Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

Ä gyors ügyintézés a legjobb propaganda Szakszervezeti nap Fonyódon Csak dicsérni lehet a Közal­kalmazottak szakszervezeté­nek fonyódi járási bizottságát és a járási hivatalt a tegnap megrendezett szakszervezeti napért, mert fórumot terem­tett a közvetlen tájékoztatásra és a hasznos tapasztalatcseré­re. Zsúfolásig megtelt a já­rás tanácsainak vezetőivel és ügyintézőivel a Tungsram« üdülő nagyterme. Eljött a ta­nácskozásra dr. Prieszol Olga, a SZOT elnökségének tagja, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkára, Kle- novics Imre, az SZMT ve­zető titkára, Fábri Ist­ván, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Fenyvesi János, a Közalkalmazottak szakszervezetének megyei tit­kára. Ott voltak a járás veze­tői: Balassa Béla, a járási pártbizottság első titkára, dr. Bagó Gyula, a járási hivatal elnöke. Vass Tamás szb-titkár nyi­totta meg a szakszervezeti na­pot, majd Fábri István, a me­gyei tanács elnökhelyettese tartott előadást a tanácsok át­szervezésének tapasztalatairól és a feladatokról. Leszögezte, hogy az új tanácstörvény al­kalmazásával kapcsolatos ta­pasztalatok kedvezőek, azon­ban még csak az alapok lera­kásánál tart a megye. Az in­duláskor elsősorban azt tartot­ta szem előtt a megyei tanács, hogy mindenhol érvényesüljön a népképviseleti, az önkor­mányzati és az államigazgatá­si funkció. Gondot okozott azonban, hogy nem minden ta­nácsnak sikerült átállnia az új szellemre. A gazdaságszerve­ző és irányító munkát elemez­ve, felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon rugalmasan, ész­szerűen, a lakosság érdekei­nek megfelelően csoportosít­sák át pénzeszközeiket, ha szükséges. Nagy feladatot ró minden tanácsra, hogy céltu­datosabban, előrelátóbban fog­lalkozzanak a művelődés- és az egészségüggyel. A megyei tanács szakigazgatásának, a járási hivataloknak az adóssá­guk, hogy nem adtak nagyobb segítséget e munka beindí­tásához. A megyei tanácson most folyik a módszerek és az információ rendszerének ki­dolgozása. A községi tanácsok munká­jában az önkormányzat még nem érvényesül eléggé, hason­lóan a gazdaságszervező tevé­kenység, a koordináció és az önálló tervezés sem. A költ­ségvetés összeállítása, a tervek 23. rész Ugyanez a nap látta őt, e felé a nap felé tárta ki kar­ját Klót. Ez a nap délben mindent betöltött, most meg eltűnik a fák mögött. Egyszer­re minden olyan színtelen lesz. Eltűnik a nap, eltűnnek a színek is. Csak a fák zöl­dek, de ők is sötétzöldek már. És belévesznek a háttér szür­keségébe. Ott, balra a hegyol­elkészítése még mindig a leg­gyengébb pont, pedig ezek alapján mozgósíthatják a la­kosságot is. Nagyon fontos, hogy minden tanács okosan, jól gazdálkodjon, hatékonyan használja fel eszközeit. Egy- egy nagyobb létesítmény meg­valósításában pedig működjön együtt gazdasági partnereivel. Dr. Prieszol Olga, a Közal­kalmazottak szakszervezetének főtitkára arról tartott előadást, mennyit hajtottak végre a szakszervezet VII. kongresszu­sának határozataiból. A te­remben ülők nagy figyelem­mel hallgatták szavait, hiszen áttekintette egy év munkáját, a terveket, amelyek kihatnak a közalkalmazottak helyzeté­re, élet- és munkakörülmé­nyeire. A szakszervezet rendszere­sen figyelemmel kíséri a ta­nácstörvény megvalósulását. Amikor az elnökség a járási hivatalok munkáját tárgyalta, megállapította: ma még gon­dot okoz a leadott hatáskörök begyakorlása, ellátása, a köz­ségekben, a lakosság sem tud­ja, hogy mit intéznek a ta­nácsházán. Éppen ezért arra is gondoljanak a tanácsok, hogy rendszeresen tájékoztas­sák a lakosságot a hatáskörök­ről. Figyelmébe ajánlotta a szakszervezeti nap részvevői­nek, hogy mindenhol küzdje­I nek a módszerbeli, emberi gyengeségek leküzdéséért. Na­gyon fontos a tanácson dol­gozók politikai, szakmai kép­zettségének fokozása. A két előadás után hatan szólaltak fel: Bobándi Ambrus balatonkeresztúri tanácselnök, Kovács Béláné, a járási hiva­tal mezőgazdasági előadója, Kiss F erenc balatonszent­györgyi igazgatási előadó, Por­dán Horváth László, a járási hivatal művelődési felügyelő­je, dr. Bagó Gyula, a járási hivatal elnöke, Horvtáh Árpád lellei tanácselnök. Egyrészt rá­mutattak a tárgyi, személyi feltételek hiányára, másrészt felhívták a figyelmet a szövet­kezetekkel, a gazdasági egy­ségekkel való összefogás szük­ségességére egy-egy létesít­mény (iskola, óvóda) megvaló­sításánál. Horváth Árpád lel­lei tanácselnök azt ajánlotta a tanácsi vezetők figyelmébe, hogy minden alkalmat ragad­janak meg a lakosság tájékoz­tatására. A felszólalásokra Fábri Ist­ván megyei elnökhelyettes vá­laszolt, hangsúlyozva, hogy a legjobb propaganda a gyors, pontos jogszerű ügyintézés. Délután a meghívottak ki­cserélték tapasztalataikat, köz­vetlen eszmecserét folytattak a fővárosi, megyei és járási vezetőkkel. L. G. Felelőtlenségből ered a legtöbb baleset a tsz-ekben A javulás még nem megnyugtató... gi A somogyi mezőgazdasá- t e r m előszó vetkezetek és a ;tsz-közi önálló építőipari 'vál­lalkozások múlt évi baleseti helyzetét értékelték a közel­múltban Kaposváron, az szám kisebb az előző két évi­nél. Sőt, a kiesett munkana­pok száma is lényegesen csökkent az 1969. és az 1970. évihez képest, s ezúttal »csak« 48 641 munkapap esett ki a SZMT-székházban a meevei balesetek miatt. Az egy bal- SZMl székházban. A megyei esetre jutó kiesett munkana_ polc száma azonban 29 nap fő­tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya és az SZMT munkavédelmi bizott­ságának közös rendezvényén a megyei tanács járási hivatala- lainak illetékes osztályvezetői és munkavédelmi felügyelői, valamint azoknak a termelő- szövetkezeteknek a vezetői és biztonságtechnikai megbízottai vettek részt, ahol tavaly halá­los vagy csonkulásos baleset történt. A rendezők együtt­működési tervében szereplő témáról szóló tanácskozást Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettese vezette, a múlt évi tapaszta­latokról szóló értékelést Ried- ler Tamás, az osztály műsza­ki és munkavédelmi felügyelő­je tartotta. A balesetek számának ala­kulását tükröző adatok ön­magukban is sokat mondanak, de lényegében csak ahhoz adnak lapot, hogy viszonyít­sunk, összehasonlítsunk: ja­vult vagy rosszabbodott a helyezi a korábbihoz képest. Ahoz már a számok mögé kell nézni, hogy megfelelő kö­vetkeztetésre jussunk. Nos, a termelőszövetkezeteknél és a TÖVÁL-oknál a három napon túl gyógyuló balesetek száma 1971-ben 1669, a csonkulásos baleseteké 5, a halálos bal­eseteké 7 volt. Mindegyik Melyik számnak higgyek? Felületesség miatt bizalmatlanság...! »Kislányomnak egy szok­nyát vásároltunk a Csibi Áru­házban. Nagyon tetszett a Ka­posvári Textilruházati Ktsz ál­tal, jersey anyagból készített ruhadarab, s az árát sem so­kalltam az üzletben. Otthon azonban, amikor kislányom kíváncsiságból levette a tin­tával írt 356 forintos árjelzést, alatta — ugyancsak kézzel, tintával — ez a szám volt ol­vasható fogyasztói árként: 230 forint! Nem tudom miként tor ténhetett, melyik ár vajon az igazi, de kissé sokalltam, ha esetleg közben több mint öt­ven százalékkal emelkedett volna az ára! Vagy talán a kiskereskedelem követte el a hibát, s tévedésből fizettettek többet velem?« Ügy éreztük, olvasónk pa­nasza jogos. Először az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­lat vezetőit kerestük föl. Dr. Nagy Gyula áruforgal­mi főosztályvezető készsége­sen bocsátotta rendelkezé­sünkre a ktsz-.től kapott szám­lákat, s azokból egyértelműen kiderült: a tényleges ár 356 forint, olvasónkat tehát nem károsították meg. Tájékozta­tásából viszont az is kitűnt, hogy az árjelzést a ktsz-nél tüntetik fel, s valaki ott kö­vette el a hibát, hogy helyte­len számot írt előzőleg, s ahe­lyett, hogy a néhány fillérbe kerülő papírt eldobta volna, leragasztotta, s tetejébe írta a helyes árat. A véleményből érződött: jogosnak tartja a bi­zalmatlanságot kiváltó pa­naszt. S talán ezzel le is zárhat­nánk az ügyet, befejezve az­zal, hogy a jövőben gondo­sabb munkát végezzenek az ár jelzést végzők, ne váltsanak ki felületességgel indokolat­lan bizalmatlanságot a keres­kedelemmel szemben. Kíváncsiak voltunk azonban a Textilruházati Ktsz vezető­jének véleményére, ezért ke­restük meg Balázs László el­nököt. — Igazat adunk a vásárló­nak és a kiskereskedelemnek is, a hibát mi követtük el. Először tévesen kalkulálták a szoknya árát, s ezért azt mó­dosítani kellett. Nem utasítot­tuk viszont az árjelzést a ru­hára feltevő dolgozónkat, hogy a hibásan kiállított papírokat dobja el, mert a néhány fillér miatt — 15 fillérbe kerül egy papír — nem érdemes a vá­sárlók és kereskedelmi part­nerünk bizalmát megingatni. Az áruházzal ugyan közöltük, hogy miért volt az árváltozta­tásra szükség, ezt azonban minden egyes vevővel nem le­het utólag megértetni. Okul­tunk a hibából, hasonló eset nem fordul elő. Örültünk annak, hogy a szö­vetkezetnél nem magyaráz­kodtak, hanem felismerték a hibát, s azonnal intézkedtek. Sz. L. lőtt van, s ez meghaladja az egy, illetve két évvel korábbit. Hét halálos baleset fordult elő a megye közös gazdasá­gaiban tavaly, s ez a szám ak­kor is megdöbbentő, ha ki­lenccel kevesebb az 1970. évi­nél. Itt érdemes megállni már csak azért is, hogy a tények erejével vitatkozzunk azok­kal, akik azt mondják: a me­zőgazdaságban egyre nagyobb teret hódító gépesítés növeli a balesetek számát, s ezzel — kimondatlanul is — a korsze­rűségre, az erre való törekvés­re igyekszenek áthárítani a fe­lelősséget. Nézzük csak: a halálese­tet okozó körülmények között többségében a fogatolt jármű, az állattartás szerepel. 1970- ben erőgépborulás következ­tében négyen haltak meg, ta­valy egyetlen ilyen eset sem fordult elő. A barcsi és a nagyatádi járás tsz-eiben ta­valy egy halálos baleset sem történt. A gépborulásból szár­mazó halálesetek és egyáltalán az ilyen esetből eredő súlyo­sabb sérülések megelőzését kétségkívül elősegítette az, hogy a zselici és a tabi domb­vidéken kötelezővé vált az erőgépek fölszerelése borulás­biztos védőrácsokkal. Érthető, hogy hasonló biztonsági be­rendezést más tájegységben is javasolnak. Ezúttal csak a legsúlyosabb, a halálos balesetekre irányí­tottuk a figyelmet a tanács­kozás egyébként több minden­re kiterjedő témájából. Azért éppen erre, mert ebből szár­mazik a legnagyobb kár, a legsúlyosabb veszteség. Az előidéző okok — nemcsak itt, hanem minden baleseti kate­góriában — meglehetősen vál­tozatosak, de túlsúlyban van- \ nak a személyi okok, és ki­sebb részben szerepelnek a tárgyi tényezők. Vagyis: a fi­gyelmetlenség, a gondatlan magatartás, az óvó rendszabá­lyok figyelmen kívül hagyása, az ittasság a legtöbb baleset eredője. Persze, a kisebb há­nyadról, a gépek és a beren­dezések műszaki hiányosságá­ról, valamint a rossz munka- körülményekről, mint balese­tet előidéző tényezőkről sem szabad megfeledkezni — erre hívják fel a figyelmet a mun­ka védelmi bizottságok, a já­rási felügyelők, de legfőkép­pen a munkahelyi biztonsági megbízottak. Az ő tevékeny­ségük — közügyet szolgál. Lel­kiismeretességre és nagy fe­lelősségtudatra van szükség, hiszen oktatással, ellenőrzés­sel — és ha kell, felelősségre- vonással — embertársaik testi épségét igyekszenek megóvni, segítenek megelőzni a balese­teket. Tapasztalati példák intenek fokozott óvatosságra, s jól te­szik a gazdasági vezetők, ha ezeket figyelembe veszik. A termelőszövetkezeti tagság át­lagéletkora jó néhány gaz­daságunkban meglehetősen magas, s ez is nagyobb körül­tekintésre figyelmeztet. Sza­bó Zoltán, a kaposvári Latin- ca Tsz főagronómusa mondta el ezen tanácskozáson, hogy a tagság kétharmada nyugdí­jas vagy járadékos,. de közü­lük elég sokan résztvesznek a közös munkában. Sok közös gazdaságban van ez így, és ez a körülmény fokozott baleset- veszéllyel jár. (Időnként hal­lunk, olvasunk arról, hogy idős emberek leestek a kocsi­ról, vontatóról, s halálukat lelték ...) A jószággal, lófo­gattal dolgozó embereknél is gyakori — mint azt a közölt adatokból láthattuk — a bal­eset. Csökölyben a múlt évi 12 esetből öt a fogatosokkal, négy az állatenyésztésben dolgozókkal történt. Nem nél­külözhetik a fogatokat, mert a háztáji munkákban inkább boldogulnak ezek, mint a gé­pek. Érdekes a javaslat, amely ugyancsak itt hangzott el: jó volna a szövetkezet bruttó jö­vedelmének egy bizonyos szá­zalékát — az amortizációs alaphoz hasonlóan — kötele­zően félretenni munkavédelmi eszközökre és berendezésekre, mert így talán megelőzhetnék a most még gyakori mulasztá­sokat. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy csökkent a balesetek száma, és ez — Su- hajda Jánosnak, az SZMT munkavédelmi bizottsága fő­felügyelőjének a megállapítása szerint is — a helyi megbízot­tak és a felügyeleti szervek céltudatos tevékenységét is mutatja. De ahogyan általában a gazdasági eredményekkel nem lehetünk elégedettek és mindig előre kívánunk lépni, ugyanígy a balesetelhárítás­ban és a szociális ellátottság­ban is még tovább kell jutni. El kell érni, hogy a statiszti­kai összegezések balesetekről, különösen pedig halálos kime­netelű balesetekről ne is ad­janak számot... n. f. Növényvédelmi tájékoztató A gyümölcsfa-takácsatkák elleni védelemről SonVogy/ Néplap dalon valahonnan füst száll a sötét ég felé. A házat se látni, a kéményt se. Az a turistaszál­ló, tudom. Konyháján most főzik a vacsorát. Ott áll Klót a szobájában, és bizonyára ki­néz az ablakon. És valószínű­leg énrám gondol most, ahogy én őrá gondolok. És az emlék­től talán neki is melege van, ahogy nekem is melegem van. És talán örül még, hogy meg­mutathatta magát, ahogy én örülök, hogy megmutatta ne­kem magát. Igen, most már élesebben emlékszem. Két Klót volt ott a vízben. A csermely vize cso­bogott a bokája körül. Vissza­verte alakját, ahogy a nap a vízre sütött. Két Klót volt_ ott. Az egyik a nap felé nyújtózott. A másik meg mintha a cser­mely vizén át a föld felé fúrta volna a karját Ég is kettő volt... Milyen hosszú a nyaka. Ilyen szép, hosszú nyakat még nem láttam soha. És a kis csí­pője, és a vékony, vékony de­reka. Milyen szép a tested, Klót! Milyen nagy öröm ért ma, hogy láthattalak. Korán lefekszem, hogy so­kat gondolhassak rá. Egész éj­szaka róla fogok álmodni. Majd odahajolok a hátadhoz. A víztől és a naptól olyan kü­lönös szaga van a bőrödnek. Olyan forró szaga, hogy félek, megégeti a számat Ma hajnalban magamtól lo­pakodtam oda. Nem kellett, hogy ez a Darkó hurcolásszon el. Szerencsére már második napja nem látom ezt a tökfe­jet! Nyilván visszautazott a városba. Akkor lássam, ami­kor a hátam közepét! Hohó! Azt otthon gyakorlásnál lá­tom. A sok tükörben, mikor gyakorolunk. Az nem mindegy, hogyan mozog a lapocka. Meg hogyan tartja az ember a de­rekát emeléseknél. Ez tehát vissza! De akkor se akarom látni ezt a Darkót. Majd Ka­tinak meg is mondom kerek perec. Most idejöttem. Meglesem az álmát Remélem, egyedül van. Ha belopódznék a szobá­jába, ott találnám magamat. Az édes Klót ott táncolna csu­kott szemhéja mögött. Egész éjszaka ott kellett táncolnia. Csodálatos, hogy nem fáradt el a táncban. És a drága Dá­vid nem fáradt el a nézésben. De nem mertem kopogni. Hátha itthon van az anyuká­ja Jaj, anyuci se tudja, hogy megszöktem. Azt hiszi« még szundizok otthon az ágy ács - ♦ kámban. $ Ugyanott guggoltam, aholí először hallottam klarinétoz- $ ni. Csak most vettem észre,, mennyi délignyitó díszíti a ke-I rítést. Fölkúsztak a drótkerí- J tésre. Szív alakú leveleik te-{ nyérnagyok. És mindenütt! ezek a gyönyörű tölcsérvirá-♦ gok. Halványlilák és sötétli-f Iák. ! A szél enyhén fújt. A virá- ♦ gok bólogattak, integettek. Azt mondták: gyere, Klót! Azt mondták: gyere, vár Dávid. Azt mondták: igen, igen,igen, ez a fiú szeret téged. Azt mondták: jó, hogy te is szere­ted. Szememmel kiválasztottam két virágot. Egymás melletti tövön nőttek. Ók kúsztak a legmagasabbra. Túl a kerítés peremén. Halványlila az egyik, sötétlila a másik. Bólogattak, integettek. Tulajdonképpen táncoltak a szélben. A sötét, az Dávid. A világos, az én va­gyok. Mi táncoltunk így. Ó, de gyönyörű pás de deux. Arra gondoltam, nem fütyü­lök neki. Hátha így is megérzi, hogy itt vagyok. Itt vagyok, és várom őt. Ültem a fűben, és néztem a délignyitó virágot (Folytatjuk) A megye nagyüzemi gyü­mölcsöseinek csaknem kéthar­madában nagy gondot okoz az évről évre növekvő takácsát- ka-fertőzés. A kártevő töme­ges elszaporodása észlelhető még azokban a gyümölcsösök­ben is, amelyekben rendszere­sen használnak atkaölő ké­szítményeket. Ez a jelenség a rezisztens (a rovarölő szerek­kel szemben ellenálló) t?ká- csatkatörzsek kialakulásával és elszaporodásával magyaráz­ható. Elsősorban azokban az almásokban, szilvásokban, kaj­szi- és őszibarackosokban el­kerülhetetlen a rezisztencia létrejötte, ahol éven át azo­nos atkaölő szerekkel, vagy hozzájuk nagyon hasonló ha­tóanyagú rovarölő szerekkel permeteznek. Az eredményes védekezés egyik fontos feltétele a legal­kalmasabb növényvédő szerek kiválasztása. A szerves liszt- harmatölő készítmények (Ka- rathan, Morestan) is pusztítják a takácsatkákat, de a teljes tömegszaporodást ezekkel megakadályozni nem lehet. Különösen magas a fertőzés a Kaposvár és Nagyatád körze­tében levő almásokban és szil­vásokban, a Balaton-parti őszi- és kajszibarack csókban. Takácsatkák ellen javasolt, kizárólag nagyüzemben: Rogor L—40 0,1, Phosdrin, Gusathion 25 WP 0,2; Dimecron 50 0,05; Dimacron 100 0,02 százalék. Szórvány- és házikerti gyü­mölcsösökben: Unifosz 50 EC; Nexion 40 EC; Bi 58 EC; Lebaycid 50 EC; Phenkapton 50 WP 0,1 százalék, hektáron­ként 1000—1400 liter víz fel- használásával. A káros, rezisz­tens törzsek kialakulása elke­rülhető több szerfélescg alkal­mazásával (a vegetáció ideje alatti ún. szerrotációval). A másik fontos feltétel a töme­ges lérvakeléskor végzett per­metezés: az atka ilyenkor a legérzékenyebb, és ekkor pusz­títható a legnagyobb tömeg­ben. A megyében ennek a hó­napnak a végín már megkez­dődött a lárvarajzás. A töme­ges kelés 2—3 napon belül várható, tehát a védekezésre föl kell készülni. Ettől az idő­ponttól lehetnek eltérések, ezért az üzemi gyümölcsösök­ben a növényvédelmi szak­embernek pontos, helyi meg­figyeléseket kell végeznie, és ennek alapján kell meghatá­roznia a védekezés megkezdé­sének időpontját. A tömege^ lárvakelés idején o virágzó gyümölcsfákon rovarölő szert nem szabad használni. Jó eredménnyel alkalmazható a Morestan 0,05 százalékos ol­data 1400 litha vízben, mert gombaölő hatása mellett nagy tömegben pusztítja a rajzó ta­kácsa tkákaL 01020200020100010104005300

Next

/
Thumbnails
Contents