Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

Gondolkodjunk és cselekedjünk együtt (folytatás az 1. oldalról) ségének emelése. A gyárban jelenleg öt női szakmunkás van a 140 férfival szemben, és a 147 szaktechnikus közül mindössze hat a nő. A válla­latnál az esti és a levelező technikumok és a felsőfokú iskolák elvégzésére ösztönzik a nőket. A vállalat törődését az is jól jellemzi, hogy az intézke­dési tervben külön fejezet foglalkozik a nők munkakö­rülményeinek, egészségügyi és szociális helyzetének javí­tásával. A kollektív szerző­désben külön tilalmi jegyzék­ben sorolják fel azokat a munkaköröket, amelyekben a nők még önként sem vállal­hatnak munkát, mert azok ve­szélyeztetik egészségüket. — A sajtóból, a rádióból hozzánk is eljutottak azok a hangok — mondta befejezésül Ács Béláné —, hogy bizonyos körökben vitatják: célszerű, gazdaságos volt-e a vidéki ipartelepítés? Ezeknek a «•szakértőknek« én azt javas­lom, jöjjenek el a gyárunkba, ahol most már 1400 lány és asszony keresi tisztességes, a társadalom számára is hasz­nos munkával a kenyerét, és győződjön meg arról, hogy mit jelentett nekünk az ipartele­pítés. Kovács Béla: Beruházásaink helyzete — A szocialista építés jelen­legi szakaszában különleges fontossága van pártunk gaz­daságpolitikájának. Gazdaság- politikánk a termelőerők fej­lesztését, a munka termelé­kenységének növelését, a la­kosság életkörülményeinek ja­vítását, szocialista céljaink elérését szolgálja — mondta Kovács Béla, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. Hozzászólá­sában ennek a célkitűzésnek egyik döntő elemével, a me­gye beruházáspolitikájával, il­letve annak megvalósulásával foglalkozott. Elöljáróban utalt a ni. öt­éves terv során végrehajtott erőteljesebb fejlesztésre, amely azért vált szükségessé, mivel a korábbi egyenlőtlen fejlődés következtében a me­gye lakosságának jövedelmi és ellátottsági színvonala elma­radt az országos fejlődéstől. Érthető hát, hogy a megyében a beruházások éves növeke­dési üteme 17,5 százalékos volt az országos 11,5 százalék­kal szemben. — A negyedik ötéves terv előirányzatai — mondta — to­vábbra is ezt a dinamikus fej­lődést bizonyítják. Igazolja ezt, hogy az előző tervidőszak 10,7 milliárdos teljesítésével szemben a negyedik ötéves 'terv során — 1968-as árral 0 számolva 15 milliárdos be­ruházásnak kell megvalósul­nia. A beruházási tevékenységet elemezve a gazdaságpolitikai osztály vezetője arról szólt, hogy változatlanul nagyobb a megyében a beruházási keres­let, mint a kivitelezési lehe­tőség, s az előzetes számítások szerint ez a helyzet csak a mostani tervidőszak végére változik meg. Utalt a felszó­laló arra is, hogy látva az ellentmondásokat, elsőrangú megyei érdek volt az építő­ipari ágazat kiemelt fejlesz­tése. A döntés helyességét bi­zonyítja az állami építőipar ötéves tervi piackutatása, amely szerint a beruházások­kal megnövelt építőipari ka­pacitásra igény van a megyéd ben. Figyelembe véve ezeket a tényeket, érthető aggoda­lommal tölti el a megye veze­tőit, hogy nincs minden rend­jén az építőipari kapacitás fejlesztését szolgáló beruházá­soknál. Például nagymérték­ben elhúzódott az állami épí­tőipari vállalat központi tele­pének tervezése, nem jutott tovább a megalakulásnál a dél-somogyi céltársulás. — A célkitűzések maradék­talan végrehajtása érdekében — hangsúlyozta Kovács Béla — az építőipari vállalalatok gazdasági és politikai vezetői­nek kiemelt feladatként kell kezelniük a saját beruházások mielőbbi, gyors megvalósító sát. A továbbiakban a felszólaló a harmadik ötéves tervben megindított területfejlesztési politika tapasztalatait ele­mezte. Leszögezte, hogy ez a politika a gyakorlatban be­vált, lehetővé tette a megye gazdaságának szerkezeti át' alakítását és a teljes foglal­koztatottság megteremtését. Megindult a járási székhelyek iparosítása, és nagymértékű az urbanizálás. A felmérések, a kedvező, jó tapasztalatok mindenképpen arra intik a megyei vezetést, hogy kezde­ményezze az ipartámogatási alap továbbfejlesztését. Befejezésül Kovács Béla a legfőbb feladatokra irányította a figyelmet. Szólt a fegyel­mezett, tervszerű, együttes munka fontosságáról, a még el nem készült beruházások mielőbbi befejezésének jelen­tőségéről, az anyagi eszközök koncentrált felhasználásának nélkülözhetetlenségéről, a be­ruházások körültekintő elő­készítéséről. Csak ilyen felté­telek mellett tudja a megye megvalósítani negyedik ötéves tervi célkitűzéseit. Klenovics Imre: Üzemi demokrácia, munkaverseny Erről a két fontos, aktuális témáról beszélt az SZMT ve­zető titkára^ elsősorban somo­gyi tapasztalatok alapján. Hi­vatkozott a X. kongresszus állásfoglalására az üzemi de­mokrácia fokozását illetően. Az elv közismert és jó, a gya­korlatban azonban több gond is felmerül. — Mi a legnagyobb fejlő­dést az önállóság növekedésé­től vártuk és várjuk. Ez azon­ban még csak a vállalati irá­nyító szervek számára való­sult meg — mondta. Utalt arra is, hogy a de­mokratizmus szélesedését he­lyenként szemléletbeli torzu­lások fékezik. Van olyan veze­tő, aki a megnövekedett önál­lóságot nem vállalati méretek­ben, hanem saját magára ér­telmezi. Az előrelépés érdeké­ben nagyon sok a tennivaló­juk a szakszervezeteknek. Ez csak úgy lehetséges, ha nő a taggyűlések szerepe, és a bi­zalmiak tevékenysége is foko­zódik. További gond, hogy a demokratizmus kiterjesztése nagyon kevéssé érinti az al­kalmazotti rétegeket. — Az objektív feltételek mindenütt adottak a demokrá­cia szélesítésére — hangsú­2 Jsomogy/ Néplap lyozta —, a szubjektív feltéte­lek azonban még hiányosak. — Hozzátette ezután, hogy nemcsak a vezetés oldaláról vethető fel a felelősség, hanem a dolgozók oldaláról is. Nagy szerepe van az infor­mációnak és annak a tudat­nak, hogy a dolgozók érez­zék: véleményükre adnak a vállalat vezetői, javaslataikat k figyelembe veszik. Lépésről lépésre kell előrehaladni az eredmények birtokában és alapján. A szocialista munkaverseny területén is több a gond. Ezt is sokan rétegfeladatként keze­lik még. Több a felülről jövő javaslat, ezzel szemben ke­vés a dolgozók önálló kezde­ményezése. Hangsúlyozta a munkaver­seny és a brigádmozgalom szerves összetartozását, és a hozzászólás végén egy új moz­galmat méltatott. Több szo­cialista országban él a »-Dol­gozz hibátlanul !«-mozgalomu Az SZMT vezető titkára föl­hívta a figyelmet a benne rej­lő lehetőségekre, és a mozga­lom támogatására buzdította a szakszervezeteket, a párt- szervezeteket. Kovács Elekné: Zselici eredmények, zselici gondok Megyénk jellegzetes tájegy­ségéről, a Zselicről, fekvéséről, szépségéről szólt a bárdudvar- noki pártszervezet titkára, A község szétszórt települések­ből áll, s lakói jelentős részé­nek életét elsősorban az hatá­rozza meg: hogyan gazdálko­dik a helybeli termelőszövet­kezet — A települések szétszórt­sága, a kedvezőtlen dombor­zati és útviszonyok, a tagok elöregedése... nehezítették az emberek mozgatását, a terme­lés megfelelő szakosítását, az üzemen belüli szervezést. Ezek a nehézségek éveken keresztül személyi problémákkal, rossz vezetéssel és szakemberhiány­nyal párosultak — mondta Kovács Elekné. A helybeli kommunisták, a pártszervezet vezetősége a tsz-tagokkal egyetértésben ta­valy úgy határoztak, hogy a függetlenített vezetőket és a választott vezetőséget kicseré­lik. A munka neheze ezután következett. A csalódott embe­rekbe bizalmat kellett önteni, és az új vezetőségnek bizonyí­tani azt, hogy a zselici tájon is lehet és kell jól gazdálkod­ni. A párttitkár beszámolt en­nek a nehéz feladatnak a ta­nulságos részleteiről, s köszö­netét mondott azoknak a me­gyei vezetőknek, akik segítet­tek a gondok megoldásában, A múlt év ugyan veszteség­gel zárult, de voltak számot­tevő eredmények is, főleg a vezetésben, a gépellátottság­ban. Átgondolt tervek szület­tek a bárdudvamoki termelő­szövetkezetben, s ezzel együtt újabb feladatok is jelentkez­tek. Tekintve a rossz természeti adottságokat, a párttitkár azt javasolta, kapjon a tsz na­gyobb állami segítséget, s a lehetőség szerint létesíthesse­nek melléküzemágat is. Így lesz biztosított, hogy a szép zselici tájon tovább szépül az emberek élete. Szerecz László: 600 millió a tervidőszak végére Bencze József: Nagy az OTP felelőssége a lakásépítéseknél Az OTP megyei igazgatója Somogy lakásépítési program­jával és az annak végrehajtá­sában jelentkező nehézségek­kel foglalkozott felszólalásá­ban. A lakásépítés elsőrendű tár­sadalompolitikai kérdés, és érthető, hogy a megye egész közvéleményét élénken foglal­koztatja a lakásépítkezések helyzete. (Az aktívaülésen egy korábbi felszólalásban már elhangzott az az aggasztó kö­rülmény, hogy Kaposváron az OTP-társasházak kivitelezé­sére még nem kötöttek szerző­dést.) Bencze József felszólalásá­ban részletesen szólt a prog­ramról, melynek során a me­gyében 14 400 lakást kell meg­építeni. Ezeknek a lakásoknak döntő többségét takarékpénz­tári kölcsönnel lehet létrehoz­ni. A program megvalósítása során igen súlyos gondot okoz, hogy az építési technológiák megváltoztatása a lakások költségének emelkedésével jár. Ez a körülmény zavarokat, nehézségeket szül. Ilyen körülmények között tovább növekszik a pénzinté­zet amúgy sem kicsi felelőssé­ge! Az OTP a változatos köl- csönf ormákkal igen fontos fel­adatot kapott a lakásprogram végrehajtásában. A feladat nagyságával arányosan nőtt a felelőssége azért, hogy ez a közérdekű terv maradéktala­nul valóra váljon. Ezért van égetően szükség arra, hogy összefogással, jó szándékú igyekezettel úrrá legyünk eze­ken a gondokon. A VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyára igazgatójának szavaiból a vidéki ipartelepí­tés gondjai, az önállóság, a munkaszervezés útjai és a je­lenlegi tervidőszak vállalati problémái bontakoztak ki. El­mondta, hogy egy alapos föl­mérést készítettek, amely ki­terjed a gyár teljes kereszt- metszetére, képet ad a fejlett­ség jelenlegi szintjéről és megvilágítja, hogy milyen te­rületeken kell változtatni. A fölmérés során figyelembe vették a gyár sajátos viszo­nyait, termelési szerkezetét; azt, hogy részint az egysze­rűbb termékek tömegszerű gyártása, részint a bonyolul­tabb termékek kis sorozatú gyártása folyik a műhelyek­ben. — A fölmérésekből és az eddigi tapasztalatokból követ­kezik, hogy az üzemszervezés­re és a munka szervezésére az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítanunk —mond­ta az igazgató. — Lépésről lé­pésre kell megvalósítani egy hosszú szervezési folyamatot. A szervezési intézkedések két fő területre összpontosul­nak. Egyrészt a termelés elő­készítésére, másrészt a gyár­tási eljárások korszerűsítésé­re. A termelés megfelelő elő­készítése elképzelhetetlen a kereskedelmi vállalások, üz­letkötések megszervezése nél­kül, mert alkalmazkodni kell mind a piaci igényekhez, mind pedig a saját gyártóké­pességhez. A gyártási eljárá­sok korszerűsítésének alapja pedig a jó alkatrészgyártás és a szerelés korszerűsítése. A gyár intézkedési tervet készített, amely megszabta a legfontosabb szervezési teen­dőket. Sajnos adottságaink nem a legjobbak; a három telephely miatt ésszerűtlenek a belső anyagmozgatási útvo­nalak, és nagyon sok alkat­részt, félkész gyártmány t vagy anyagot többször is ide-oda kell mozgatni, gyakran a vá­ros két távol eső pontja kö­zött. Ezért elsőként — még ebben az évben — ésszerűsí­teni fogják a belső anyagmoz­gatást. A felmérések azt mu­tatják, hogy mintegy másfél millió forintot lehet megtaka­rítani ezzel és a raktározás, valamint a készáru-kiszállítás jó megszervezésével. Ügy ter­vezik, hogy még az idén ki­alakul a gyár végleges szer­vezete, így alkalmassá válik a IV. ötéves terv végére kitű­zött 600 millió forintos gyár­tási volumen teljesítésére. Tavaly — gyakorlatilag az előző évinek megfelelő lét­számmal — mintegy 40 mil­lió forinttal termeltek többet Üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel, az önköltség további csökkentésével és a belső tartalékok feltárásával ezt az eredményt az idén to­vább szeretnék fokozni. Németh Ferenc vitazárója — Kedves Elvtársak! Az a véleményem, hogy a mai ak­tívaülés elérte a célját, szót tudtunk érteni, s a jövőben is szót tudunk érteni ezekben a kérdésekben. Azt javaslom, hogy a végrehajtó bizottság tárgyalja meg az itt elhang­zott közérdekű kérdéseket, ja­vaslatokat, s állapítsa meg, mit lehet helyben megvalósí­tani, miben szükséges az or­szágos szervektől támogatást kérni. Németh Ferenc szólt a veze­tői magatartásról. Elmondta, hogy az aktíva jól tükrözte a párt-, a gazdasági körökben és az emberek között tapasz­talható hangulatot. Ügy lát­szik azonban, hogy valami még sincs rendben egynémely vezető magatartásával. Ami­kor megy a munka, mint a karikacsapás, nyugodtan le­het aludni, némelyek kihúzzák magukat. Egy kis baj, problé­ma esetén azonban közülük nagyon sokan megriadnak, s tétova álláspontjukkal nyugta­lanságot keltenek a környeze­tükben. A pártnak ma olyan párt-, állami, gazdasági, tö­megszervezeti vezetőkre van szüksége, akik magabiztosak, helytállnak akkor is, amikor a fejlődés gyors üteme miatt né­ha feszültségek támadnak. Ez az aktíva is azt a célt szol­gálta, hogy jussunk közös ne­vezőre olyan kérdésekben, mint a gazdaságirányítás rend­szerének, a párt vezető szere­pének a megítélése. — A saját felelősségét, mu­lasztását ne varrja senki a párt, különösen a munkás- osztály vagy a gazdasági irá­nyítás nyakába. Akinek pél­dául százmillió forintja van fejlesztésre, annyit fejlesszen. A gyakorlatban viszont, aki­nek százmilliója van, több­nyire kétszázmillióért akar fejleszteni. Persze nem tudja megvalósítani, vagy azért, mert a banktól nem kap pénzt, vagy más miatt, s akkor az­tán elkezdi szidni a gazda­ságirányítási rendszert. He­lyeslem a vitalégkört, de a konstruktív vitát helyezzük előtérbe. Vannak ugyanis olyanok, akiket, ha álmukból zavarnak föl, akkor is min­dent meg tudnak magyarázni. S ez abból a szemléletből fa­kad, hogy ezzel a portáját, a mundér becsületét védi. Már­pedig a megye kommunistái, munkásai, dolgozói azt vár­ják, hogy az ő ügyük érdeké­ben és szolgálatában tegyenek meg mindent. A végrehajtó bizottság nem kíván lehetetlent, hanem azt, hogy a lehetőségekhez képest maximális erőfeszítést te­gyünk együtt és külön-külön is. Nem ákarunk senkinek sem álmatlan éjszakákat okoz­ni, azt viszont szeretnénk, ha mindenki megbarátkozna a fe­lelősséggel. Kádár János elv­társ szombati somogyi látoga­tásán a szocialista demokrácia kapcsán elmondta, hogy az embereket egyfelől biztatni kell az önállóságra, másfelől viszont követelik a nagyobb önállóságot. A biztatás ellené­re azonban félnek a felelős­ségtől. Van, aki önkéntelenül, van, aki tudatosan számol a felelősség alóli kibúvás lehe­tőségével. A szocialista de­mokrácia fejlesztésének célja pedig éppé« az, hogy minél több emberben felelősséget ébresszen saját maga, a csa­megyéje ládja, munkahelye, és országa iránt. Németh Ferenc azt javasol­ta, hogy a végrehajtó bizott­ság vizsgálja meg a lakásépí­tés helyzetét a megyében, s állapítsa meg, kit terhel a fe­lelősség a huzavonáért, s mi­lyen mértékben. A szerecsen- mosdatás nem segít, ehelyett inkább fogjunk össze és épít­sünk. Az OTP védi magát, a másik szerv úgyszintén. Ebbe nem lehet belenyugodni. Sen­kit sem vígasztal, hogy ki­hagytunk két évet, s 1973 vé­géig nem lesz OTP-lakas. A megyei pártbizottság első titkára felhívta az aktíván részvevők, s rajtuk keresztül a megye kommunistáinak fi­gyelmét, hogy tegyék vonzób­bá a pártéletet, a tömegszer­vezetek életét. A tapasztalatok szerint ugyanis néhány helyen rideg, sivár, hűvös a szellem. Noha nem ez a jellemzi, mégis foglalkoztatja a dolgo­zókat. Egy háromgyermekes kommunista munkásnő péj- dául elpanaszolta: azóta, hog; megszületett a harmadik gyer­meke, senki sem szólt hozza egy szót sem, nem gratulált a fiához, még egy kétsoros le­velet sem küldtek a munka­helyéről. S nem ez az egy ilyen eset van. A kommunis ták között őszintébb, emberi! • kapcsolatra van szükség. S akkor biztos, hogy sokkal na­gyobb kedvvel, optimizmussal lendülettel fognak dolgozni a kommunisták, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, s min­denki, a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért. Az aktívaülés Szigeti Ist­vánnak, a megyei pártbizott­ság titkárának zárszavával fe­jeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents