Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
Vándorzászlót, kiváló címet kapott a húskombinát (Potyt. az 1. oldalrcü.) tanácskozáson az igazgató is idézte, s így feleit rá: -Ügy érzem, erre igen nehéz módszent ajánlani, de egy mondatban lehet felelni rá: akkor lesz kiváló egy üzem, ha a munkásai szeretnek ott dolgozni, ha jól érzik magukat, s mindenki egy kicsit többet ad a közösnek, mint amennyi a munkaközi kötelessége.« A Kaposvári Húskombinát párt- és szakszervezeti aktivistái igen sokat tettek a jó munkahelyi légkör kialakításáért. A 39 brigád öntevékenységből is jól vizsgázott: kezdeményezéseik — elég csak a kaposvári óvodaépítési akció elindítására gondolni — túlnőttek az üzem területén. A jövő terveiről szólva elmondta az igazgató: a Somogyi nyersanyagbázisra alapozva húskon zervuzem és sonkafeldolgozó létesítését tervezik. A mintegy 200—250 millió forintos beruházás eredményeként körülbelül kétszáz vagon dobozos sonkát és ugyanennyi konzervet tudnának gyártani. Az ünnepségen dr. Banki Antal vezérigazgató négy dolgozónak adta át az Élelmiszeripar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést, egy munkás. miniszteri dicséretet kapott. A Szakszervezeti munkáért jelvény ezüst fokozatát szintén egy munkás kapt meg, kiválódolgozó-jelvénnyel pedig hatvan dolgozót tüntettek ki. Társadalmi bizottság alakult Budapest ünnepe az egész országé Budapest 1972—73-ban ünnepli Buda és Pest egyesítésének 100. évfordulóját Ez a jelentős esemény nemcsak a főváros, hanem az egész ország ügye. Erről beszélt Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára tegnap a megyei pártbizottságon rendezett tanácskozáson, ahol arról volt szó: hogyan ünnepelhetné méltóan Somogy is a főváros egyesítésének évfordulóját Ismertette a Budapesti Párt- bizottság és a Fővárosi Tanács levelét, amelyben a centenáriumi ünnepségeken való részvételre kérik fel a megyéket — köztük Somogy ot is —, egyúttal javaslatot téve különböző rendezvényekre. — Helyeseljük és elfogadjuk ezt a javaslatot. Ez az ünnepségsorozat nagyon alkalmas lesz ifjúságunk és a felnőttek hazaszeretetének fejlesztésére, arra, hogy bemutassuk a főváros szerepét, helyét a magyar nép történetében, ismertessük azt a fejlődést, amely Budapesten végbement felszabadulásunk óta, s hogy a főváros és a megyék közötti kapcsolat elmélyüljön — mondta Bíró elvtárs. A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács gazdag ötleteket sorakoztatott fel. A megyékben többek között budapesti napokat, kiállításokat rendeznek, fővárosi művész- együttesek szerepelnek, s a megyék népművészei alkotásait kiállítják Budapesten. Jövő nyáron a fővárosban tartják az országos diáknapokat, 1973 őszén pedig a budapesti művészeti hetek keretében a fővárosról szóló országos gyer- mekrajz-kiállitást, azonkívül vidéki színházak vendégszereplésére kerül sor vagy megrendezik a vidéki színházak fesztiválját. Javasolták termelőszövetkezetek, fővárosi üzemek találkozóját, s azt, hogy a Budapesten létesítendő centenáriumi parkban — a Népligetben — önállóan rendezzenek be, fásítsanak — megyei jellegüknek megfelelően — egy-egy területet. A centenáriumi ünnepség- sorozat méltó megrendezése végett a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront és a szak- szervezetek képviselőiből társadalmi bizottságot alakítottak. A bizottság elhatározta, hogy a fővárosi centenáriumi ünnepséget összekapcsolják Kaposvár 100 éves jubileumával Aranygyűrűs olajos Az aranygyűrű — a vállalat emblémájával — a hűség jelképe. Először pénteken adták át. — Az aranygyűrű a harminc év »prémiuma« is. Szálfaegyenes, galambősz ember fogalmazott így. Hangja kemény, de a szemében árulkodóan csillan meg a könny. A keményszorítású embert Keszeg Józsefnek hívják. Szerelő volt és traktoros, ö volt a »pipás« a Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál. A felesége mondja: — A fákról ismeri a tájat. Ha vonattal vagy autóbusszal utazunk, élőre mondja: Nézd, ott azt a két fát, utána jön a »pipa«. És még soha nem tévesztette el. A »pipa« (szaglócső) ott van, ahol a vasutat vagy a műutat gáz- vagy olajvezeték keresztezi. Keszeg József harminc és fél évig dolgozott a Siófoki Kőolaj vezeték Vállalatnál, s jogelődjeinél. Ez alatt az idő alatt traktorral, gyalog — a csővezeték mentén — szinte az egész országot bejárta. Dolgozott rekkenő hőségben, s olyan fagyban, hogy a vezetékben jéggé dermedt a víz. A harminc és fél év alatt egyszer sem volt táppénzen. Télen pálinkát ivott s ötven Kossuthot szívott él naponta. Nyáron csak a cigaretta volt. Nyolc éve ezt is letette. A feleség — vékony, barátságos asszony — mondta: — Egyébért sem élt, csak a munkáért. Harminc éven át nekem csak a vasárnapjai jutottak. Amikor dekádban dolgoztak, még az sem: tíznaponként járt csak haza. Ezután otthon marad. Nyugdíjba ment — Akit egyszer megfog az olaj, többet már nem szabadul tőle. Engem egyszer Fényeden fogott meg, de kegyetlenül: nyomás alatt emeltem meg a vezetéket... Egy pattanás, eltörött. Ömlött az olaj... engem levágott a gépről ... Szurokfekete lettem tetőtől talpig. A szemem, a szám, tele volt olajjal, s akkor hallom, hogy járt a traktor motorja, Pillanatok alatt futott át rajtam, ha szikrát kap a kiömlő olaj, itt minden lángba borul. Vettem egy mély Lélegzetet, behunytam a szemem, s irány a gép. Sikerült megállítani a traktort. A Vaskó Laci meg a Punyi Pista éppen teát főzött egy üstben, mert nagyon hideg volt. A teavíabén azok fürösztöttek meg... — Mi volt a legnehezebb? — A legnehezebb? Azt hiszem, a legszebb is: a helyreállítás. Fonyódon, a berekben például félméteres víz takarta az eltörött olajvezetéket. Gyorsan kellett megcsinálni, mert Zalából eaem át jutott el a kőolaj a finomítóba. Amikor elkészültünk, Siófokra jöttünk. A Remenyik Lajos, az akkori főmérnök ezt mondta: szerezzünk valahol egy telephelyet, aztán letelepszünk. Ha nem lesz hely, akkor átmegyünk Balatonboglárra. Jártam a környéket. Kint a temető mellett alkudtam egy gazdával, de sajnálta a földjét. Akkor találtam rá a mostani telephelyre. Tele volt lövészárkokkal.. . Három mázsa búzának megfelelő pénzért vettük bérbe, merthogy pengőben akkor már nem lehetett számolni. Amikor megkaptam a táskára való pénzbe« a fizetést, már nem ért semmit. Azóta már sokat gondoltam, milyen jó lenne most, ha a gazda akkor nem makacskodott volna. A jelenlegi telepünket —amit akkor három mázsa búzáért vettünk bérbe — már körülnőtte a város. Most költözni kell, drága pénzért újat építem. De akkor örültünk ennek is. Tizen, tizenketten voltunk a MAORT siófoki csoportja. A Vaskó, a Horváth László, a Punyi, a Nagy Márton, a Bti- lucz György, a Réti Sándor, a Szennai Imre meg a Feri, aztán a Moór Anti meg én neki- iá ittunk az árkok betemetésének. És nagyon dolgoztunk. Ez ma már az olaj történetéhez tartozik. — Amikor megkezdődött az új vezetékek építése, akkor lettem én igazán »országjáró«. Mentünk Algyőié, Hajdúszoboszlóra, a budapesti körvezetékhez, s mindenütt azt mondtuk: mi vagyunk az olajosok. A munkásszállás akkor a házaknál béréit szoba volt. Egyik helyen nagyon kényelmes, a másikon rettentően kényelmetlen. Ahogy nőtt az olajvezeték hossza, úgy nőtt a vállalat is. Ma már, ha bemegyek ide, a nagy irodába, azt kérdik: ki ez az ember? Meg én is csak nézem az ottaniakat. Nem ismerjük egymást, nem is találkozunk, csak azokkal, akik állandóan a) vezetéképítéseket járják. Amikor a telephelyen a futóárkokat temettük be, tízegynéhány,an voltunk. Most úgy hallom, négy és fél ezer ember körül van a vállalat létszáma. Hát kérem, ennyi embert nem lehet megismerni ... De azért tudja, hogy van egy közös szenvedélyünk? Mindannyian szeretjük az olajat és a gázt Azért dolgozunk. — Érdemes volt harminc évet eltölteni egy munkahelyen? — Nekem érdemes. Megbecsültek, megfizették... és barátok között voltam. Hívtak engem máshová is — még két éve sincs, hogy Kecskeméten ígértek nagyobb pénzt —, de maradtam. Az olajvezeték hossza, melyet a vállalat épített, elérte már a háromezer kilométert az országban. S az épülő vezeték mentén sorsok alakultak, emberek őröltek, birkóztak az acélcsővel és hittek abban, hogy minden sikerül. A sok ember között mindig ott volt Keszeg József. Kercza Imre Felére csökkentik a közületi személygépkocsik számát A kormány — mint ismeretes — a pénzügyminiszter, a közlekedés- és postaügyd miniszter és a munkaügyi miniszter közös előterjesztésére határozatot hozott a közületi személygépkocsik használatának új rendjéről. Az intézkedés célja az ésszerű takarékosság, a közületi gépjárműállomány további növekedésének korlátozása, a meglévők gazdaságos üzemeltetése. A közületi személygépkocsik számárnak növekedése fokozta a tömegközlekedésben a járművezető-hiányt, A törekvés az, hogy a vállalatok olcsóbban, gazdaságosabban oldják meg a közlekedési feladatokat. A kormány határozata szerint július 1-től fokozatosan a felére csökkentik a csali személyszállításra használt közületi gépkocsi-állományt. A határozat életbe lépéséig az illetékes minisztériumok meghozzák a végrehajtást szolgáló rendelkezéseket. A szabályozás nem érinti a termelési, a szolgáltatási feladatokat ellátó közületi személyautókat Jelenleg ezek országos felmérése tart. Pontosan meghatározzák. hogy a különböző besorolású vállalatok, szervek hány gépkocsit üzemeltethetnek. A normán felüli gépkocsikat szeptember 30-ig értékesíteni kell. A miniszterek határozzák majd meg területükön, a vállalatoknál az értékesítés rendjét, ütemét. A »fölösleges« kocsikat a Merkúrnál, a Taxinál, a Volánnál, a kijelölt szövetkezeteknél értékesíthetik a vállalatok. Állományukból azt a kocsit adhatják ed, amelyiket akarják. A normán felüli kocsik rendszámát, forgalmi engedélyét le kell adni. Október 1-től régi rendszámmal közületi személygépkocsi nem közlekedhet A jövőben szélesebb körben megengedik, hogy a közületi személygépkocsit a dolgozók maguk is vezethessék. Ezért rendszeresítették az úgynevezett általános célú személy- gépkocsit, melyet a vállalat feladatainak végrehajtásához valamennyi jogosítvánnyal rendelkező dolgozó használhat. Az állami, gazdasági feladatok végrehajtásához az eddiginél jobban fel akarják használni a magán-személygépkocsikai, s ehhez jobban érdekeltté teszik a kocsitulajdonosakat. A rendelet szerint az .eddiginél magasabb összeget, kilométerenként egységesen két forintot térítenek annak, aki kiküldetésre saját gépkocsijával utazik. Ennek megfelelően emelik a helységek belső területén érvényes térítési átalányt. Hz új követelmények szellemeken »Szükséges, hogy a szövetkezetek belső üzemi mechanizmusukat felülvizsgálják és egyre tökéletesebbé tegyék« — mondja ki a mezőgazdasági szövetkeztek II. országos kongresszusának állásfoglalása. Nem itt és nem először hangzott el már, hogy elodázhatatlan feladat a nagyüzemekben levő belső tartalékok feltárása, a vezetés, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése. A feladat felismerése után mind több szövetkezetünkben lehet találkozni azzal, hogy keresik a módszereket, elemzik a helyzetüket. Valójában ez az alapos »önvizsgálat« az első lépés a belső tartalékok feltárásához. Az üzem- és munkaszervezet kialakítása minden üzemnek jellemző sajátja. S mivel az adottságok eltérőek, a korszerűsítésre »receptet« adni nem lehet Viszont lehet, sőt szükséges tanulmányozni különböző gyakorlatokat, bevált módszereket. »Nines olyan új ismeret, amelyből valami tapasztalatot, tanulságot a saját helyzetre vonatkoztatva ne lehetne levonni« — mondotta egyik szövetkezeti vezetőnk a közelmúltban. Egyre többet lehet hallani ilyen megjegyzéseket: »A balatonszabadiak igen figyelemreméltó módszert dolgoztak ki.« »Érdemes tanulmányozni a November 7. Tsz új üzemi és munkaszervezeti rendjét.« fi rés; módszer „bukása“ Már utaltunk rá, hogy a belső szervezettséget mindenekelőtt az adottságok határozzák meg. Balatonszabadi- eaa a szövetkezet fejlődése Balatonszabadi példa olyan változást hozott, hogy tarthatatlanná vált a régi szervezeti forrna. (Igaza volt a tsz- kongresszuson, annak, aki azt mondta: *A tartalékok feltárása, az üzemi szervezet korszerűsítése szövetkezeti mozgalmunkban történelmi szükségszerűséggé vált.«) Balatonszabadi négy szövetkezete egy évtizeddel ezelőtt egyesült, ezt követően a vezetők minden törekvése arra irányult, hogy gyors ütemben korszerűsítsenek, beruházzanak, s emellett mindent megtegyenek a munkafegyelem erősítéséért, a beruházott eszközök hatékony kihasználásáért. Az üzemegységrend szer kezdetben megfelelőnek mutatkozott, ám évek során, a további fejlődéssel mindinkább kiütköztek fogyatékosságai. A teljesség nélkül csupán néhány problémára utalunk: megosztotta a tagságot, megosztotta a vezetőket, a munkák irányításában és szervezésében átfedések, kereszt- intézkedések keletkeztek, elkülönült a termelés a pénz- és hitelgazdálkodástól. így valóban nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is vált az üzemi szervezet korszerűsítése. Ágazati rendszer-tiz özemágqal Az átalakulás, a fejlődés fokozatosságot kívánt — s hadd tegyük mindjárt hozzá: korántsem biztos, hogy ezt a ma jónak mutatkozó módszert évek múlva nem keli majd megváltoztatni. A szövetkezet a területi széttagolás helyett először főágazati és területi szervezést alakított ki, s waak a következő »lépcsőben» hozták lefese • k ágazati rendszert, tíz üzemág kialakításávaL Ennek a. szervezeti felépítésnek a jelentőségét igen sok oldalról lehetne elemezni, ezúttal hadd emeljünk ki egyet: az ágazati rendszerben a termelés és a pénzgazdálkodás szerves egységet alkot. Az üzemágvezetők termelési és pénzügyi tervet készítenek, s ennek jóváhagyása után a részükre biztosított eszközökkel önállóan gazdálkodnak. A feladatok minőségi elvégzésében, s költségek csökkentésében egyaránt érdekelt minden üzemág. A növénytermelési üzemág részére például az üzemelési üzemág szolgáltatásokat végez (kombájnolás, vetés stb.), s ezt elszámoló áron veszik át Az előbbi ágazatnál költségként, az utóbbinál hozamként jelentkezik a végzett munka. S lehetne említeni a további példákat így az üzemági érdekeltség igen szorosan kapcsolódik a szövetkezet egészének számviteli, pénzügyi mechanizmusához. A hétköznapok nyelvére lefordítva nem jelent ez mást, mint a nagyon is kívánatos közgazdasági szemlelet erősödését: nemcsak az a szempont, hogy mennyit termelünk, hanem az is, hogy Megssztra a logokat és a feladatokat Miként a belső tartalékok feltárásáról, a feladatok észszerű megosztásáról is sok szó kar. Nőm egy példa bizonyította: előbb-utöbb kudarcot vall az a vezető, aki mindent maga akar csinálni. A balatonszabadi ágazati üzemszervezet egyik fő lényege abban van, hogy megosztották, decentralizálták az első számú vezetők feladatát is és jogait is. így az első számú vezetők fő teendője az elvi irányítás, a koordinálás és a hatékonyabb ellenőrzés lett. Módjuk van így elmélyültebb gazdaságelemzésekre, a dönlések körültekintőbb előkészítésére, a más szervekkel való kapcsolattartásra, és a többi. De e feladatok megosztása abból a szempontból is előnynyel jár, hogy egyes gazdálkodási kérdésekben üzemági szinten döntenek, tehát ott, ahol legjobb az informáltság és legnagyobb az anyagi érdekeltség is. Mert az üzemági terveket — mielőtt szövetkezeti tervvé kovácsolódnának — az ágazatvezetők megvitatják a hozzájuk tartozó dolgozókkal, egyúttal elkészítik és kidolgozzák a tervhez kapcsolódó bérszabályzatot is. Lehetne szólni még a negyedévenkénti üzemági értékelő tanácskozásokról, a hetenkénti koordináló munkaértekezletekről, melyek mind, mind kiegészítői a szervezeti felépítésnek. Annyi bizonyos, hogy a balatonszabadi példa — valóban példa Nemcsak lehetséges, hanem szükséges — és mindinkább sürgetőbb —, hogy a jó tapasztalatokat hasznosítva a sajátságoknak megfelelően korszerűsítsék, feljesszek üzemi szervezetüket szövetkezeteink. Jelentős tartaléka ez az eredményes gazdálkodásnak. Vörös Márta Somogyi Néplap
