Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
Ä gyors ügyintézés a legjobb propaganda Szakszervezeti nap Fonyódon Csak dicsérni lehet a Közalkalmazottak szakszervezetének fonyódi járási bizottságát és a járási hivatalt a tegnap megrendezett szakszervezeti napért, mert fórumot teremtett a közvetlen tájékoztatásra és a hasznos tapasztalatcserére. Zsúfolásig megtelt a járás tanácsainak vezetőivel és ügyintézőivel a Tungsram« üdülő nagyterme. Eljött a tanácskozásra dr. Prieszol Olga, a SZOT elnökségének tagja, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkára, Kle- novics Imre, az SZMT vezető titkára, Fábri István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Fenyvesi János, a Közalkalmazottak szakszervezetének megyei titkára. Ott voltak a járás vezetői: Balassa Béla, a járási pártbizottság első titkára, dr. Bagó Gyula, a járási hivatal elnöke. Vass Tamás szb-titkár nyitotta meg a szakszervezeti napot, majd Fábri István, a megyei tanács elnökhelyettese tartott előadást a tanácsok átszervezésének tapasztalatairól és a feladatokról. Leszögezte, hogy az új tanácstörvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok kedvezőek, azonban még csak az alapok lerakásánál tart a megye. Az induláskor elsősorban azt tartotta szem előtt a megyei tanács, hogy mindenhol érvényesüljön a népképviseleti, az önkormányzati és az államigazgatási funkció. Gondot okozott azonban, hogy nem minden tanácsnak sikerült átállnia az új szellemre. A gazdaságszervező és irányító munkát elemezve, felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon rugalmasan, észszerűen, a lakosság érdekeinek megfelelően csoportosítsák át pénzeszközeiket, ha szükséges. Nagy feladatot ró minden tanácsra, hogy céltudatosabban, előrelátóbban foglalkozzanak a művelődés- és az egészségüggyel. A megyei tanács szakigazgatásának, a járási hivataloknak az adósságuk, hogy nem adtak nagyobb segítséget e munka beindításához. A megyei tanácson most folyik a módszerek és az információ rendszerének kidolgozása. A községi tanácsok munkájában az önkormányzat még nem érvényesül eléggé, hasonlóan a gazdaságszervező tevékenység, a koordináció és az önálló tervezés sem. A költségvetés összeállítása, a tervek 23. rész Ugyanez a nap látta őt, e felé a nap felé tárta ki karját Klót. Ez a nap délben mindent betöltött, most meg eltűnik a fák mögött. Egyszerre minden olyan színtelen lesz. Eltűnik a nap, eltűnnek a színek is. Csak a fák zöldek, de ők is sötétzöldek már. És belévesznek a háttér szürkeségébe. Ott, balra a hegyolelkészítése még mindig a leggyengébb pont, pedig ezek alapján mozgósíthatják a lakosságot is. Nagyon fontos, hogy minden tanács okosan, jól gazdálkodjon, hatékonyan használja fel eszközeit. Egy- egy nagyobb létesítmény megvalósításában pedig működjön együtt gazdasági partnereivel. Dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára arról tartott előadást, mennyit hajtottak végre a szakszervezet VII. kongresszusának határozataiból. A teremben ülők nagy figyelemmel hallgatták szavait, hiszen áttekintette egy év munkáját, a terveket, amelyek kihatnak a közalkalmazottak helyzetére, élet- és munkakörülményeire. A szakszervezet rendszeresen figyelemmel kíséri a tanácstörvény megvalósulását. Amikor az elnökség a járási hivatalok munkáját tárgyalta, megállapította: ma még gondot okoz a leadott hatáskörök begyakorlása, ellátása, a községekben, a lakosság sem tudja, hogy mit intéznek a tanácsházán. Éppen ezért arra is gondoljanak a tanácsok, hogy rendszeresen tájékoztassák a lakosságot a hatáskörökről. Figyelmébe ajánlotta a szakszervezeti nap részvevőinek, hogy mindenhol küzdjeI nek a módszerbeli, emberi gyengeségek leküzdéséért. Nagyon fontos a tanácson dolgozók politikai, szakmai képzettségének fokozása. A két előadás után hatan szólaltak fel: Bobándi Ambrus balatonkeresztúri tanácselnök, Kovács Béláné, a járási hivatal mezőgazdasági előadója, Kiss F erenc balatonszentgyörgyi igazgatási előadó, Pordán Horváth László, a járási hivatal művelődési felügyelője, dr. Bagó Gyula, a járási hivatal elnöke, Horvtáh Árpád lellei tanácselnök. Egyrészt rámutattak a tárgyi, személyi feltételek hiányára, másrészt felhívták a figyelmet a szövetkezetekkel, a gazdasági egységekkel való összefogás szükségességére egy-egy létesítmény (iskola, óvóda) megvalósításánál. Horváth Árpád lellei tanácselnök azt ajánlotta a tanácsi vezetők figyelmébe, hogy minden alkalmat ragadjanak meg a lakosság tájékoztatására. A felszólalásokra Fábri István megyei elnökhelyettes válaszolt, hangsúlyozva, hogy a legjobb propaganda a gyors, pontos jogszerű ügyintézés. Délután a meghívottak kicserélték tapasztalataikat, közvetlen eszmecserét folytattak a fővárosi, megyei és járási vezetőkkel. L. G. Felelőtlenségből ered a legtöbb baleset a tsz-ekben A javulás még nem megnyugtató... gi A somogyi mezőgazdasá- t e r m előszó vetkezetek és a ;tsz-közi önálló építőipari 'vállalkozások múlt évi baleseti helyzetét értékelték a közelmúltban Kaposváron, az szám kisebb az előző két évinél. Sőt, a kiesett munkanapok száma is lényegesen csökkent az 1969. és az 1970. évihez képest, s ezúttal »csak« 48 641 munkapap esett ki a SZMT-székházban a meevei balesetek miatt. Az egy bal- SZMl székházban. A megyei esetre jutó kiesett munkana_ polc száma azonban 29 nap főtanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és az SZMT munkavédelmi bizottságának közös rendezvényén a megyei tanács járási hivatala- lainak illetékes osztályvezetői és munkavédelmi felügyelői, valamint azoknak a termelő- szövetkezeteknek a vezetői és biztonságtechnikai megbízottai vettek részt, ahol tavaly halálos vagy csonkulásos baleset történt. A rendezők együttműködési tervében szereplő témáról szóló tanácskozást Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettese vezette, a múlt évi tapasztalatokról szóló értékelést Ried- ler Tamás, az osztály műszaki és munkavédelmi felügyelője tartotta. A balesetek számának alakulását tükröző adatok önmagukban is sokat mondanak, de lényegében csak ahhoz adnak lapot, hogy viszonyítsunk, összehasonlítsunk: javult vagy rosszabbodott a helyezi a korábbihoz képest. Ahoz már a számok mögé kell nézni, hogy megfelelő következtetésre jussunk. Nos, a termelőszövetkezeteknél és a TÖVÁL-oknál a három napon túl gyógyuló balesetek száma 1971-ben 1669, a csonkulásos baleseteké 5, a halálos baleseteké 7 volt. Mindegyik Melyik számnak higgyek? Felületesség miatt bizalmatlanság...! »Kislányomnak egy szoknyát vásároltunk a Csibi Áruházban. Nagyon tetszett a Kaposvári Textilruházati Ktsz által, jersey anyagból készített ruhadarab, s az árát sem sokalltam az üzletben. Otthon azonban, amikor kislányom kíváncsiságból levette a tintával írt 356 forintos árjelzést, alatta — ugyancsak kézzel, tintával — ez a szám volt olvasható fogyasztói árként: 230 forint! Nem tudom miként tor ténhetett, melyik ár vajon az igazi, de kissé sokalltam, ha esetleg közben több mint ötven százalékkal emelkedett volna az ára! Vagy talán a kiskereskedelem követte el a hibát, s tévedésből fizettettek többet velem?« Ügy éreztük, olvasónk panasza jogos. Először az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetőit kerestük föl. Dr. Nagy Gyula áruforgalmi főosztályvezető készségesen bocsátotta rendelkezésünkre a ktsz-.től kapott számlákat, s azokból egyértelműen kiderült: a tényleges ár 356 forint, olvasónkat tehát nem károsították meg. Tájékoztatásából viszont az is kitűnt, hogy az árjelzést a ktsz-nél tüntetik fel, s valaki ott követte el a hibát, hogy helytelen számot írt előzőleg, s ahelyett, hogy a néhány fillérbe kerülő papírt eldobta volna, leragasztotta, s tetejébe írta a helyes árat. A véleményből érződött: jogosnak tartja a bizalmatlanságot kiváltó panaszt. S talán ezzel le is zárhatnánk az ügyet, befejezve azzal, hogy a jövőben gondosabb munkát végezzenek az ár jelzést végzők, ne váltsanak ki felületességgel indokolatlan bizalmatlanságot a kereskedelemmel szemben. Kíváncsiak voltunk azonban a Textilruházati Ktsz vezetőjének véleményére, ezért kerestük meg Balázs László elnököt. — Igazat adunk a vásárlónak és a kiskereskedelemnek is, a hibát mi követtük el. Először tévesen kalkulálták a szoknya árát, s ezért azt módosítani kellett. Nem utasítottuk viszont az árjelzést a ruhára feltevő dolgozónkat, hogy a hibásan kiállított papírokat dobja el, mert a néhány fillér miatt — 15 fillérbe kerül egy papír — nem érdemes a vásárlók és kereskedelmi partnerünk bizalmát megingatni. Az áruházzal ugyan közöltük, hogy miért volt az árváltoztatásra szükség, ezt azonban minden egyes vevővel nem lehet utólag megértetni. Okultunk a hibából, hasonló eset nem fordul elő. Örültünk annak, hogy a szövetkezetnél nem magyarázkodtak, hanem felismerték a hibát, s azonnal intézkedtek. Sz. L. lőtt van, s ez meghaladja az egy, illetve két évvel korábbit. Hét halálos baleset fordult elő a megye közös gazdaságaiban tavaly, s ez a szám akkor is megdöbbentő, ha kilenccel kevesebb az 1970. évinél. Itt érdemes megállni már csak azért is, hogy a tények erejével vitatkozzunk azokkal, akik azt mondják: a mezőgazdaságban egyre nagyobb teret hódító gépesítés növeli a balesetek számát, s ezzel — kimondatlanul is — a korszerűségre, az erre való törekvésre igyekszenek áthárítani a felelősséget. Nézzük csak: a halálesetet okozó körülmények között többségében a fogatolt jármű, az állattartás szerepel. 1970- ben erőgépborulás következtében négyen haltak meg, tavaly egyetlen ilyen eset sem fordult elő. A barcsi és a nagyatádi járás tsz-eiben tavaly egy halálos baleset sem történt. A gépborulásból származó halálesetek és egyáltalán az ilyen esetből eredő súlyosabb sérülések megelőzését kétségkívül elősegítette az, hogy a zselici és a tabi dombvidéken kötelezővé vált az erőgépek fölszerelése borulásbiztos védőrácsokkal. Érthető, hogy hasonló biztonsági berendezést más tájegységben is javasolnak. Ezúttal csak a legsúlyosabb, a halálos balesetekre irányítottuk a figyelmet a tanácskozás egyébként több mindenre kiterjedő témájából. Azért éppen erre, mert ebből származik a legnagyobb kár, a legsúlyosabb veszteség. Az előidéző okok — nemcsak itt, hanem minden baleseti kategóriában — meglehetősen változatosak, de túlsúlyban van- \ nak a személyi okok, és kisebb részben szerepelnek a tárgyi tényezők. Vagyis: a figyelmetlenség, a gondatlan magatartás, az óvó rendszabályok figyelmen kívül hagyása, az ittasság a legtöbb baleset eredője. Persze, a kisebb hányadról, a gépek és a berendezések műszaki hiányosságáról, valamint a rossz munka- körülményekről, mint balesetet előidéző tényezőkről sem szabad megfeledkezni — erre hívják fel a figyelmet a munka védelmi bizottságok, a járási felügyelők, de legfőképpen a munkahelyi biztonsági megbízottak. Az ő tevékenységük — közügyet szolgál. Lelkiismeretességre és nagy felelősségtudatra van szükség, hiszen oktatással, ellenőrzéssel — és ha kell, felelősségre- vonással — embertársaik testi épségét igyekszenek megóvni, segítenek megelőzni a baleseteket. Tapasztalati példák intenek fokozott óvatosságra, s jól teszik a gazdasági vezetők, ha ezeket figyelembe veszik. A termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora jó néhány gazdaságunkban meglehetősen magas, s ez is nagyobb körültekintésre figyelmeztet. Szabó Zoltán, a kaposvári Latin- ca Tsz főagronómusa mondta el ezen tanácskozáson, hogy a tagság kétharmada nyugdíjas vagy járadékos,. de közülük elég sokan résztvesznek a közös munkában. Sok közös gazdaságban van ez így, és ez a körülmény fokozott baleset- veszéllyel jár. (Időnként hallunk, olvasunk arról, hogy idős emberek leestek a kocsiról, vontatóról, s halálukat lelték ...) A jószággal, lófogattal dolgozó embereknél is gyakori — mint azt a közölt adatokból láthattuk — a baleset. Csökölyben a múlt évi 12 esetből öt a fogatosokkal, négy az állatenyésztésben dolgozókkal történt. Nem nélkülözhetik a fogatokat, mert a háztáji munkákban inkább boldogulnak ezek, mint a gépek. Érdekes a javaslat, amely ugyancsak itt hangzott el: jó volna a szövetkezet bruttó jövedelmének egy bizonyos százalékát — az amortizációs alaphoz hasonlóan — kötelezően félretenni munkavédelmi eszközökre és berendezésekre, mert így talán megelőzhetnék a most még gyakori mulasztásokat. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy csökkent a balesetek száma, és ez — Su- hajda Jánosnak, az SZMT munkavédelmi bizottsága főfelügyelőjének a megállapítása szerint is — a helyi megbízottak és a felügyeleti szervek céltudatos tevékenységét is mutatja. De ahogyan általában a gazdasági eredményekkel nem lehetünk elégedettek és mindig előre kívánunk lépni, ugyanígy a balesetelhárításban és a szociális ellátottságban is még tovább kell jutni. El kell érni, hogy a statisztikai összegezések balesetekről, különösen pedig halálos kimenetelű balesetekről ne is adjanak számot... n. f. Növényvédelmi tájékoztató A gyümölcsfa-takácsatkák elleni védelemről SonVogy/ Néplap dalon valahonnan füst száll a sötét ég felé. A házat se látni, a kéményt se. Az a turistaszálló, tudom. Konyháján most főzik a vacsorát. Ott áll Klót a szobájában, és bizonyára kinéz az ablakon. És valószínűleg énrám gondol most, ahogy én őrá gondolok. És az emléktől talán neki is melege van, ahogy nekem is melegem van. És talán örül még, hogy megmutathatta magát, ahogy én örülök, hogy megmutatta nekem magát. Igen, most már élesebben emlékszem. Két Klót volt ott a vízben. A csermely vize csobogott a bokája körül. Visszaverte alakját, ahogy a nap a vízre sütött. Két Klót volt_ ott. Az egyik a nap felé nyújtózott. A másik meg mintha a csermely vizén át a föld felé fúrta volna a karját Ég is kettő volt... Milyen hosszú a nyaka. Ilyen szép, hosszú nyakat még nem láttam soha. És a kis csípője, és a vékony, vékony dereka. Milyen szép a tested, Klót! Milyen nagy öröm ért ma, hogy láthattalak. Korán lefekszem, hogy sokat gondolhassak rá. Egész éjszaka róla fogok álmodni. Majd odahajolok a hátadhoz. A víztől és a naptól olyan különös szaga van a bőrödnek. Olyan forró szaga, hogy félek, megégeti a számat Ma hajnalban magamtól lopakodtam oda. Nem kellett, hogy ez a Darkó hurcolásszon el. Szerencsére már második napja nem látom ezt a tökfejet! Nyilván visszautazott a városba. Akkor lássam, amikor a hátam közepét! Hohó! Azt otthon gyakorlásnál látom. A sok tükörben, mikor gyakorolunk. Az nem mindegy, hogyan mozog a lapocka. Meg hogyan tartja az ember a derekát emeléseknél. Ez tehát vissza! De akkor se akarom látni ezt a Darkót. Majd Katinak meg is mondom kerek perec. Most idejöttem. Meglesem az álmát Remélem, egyedül van. Ha belopódznék a szobájába, ott találnám magamat. Az édes Klót ott táncolna csukott szemhéja mögött. Egész éjszaka ott kellett táncolnia. Csodálatos, hogy nem fáradt el a táncban. És a drága Dávid nem fáradt el a nézésben. De nem mertem kopogni. Hátha itthon van az anyukája Jaj, anyuci se tudja, hogy megszöktem. Azt hiszi« még szundizok otthon az ágy ács - ♦ kámban. $ Ugyanott guggoltam, aholí először hallottam klarinétoz- $ ni. Csak most vettem észre,, mennyi délignyitó díszíti a ke-I rítést. Fölkúsztak a drótkerí- J tésre. Szív alakú leveleik te-{ nyérnagyok. És mindenütt! ezek a gyönyörű tölcsérvirá-♦ gok. Halványlilák és sötétli-f Iák. ! A szél enyhén fújt. A virá- ♦ gok bólogattak, integettek. Azt mondták: gyere, Klót! Azt mondták: gyere, vár Dávid. Azt mondták: igen, igen,igen, ez a fiú szeret téged. Azt mondták: jó, hogy te is szereted. Szememmel kiválasztottam két virágot. Egymás melletti tövön nőttek. Ók kúsztak a legmagasabbra. Túl a kerítés peremén. Halványlila az egyik, sötétlila a másik. Bólogattak, integettek. Tulajdonképpen táncoltak a szélben. A sötét, az Dávid. A világos, az én vagyok. Mi táncoltunk így. Ó, de gyönyörű pás de deux. Arra gondoltam, nem fütyülök neki. Hátha így is megérzi, hogy itt vagyok. Itt vagyok, és várom őt. Ültem a fűben, és néztem a délignyitó virágot (Folytatjuk) A megye nagyüzemi gyümölcsöseinek csaknem kétharmadában nagy gondot okoz az évről évre növekvő takácsát- ka-fertőzés. A kártevő tömeges elszaporodása észlelhető még azokban a gyümölcsösökben is, amelyekben rendszeresen használnak atkaölő készítményeket. Ez a jelenség a rezisztens (a rovarölő szerekkel szemben ellenálló) t?ká- csatkatörzsek kialakulásával és elszaporodásával magyarázható. Elsősorban azokban az almásokban, szilvásokban, kajszi- és őszibarackosokban elkerülhetetlen a rezisztencia létrejötte, ahol éven át azonos atkaölő szerekkel, vagy hozzájuk nagyon hasonló hatóanyagú rovarölő szerekkel permeteznek. Az eredményes védekezés egyik fontos feltétele a legalkalmasabb növényvédő szerek kiválasztása. A szerves liszt- harmatölő készítmények (Ka- rathan, Morestan) is pusztítják a takácsatkákat, de a teljes tömegszaporodást ezekkel megakadályozni nem lehet. Különösen magas a fertőzés a Kaposvár és Nagyatád körzetében levő almásokban és szilvásokban, a Balaton-parti őszi- és kajszibarack csókban. Takácsatkák ellen javasolt, kizárólag nagyüzemben: Rogor L—40 0,1, Phosdrin, Gusathion 25 WP 0,2; Dimecron 50 0,05; Dimacron 100 0,02 százalék. Szórvány- és házikerti gyümölcsösökben: Unifosz 50 EC; Nexion 40 EC; Bi 58 EC; Lebaycid 50 EC; Phenkapton 50 WP 0,1 százalék, hektáronként 1000—1400 liter víz fel- használásával. A káros, rezisztens törzsek kialakulása elkerülhető több szerfélescg alkalmazásával (a vegetáció ideje alatti ún. szerrotációval). A másik fontos feltétel a tömeges lérvakeléskor végzett permetezés: az atka ilyenkor a legérzékenyebb, és ekkor pusztítható a legnagyobb tömegben. A megyében ennek a hónapnak a végín már megkezdődött a lárvarajzás. A tömeges kelés 2—3 napon belül várható, tehát a védekezésre föl kell készülni. Ettől az időponttól lehetnek eltérések, ezért az üzemi gyümölcsösökben a növényvédelmi szakembernek pontos, helyi megfigyeléseket kell végeznie, és ennek alapján kell meghatároznia a védekezés megkezdésének időpontját. A tömege^ lárvakelés idején o virágzó gyümölcsfákon rovarölő szert nem szabad használni. Jó eredménnyel alkalmazható a Morestan 0,05 százalékos oldata 1400 litha vízben, mert gombaölő hatása mellett nagy tömegben pusztítja a rajzó takácsa tkákaL 01020200020100010104005300
