Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

1972. évi tavaszi—nyári divat A pihenésről (MTI Külföldi Képszolgálat) Mostanában sok szó esik a pihenésről. Arról, hogy az úgynevezett szabad idő alatt felüdül-e az emberi test; meg­kapja-e azt a lehetőséget — testileg és idegrendszerileg egyaránt —, hogy elvesztett ereje visszatérjen, hogy pihe­nés után felüdülve, talpra áll­va újra megkezdhesse munká­ját, végezhesse vállalt felada­tát. Másképpen úgy mondhat­juk, helyesem használja-e föl az ember szabad idejét? Ügy gazdálkodik-e pihenő percei - vei, hogy az testi és szellemi élete javára váljék? Meg kell mondani, hogy sajnos nem mindig! Nem! Mert például a rossz levegőjű kocsmákban, italbol­tokban, fülledt, zsúfolt helyi­ségekben eltöltött órákat sem­mi körülmények között sem sorolhatjuk a pihentető, üdítő időtöltések közé. Ártalmak ezek. Az alkohol, füst, leve- gőtlenség, izgalom, feszültség ártalmai. Az vitathatatlan, hogy a so­kat emlegetett »aktív pihenés« valami ellentétes tevékenysé­get jelent. Például azt, hogy a szellemi megerőltetésben ki­fáradt, ülő foglalkozást űző ember akkor pihen igazán, ha kikapcsolódik, ha sétál, gyalo­gol, élvezi a szabad levegőt, és valami fizikai elfoglaltságról Az orvos kötelessége figyelmeztetni Az autóvezetés és a gyógyszerek A KÖZLEKEDÉS és a gyógy­szeripar rohamosan fejlődik. Ez azonban nemcsak előnyt jelent az emberiségnek. A vi­lág statisztikája szerint az autóbalesetek kb. 5—6 száza­lékának a gyógyszerfogyasz­tás az oka. Természetesen nem minden gyógyszer befolyásol­ja károsan az autóvezetőt. Ezért jogosan vetődik fel a kérdés, hogy melyek azok a gyógyszerek, amelyek többé- kevésbé káros hatásúak. Első­sorban a kábítószerek, mint pl. a morfium, a morfiumszár­mazékok, az ópium. Ezek a gyógyszerek tompítják a ref­lexeket, csökkentik a cselek­vési képességet és az izomtó­nust. Hatásuk alatt, különösen az első órában semmiképpen, de később sem tanácsos az autóvezetés, míg a gyógyszer hatása végleg el nem múlik. Az altatók és nyugtatok sze­dése azért is veszélyes, mert nemcsak a reflexműködése­ket csökkentik, hanem hatá­suk másnap is folytatódhat. Ha szedésük feltétlenül fon­tos, ajánlatos azokat minél előbb; este, már vacsora után bevenni. Az idegcsillapítók és nyug- tatók, amelyek az utóbbi idő­ben divatba jöttek és melyek­ből gyógyszeriparunk többfé­lét gyárt, megváltoztatják a szervezet fiziológiás reakcióit, egyensúlyzavart, »részegsé­get«, látási zavarokat, reme­géseket, összeesést okozhat nak. Fokozzák az alkohol ha­tását, és késleltetik a reflex­működéseket. Ezért a magas­ban dolgozók nem is szedhe­tik. A központi idegrendszert izgatók sem veszélytelenek, különösen nagyobb mennyi­ségben. Azokról azt is kell tudni, hogy egyénileg hatnak, és egyes emberek számára ár­talmasak lehetnek. Az állandó orvosi felügyelet alatt álló cu­korbetegek számára veszélyte­len az autóvezetés. Akik azon­ban elhanyagolják a diétát és az előírt gyógyszerek szedé­sét, igen veszélyes helyzetbe kerülhetnek, mert autóvezetés közben rosszul lehetnek, és el­veszíthetik eszméletüket. Az allergia (túlérzékeny­ség), mint pl. szénanátha, aszt­ma, ételkiütések stb. elleni gyógyszerek szedése csak este tanácsos, mert álmosságot, ká- bultságot, reflexzavarokat okozhatnak. A magas vérnyomást csök­kentő szerek azért okozhatnak bajt, mert a vérnyomás hirte­len csökkentése súlyos agyi és szívkárosodáshoz vezethetnek. A fájdalomcsillapítók álta­lában nem jelentenek veszélyt. Azonban a véralvadást gátló, az izomtónust csökkentő, az epilepszia elleni nagy dózisú görcsoldók, valamint az atro­pin, vagy mindenféle hízás­gátló, illetve fogyasztótablet­ták nagymértékben befolyá­solják az autóvezetők ítélőké­pességét. Az eddig elmondottakból is látszik, hogy mennyire kell vigyázni a gyógyszerek szedé­sével. Leghelyesebb, ha min­dig orvosi ellenőrzés mellett történik. Különösen fontos, hogy a hivatásos autóvezető ne felejtse el közölni az or­vossal foglalkozását, amikor panaszokkal jelentkezik nála. NEM SZERETNÉM, ha fél­reértés miatt mellőznék a gyógyszer szedését. Az az igaz­ság, hogy ha ezeket a gyógy­szereket kellő óvatossággal és megfontoltsággal szedjük, ak­kor elérjük a gyógyítási ered­ményeket és nem okozunk bajt autóvezetés közben sem másnak, sem saját magunk­nak, sem pedig a velünk uta­zóknak, akik életüket bízták ránk. Dr. Ilicv Ilia gondoskodik; például kertben, ház körül foglalatoskodik vagy sportol. Ezzel szemben, ha valaki megerőltető testi munkát végez, mezőgazdaság­ban, telepen, nyitott műhely­ben dolgozik: az pihenő ideje alatt helyes, ha kényelmeske- dik, heverészík, olvas, rádiót hallgat, tv-t néz, vagy szom- szédol, látogatóba jár. A hangsúly az igénybevétel megváltozásán var, Pihenő alatt ne azt tegye valaki, amit munkája alatt megszo­kott, mert ez a helyes pihenés alapvető szabálya. A helyes pihenés megszer­vezésével kapcsolatosan azon­ban el kell mondani, hogy a szobába szorulás veszedelme­ket is jelenthet. Lássuk ezeket közelebbről! A hosszabb ideig tartó egy helyben ülés derékfájást, a gerincoszlop porckorongjai­nak károsodását, ülő ideg- bántalmakat, a lábban vérke­ringési zavarokat, esetleg egyéb mozgásszervi ártalma­kat is okozhat. Ezt azokhak mondom, akik a jó pihenést abban látják, hogy szabad idejükben valami alacsony ülőbútorra lekuporodva oda­ragadnak a tv képernyője elé, és ott is szunnyadnak el, ha a szellemi fáradtság is eléri őket. Semmi kifogásom a tar­tós tv-nézés ellen, sugárártal­mat vagy látási zavart sem okozhat. De az szükséges, hogy az ember ülőhelyzete kellően kényelmes legyen, hogy időnként álljon fel, mozgassa meg tagjait, és az izgalmas műsor alatt ne egyék, ne igyék, ne torkoskodjék, mert az ilyen »szórakozásfoeli túltápláltság« növeli a test­súlyt, terheli a szívet, és pu­hává, petyhüdtté teheti a szervezetet. Szórakozás, pihenés alatt lehetőleg az izgalmakat is ke­rülje az ember. Az izgalom, a feszültség semmi körülmények között sem tesz jót A fölös­leges feszültség vérkeringés! zavarokat, fejfájást, vértódu- lást okozhat. A pihenés akkor helyes, ha élvezi az ember és ha haszna van: testét üdíti, szellemét frissíti vele. Ha a végén meg­állapítja, hogy jólesett. Ez a jóleső érzés még a mindenna­pi ártalmakat is eltünteti, ki­egyensúlyozza A pihenés módjának meg­választása mindenkinél a pil­lanatnyi adottságoktól, lehető­ségektől is függ, és mindenki szabadon rendelkezik vele. De nem hullik készen az ölébe. Lehetőségeit meg kell ismer­ni és el kell határozni, ho­gyan éljen vele az ember. Rö­viden: a pihenésre készüljön fel az egyén, és ki-ki a maga módján, a maga ízlése szerint úgy állítsa össze pihenőprog­ramját, hogy az ne ártalmára, hanem egészségére szolgáljon. Találjuk meg azt a pi­henési formát, módot, vagy — ha úgy tetszik — pihentető szórakozást, amelyik nem el- tespedést, elnehezedést, el- puhulást, hanem gyakorlatilag is kézzelfogható felüdülést, megerősödést jelent. Dr. B. L. o OTTHON Totyogás Hogy múlik az idő! Épp csak, hogy feláll, elindult a baba, s máris itt a totyogós korszak. Hol a konyhában tű­nik fel — pontosabban gurul be — édesanyja után, hol a lépcsőn találjuk. Ilyenkor bi­zony át kell rendeznünk egy kissé a lakást a kedvéért. A térítőt jobb, ha azonnal le­vesszük az asztalról, ne vár­juk meg, gmíg a kicsi beleka­paszkodik, lehúzza. A hamu­tartók, kislámpák, értékesebb dísztárgyak kerüljenek átme­netileg a szekrény tetejére. Egyszóval: tegyük szabaddá s veszélytelenné a teret számá­ra. Nemcsak a gyerek közle­kedése lesz biztonságosabb — ritkábban kell használnunk a tiltást is: Nem szabad! Receptek VAGDALTHÜS Többféle húsból készítsük, úgy ízletesebb, a különböző ízek összessége fenséges zama­tot ad az ételnek. Marha-, sertés- és baromfihúst (mel­let) daráljunk össze. (A mar­hahúst kétszer kell átdarálni.) ízlés szerint fűszerezzük, da­ráljunk bele 2 kisebb nyers burgonyát, dolgozzuk össze a fűszerekkel. Ketté osztjuk. Az egyik felét belehelyezzük a tepsibe, közepébe teszünk né­hány főtt, hámozott tojást, a húsanyag másik részével be­fedjük, hideg zsírral beken­jük. Meleg sütőben sütjük, a tetejét kissé locsoljuk meg tejföllel. Kitűnő. RABLÖHCS Kisebb sertés- és marha­húsdarabokat szúrunk nyárs­ra, közéjük burgonya-, hagy­ma-, füstölt szalonnadarabo­kat szúrunk. ízlés szerint te­hetünk rá kolbászt, virslit, krinolint karikákra szeletelve. Kenjük be egy kis olajjal vagy zsírral, sózzuk meg, és hintsünk rá frissen őrölt bor­sot, s úgy süssük meg. RAKOTT MARHAHÚS 60 deka marhafelsált felsze­letelünk, a szeleteket jól ki­verjük, megsózzuk, serpenyő­ben mindkét oldalon hirtelen átsütjük. 60 deka nyers bur­gonyát karikára vágunk. Jól klzsírozott zománcos tepsiben lerakunk egy sor burgonyát, megsózzuk, rárakjuk a hús­szeleteket, erre karikára vá­gott vöröshagymát, amelyet szintén megsózunk. Ezután is­mét nyers burgonya követke­zik. A serpenyőben visszama­A Raszputyin-rejtély 16. XI. FEJEZET A szent pénzügyei A »minden szentnek maga felé hajlik a keze« tétel — úgy látszik — általános érvé­nyű. Ez alól Grlgorij Jefimo- vics Raszputyin sem volt ki­vétel. De ő még ebben sem bizonyult sablonosnak; nem­csak elfogadott, hanem adott is. Hódolói és kihasználói, igaz, gondoskodtak arról, hogy tu­lajdonképpen ne legyen sok pénzre szüksége. Több gépko­csi állt rendelkezésére, egysze­rű, de a legdrágább anyagok­ból készült gimnasztyorkáit n^m ■ V'">r ma«» Oroszország eárn' a hímezte, ételiről és ital mól — mint a lépcsőházi feljegyzésekből láttuk — bő­kezűen gondoskodtak. Italáról a lánya, Maria megfogalmazá­sa szerint: »kegyetlen bőkezű­séggel«. Gyakran mondogatta, hogy a pénzgyűjtés egyetlen szem­pontból érdekli: nem akar szé­gyenkezni, amikor leányait férjhez adja. Szinte hihetetlen, de arra sohasem gondolt; mi lesz, ha ellenségei mégis csak eltávolítják. Helyzetét — élete utolsó néhány hetét leszámít­va — megingathatatlannak érezte. BANKÓK A BORÍTÉKBAN A gazdagok ajándékait né­mán, mindig számolatlanul gyűrte zsebre, de ösztönös ta­pintattal dicsérte a messziről jött muzsikok szegényes fi­gyelmességét. Sok szemtanú látta, amint valamelyik ügy­fele átad neki egy bankóktól duzzadó kopertát, hogy Rasz­putyin néhány perccel később egy könyörgő kezébe nyomja ugyanazt a borítékot. Maria vezette a Gorohovaja utcai háztartást, és azt írja: gyak­ran nem akadt egy kopejka sem a háznál. Ha panaszko­dott ezért, a sztarec nevetett: — Majd csak küld valakit az isten. És mindig küldött is. Senki nem hitte el Pétervá- rott azt a hivatalos bejelentést, hogy halála után mindössze háromezer rubelt találtak a muzsik lakásán. Persze, lehet, hogy a nagy felfordulásban valamelyik házkutató zsebébe került a pénz. De az is lehet, hogy valóban nem volt több, a paraszt bohém egy éjszakán ezreket költött a »Rode«-ban, a »Donon«-ban és a többi mu­latóban. MESÉS VAGYON? Az udvartól soha nem hú­zott rendszeres fizetést, de a cárné a sztarec minden gyer­mekének harmincezer rubelt adatott. Az összkép Raszputyin anyagi helyzetéről: a mesés vagyonról keringő legendák nem bizonyultak igaznak, de kizárólag azért, mert a valóban befolyt hatalmas összegek ugyanolyan könyen és gyorsan mentek, ahogy jöttek. Annyi bizonyos, hogy rajta még többet kerestek, mint amennyit ő keresett másokon. »Volt, aki tízezer rubelt fize­tett — írja Maria —, hogy ösz- szehozzák Apámmal. Pedig az illetőnek csak el kellett volna jönnie hozzánk.« Félreértés ne essék: ha Rasz- putyinnak kellett volna a pénz, nemcsak megszerzi, ha­nem meg is tartja. De ennek az embernek az anyagi igé­nyei nem nőttek párhuzamosan a lehetőségeivel. Azt már le­vezettük az előbb, hogy min­dennapi szükségleteire szinte semmi kiadása nem volt. És mit akart volna még? Palotát? Ki-be járt a Néva-parti pa­lotákban, és unta, ostorozta a •gőgös cifrálkodást«, gyerek­kora hajlékához képest ráadá­sul a Gorohovája utcai lakás is kacsalábon forgott. Hatalmat? Egyetlen szavával kegyvesz tetté tehette a milliomosokat. Pénzt önmagáért? Ahhoz a birodalomnak ez a legravaszabb embere túlságo­san naív és az országnak ez a legromlottab polgára túlságo­san romlatlan volt. »Az életet — írta Maria — egyszerűnek és gyönyörűnek látta.« így igaz, és ez teljesen füg­getlen attól a szereptől, amit a szibériai objektíve játszott. Lépései nyomán botrányok sis­teregtek. Amihez nyúlt, ott nem nőtt fű, léte és tevékeny­sége meggyorsította egy halál­ra ítélt rezsim agóniáját. És közben ez a nagyra nőtt gyer­mek a tudatlanság biztonsá­gával és kitűnő közérzetével ült istene és cárja trónusán. A SZTAREC CÉDULÁI Ha Maria újságokból olva­sott föl neki, amelyek szerint a sztarec csak azoknak segít, akiken vagyonokat kereshet, legyintett: — Hagyd csak, galambocs-; kám! Azoknak a szegény tin-1 tafalóknak is meg kell élniük? valahogy. | És a Gorohovája utca 64-ből $ szerteáramlottak Raszputyin híres cédulái. Moszolov, a cári kancellária vezetője memoár­jaiban így emlékezik erről: »Tulajdonképpen valameny-J nyi papirszeletke egyforma: volt. A tetején kereszt, aztán! egy-két sor álcom-bákom, mely ! szinte minden esetben így! hangzott; Kedvesem, drágám, tedd» meg neki. Grlgorij. De ezek az ákombákomok < minden ajtót megnyitottak ♦ Pétervárott.« (Folytatjuk.) ♦ radt zsírba belekeverünk 2 deci vizet, 1—2 kanál paradi­csompürét, és 2 deci tejfölt. Ezt a keveréket ráöntjük a rakott húsra, és a sütőben megsütjük. MÁLNÁS SZELET Ví kg vajból, 45 dkg liszt­ből, 1 tojásból, 2 dkg (cukros tejben felfuttatott) élesztőből tesztét gyúrunk. Három részre osztjuk. Az egyiket lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk, ki­kent tepsibe tesszük és meg­kenjük málnaízzel. Rátesszük a második részt, amelyet ugyancsak megkenünk málna­ízzel. Befedjük a harmadik résszel, megkenjük tojással, megszórjuk vagdalt dióval és kristálycukorral. Megsütjük, és csak akkor szeleteljük fel, ha kihűlt DIÓS SZELET Hozzávalók: 4 egész tojást V« kg vajjal, 50 dkg porcukor­ral habosra keverünk. Aztán 50 dkg lisztet, 5 dkg kakaót, 1 sütőport és végül 4 dl tejet adunk hozzá, összekeverjük, és a végén 15 dkg vágott diót teszünk bele. Tepsibe öntjük, és lassú tűznél megsütjük. SAJTOS KOCKA Nem sok munkát igényel és hetekig eláll. 15 dkg lisztet összegyúrunk 3 deka vajjal, 10 dkg reszelt sajttal, sóval, kevés piros paprikával, egy­két kanál joghurttal. Tészta keménységűre gyúrjuk, egé­szen vékonyra nyújtjuk, és derélyevágóval kisebb kockák­ra vágjuk. Zsírozott tepsibe aranysárgára sütjük. CSOKOLÁDÉS BANÄN Hozzávalók: 5 dkg csokolá­dé, 4 banán, 2 kanál ribizli- dzsem, vágott dió, tejszínhab. A banánokat félbe vágva tá­nyérra tesszük, és megkenjük ribizlidzsemmel. A csokoládét elkeverjük 1 kanál forró tej­jel, és leöntjük vele a banáno­kat. Az egészet tejszínhabbal vonjuk be és megszórjuk vá­gott dióval. KONGÓ-TORTA 10 deka darált mogyorót, 5 deka darált diót, 4/j óráig ke­verünk habosra 15 deka por­cukorral és 5 tojássárgájával, valamint */i csomag vaníliás cukorral. Hozzáadunk 1 cit­rom reszelt héját és 3 szelet reszelt csokoládét, legvégül 5 tojás keményre vert hab­ját. Vajazott, lisztezett magas falú tortaformába tesszük, forró sütőben sütjük. A kihűlt tésztát kettévágjuk, és 4 deci tejszínből 10 deka porcukorra] készült hab egy részével meg­töltjük, majd a megmaradt töltelékkel egyenletesen a te­tejét is megkenjük. Tetejét még megszórhatjuk csokoládé­darával vagy durván megtöri ostyalappal. D SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1972. március L 01010001000102020000010000000202020102

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents