdaságos volt-e a vidéki ipartelepítés? Ezeknek a «•szakértőknek« én azt javaslom, jöjjenek el a gyárunkba, ahol most már 1400 lány és asszony keresi tisztességes, a társadalom számára is hasznos munkával a kenyerét, és győződjön meg arról, hogy mit jelentett nekünk az ipartelepítés. Kovács Béla: Beruházásaink helyzete — A szocialista építés jelenlegi szakaszában különleges fontossága van pártunk gazdaságpolitikájának. Gazdaság- politikánk a termelőerők fejlesztését, a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkörülményeinek javítását, szocialista céljaink elérését szolgálja — mondta Kovács Béla, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. Hozzászólásában ennek a célkitűzésnek egyik döntő elemével, a megye beruházáspolitikájával, illetve annak megvalósulásával foglalkozott. Elöljáróban utalt a ni. ötéves terv során végrehajtott erőteljesebb fejlesztésre, amely azért vált szükségessé, mivel a korábbi egyenlőtlen fejlődés következtében a megye lakosságának jövedelmi és ellátottsági színvonala elmaradt az országos fejlődéstől. Érthető hát, hogy a megyében a beruházások éves növekedési üteme 17,5 százalékos volt az országos 11,5 százalékkal szemben. — A negyedik ötéves terv előirányzatai — mondta — továbbra is ezt a dinamikus fejlődést bizonyítják. Igazolja ezt, hogy az előző tervidőszak 10,7 milliárdos teljesítésével szemben a negyedik ötéves 'terv során — 1968-as árral 0 számolva 15 milliárdos beruházásnak kell megvalósulnia. A beruházási tevékenységet elemezve a gazdaságpolitikai osztály vezetője arról szólt, hogy változatlanul nagyobb a megyében a beruházási kereslet, mint a kivitelezési lehetőség, s az előzetes számítások szerint ez a helyzet csak a mostani tervidőszak végére változik meg. Utalt a felszólaló arra is, hogy látva az ellentmondásokat, elsőrangú megyei érdek volt az építőipari ágazat kiemelt fejlesztése. A döntés helyességét bizonyítja az állami építőipar ötéves tervi piackutatása, amely szerint a beruházásokkal megnövelt építőipari kapacitásra igény van a megyéd ben. Figyelembe véve ezeket a tényeket, érthető aggodalommal tölti el a megye vezetőit, hogy nincs minden rendjén az építőipari kapacitás fejlesztését szolgáló beruházásoknál. Például nagymértékben elhúzódott az állami építőipari vállalat központi telepének tervezése, nem jutott tovább a megalakulásnál a dél-somogyi céltársulás. — A célkitűzések maradéktalan végrehajtása érdekében — hangsúlyozta Kovács Béla — az építőipari vállalalatok gazdasági és politikai vezetőinek kiemelt feladatként kell kezelniük a saját beruházások mielőbbi, gyors megvalósító sát. A továbbiakban a felszólaló a harmadik ötéves tervben megindított területfejlesztési politika tapasztalatait elemezte. Leszögezte, hogy ez a politika a gyakorlatban bevált, lehetővé tette a megye gazdaságának szerkezeti át' alakítását és a teljes foglalkoztatottság megteremtését. Megindult a járási székhelyek iparosítása, és nagymértékű az urbanizálás. A felmérések, a kedvező, jó tapasztalatok mindenképpen arra intik a megyei vezetést, hogy kezdeményezze az ipartámogatási alap továbbfejlesztését. Befejezésül Kovács Béla a legfőbb feladatokra irányította a figyelmet. Szólt a fegyelmezett, tervszerű, együttes munka fontosságáról, a még el nem készült beruházások mielőbbi befejezésének jelentőségéről, az anyagi eszközök koncentrált felhasználásának nélkülözhetetlenségéről, a beruházások körültekintő előkészítéséről. Csak ilyen feltételek mellett tudja a megye megvalósítani negyedik ötéves tervi célkitűzéseit. Klenovics Imre: Üzemi demokrácia, munkaverseny Erről a két fontos, aktuális témáról beszélt az SZMT vezető titkára^ elsősorban somogyi tapasztalatok alapján. Hivatkozott a X. kongresszus állásfoglalására az üzemi demokrácia fokozását illetően. Az elv közismert és jó, a gyakorlatban azonban több gond is felmerül. — Mi a legnagyobb fejlődést az önállóság növekedésétől vártuk és várjuk. Ez azonban még csak a vállalati irányító szervek számára valósult meg — mondta. Utalt arra is, hogy a demokratizmus szélesedését helyenként szemléletbeli torzulások fékezik. Van olyan vezető, aki a megnövekedett önállóságot nem vállalati méretekben, hanem saját magára értelmezi. Az előrelépés érdekében nagyon sok a tennivalójuk a szakszervezeteknek. Ez csak úgy lehetséges, ha nő a taggyűlések szerepe, és a bizalmiak tevékenysége is fokozódik. További gond, hogy a demokratizmus kiterjesztése nagyon kevéssé érinti az alkalmazotti rétegeket. — Az objektív feltételek mindenütt adottak a demokrácia szélesítésére — hangsú2 Jsomogy/ Néplap lyozta —, a szubjektív feltételek azonban még hiányosak. — Hozzátette ezután, hogy nemcsak a vezetés oldaláról vethető fel a felelősség, hanem a dolgozók oldaláról is. Nagy szerepe van az információnak és annak a tudatnak, hogy a dolgozók érezzék: véleményükre adnak a vállalat vezetői, javaslataikat k figyelembe veszik. Lépésről lépésre kell előrehaladni az eredmények birtokában és alapján. A szocialista munkaverseny területén is több a gond. Ezt is sokan rétegfeladatként kezelik még. Több a felülről jövő javaslat, ezzel szemben kevés a dolgozók önálló kezdeményezése. Hangsúlyozta a munkaverseny és a brigádmozgalom szerves összetartozását, és a hozzászólás végén egy új mozgalmat méltatott. Több szocialista országban él a »-Dolgozz hibátlanul !«-mozgalomu Az SZMT vezető titkára fölhívta a figyelmet a benne rejlő lehetőségekre, és a mozgalom támogatására buzdította a szakszervezeteket, a párt- szervezeteket. Kovács Elekné: Zselici eredmények, zselici gondok Megyénk jellegzetes tájegységéről, a Zselicről, fekvéséről, szépségéről szólt a bárdudvar- noki pártszervezet titkára, A község szétszórt településekből áll, s lakói jelentős részének életét elsősorban az határozza meg: hogyan gazdálkodik a helybeli termelőszövetkezet — A települések szétszórtsága, a kedvezőtlen domborzati és útviszonyok, a tagok elöregedése... nehezítették az emberek mozgatását, a termelés megfelelő szakosítását, az üzemen belüli szervezést. Ezek a nehézségek éveken keresztül személyi problémákkal, rossz vezetéssel és szakemberhiánynyal párosultak — mondta Kovács Elekné. A helybeli kommunisták, a pártszervezet vezetősége a tsz-tagokkal egyetértésben tavaly úgy határoztak, hogy a függetlenített vezetőket és a választott vezetőséget kicserélik. A munka neheze ezután következett. A csalódott emberekbe bizalmat kellett önteni, és az új vezetőségnek bizonyítani azt, hogy a zselici tájon is lehet és kell jól gazdálkodni. A párttitkár beszámolt ennek a nehéz feladatnak a tanulságos részleteiről, s köszönetét mondott azoknak a megyei vezetőknek, akik segítettek a gondok megoldásában, A múlt év ugyan veszteséggel zárult, de voltak számottevő eredmények is, főleg a vezetésben, a gépellátottságban. Átgondolt tervek születtek a bárdudvamoki termelőszövetkezetben, s ezzel együtt újabb feladatok is jelentkeztek. Tekintve a rossz természeti adottságokat, a párttitkár azt javasolta, kapjon a tsz nagyobb állami segítséget, s a lehetőség szerint létesíthessenek melléküzemágat is. Így lesz biztosított, hogy a szép zselici tájon tovább szépül az emberek élete. Szerecz László: 600 millió a tervidőszak végére Bencze József: Nagy az OTP felelőssége a lakásépítéseknél Az OTP megyei igazgatója Somogy lakásépítési programjával és az annak végrehajtásában jelentkező nehézségekkel foglalkozott felszólalásában. A lakásépítés elsőrendű társadalompolitikai kérdés, és érthető, hogy a megye egész közvéleményét élénken foglalkoztatja a lakásépítkezések helyzete. (Az aktívaülésen egy korábbi felszólalásban már elhangzott az az aggasztó körülmény, hogy Kaposváron az OTP-társasházak kivitelezésére még nem kötöttek szerződést.) Bencze József felszólalásában részletesen szólt a programról, melynek során a megyében 14 400 lakást kell megépíteni. Ezeknek a lakásoknak döntő többségét takarékpénztári kölcsönnel lehet létrehozni. A program megvalósítása során igen súlyos gondot okoz, hogy az építési technológiák megváltoztatása a lakások költségének emelkedésével jár. Ez a körülmény zavarokat, nehézségeket szül. Ilyen körülmények között tovább növekszik a pénzintézet amúgy sem kicsi felelőssége! Az OTP a változatos köl- csönf ormákkal igen fontos feladatot kapott a lakásprogram végrehajtásában. A feladat nagyságával arányosan nőtt a felelőssége azért, hogy ez a közérdekű terv maradéktalanul valóra váljon. Ezért van égetően szükség arra, hogy összefogással, jó szándékú igyekezettel úrrá legyünk ezeken a gondokon. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára igazgatójának szavaiból a vidéki ipartelepítés gondjai, az önállóság, a munkaszervezés útjai és a jelenlegi tervidőszak vállalati problémái bontakoztak ki. Elmondta, hogy egy alapos fölmérést készítettek, amely kiterjed a gyár teljes kereszt- metszetére, képet ad a fejlettség jelenlegi szintjéről és megvilágítja, hogy milyen területeken kell változtatni. A fölmérés során figyelembe vették a gyár sajátos viszonyait, termelési szerkezetét; azt, hogy részint az egyszerűbb termékek tömegszerű gyártása, részint a bonyolultabb termékek kis sorozatú gyártása folyik a műhelyekben. — A fölmérésekből és az eddigi tapasztalatokból következik, hogy az üzemszervezésre és a munka szervezésére az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk —mondta az igazgató. — Lépésről lépésre kell megvalósítani egy hosszú szervezési folyamatot. A szervezési intézkedések két fő területre összpontosulnak. Egyrészt a termelés előkészítésére, másrészt a gyártási eljárások korszerűsítésére. A termelés megfelelő előkészítése elképzelhetetlen a kereskedelmi vállalások, üzletkötések megszervezése nélkül, mert alkalmazkodni kell mind a piaci igényekhez, mind pedig a saját gyártóképességhez. A gyártási eljárások korszerűsítésének alapja pedig a jó alkatrészgyártás és a szerelés korszerűsítése. A gyár intézkedési tervet készített, amely megszabta a legfontosabb szervezési teendőket. Sajnos adottságaink nem a legjobbak; a három telephely miatt ésszerűtlenek a belső anyagmozgatási útvonalak, és nagyon sok alkatrészt, félkész gyártmány t vagy anyagot többször is ide-oda kell mozgatni, gyakran a város két távol eső pontja között. Ezért elsőként — még ebben az évben — ésszerűsíteni fogják a belső anyagmozgatást. A felmérések azt mutatják, hogy mintegy másfél millió forintot lehet megtakarítani ezzel és a raktározás, valamint a készáru-kiszállítás jó megszervezésével. Ügy tervezik, hogy még az idén kialakul a gyár végleges szervezete, így alkalmassá válik a IV. ötéves terv végére kitűzött 600 millió forintos gyártási volumen teljesítésére. Tavaly — gyakorlatilag az előző évinek megfelelő létszámmal — mintegy 40 millió forinttal termeltek többet Üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel, az önköltség további csökkentésével és a belső tartalékok feltárásával ezt az eredményt az idén tovább szeretnék fokozni. Németh Ferenc vitazárója — Kedves Elvtársak! Az a véleményem, hogy a mai aktívaülés elérte a célját, szót tudtunk érteni, s a jövőben is szót tudunk érteni ezekben a kérdésekben. Azt javaslom, hogy a végrehajtó bizottság tárgyalja meg az itt elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat, s állapítsa meg, mit lehet helyben megvalósítani, miben szükséges az országos szervektől támogatást kérni. Németh Ferenc szólt a vezetői magatartásról. Elmondta, hogy az aktíva jól tükrözte a párt-, a gazdasági körökben és az emberek között tapasztalható hangulatot. Ügy látszik azonban, hogy valami még sincs rendben egynémely vezető magatartásával. Amikor megy a munka, mint a karikacsapás, nyugodtan lehet aludni, némelyek kihúzzák magukat. Egy kis baj, probléma esetén azonban közülük nagyon sokan megriadnak, s tétova álláspontjukkal nyugtalanságot keltenek a környezetükben. A pártnak ma olyan párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetőkre van szüksége, akik magabiztosak, helytállnak akkor is, amikor a fejlődés gyors üteme miatt néha feszültségek támadnak. Ez az aktíva is azt a célt szolgálta, hogy jussunk közös nevezőre olyan kérdésekben, mint a gazdaságirányítás rendszerének, a párt vezető szerepének a megítélése. — A saját felelősségét, mulasztását ne varrja senki a párt, különösen a munkás- osztály vagy a gazdasági irányítás nyakába. Akinek például százmillió forintja van fejlesztésre, annyit fejlesszen. A gyakorlatban viszont, akinek százmilliója van, többnyire kétszázmillióért akar fejleszteni. Persze nem tudja megvalósítani, vagy azért, mert a banktól nem kap pénzt, vagy más miatt, s akkor aztán elkezdi szidni a gazdaságirányítási rendszert. Helyeslem a vitalégkört, de a konstruktív vitát helyezzük előtérbe. Vannak ugyanis olyanok, akiket, ha álmukból zavarnak föl, akkor is mindent meg tudnak magyarázni. S ez abból a szemléletből fakad, hogy ezzel a portáját, a mundér becsületét védi. Márpedig a megye kommunistái, munkásai, dolgozói azt várják, hogy az ő ügyük érdekében és szolgálatában tegyenek meg mindent. A végrehajtó bizottság nem kíván lehetetlent, hanem azt, hogy a lehetőségekhez képest maximális erőfeszítést tegyünk együtt és külön-külön is. Nem ákarunk senkinek sem álmatlan éjszakákat okozni, azt viszont szeretnénk, ha mindenki megbarátkozna a felelősséggel. Kádár János elvtárs szombati somogyi látogatásán a szocialista demokrácia kapcsán elmondta, hogy az embereket egyfelől biztatni kell az önállóságra, másfelől viszont követelik a nagyobb önállóságot. A biztatás ellenére azonban félnek a felelősségtől. Van, aki önkéntelenül, van, aki tudatosan számol a felelősség alóli kibúvás lehetőségével. A szocialista demokrácia fejlesztésének célja pedig éppé« az, hogy minél több emberben felelősséget ébresszen saját maga, a csamegyéje ládja, munkahelye, és országa iránt. Németh Ferenc azt javasolta, hogy a végrehajtó bizottság vizsgálja meg a lakásépítés helyzetét a megyében, s állapítsa meg, kit terhel a felelősség a huzavonáért, s milyen mértékben. A szerecsen- mosdatás nem segít, ehelyett inkább fogjunk össze és építsünk. Az OTP védi magát, a másik szerv úgyszintén. Ebbe nem lehet belenyugodni. Senkit sem vígasztal, hogy kihagytunk két évet, s 1973 végéig nem lesz OTP-lakas. A megyei pártbizottság első titkára felhívta az aktíván részvevők, s rajtuk keresztül a megye kommunistáinak figyelmét, hogy tegyék vonzóbbá a pártéletet, a tömegszervezetek életét. A tapasztalatok szerint ugyanis néhány helyen rideg, sivár, hűvös a szellem. Noha nem ez a jellemzi, mégis foglalkoztatja a dolgozókat. Egy háromgyermekes kommunista munkásnő péj- dául elpanaszolta: azóta, hog; megszületett a harmadik gyermeke, senki sem szólt hozza egy szót sem, nem gratulált a fiához, még egy kétsoros levelet sem küldtek a munkahelyéről. S nem ez az egy ilyen eset van. A kommunis ták között őszintébb, emberi! • kapcsolatra van szükség. S akkor biztos, hogy sokkal nagyobb kedvvel, optimizmussal lendülettel fognak dolgozni a kommunisták, munkások, parasztok, értelmiségiek, s mindenki, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Az aktívaülés Szigeti Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával fejeződött be.
