Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

Törvényjavaslat az alkotmány egységes szövegéről (Folytatás a 2. Oldalról) ▼olt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként tör­vénybe foglalta az embernek ember által kizsákmányolásá­tól mentes társadalom, a szo­cializmus felépítését. Az alkotmányunk elfogadá­sa óta eltelt több mint két év­tized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcá­nak, nemzeti felemelkedésé­nek története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt idő­szak nem volt mentes megráz­kódtatásoktól sem. A szocializ­mus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkás- osztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történel­mi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Nép- köztársaság ma szilárdabb, mint volt. Büszkék lehetünk eredményeinkre Népünket felvilágosult, mű­velt néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a ta­nulás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mester­ségesen kívülrekesztett dolgo­zó tömekek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és film embert nemesítő értékeit, serkentette a tudomá­nyok és a művészetek fejlő­dését, utat nyitott alkotóink, tudósaink bőven sugárzó te­hetségének. Erősödött a szo­cialista közgondolkodás, az egyén és a közösség kapcsola­ta. Kulturális, művészeti éle­tünkben vezető szerepet ját­szanak a szocialista tenden­ciák, s eredményesen segítik nagy társadalmi céljaink meg­valósítását, a tartalmas emberi életet. A szocializmus előrehaladá­sával a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően ja­vult az életszínvonal, a ma­gyar nép életmódja, életbiz­tonsága, jóléte. A tömegnyo­mor, az éhség, a »három millió koldus« Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életvi­szonyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 háztar­tás közül 50-ben működik mo­sógép, 39-ben hűtőszekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvo­dáink száma és befogadó ké­pessége még elenyészően ke­vés volt, 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600-nak — a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhe­lyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. A szocializmus útjára lépett és azon haladó magyar nép a dolgozók jogai, az egészség- ügyi ellátás, a szociális bizton­ság, a kultúra tekintetében és sok más vonatkozásban mór utolérte és túlszárnyalta a leg­fejlettebb kapitalista országok viszonyait is. Utol fogjuk érni és túlhaladjuk őket a techni­kai normák mindazon terüle­tein, ahol még le vagyunk ma­radva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon kell, hogy történjék és történik is. Tisztelt országgyűlés! Hazánk két évtizedes szocia­lista felemelkedése nagy mun­ka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társa­dalmi élet minden területén, az egész országban,, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között elke­rülhetetlenül törvényszerű, mert nálunk a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet éles osztályösszeütkö­zések közepette mént végbe. Forradalmunk egyik legna­gyobb vívmánya a társadal­munk minden alapvető osztá­lyát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében. !,"ív a jövőben még tovább . . sz c miista nemzeti egy­ség realitás. Ma a munkás- osztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekbe és tö­megmozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadal­milag aktív milliók, az ország fein itt i"' ú vk nagy töims.gj .„y a.varaital vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a. ma­gyar nép programja, jövője. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmónytörvény módo­sításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok k érdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott ja­vaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A do­log természeténél fogva ezek mindegyike nagyfontosságú és elvi jelentőségű; gondos mér­legelést és döntést kíván az országgyűléstől. Az előkészí­tésnél felvetődött kérdések, il­letve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkoz­ni. — A benyújtott módosítások megfelelőek; utalnak az ál- laméletben az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevé­kenységében, általában az ál­lami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kö­telességeit a szocializmus épí­tésének jelenlegi szakaszában. — Pártunk X. kongresszu­sa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Ügy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elne­vezésében is szocialista köz­társaságnak kiáltsuk ki. Kiin­dulva abból, hogy az alkot­mány lényegét tekintve és el­vileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem programnyilat­kozat, ennek az elvnek álla­munk hivatalos nevében is he­lyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, né­pünk harcának legnagyobb eredményét A Magyar Nép- köztársaság neve dolgozó né­pünk hatalmát, államát, hazá­ját, az épülő új szocialista vi­lágot jelenti, hirdeti félreért­hetetlenül mindenhol és min­denki számára. jatt. Pártunk mindenkor köte­lességének tartotta, hogy egy­idejűleg kifejezze a munkás- osztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi ér­dekeit Az alkotmány-előké­szítő bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szere­pét; nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor han­goztatta, hogy a társadalom­ban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle »uralkodásnak«, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevo­natkozó megfogalmazását min­denekelőtt a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész tár­sadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk feL A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rá­szolgáljanak a bizalomra, hí­ven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság fel­virágoztatásában. Alkotmányunk mai tárgya­lása nem igényli, és kerete nem is engedi meg, hogy most és itt sorra vegyük .bel- és külpolitikai feladataink, belső szocialista építésünk minden kérdését; ezért felszólalásom­ban én is csupán érinteni kí­vánom azokat. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdásági feladatok DR. KOROM MIHÁLY eredményes megoldásától I függ. Az építőmunka folytatá­sához minden szükséges félté- I téllel rendelkezünk: hazánk­ban szilárd a népi hatalom, egészségesen fejlődik népgaz­daságunk, élhetünk a szocia­lista tervgazdálkodás nyújtot­ta előnyökkel, az elmúlt évek­ben továbbfejlődött gazdaság- irányító rendszerünk, van reá­lis népgazdasági tervünk. Nem elég akariri, tenni is kell Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő cél­jai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Célja­ink a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal te­kinthet a jövőbe. A Magyar Népköztársaság­ban — abban az államban és egy olyan rendszerért, amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érdekei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja, — ér­demes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közösség a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közösségért, a haza és az emberiség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat —, a szocializmust, a kommu­nizmust, népünk boldogulását, nemzetünk felemelkedését, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni is kell ér­tük. Szocializmust építő tár­sadalmunkban mindenki aszerint méretik meg, hogy mennyit ad a közösségnek. Az előttünk fekvő törvény- tervezet jó, és elismerés illeti mindazokat, akik dolgoztak az alkotmány módosításának a feladathoz illő gondos előké­szítésében; köszönet és elisme­rés illeti az országgyűlés ki­küldött bizottságának tagjait, akik ezt a nagy munkát befe­jezték. E gondolatok jegyében az al­kotmány módosítására vonat­kozó törvényjavaslatot elfoga­dom, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében a tisztelt ország- gyűlésnek elfogadásra javas­lom. Kádár János beszéde után ebédszünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a ta­nácskozás, az alkotmánymódo­sítás törvényjavaslatáról. El­sőként Darvas József, a Ma­gyar írók Szövetségének elnö­ke szólalt feL A képviselő be­széde végén a törvényjavasla­tot elfogadta. Ezután dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelke­dett szólásra. Alkotmányunkban benne van a munka becsülete és rendszerünk igazi demokratizmusa A Magyar Népköztársaság szocialista állam — Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulaj­don- és osztályviszonyok te­kintetében már szocialista, he­lyes, hogy az új szöveg kevés­bé dek®i*atív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szo­cialista állam. — Munkásosztályunk az el­múlt negyedszázadban törté­nelmi jelentőségű feladatokat oldott meg; kivívta a hatal­mat; kisajátította a kisajátí­tókat; megszervezte és fejlesz­ti a szocialista ipart; a föl­desuraktól elvette és a pa­rasztoknak jutatta a földet, majd segítette őket a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében; megtörte a régi ki­zsákmányoló osztályok mű­veltségi monopóliumát; elmé­lete, világnézete és erkölcse ki­hat az egész társadalomra; élenjár, példát mutat a szocia­lizmus építésében. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legma­gasabb rendű politikai szerve­zete a párt, amely élcsapat­ként halad elől, amelyen ke­resztül megoldja az osztály kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi cél­Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter elöljáróban alá­húzta: az 1949-ben elfogadott alkotmány minden mondatá­ban kifejezésre jut a népünk alkotó erejébe vetett hit és az a meggyőződés, hogy a mun­kások, parasztok, értelmiségiek és a többi dolgozók tudják, akarják is építeni az új társa­dalmat. A dolgozó nép saját államhatalmának birtokában és annak felhasználásával kezdhette meg a szocializmus építését. — Az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdon­ba vétele, a tervgazdálkodás rendszerének kiépítése, az or­szág szocialista iparosítása, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése mind-mind fontos mérföldkő volt fejlődésünk út­ján. A szocialista alkotmány, ellentétben a kapitalista álla­mok ilyen törvényeivel, nem üres deklaráció, vagy be nem váltott ígéretek gyűjteménye, hanem olyan dokumentum, amely jogi formákban konk­rétan fejezi ki a társadalmi valóságot. A mi alkotmányunk olyan törvény, amely magában foglalja a nép munkájának, erőfeszítéseinek kézzel fogha­tó tartalmát mindannyiunk ér­dekében, a dolgozó ember ja­vára és boldogulására. Ezért a jól végzett munka tudatával emlékezhetünk vissza mindar­ra, amit a társadalom forra­dalmi átalakításában eddig tettünk és emelt fővel adha­tunk számot arról, hogy al­kotmányos elveinket megtar­tottul!. — Ha törtvényeink, jogsza­bályaink a valóságos társadal­mi állapotot tükrözik is, az alap és a jogi felépítmény összhangja nem lehet minden­kor »naprakész« állapotban. Ez a társadalmi viszonyoknak a jogszabály megalkotásának időpontját követő — és a szo­cialista körülmények közötti gyors — fejlődésével magya­rázható. A társadalom fejlődé­se és a jogi szabályozás bizo­nyos idő elteltével ellentmon­dásba kerülhet egymással. Az így keletkező ellentmondások feloldása elkerülhetetlen, mert ellenkező esetben a jog nem tudja hatékonyan betölteni szerepét. Alkotmányunk mos­tani módosításának, korszerű­sítésének alapja is az, hogy or­szágunk minden tekintetben lényeges átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedek alatt. Történelmi időszakkal mérve eredményeinket, a leg­döntőbb, hogy hazánkban le­raktuk a szocializmus alapjait, és dolgozó népünk ma a szo­cialista társadalom teljes fel­építésén munkálkodik. — Az alkotmány módosítá­sára előterjesztett javaslatok teljes egészükben visszatükrö­zik jelenlegi helyzetünket, egyúttal pedig mutatják társa­dalmi fejlődésünk irányát, s annak feladatait az alaptör­vény erejével fogalmazzák meg. — Az országgyűlés elé ter­jesztett javaslatok egyik leg­fontosabb csoportja országunk társadalmi rendjével kapcso­latos. Elsősorban a Magyar Népköztársaság társadalmi 'nőjéről szóló fe.i'/ T'en van­nak megfogalmazva azok a változások, amelyek hazánk­ban 1949 óta történtek. Az or­szággyűlés — társadalmi küz­delmeink és vívmányaink eredményeként — ma joggal kimondhatja: a Magyar Nép- köztársaság szocialista állam. A munkásosztály szocialista állama a dolgozó nép hatal­mát testesíti meg. A kizsák­mányoló osztályok felszámolá­sát követően uralkodóvá vál­tak hazánkban a szocialista termelési viszonyok, megszi­lárdult a munkásosztály hatal­ma. Társadalmunk vezető osz­tálya hatalmát a termelőszö­vetkezeti parasztsággal szövet­ségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó ré­tegével együtt gyakorolja. Gazdagodott alaptörvényünk — Társadalmi alaptörvé­nyünk új alkotmányos téte­lekkel gazdagodik, amikor megfogalmazza a társadalmi és tömegszervezetek szerepét a szocialista építőmunkában. Külön-külön is alkotmányba iktatjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek — külön kiemel­ve a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek — társadal­munkban betöltött jelentős szerepét, a dolgozó emberek érdekében végzett munkáját. — Alaptörvényünk gazdago­dását látom abban is, hogy a fejlődésünket előmozdító tu­dományos munkát, a haladást szolgáló művészetet, az állam­polgárok képzettségének, mű­veltségének növelését, az ifjú­ság szocialista nevelését tár­sadalmi rendszerünk általános alapelvei közé sorolja. — Az alkotmányban tovább­ra is szerepel, hogy a Magyar Népköztársaság harcol az em­ber ember általi kizsákmányo­lásának minden formája ellen. Vannak, akik ellentmondást vélnek felfedezni a szocialista termelési viszonyok uralkodó­vá válása és e tétel között. Igaz, hogy a kizsákmányolás elleni küzdelem hazánkban el­sősorban nem gyakorlati kér­dés, de helyes, hogy az alkot­mány újra deklarálja a prole­tárdiktatúra államának e fel­adatát. Ez olyan elvi, politikai állásfoglalás, amely államunk osztályjellegéből fakad. — Köztudott, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának ma nagyobb az ország életében betöltött szerepe, ■üint 1910-ben volt. Jelenleg — és ezt alkotmányunk a jövőre nézve is szentesíti — a Minisz­tertanács az állami irányítás Kádár Janos üdvözli a magyar Országgyűlés új képviselő nőjét, Vilmányi Máriát, a hajdúböszörményi Textilfeldol­gozó technikusát, (Teleíoto MTI—KS) és vezetés legfőbb operatív testületé, amely ennek megfe­lelő hatáskörrel és felelősség­gel működik. — A szocialista állam fel­adatai között mind nagyobb teret kap a tudomány, a kul­túra, a szociális és egészség- ügyi ellátás rendszerének fej­lesztése és az ahhoz szükséges személyi, anyagi feltételekről való gondoskodás. Mindezek a feladatok a kormány hatáskö­rének bővítését teszik szüksé­gessé. A gyakorlati élet a kor­mányzati munka operativitá­sának, hatékonyságának növe­lése érdekében kialakította a kormánybizottságok rendsze­rét. Ezt a jól bevált rendszert a jövőben is fenn kívánjuk tar­tani, ezért célszerű az e bizott­ságokra vonatkozó alapvető rendelkezést az alkotmányba is beiktatni. Dr. Korom Mihály a továb­biakban arról szólt, hogy az alkotmány egész jogrendsze­rünk legfőbb forrása, kiindu­lópontja. Alkotmányos garanciák — Az alkotmány, mint alap­törvény, ugyanakkor magában foglalja az államszervezet mű­ködésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmá­nyos garanciák közé — mon­dotta a miniszter — a javas­latok újakat is beiktatnak. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozást például a jövőben törvényben kell meg­alkotni. Ez a rendezés egyéb­ként tovább erősíti az ország- gyűlés törvényalkotói tevé­kenységét is. Fontos alkotmá­nyos garanciát fogalmaz meg az alaptörvény azzal a rendel­kezéssel is, amely kifejezi a kormány függőségét az ország- gyűléstől, mint legfelsőbb ál­lamhatalmi és népképviseleti szervünktől. — Az alkotmánymódosítás előkészítése során — folytatta dr. Korom Mihály — megkü­lönböztetett figyelmet szentel­tünk a szocialista törvényesség követelményeinek. Ez jut ki­fejezésre azokban az új ren­delkezésekben, amelyek vezér­fonalát adják az állami szer­vek tevékenységének, az ál­lampolgári jogok védelmének, az emberi jogok tiszteletben tartása alkotmányos megerősí­tésének. Fontos változtatás, hogy a módosítás tervezete ki­terjeszti a törvényesség érvé­nyesülésének biztosítékait. — Természetesen a törvé­nyek, így alaptörvényünk is, csak akkor töltik be jól szere­püket, ha azok előírásainak megfelelően működik az állam minden szervezete, és úgy él­nek állampolgárai is. Jelenlegi alkotmányunk sem engedte meg a hatalommal való visz- szaélést, a szocialista törvé­nyesség megsértését, mégis volt időszak, amikor az sérel­met szenvedett. — A javasolt módosítások — zárta hozzászólását dr. Korom Mihály — megfelelnek pár­tunk X. kongresszusa határo­zatainak és jól szolgálják egész népünk érdekeit. Ezért a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány nevében és megbízásá­ból kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el és ün­nepélyesen iktassa törvénybe. Az igazságügy-miniszter be­széde utáni felszólalók: dr. Horváth Richárd. dr. Antalffy György, dr. Varga Pálné, Farkas Pál, Halasi Lajosné és Csillik András. Mivel a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást már nem jelentettek be, az elnöklő Ap­ró Antal — megállapítva, hogy az elhangzott felszólalásokban újabb módosító javaslat nem merült fel — a vitát lezárta. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módo­sításáról és a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló tör­vényjavaslatot általánoisság- ban és részleteiben — a bi­zottság jelentésében beterjesz­tett szöveg-pontosításokkal — egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel — az egész­ségügyről szóló törvényjavas­lat tárgyalásával — folytatja munkáját. Somogyi Néplapí 3

Next

/
Thumbnails
Contents