Somogyi Néplap, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
— Jelentős Összeg gyűlt össze, ez a pénz azonban kevés. Javasolom, folytatódjon Valaki sír a lépcsőn Kiosztották a Janus Pannonius művészeti pályázat díjait Baranya megye és Pécs város tanácsa, valamint a szak- szervezetek Baranya megyei tanácsa egy évvel ezelőtt művészeti pályázatot hirdetett Janus Pannonius tiszteletére, a nagy humanista költő halálának 500. évfordulója alkalmából. A jubileumi pályázatra csaknem 600 irodalmi, 333 képzőművészeti és 13 zenei alkotást küldtek be a művészek. Első díjat nyert Csorba Győző József Attila-díjas költő Janus Pannonius hetven — magyar nyelven eddig meg nem jelent — versének fordításáért és Fürtös Ilona képzőművész a »Mandulafa« című — Janus Pannonius emlé kéhez és a pannon tájhoz kap csolódó — szép gobelinjéért. Arcát zsebkendőjébe temetve, keservesen zokogott, szánalmasan rázkódott vézna válla. Kislánynak látszott, csak a karikagyűrű, meg — ahogy felnézettt — a szeme körüli finom szarkalábak árulták el, nem olyan fiatal, ahogy fejletlen kis alakja meg a fehér térdzokni után ítélve gondolná az ember. Rosszul érzi magát? Lassan, bánatosan ingatta a fejét: — Másféle bánatom van énnekem — jajongata szívszag- gatóan. Sötét, súlyos tragédia árnya telepedett a — forgalmas főtéren álló templom lépcsőjén kucorgó soványka teremtésre. Mi történt vele, hogy nem tudta hazáig vinni a bánatát? Támaszt keresve néz föl a kisírt szem: — összevesztünk az urammal és itthagyott. Elment — hüppögl. Hm. Tulajdonképpen ez is tragédia lehet. — Végleg elment a férje? — Dehogy — mondja meg- botránkozva. — A kocsmába ment. — Gyakran megy a kocsmába? Az asszonyka ismét meg- botránkozik: — Dehogy. Csak néha, amikor összeveszünk. — És miért vesztek össze? — Mert mindenféle haszon- talanságokat vett a piacon, pedig tudja hogy kell a pénz. — Mire kell. Kenyérre? — Ááááá — legyint — fölépült a házunk. Függönyt altartam- venni, és most az egész pénz nála van. Lassan átrendeződik a kétségbeesett arc, kgmény vonások razjolódnak ki a keskeny száj körül, az oktalan pazarlás miatti dühe fellángol. összeáll a kép. Kiderül, hogy lázadásról van szó. Arról, hogy a férj egy kicsit ráunt a »-mindent megvonni magunktól« gyakorlatra. Nyíl- vám úgy döntött, nincs abban semmi tragikus, ha egy hónappal később kerül függöny az ablakra. Az asszony mohó gyarapítási vágya azonban zsarnokos- kodássá fajult, és a férj fellázadt. — Beteg is vagyok. Az orvos azt mondta, vigyázzak magamra, nehogy megfázzak — hadarja panaszosan a fiatalasszony, mintha megérezte volna a rokonszenvcsökke- nést. — Akkor miért ül itt, ezen a hideg lépcsőn? Engedelmesen feláll, összehajtogatja a maga alá terített újságot. Gondosan megvizsgálja csinos kabátját, nem piszkolódott-e össze. Nem. Minden rendben van. Csak az nincs rendben, hogy egy ilyen kis teremtés képtelen feloldódni, képtelen megszabadulni — legalább néhány órára — a »spórolás« erőszakos ördögétől. Keze* Zsuzsa — Ezen a környéken Torvaj volt a középpontja mindennek. A húsvétba áthoztak egy különös szokást, a téli korbán- csolást. A húsvéti népszokások egyébként eléggé sok hatásból állnak össze, így aztán bizonyos fokig elektikus ösz- szesség mindez. Beszélhetünk itt több ősi mítosz hatásáról, keleti napimádatról... Nagyon sok elemet vett át ebből a kereszténység is. A folklórban egy sor üde dallam tükrözi vissza a tavasz hangulatát. Idézetül ismét pereg a magnó orsója, és felhangzik a dallam: »Jöjj el átül, jöjj el, Te szép arany búza, Átül mennék, átül, Hogyha nyitval vóna.« S egy másik: »Széles a Balaton vize, Kispejlovam ne menj bele. Keresztül kell azon menni: Bazsarózsát szakítani...« Visszhang: dallamok, szokások. Továbbélés. Nem, nincs semmi csalódás a mában, * hiszen a tavasz téma a táncdalban, komoly zenében egyaránt A húsvéti locsolás ma is dívik: igaz, boltban kapható a speciális műanyag locsoló — de sebaj. Az öröm a régi, s a szándék sem sokat változott amiért a legény nagy garral locsolni indul a lányos házhoz. Legföljebb A «“kát szere hagymahéjban főtt, viasszal hímezett tojás helyett Club 99 áll az asztalon és sztaniolba burkolt hímes tojás csokaládéból. De visszhang és üzenet, örörm — ma is. A böjti szél korbácsolta hullámok, a tavaszelő: látvány. Izgalmas összhangula- tot adó, eredeti részletekre bomló látvány. Két siófoki képzőművésszel sétáltunk a parton. Segesdy Katalin Illusztrációi többnyire régi balladák nyomán születnek. — A fákat szeretem rajzolni; görcseiket, az élő természet ily módon rögződött vi- askodását az elemi erőkkel. Erőt, feszültséget árasztanak a fék. Ilyen mozdulatokba ötvözöm az emberi mozdulatokat Is. Ilyen küzdelmet áraszt a folklór, hatalmas érzéseket, feláldozást, gyakran önfeláldozást. A természeti látvány így kapcsolódik össze emberi élményekkel — S mit Jelent a tavasz? — A művészetnek koronként mást és mást A reneszánsz idején valóságos divatja volt az emelkedett tavasz ábrázolásnak. Gondoljunk csak Bot- ticellire... — És ma? — Ha magamról szólok; témaként nálam nem található. Csak a fák — évszak nél- küL , De lejönni a napfényes partra, sétálni egyet és pihenni, ez megújulás valóban. Dühös hullámtarajok látványáról írtam a cikk elején. Különös, egészen mély színeket, tónusokat ad vissza most a tó. És Csiszár Elek képén ezek a tónusok kapnak hangsúlyt — Számomra a Balaton életforma ... Ha kitekintek a lakásomból, keskeny csík látszik belőle, itt a parton kítárulkozik előttem. De mégsem festek, rajzolok Itt soha Magammal viszem ... S a látvány, ez a haragos kora tavaszi is, l^het, hogy csak hónapok múlva érik képpé... Igen, a mai festő ábrázolás- módja nem évszakprogramú. De nem is idegen a természettől. A visszhang itt is felfedezhető, folklórra és látványra egyaránt rímel. Különös érésfolyamat után, amely más ugyan, mint a természeti, de korántsem független attól. Mert aratást, termést, nyarat ígér. Tröszt Tibor Számomra a Balaton; életforma. IzociaTísta brigádok kezdeményezése Vall a magnó Zenei óvoda Kaposváron Márványtábla állít emléket — Az idén Is folytatódik az akció Kaposvár óvodai helyzete többször is szerepelt a városi párt-vb napirendjén. A korábbi jegyzőkönyvek azonban nem örkíthettek meg olyan elismerést, mint amilyet a vb legutóbbi ülésén — ismét e fontos kérdésről tárgyalva — kifejezésre juttatott. — Éppen egy esztendeje, hogy a Kaposvári Húskombinát két szocialista brigádjának kezdeményezésére széles körű társadalmi összefogás indult Kaposváron: közös erőből felépíteni egy százszemélyes óvodát, s ezzel is enyhíteni a családok helyzetén. A Tegyünk többet Somogyért! — mozgalom keretében indított akció visszhangra és számtalan követőre talált. A felhívásra először 184 szocialista brigád jelentkezett, 1971 végén összesen 120 üzem, vállalat és intézmény ajánlott fel önzetlenül 888 000 forintot — tájékoztatta a vb tagjait Embersics Imre, a városi tanács elnökhelyettese. Ismertette azt is, hogy a pénzbeli felajánláson kívül nagyon sok munkajellegű felajánlás volt: a Tanácsi Tervező Vállalat az óvoda díjtalan tervezését vállalta 80 000 forint értékben, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kapacitást biztosít, a SOMBER irányítja az építkezést, a Bútoripari Vállalat 25 000 forint értékű bútort ad, a Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat a belső textíliákat, szőnyegeket adja, a Kaposvári Állami Gazdaság pedig 10 000 téglát ajánlott feL Érdemes megemlíteni néhány üzemet, aihol elsősorban a szocialista birgádok, a kommunisták kezdeményezésére jelentős pénzösszeget ajánlottak fel. A mozgalom elindítója, a Kaposvári Húskombinát közössége 260 000 forintot, a Kaposvári Ruhagyár csaknem 200 000 forintot ajánlott fel, s a példát mutatók között kell megemlíteni a Víz- és Csatornamű Vállalat, az Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat, a költségvetési üzem dolgozóit. Külön elismeréssel szóltak a Zója Gyermeknevelő Intézetről, ahol 2000 forintot ajánlottak fel óvodaépítésre. Az elnökhelyettes tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az elhelyezési gondokról, a növekvő igényekről, s elmondta, hogyan akarja a tanács ezt a gondot megszüntetni. A negyedik ötéves terv végére tanácsi erőből, vállalati költségekből összesen 850-nel bővítik az óvodai helyek számát tovább a szocialista brigádok akciója. Több elképzelés is szóba került — közölte Embersics Imre. — Az, hogy egyedi tervezéssel készítsük, de ez sokáig tartana, s legkevesebb hatmillió forintba belekerülne. Javaslatunk: fogadja el a vb azt, hogy a hernádi Március 15. Tsz által készített gyöngypanel óvodát építsük fel Kaposváron. Ez 2—2,5 millió forint, s jövőre készen is lehet. Az óvoda zenei tanterv szerint működjön (ezt a tan tervet Kaposváron dolgozták ki, s el is fogadták), helye pedig a Liszt Ferenc Zeneiskola erre a célra igen alkalmas, fás udvarán legyen. A testület elismeréssel fogadta az előterjesztést. Az elismerés elsősorban a mozgalmat elindító szocialista brigádoknak és követőiknek szólt, de szólt a Kaposvári Városi Tanácsnak is, amely felkarolta, szervezte az akciót. — Folytassuk tovább az akciót, vonjuk be ebbe a város valamennyi inétézményének dolgozóját. A munkavállalás helyett pedig — ahol erre nincs mód — inkább pénzbeli megváltást fogadjanak el — javasolta Csapó Sándor, a pártbizottság titkára. — Ha nem dicsekedhetünk is azzal, hogy a Dunántúl legdrágább óvodáját építjük fel, büszkélkedjünk azzal, hogy hogy miénk a legolcsóbb — szólalt fel Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára. Elmondta, hogy nagy érdeklődéssel várta az előterjesztést, s örömmel hallgatta az eredményekről, tervekről szóló tájékoztatást. Kaposvár munkásai kitűnően vizsgáztak, amikor csatlakoztak a húskombinát szocialista brigádjainak kezdeményezéséhez. S bizonyára a folytatással, a még hiányzó pénz ösz- szeadásával sem lesz probléma. Mint ahogy a fiatalság is készségesen csatlakozik a városi KISZ-bizottság akciójához, amelynek célja fedezni az óvoda 400—500 000 forintba ke- r.lő berendezését. Ha olyan lesz a lelkesedés, mint tavaly, akkor 1973 márciusában felavathatják az új városi zenei óvodát. A felvételi bizottságban a szocialista brigádok képviselői is ott ülnek majd. Az avatáskor márványtáblát helyeznek az új intézmény falára. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára javasolta, hogy így örökítsék meg a mozgalom elindítóinak, követőinek, az akcióban példát mutatóknak a nevét. Erre az óvodára büszke lehet majd városunk minden lakója. Sz. L. K ora tavasszal különösen vad a Balaton. A napfény hánykódó, dühös hullámtarajokon csillan, egymáshoz koccannak a kavicsok. Tónusok váltakoznak. Erős fénypásztákat törölnek el a nehéz felhők, a móló ázott. Egy siófoki »őslakos« azt mondta: — Ha nem a vendéglátóipari időszámítással élünk, hanem a természetével, akkor már szezon van. Napfénytől napfényig számítják az itteniek A makacs tószeretők, akik már engednek a fények csábításának és nem törődnek a taszító széllel, a riasztó, nyirkos-hideg levegővel. Pedig kikelet van, húsvét előtti hangulat. A villakertben aranyeső kapja magára tekintetünket, s kibomló szelíd barkát is lehet látni már. A bazársoron pedig a nyüzsgés eleven bizonyíték. Formákat sütnek a fa souvenirekre, kis kalapács csattog a bronztányérokon. Vitorlások, üzenetsablonok formázódnak. »Üdvözlet a Balatonról«. A Sió Áruház tömve áruval, a beérkező buszról bóröndös falusiak jönnek húsvéti bevásárlásra. Elhatároztam: nyomába eredek a tóparti városban a tóparti kikeletnek. Azt hiszem nem véletlen, hogy a természetúj ulásra az ember az emberben keres visszhangot. Könnyű feladat, mondhatnánk, hiszen a tavasz az sohasem visszhangtalan. Dalok. Magnószalag tekere- dik, népdal kúszik hozzám. A tóparti kikelet, egy sárguló, százados fényképről éledve. Szépen áthúzza a souvenires. külföldi kocsis, automatás jelent, odahív a partra, ahol halászcsónak tört utat a nádban, hogy a vadárkokban megkezdjék az első tavaszi munkát: az első halászatot. Siójuti pákász hangja hallatszik. »Így forgattuk a hálót... ez a koma segített apámnak... így kezdtük el a munkát...« Aztán megint dalok, öreg, éles slratőasszonyhang. »Hogy tavasszal mit énekeltünk? Húsvétkor?« A siralom kedvre vált. Igen, ez visszhang! A folklór hatalmas, szép tavából mint egy marék kagylógyöngyöt, úgy lehet kimarkolni mindazt, ami tavasz ihlette, ami visszhang. Ezt a feleletet őrzi a hímzett tojás, egy sor díszítés — egészen ősi keletűek —, a megújhodás, a termékenység ígéret feleletei ezek a természetnek. Vallatóra fogni mindezt, megfejteni mindezt és visszaadni a mának, a szakember tiszte. Együd Árpád a Beszédes Múzeum igazgatója, ilyen kutató-vallató ember. Szobájában a magnószalagról jegyez. öt kértem meg, szóljon arról, ami a kikelet hagyománya a környék folklórjában. Válaszul bekapcsolta a magnót, így hallhattam meg a kora tavaszi halászat hiteles menetét is. SOMOGYI NÍPtAI Vasárnap, 1972. április 2.
