Somogyi Néplap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
yt LAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fitter Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam I i 6. szám 1972. május 19., péntek Aktív a ülés Kaposváron Gondolkodjunk és cselekedjünk együtt A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága rendezésében tegnap délelőtt aktívaülést tartottak Kaposváron, a La tinea Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében. Az eszmecsere középpontjában az állt, hogy hol tartunk Somogy megyében a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásában. A vörös drapériával díszített színpadon ez a felirat fogadta az aktivaülés részvevőit: »Adjunk ngyobb lendületet a szocialista építőmunkának.« Az elnökségben helyet foglalt Németh Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szigeti István, Bogó László és Király Ferenc: Feladatunk a községi pártszenek munkájának erősítése Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkárai, valamint a megyei végrehajtó bizottság tagjai. Az aktívaülést Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, és meleg szeretettel üdvözölte a részvevőket. Ez után átadta a szót Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának, aki »A X. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzete és a további feladatok« címmel a vb nevében tartotta meg vitaindító előadását. (Németh Ferenc előadói beszédét lapunk 3., 4., 5. és 6. oldalán közöljük.) A nagy érdeklődéssel kísért bevezető után széles körű vita alakult ki a színházteremben. A Maicali Járási Pártbizottság első titkára az alapszervezetek munkájáról beszélt Hangsúlyozta, hogy a X. kongresszus határozatainak megvalósítása elképzelhetetlen az alapszervezetekben folyó munka színvonalának emelése nélkül. — A járási pártbizottság munkamódszere, munkastílusa az elmúlt másfél évben változott — mondotta. — Ez a változás is azt a célt szolgálta, hogy az alapszervezetek munkáját erősítse. A járásban az elmúlt másfél évben szervezetileg kialakultak a községi pártszervek. Ezek a pártszervek 89 alap- szervezetből 85-öt közvetlenül irányítanak, ellenőriznek, s nem is rosszul. A községi pártszervek azonban nemcsak szervezetileg, hanem tartalmilag is közelebb kerültek az alapszervezetekhez. Naponta találkoznak gondjaikkal, többnyire megfelelő segítséget is tudnak adni, és a határozatok végrehajtásának ellenőrzése is hatékonyabb. Így például tavaly a községi pártszervekhez tartozó alapszervezetek több mint 60 százaléka adott számot a határozatok végrehajtásáról. — A tenni akarás mellett azonban — folytatta Kiráfy Ferenc — még sok a tapogatózás, az útkeresés és nemegyszer a bátortalanság. Feladatunknak tartjuk, hogy a községi pártszervek tevékenységét erősítsük, és velük együtt tegyük jobbá az alapszervezetekben a munkát ; — A járási pártbizottság arra törekszik, hogy minden pártszerv tudjon élni a jó, kipróbált politikával, határozatokkal, és azokat meg is tudja valósítani a gyakorlatban. Az alapszervezeteket azonban többek között az is jellemzi, hogy egyes fontos események előtt — például a X. pártkongresszus — a tagok aktivitása jó, a légkör eleven és kritikus.'“Ám éz az aktivitás már csökken a mindennapos munkában. Számtalan alapszervezet vezetőségében felosztják a reszortokat, s ezeket a vezetőség tagjai egyenként kötelezőnek tekintik, de a munkavégzés zömét mégis a titkárra hagyják. — Az a véleményünk — mondta befejezésül Király Ferenc —, ha a vezetőség önmagától nem követeli meg a feladatok következetes végrehajtását, akkor nincs erkölcsi alapja arra, hogy a tagoktól ezt elvárja. Többek között ezért is helyes a beszámolónak az a megállapítása, hogy »magasabbra kell emelni a párttagok egymás iránti felelősségét és figyelmességét". közművesítési, köztisztasági és ellátási feladatait támogatják. Elmondta, milyen gondot okoznak a gyakorlati munkában az üdülőhelyek hosszú távú, egyszerűsített általános rendezési tervei. Ezek megkötik számos állampolgárnak a tulajdonával való rendelkezés jogát azzal, hogy területére később ellátó egység, szálloda, közintézmény épül, vagy éppen zöldterületnek alakítják ki. Szokola Károlyné dr. javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium a beszabályozott költségvetés állami támogatási összegét évről évre növelje a Balaton-parti községekben, mégpedig az idegenforgalmi szolgáltató vagy ellátó létesítmények számának növekedésével arányosan. Két jogszabály hatásával is Uogféíkozplt. Tísztázatlán, hogy megtarthatja-e telkét az a tóparti állampolgár, akinek a rendezési terv v^gy öröklés Szokola Károlyné dr.: Elsősorban az üdülőhelyek belterületét fejlesszék A Balaton-parti párt- és tanácsszervek hosszabb idő óta, de különösen az utöbßi két-három évben fokozottabban érzik a felelősséget az idegenforgalom kulturált fejlesztéséért, az országos célkitűzésekkel egybevágó politikai, gazdasági feladatok megvalósításáért — hangsúlyozta a fonyódi járási hivatal elnök- helyettese. Egyre többen szeretnének telket vásárolni a tóparton. Ezeket az igényeket a hivatalos szervek azonban csak úgy tudják részben kielégíteni, ha a Balaton-parti községek belterületét növelik, s új, beépítésre alkalmas tömbök alakulnak ki. Ha elvárják a Balaton-parti tanácsoktól, hogy telket biztosítsanak, amit csak belterületük határainak növelésével és rendezésével tudnak megoldani, vagy bele kell számítani a telek négyszögölenkénti árába minden költséget és akkor masas lesz a telekár, vagy segíteni kell nagyobb mértékben a Balaton- fejlesztési alapból. Ez úgy lehetséges, ha az illetékes szervek átértékelik a Balaton-fej- lesztési programot és kijelölt, nagy költséggel feltöltendő parti területek helyett ebből az összegből a már meglevő Balaton-parti belterületek folytán két telek van birtokában, de az ország más területén nincs tulajdona. A másik, amit nehéz megérteni, miért tesz különbséget az új adózási rendszer az állampolgárok között. A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező állampolgár ugyanis korlátlanul hasznosíthatja ingatlanát idegenforgalmi szervek útján, mig az állandó lakos csak a lakásalap felét adhatja idénybérbe, mert különben nyolcvan százalékos adókulcs terheli. Ez a jogszabály, amellett, hogy nem szolgálja a progresszív adóztatással kapcsolatos célkitűzést, a népgazdaság számára is káros, mert az egyébként is kevés üdültetési helyet szűkíti. S hátrányosan érinti a balatoni régióban állandó lakosként élő állampolgárok, különösen a nyugdíjasok, munkások jövedelmét, életszínvonalát. Szokola Károlyné dr. kérte ennek az intézkedésnek a felülvizsgálatát. Fecser Péter: M Rólunk van szó! » A cím jegyében szólt a. Siófoki Kőolajvezeték Vállalat főmérnöke, országgyűlési képviselő; fiatalos hévvel, szenvedéllyel nemzedékéről — nemzedékéért. Az ifjúság ügyei közügyek — összegezhetjük hozzászólásának bevezetőjét, melyben visszatekint a X. kongresszust megelőző ifjúságpolitikai határozatokra, állásfoglalásokra; egy jelentős társadalmi kérdés útjának fontos állomásaira. Hévvel és hatásosan érvelt a fiatal mérnök, Kádár elvtárs szavait idézve: »Mindig tartsuk szem előtt: az ifjúság a párt, a nép, a szocialista haza ígérete és jövője«. Ez a megállapítás tény, de a küldetés nagyszerűségében ott a felelősség is. És erről sokat beszélt Fecser Péter. Megelőzően szólt az ifjúsági törvény végrehaj tásáról. — Minden törvénynek tükre a megvalósítás hatásfoka, ezért ma már a méltatás mellett a legfontosabb feladatunk a végrehajtás, amit az iránymutató rendeletek, utasítások is segítenek, mégis legdöntőbb tényezője a felnőttek és a fiatalok ötvözött akarata. Nyolc hónap elteltével még nem születhet perdöntő vélemény, de a szívhangok már hallatszanak és pozitívak — mondta. A szívhangokat a szűkebb hazából: Siófok fiataljainak életéből, gondjaiból idézte. Hangsúlyozta a fiatalok alkalmassá tételének fontosságát a helyes döntések kialakításában. S erre nemcsak a szülő nevel, hanem a tágabb család, a társadalom is. A kommunista embernek kell elöl járnia a példával. Szólt a példaképek szerepéről, erejéről is. Igenis vannak, kellenek példaképek — de arra figyelmeztetett, hogy létrejöttüknek legfőbb forrásai nem a »hegyibeszédek", hanem a mindennapi becsületes munka. Foglalkozott Fecser Péter a fiatalok munkábaállásának gondjaival, hiányosságaival is. Sokszor a képzett fiatalt nem a képzettségének és végzettségének megfelelően foglalkoztatják, és elmondta, hogy ez bizony értékpocséko- lás az egyén és a társadalom rovására. Türelem és józan megítélés kell a fiatalokhoz. Idézzük a felszólalás egyik frappáns gondolatát: — Nézzük el hát nekik, ha egy kicsit hosszú a hajuk, ha alatta jól fésült gondolatok lapulnak; nézzük el a nadrág hosszát, ha lelkesedésük is forró. Szabó Kálmán: Fiatalokat vár 9 mezőgazdaság A böhönyei termelőszövet- jsezet elnöke hozzászólásának elején méltatta azt a fejlődést, amely mezőgazdasági nagyüzemeinket jellemezte az eltelt tíz-tizenkét év során. Ahhoz, hogy ez a dinamikus előrehaladás semmilyen vonatkozásban se szenvedjen törést, meg kell birkózni egy igen jelentős, nagy feladattal; a termelőszövetkezeteinkben most végbemenő nemzedékváltás gondjaival. Ahogy elmondta az elnök, sokkal több azoknak a száma, akik kiöregednek a munkából, mint amennyi fiatal a helyükre áll. Szabó Kálmán hangsúlyozta: a párt- és állami szerveknek foglalkozniuk kell ezzel a gonddal, s javaslatot is tett a módszerre vonatkozóan. — A fiatalokkal meg kell szerettetni a mezőgazdaságit, a mai korszerű mezőgazdaságot, és ezt a munkát voltaképpen már az általános iskolákban meg kell kezdeni. A szövetkezettel közösen igen sókat tehetnek ezért a pedagógusok — mondta, majd arról beszélt, hogy nem elég a figyelem, az érdeklődés fölkeltése, a nagyüzemnek meg kell teremtenie azokat a feltételeÁcs Bélóné: két, amelyek mellett szívesen választják a fiatalok szakmának, hivatásnak a mezőgazdaságot Külön kiemelte a szak- képzettség nélkülözhetetlenségét, az ösztöndíjak es az egyéb anyagi támogatási fonnák jelentőségét Hozzászólása további részében a pénzügyi szabályozók körüli gondokkal foglalkozott Kifejezte azt a véleményét, hogy ezek a szabályozók nem eléggé differenciáltak, és különösképpen kedvezőtlenül hatnak a gyenge vagy a közepes gazdálkodású szövetkezetekre. Ez összefügg azzal a körülménnyel, hogy e nagyüzemeket fokozottan sújtja az elöregedés, mivel az itteni jövedelmi viszonyok nem teszik vonzóvá a fiatalok számára a szövetkezetek Fölvetette azt is, hogy az ipari termékek — gépek, alkatrészek, tápok, vegyszerek — árának emelkedése nincs arányban a mező- gazdasági termékek árával, és ez ugyancsak a gyengébb, kedvezőtlen adottságú gazdaságokban okoz jelentősebb feszültségeket Kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg ezt a helyzetet, s ahol szükséges és lehetséges, módosítsanak a szabályozókon. Egyenlő munkáért egyenlő bért A Kaposvári Elektroncsőgyár szb-titkára a vállalatnál dolgozó nők helyzetének és munkakörülményeinek javításáról beszélt. Elmondta, hogy az Egyesült Izzó gazdasági és társadalmi vezetése megvizsgálta a nők helyzetét, és az összes gyárra vonatkozó intézkedési tervet dolgozott ki az MSZMP Központi Bizottsága 1970. februári határozata alapján. . — Az intézkedési terv egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése szocialista társadalmunk bérezési alapelvének az »egyenlő munkáért egyenlő bért" elvének következetes érvényesítése volt. így a gazdasági és társadalmi vezetés gyárunkban is korrigálta a női szakmunkások és szak- technikusok keresetében az addig kétségkívül meglevő elmaradásokat. Ez az intézkedés azonban a gyárban dolgozó 1400 nőnek csak elenyészően kis részét érintette, tekintve, hogy a szakmával és szaktechnikumi végzettséggel rendelkezők száma igen alacsony. A nők többsége ugyanis — hasonlóan az országos helyzethez — teljesítménybérben dolgozó betanított munkás. A határozat nyomán végrehajtott intézkedések mégis jelentős változásokat hoztak a nők anyagi helyzetében. A teljesítménybérben dolgozo betanított női munkások átlag- keresete 1971-ben 6,7 százalékkal nőtt és 1440 forintra emelkedett. Az idén pedig, az első negyedévben, további _ m ég nagyobb mértékű — 11,5 százalékos béremelést hajtottak végre, ami az átlagkeresetet 1600 forintra hozta fel. _Még nagyobb erőfeszítéseket kíván a nők szakmai képzettCFol&t®ta& a 2. olddoni
