Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

A hazafias honvédelmi nevelés sikeréért Ismét a balatonszentgyörgyi Utasellátó Magasabb színvonalú munkát — szélesebb körű társadalmi összefogást Honvédelmi aktívaértekezlet Kaposváron Kis bécsi „jó asszony“ módra Nagy jelentőségű ta­nácskozást rendezett a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége tegnap Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában. Négy évvel ezelőtt volt ha­sonló, amikor a Politikai Bi­zottság 1967. június 20-i hatá­rozata alapján átszervezték, új alapokra helyezték a szö­vetség munkáját. Részt vett a tanácskozáson dr. Túri Imre, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Rá­kos József ezredes, az MHSZ országos központjának osztály- vezetője, dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, Évin Sándor «zredes, Balázs Nán­dor, a megyei KISZ-bizottság titkára, s jelen voltak a fegy­veres testületek, tömegszerve­zetek képviselői is. Tóth János, az MHSZ megyei vezetőségé­nek titkárhelyettese köszöntöt­te az aktíva részvevőit, majd Boczán András alezredes, a megyei vezetőség titkára tar­tott előadást, aztán megkezdő­dött a vita. Varga István marcali gim­náziumi igazgató arról szólt: sikerült elérni a nevelőtestü­letben azt, hogy nemcsak a kötelező órákon, hanem min­den tantárgynál felhasználják a lehetőséget a fiatalok haza­fias, honvédelmi nevelésére. Elmondta, hogy a tanulók kü­lönösen a gyakorlati órák iránt vonzódnak. Javasolta az isko­lák közötti rendszeres tapasz­talatcseréket. Somogyi Kálmán balatonlellei klubvezető arra figyelmeztetett, hogy a klubok munkájához mindenkor bizto­sítani kell a szükséges anyagi feltételeket, különben nem tudnak eredményes munkát végezni. — A KISZ és az MHSZ kö­zött egyre tartalmasabb az együttműködés, és ez nagyon fontos, hiszen a felnőttek és a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésének is egyre nagyobb a szerepe — szólalt fel Balázs Nándor, a megyei KISZ-bi- zottság titkára, ö is hangsú­lyozta a társadalmi összefogás szükségességét, valamint azt, hogy ezzel a munkával az ál­talános és középiskolákban is többet kell foglalkozni. Caraba János somogysárdi MHSZ-titkár a kisebb telepü­lések gondjait tette szóvá, majd Évin Sándor ezredes kért szót. — Néphadseregünk hivatá­sos állománya nagyra becsüli, értékeli azt a tevékenységet, melyet az MHSZ a fiatalok katonai előképzése érdekében évről évre egyre eredménye­sebben folytat. Politikai, szak­mai szempontból képzett fia­talok kerülnek a hadseregbe, akik ismerik kötelességüket, s gyorsan elsajátítják a katonai élethez szükséges ismereteket. — Javasolta, hogy az elő- és utóképzéshez a szövetség hasz­nosítsa a hadsereg nyújtotta lehetőségeket Ezután Gombai Gyula mar­cali MHSZ-titkár beszélt mun­kájukról, terveikről, az üze­mek és a nagyközségi tanács nyújtotta segítségről. Utána dr. Kassai János szólalt fel: — Tanácsaink támogatják az MHSZ nagyon fontos mun­káját. Most készül az együtt­működési tervünk, ebben rög­zítjük, milyen segítséget nyúj­tunk. Az idén a siófoki, jövőre pedig a nagyatádi MHSZ-bá- zis építését kezdjük el, a taná­csi költségvetésből segítjük az MHSZ munkáját, s ezt ajánl­juk a községi, városi tanácsok­nak is. Galambos Sándor kaposvári iskolaigazgató a tartalékosok képzéséről szólva figyelmezte­tett: nagyon fontos, hogy itt is hassanak az értelemre és az érzelemre is. Somogyi János a partizánszövetség helyi cso­portja nevében arra tett ígé­retet, hogy szívesen segítenek a fiatalok nevelésében. — Előrehaladásról beszél­hetünk a gondok ellenére is. Az MHSZ egyre tartalmasabb, eredményesebb munkát végez megyénkben, együttműködve a KlSZ-szel, a társadalmi szervezetekkel, a fegyveres testületekkel, valóra váltva a Politikai Bizottság 1967. évi, valamint a megyei párt-vb 1970. évi, a szövetség munká­ját javító határozatát — mondta felszólalásában dr. Tú­ri Imre, a megyei pártbizott­ság közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője. Ki­emelte, mennyire szükséges a honvédelmi szemlélet elmélyí­tése, illetve a hazafias, hon­védelmi nevelés érdekében a társadalmi összefogás és a nők bevonása a munkába. — Ebben csak az első lépé­seket tettük meg. Szervezet­tebb, magasabb színvonalú munkára van szükség, vala­mint a társadalmi erőknek az összefogására, jó együttműkö­désére — mondotta. Teke Miklós ádándi MHSZ- titkár munkájukat, terveiket ismertette, Rácz Elemér főtiszt a sorkötelesek neveléséről be­szélt, dr. Szabó András a tar­talékosképzés gondjairól szólt. Valamennyi jónak, hasznosnak értékelte a tanácskozást. Ezzel a gondolattal zárták az MHSZ megyei vezetői is, kifejezve reményüket: ez az aktíva jelentősen hozzájárul a hazafias honvédelmi nevelés társadalmasításához, megyénk lakosságának, a fiataloknak és felnőtteknek a neveléséhez. Sz. L. Nem sokkal azután, hogy megírtam, milyen visszaélése­ket követett el az Utasellátó balatonszentgyörgyi 99-es szá­mú egységében a Pruska há­zaspár, egy levelet kaptam az ottani állomás egyik dolgozó­jától. »•A balatonszentgyörgyi uta­sok nevében tiltakozom, hogy egyesek harácsolva, a szocia­lista kereskedelmet, vendéglá­tást meggyalázva, élősködja- nek rajtunk. Szőke József üz­letvezető — előtte ellenőrként dolgozott — néhány hónap alatt lezüllesztette az egységet. Ezrével gyártja a kis bécsi sze­leteket, illetve helyettük a prézlivel agyonsütött valamit, mert abban húst nem érzünk. S ezzel a termékével elárasztja Somogyszobot, Barcsot, Nagy­atádot és még több vasúti ét­termet, büfét. A vállalati el­lenőrök ezt nem veszik észre?« Visszaélt a bizalommal A megyei tanács kereske­delmi osztályának ellenőrei a múlt év őszén vizsgálatot tar­tottak az Utasellátó balaton­szentgyörgyi éttermében. Arra voltak kíváncsiak, hogy az új vezető, aki ezt megelőzően el­lenőrként dolgozott, okult-e az előző vezető ügyéből, s a vál­lalat milyen tapasztalatokat vont le a Pruska-házaspár működéséből. Nem sokat kellett vizsgálód­niuk, mert hamarosan kide­rült, az új vezető ugyanott folytatta, ahol elődei abba­hagyták. Azok a vagdalttal manipuláltak, ő pedig a kis bécsi szelettel. A lényeg ugyanaz: mindkét esetben a fogyasztók károsodtak! A bizalommal visszaélő üz­letvezetőt hamarosan leváltot­ták a balatonszentgyörgyi ét­terem éléről, s megindult el­lene a rendőrségi, illetve a bűnvádi eljárás. Az Utasellátó vezetői azon­ban nem vártak arra, hogy milyen eredménnyel zárul a vizsgálat. Ismét felelős beosz­tásba helyezték Szőke Józse­fet. Megbízták a balatonföld- vári Utasellátó vezetésével! A kár: 40000 forint! A Lengyeltóti Járásbíróság dr. Gyöke Sándor tanácsa a napokban hirdetett ítéletet az elsőrendű vádlott, Szőke József üzletvezető és a másodrendű vádlott, Perez Jánosné sza­kácsnő ügyében. A nyomozás és a bírósági tárgyalás, a ta­núk vallomása is igazolta a két vádlott bűnösségét: »üzletsze­rűen elkövetett vásárlói meg­károsításban« marasztalták el mindkettőjüket. Megállapította a vizsgálat, hogy az Utasellátó balaton­szentgyörgyi konyhájáról ösz- szesen 71 000 kis bécsi szelet került ki a különböző állomá­sok büféibe az előírtnál lénye­gesen kisebb súllyal. Ha ezt a mennyiséget a megielelő súly­ban készítik, akkor három mázsával több sertéshúst kell rendelniük, mint amennyi az étterem számláin szerepelt. Így 40 000 forintot loptak ki a vendégek zsebéből. A bíróság Szőke Józsefet, mert beismerte, megbánta tet­tét, segítette a vizsgálat le­folytatását, nágyhónapi — há­romévi próbaidőre felfüggesz­tett — szabadságvesztésre, va­lamint 4000 forint mellékbün­tetésre ítélte. Perez Jánosné büntetése: háromhónapi, bör­, önben végrehajtandó szabad­ságvesztés! Többlet és hamis tanúk! Bizonyara sokan csodálkoz­nak, miért kapott súlyosabb büntetést a másodrendű vád­lott, mint az üzletvezető. Perezné már a Pruska házas­pár idejében is szakácsnőként tevékenykedett a balatonszent­györgyi resti oen. Akkor azért nem indult ellene eljárás, mert arra hivatkozott, hogy Prus- káék kényszerítették a vissza­élésre. Most viszont Szőke Jó­zsef üzletvezető elmondta, hogy a súlycsonkítást nem ő kezdeményezte, hanem a sza­kácsnő. Többször is figyelmez­tette, később leváltotta, ezt a tanúk is elismerték a rendőr­ségi kihallgatáskor. Mégis ér­tékesítette az előírtnál kisebb súlyú kis bécsi szeleteket. Perezné a bíróságon arra hi­vatkozott, hogy a visszaélésre Szőke kényszerítette. S cso­dák csodája, a három tanú — Szabó Istvánná, Szabó Zoltán­ná és Szabó Jánosné —, azt ál­lította, hogy Perezné »jó asz- szony«, az el nem követne ilyesmit a világ minden pén­zéért sem. A bíróság úgy fog­lalt állást, hogy a tanúk állí­tása ellenkezik korábbi vallo­másukkal, Szőke József beis­merésével, s feltehetően az a szándékuk, hogy kimossák az ügyből a szakácsnőt. Nem sikerült a szerecsen- mosdatás, sőt a bíróság mind­hármuk ellen hamis tanúzás bűntette miatt javasolta az el­járás megindítását. Az Utasellátó »nyert« a ma­nipuláción, mert Szőke 42 ezer forint leltártöbblettel számolt el! Talán csak nem ezért he­lyezték ismét vezetői beosz­tásba? öt tanácsi vállalatnak Kiváló cím és elismerö-dicsérő oklevél Döntött a tanács vb és az SZMT elnöksége KILENC VÁLLALAT pá­lyázott a tanácsi vállalatok közül a kiváló vállalat címre és az elismerő—dicsérő okle­vélre a megyei tanács vb és az SZMT elnökség tavaly nyáron meghirdetett pályázata alap­ján. Az értékelő bizottság március 27-én vizsgálta a pá­lyázatokat a végrehajtó bi­zottság és az elnökség hatá­rozatainak szellemében. A szakmai szakszervezetek me­gyebizottságai és a tanács szakosztályai olyan érveket is felsorakoztattak — ezek egyébként nem szerepeltek a benyújtott pályázatokban —, amelyeket mindenképpen fi­gyelembe kellett venni. A bizottság három vállala­tot javasolt a végrehajtó bi- zotság, illetve az SZMT elnök­ségének, mint kiváló címre ér­demeset. A két testület fela­data volt, hogy a számadatok és az értékelés alapján el­döntse, melyik kettőnek ítélje HATVANI DÁNIEL Előre megfontolt szándékkal 3. Széles dűlőút vág keresztül a legelőn, Ágasegyháza és Izsák határát választja el egy­mástól. Ahol a kövesútba tor­kollik, buszmegálló van, Zoli itt szokott fel- <ss leszállni, in­nen érvényes a bérlete is. A kanyarban feltűnik a busz. Mindjárt ezután egy szürke Volga dugja ki mögüle az or­rát. Villámtempóban húz el mellette a kocsi, a fiú mereven néz utána, szemhéja sem rán­gatózik. Horváthék családja A tanya, amelyben Horváthék laknak, szolgálati lakás, az Somogyi Néplap Izsáki Állami Gazdaságé. Egy­bekelésük óta ez már a hato­dik rfely, hét éve költöztek ide. De a többi tanya is itt volt, sőt, amit le nem bontottak, itt van két kilométeres körzetben, az ágasegyházi üzemegység te­rületén, illetve peremén. Horváth János idevalósi születésű. Bár 1948-ban, ami­kor megnősült, az ágasi ta­nyavilág még Kecskeméthez tartozott. Cselédlegény volt a Platter-uradalomban, Felesége tiszakécskei születésű — két évvel idősebb nála —, itt volt szolgálólány. Az uradalmat államosítot­ták, ők maradtak a gazdaság­ban. Ha akartak sem tudtak volna mozdulni, kötötte őket a lakás, amelyet szegényes, sze- dett-vedett bútorzattal sikerült berendezni, s a gyerekek is jöttek egymás után. Horváth János brigádmunkás volt, a szőlő- és gyümölcsös művelé­séhez osztották be, többre nem is vágyott, felesége a jobb mó­dú ágasi gazdák szőlejéből vállalt el nyaranta egy-egy holdat. öt elemit végeztek mindket­ten. János, a legidősebb fiú, az egybekelésüket követő eszten­dőben, István 1952-ben, Zoltán 1955-ben született. Ezt köve­tően, 1956-ban még egy kisfiú született, de az pólyás korában megfulladt a füstben, amikor nagyobb testvérei — egyedül maradtak a lakásban — ki­húzták a parázzsal telt ros­télyt, s meggyulladt a beké­szített tűzrevaló. Ez az ellen- forradalom napjaiban történt. Később, az 50-es évek végén, illetve a 60-as évek elején szü­letett a két kislány, Aranka, és Margit. Türelme a tanuláshoz Já­nosnak nem volt, s ahogyan az apja mondja: a feje sem fo­gott. A nyolcadikban megbu­kott, pótvizsgát sem tett. El­ment Dunaújvárosba, kocsi­rendezőnek a vasúthoz. Itt majd1 másfél évig volt. Mait; kásszálláson lakott. Innen ki- zsoppolták, mivel pénzét el­kártyázta, s egyik társa zseb­rádióját is ellopta. Hazajött. Apja mellett, az állami gazda­ságban dolgozott, előbb mint gyalogmunkás, aztán mint fo- gatos. Egy ideig takarmányos- ként dolgozott az izsáki Sár­fehér Tsz majorjában. Gyak­ran ivott, bár az ital hatása nem látszott meg rajta. Egy­szer aztán, munka közben, a szőlőtábla végén hagyott ke­rékpárok közül egyet ellopott. Aztán egy másikat is... A bíróságon, mint fiatalkorú, hat hónapot kapott, ezt Ál­lampusztán le is töltötte. Ha­zajött, de még mielőtt elhe­lyezkedett volna, betört egy tanyába, onnan elvitt egy tás­karádiót, kevéske szalonnát meg kenyeret, újból »elkötött« egy biciklit, kiment vele a Sol­ti betonúiig, s otthagyta. Be­tört egy másik tanyába is, on­nan egy üveg bort emelt el, s néhány tojást. Nem mert ha­zamenni, nyár volt, az erdő­ben bujkált. (Folytatjuk) oda a megtisztelő kitüntetést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd a tegnapi ülésen az SZMT elnöksége úgy ítélte meg, hogy a kiváló címet a Somogy megyei As- ványvíz- és Szikvízipari Vál­lalatnak, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalatnak adja az idén. A Somogy megyei Tervező Vál­lalat, valamint a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat, a Nagybereki Tőzeg!;..érméid Vállalat elismerő—dicsérő ok­levelet kap, tavalyi eredmé • nyes munkája alapján. Most tették először mérlegre a ta­nácsi vállalatok munkáját a jelenlegi gazdasági szabályo­zóknak megfelelő értékelés szerint a tanács szakosztályai, a szakszervezet bizottságai, I valamint, a végrehajtó bizott­ság és az SZMT elnöksége. Ez a mérce pontosan megfelel a mai politikai és gazdasági kö­vetelményeknek is. Az SZMT elnöksége dr. Fenyvesi János megyei titkár előterjesztése alapján megtár­gyalta a Közalkalmazottak Szakszervezete megyebizott­ságának irányító—vezető és ellenőrző tevékenységének ta­pasztalatait, meghatározva a további feladatokat is. E na­pirend megtárgyalásán részt- vett Kovács István, a Közal­kalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének titkára is. Megállapította az elnök­ség. hogy a megyebizottság alapvető teladatának tekintet­te az állami, hivatali munka segítését, a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeinek javítását, a bizottság és a tag­ság közötti kapcsolat elmélyí­tését. Az elnökség elismerését fejezte ki e munkáéit, azt kér­ve azonban a testülettől és a társadalmi munkabizottsá­goktól, hogy még jobban se­gítsék az alapszervezetek munkáját. ELFOGADTA az elnökség az 1971. évtől alkalmazott bér- és jövedelemszabályozási rendszer tapasztalatairól szóló jelentést, melyet a hozzászólók tapasztalataival kiegészítve a SZOT-nak is megküldenek. : : Növényvédelmi tájékoztató t A kukorica vegyszeres gyomirtásáról A kukorica gyomirtására a Hungazin PK, a K—64, a Nit- rikol mellett felhasználható újabb szerek közül alkalmaz­ható a Szetacid, a Buvinol és a Gomex. A Buvinolból 6—8 centis vetésmélységnél, talaj­típustól függően 5—7,5 kg/kh mennyiség használható fel. A kezelést követő évben ismét kukorica termeszthető ezen a területen. A Buvinolt vetés és kelés között kell kijuttatni a gyommentes, jól elmunkált talajra. Második évben a ku­korica gyomirtására 10—20 centis' fejlettségnél 1—1,2? kg/kh Dikonirtot kell kijuttat­ni 200 liter/kn vízben; vagy a kukorica 40—55 centis fejlett­ségi állapotában (a gyomok 10—15 centis fejlettségénél) 2,2—3,6 liter'kh Gomex alkal­mazható, 250—350 liter vízben kipermetezve, levél alá irá­nyított permetezéssel. A kukorica kelés előtti gyomirtására felhasználható a Szetacid 65 WP. Ez a szer fő­leg az egyszikű gyomok (ka- kaslábxű, muharíélék) ellen hatásos. Egyéves hatású kom­binációk: Szetacid 65 WP 3— 4.5 kg/kh -I- Hungazin PK 1— 1.5 kg kh; Szetacid 65 WP 3— 4.5 kg/kh + Aktikon PK 0,6— 0,8 kg/kh. A Hungazin PK és az Aktikon PK dózisa 2—3,5 kg-'kh-ra, illetve 1,2—2 kg/kh- ra emelhető, de ebben az eset­ben a kezelt területén 2 évig csak kukorica termeszthető. A szerkombinációkat 300—400 liter/kh vízben, jól elmunkált talajra kell kijuttatni. Az egyes szerekből a köny- nyű, laza talajokon az alacso­nyabb, a kötött talajokon a mgasabb dózisokat kell alkal­mazni.

Next

/
Thumbnails
Contents