Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

Befejeződtek kormányküldöttségünk moszkvai tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) rátság és együttműködés min­den módon való szilárdítását célzó őszinte törekvés magas fokában. »Barátságunk és szö­vetségi rendszerünk szilárdí­tását különösen fontosnak érezzük ezekben a napokban, Magyarország felszabadulási ünnepének közeledtével« — állapította meg a magyar kor­mányfő. Koszigin miniszterelnök vá­laszában megköszönte a ma­gyar kormánydelegáció láto­gatását, amely — mint rámu­tatott — beleillik a kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott magyar—szovjet konzultációk rendszeres gya­korlatába. Fock Jenőnek a szovjet tárgyaló fél együttmű­ködési készségéről elhangzott szavaihoz kapcsolódva a szov­jet kormányfő kijelentette: »internacionalisták, kommu­nisták tárgyalnak e két nap folyamán a szovjet főváros­ban«. A kölcsönös megértés, a bizalom, a további együttha- ladás nevében Koszigin a két nép barátságára, a magyar kormányküldöttség tagjainak egészségére emelte poharát. A kitűnő hangulatban véget ért ebéd befejeztével a ma­gyar és a szovjet államférfiak ismét a Kremlbe hajtattak, ahol tegnap délután megtar­tották a kormányközi tárgya­lások záróülését. A látogatás hivatalos prog­ramjának befejeztével teg­nap este Fock Jenő miniszter- elnök és a kíséretében levő személyiségek kórushangver­senyt hallgattak a Kreml kongresszusi palotájában. Ma reggel a magyar kor­mányküldöttség különrepülő- géppel visszautazik Budapest­re. Közlemény a szovjet—megyar tárgyalásokról A Kremlben ' március 27— 28-án tárgyalások folytak A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi- kai Bizottságának tagja, a ma- miniszter, Sz, gyár forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke között A tárgyalások során — ame­lyek légkörét a testvéri ba­rátság és minden megvitatott kérdésben a nézetek teljes azonossága jellemezte — a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kormányfői tájé­koztatták egymást az SZKP XXIV. kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa ha­tározatai teljesítésének mene­téről, a Szovjetunióban és Ma­gyarországon a kommunista és a szocialista építés eredmé­nyeiről. Annak a megállapodásnak a szellemében, amely ez év feb­ruárjában létrejött L. I. Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának találkozása idején, ki­cserélték nézeteiket a szovjet —magyar gazdasági együtt­működés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseiről, ezen belül néhány távlati kérr désről azoknak a feladatoknak a fényében, amelyek a KGST- tagországok együttműködése további elmélyítésének és tö­kéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejleszté­sének komplex programjából adódnak. Megállapítást nyert, hogy a szovjet—magyar sokoldalú együttműködés állandó széle­sítése és elmélyítése teljes mértékben megfelel a Szov­jetunió és a Magyar Népköz- társaság érdekeinek és előse­gíti a nézetek és a cselekvés teljes egységén, az oszthatat­lan bizalmon és kölcsönös megértésen alapuló testvéri barátságuk további megerősö­dését. A. N. Koszigin és Fock Jenő megelégedését fejezte ki a vé­leménycsere és a tárgyalások során elért eredmények fölött. A tárgyalásokban részt vet­tek szovjet részről K. F. Ka­tuséit, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, N. K. Baj- bakov, M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesei, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi K. Szkacskov, külgazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának elnöke, N. N. Rogyionov külügyminisz­ter-helyettes. Magyar részről részt vettek a tárgyalásokon: Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, Párái Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke, Szekér Gyula nehézipari miniszter, Rapai Gyula, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete, He- tényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. Henryk Jablonski a lengyel államtanács elnöke A Lengyel Nemzetgyűlés kedden délután — megválasz­tását követően mindössze tíz nappal — megtartotta alakuló ülését. Az ülés Jaroslaw lwaszkie­vicz, a 78 éves neves író kor­elnöki megnyitójával kezdő­dött. Ezt követően a képvise­lők ünnepélyesen letették az esküt. A lengyel szejm marsalljáva (elnökévé) Stanislaw Gucvát, a Lengyel Egyesült Paraszt­párt Országos Bizottságának elnökét választották. Alelnö- kök: Andrzej Werblan (LEMP), Andrzej Benesz (De­mokrata Párt), Halina Skib- niewska (pártonkívüli). Edward Gierek a politikai pártok megbízásából az ál­lamtanács elnöki tisztére — amit eddig Jozef Cyrankiewicz töltött be — Henryk Jablons- kit, a LEMP PB tagját, eddi­gi közoktatás- és felsőoktatás­ügyi minisztert javasolta. A képviselők hosszan tartó taps­sal fogadták a javaslatot, Henryk Jablonski önéletrajza Henryk Jablonski 1909-ben szüle­tett. A varsói egyetemen végzett. 1934 óta a történelemtudományok doktora. 1931-ben belépett a Len­gyel Szocialista Pártba. Részt vett az 1939 szeptemberi harcokban, majd külföldre távozva Narviknál, később pedig a francia ellenállási mozgalomban harcolt. 1945-ben tért haza. A felszabadulás után nyom­ban szejm-képviselő lett. 1946-48- ban a szocialista párt kb-titkára és alelnöke. A két munkáspárt egyesülése óta a LEMP tagja. 1947 —53 között művelődésügyi minisz­terhelyettes. 1955—65 között a Len­gyel Tudományos Akadémia tudo­mányos titkára. Tudományos munkásságát a felszabadulás óta megszakítás nélkül folytatja, ki­váló történész. 1965-ben miniszter­nek nevezték ki. 1970 decembere óta a LEMP PB póttagja, 1971 de- cerrfttere óta pedig a PB tagja. Henryk Jablonski megvá­lasztása után az államtanács alelnökévé egyhangúlag meg­választották J. Groszkowskit, a Nemzeti Egységfront Orszá­gos Bizottságának elnökét, W. Kruczeket, a szaktanács elnö­két, Z. Moskwat, a Demokrata Párt elnökét j. Ozga-Mi- chalskit, a Parasztpárt alelnö- két. Az államtanács titkára Ludomir Stasiak lett. Az államtanács tagjai: E Babiuch, D. Galaj, M. Gren- dys, H. Kozniewska, W. Kras­ko, M. Móczár, B. Piasecki, A Schmidt, H. Szafranski, F. Szlachcic, J. Zietek. A nemzetgyűlés újból Piotr Jaroszewiczet bízta meg a kor­mány megalakításával. A mi­niszterelnök új kormányának összetételét és programját ma terjeszti a ház elé. (MTI) MAGYAR NDK TÁRGYALÁSOK Dr. Herbert Weiz, az NDK miniszterelnök-helyettesének ve­zetésével hazánkban tartózkodó küldöttség megkezdte ta­nácskozását a dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnök- helyettese által vezetett magyar delegációval. Képünkön: A két delegáció tanácskozása a Parlamentben. Balról a har­madik dr. Herbert Weiz, jobbról a harmadik dr. Ajtai Miklós. Hétszázan csomagolnak Amin szakított Izraellel Amin tábornok, Uganda el­nöke, végleg szakított Izraellel. Amin — mint az ugandai rádió tegnap hírül adta — magához kérette David Lazor izraeli nagykövetet, s felkérte az összes Ugandában élő iz­raeli állampolgár azonnali ha­zaköltöztetésére. A rádió sze­rint az intézkedés körülbelül 700 embert érint. Uganda és Izrael viszonya a szívélyes barátság állapotából szinte órák alatt a mélypontra zuhant. Csütörtökön Amin el­nök kiutasította a szárazföldi haderő és a deszant alakulatok mellett működő izraeli katonai tanácsadókat, továbbá Izrael kampalai nagykövetségének első titkárát és két másik dip­lomatát. Szombaton a légierők kötelékében működő tanács­adók kerültek sorra, egyszer­smind az ugandaiak felmond­ták a három legnagyobb iz­raeli beruházást. Ugandai részről az izraeli »jelenlét- felszámolását két okkal magyarázták: 1. Izrael széles körű sajtó- kampányt indított Amin ellen; 2. Az Ugandában tartózkodó izraeliek — diplomaták, kato­nai, műszaki és mezőgazdasági tanácsadók, üzletemberek — aknamunkát folytattak. Tegnap reggel, a még meg­maradt izraeli állampolgárok kiutasításával egy időben Amin tábornok riadókészült­ségbe helyezte hadseregét. Az ugandai rádió szerint az történt, hogy a Kampalától körülbelül 50 kilométerre fek­vő Lugazi cukorültetvények szomszédságában két, az ugan­dai hadsereg uniformisát vi­selő európait láttak, s ezek, amikor rájöttek, hogy felfedez­ték őket, eltűntek az erdőben. Kézrekerítésük végett nagy­szabású nyomozás folyik; a rádió felszólította a lakosságot, ha látják az illetőket, azonnal jelentsék. r / Uj ötéves terv Lengyelországban Az életszínvonal emelése az alapvető cél A LEMP Központi Bizottsága hétfői bővített teljes ülé­sén elfogadta az 1971—1975-re szóló lengyel ötéves terv irányelveit. A plénum megállapította: a lengyel párt és a kormány gazdaságpolitikájának alapvető célja a legközelebbi években a dolgozók életszínvonalának minél gyorsabb eme­lése és szociális igényeinek minél teljesebb kielégítése. Az új távlati tervet ennek a célkitűzésnek rendelték alá, követ­kezetesen érvényesítve »-az emberek munkájával, az embe­rek javára« elvet. Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök hangoztatta: a jövő év közepén megtartják a LEMP országos értekezletét. »E kon­ferenciát jó termelési eredmé­nyekkel kell fogadnunk, mert ezektől függ, hogy megemel- hetjük-e az ország társadalom- és gazdaságfejlesztési prog­ramjának mostani előirányza­tait.« A lengyel gazdaságpolitikai gondolkodásban végbement mély változást tükrözi, hogy a plénum következetesen »társa­dalom- és gazdaságfejlesztési- programról tanácskozott az eddigi »népgazdaságfejlesztési terv« helyett. A központi bizottság mos­tani ülése az új ötéves terv- ben a lengyel népgazdaság »A« szektorának növekedését 51.2, a »B« szektor termelésé­nek emelését viszont 48,6 szá­zalékban határozta meg. (1966 —70 között ez az arány 52, il­letve 36 százalékos volt.) A nemzeti jövedelem 40 száza­lékkal, az ipar összes termelé­se 50,2, a mezőgazdaságé 19,3— 21.2, a beruházások 45, a reál­bérek 18, a fogyasztás 39, a könnyűipar 51, az élelmiszer- ipar 35, a hústermelés 32,6, a fogyasztási cikkek importja 76 százalékkal, a gépek és beren­dezések importja pedig több mint kétszeresére növekszik. A kórházi ágvak számát 19 ezer hatszázzal növelik. A központi bizottság plénu­mának határozata me°áUanít- ja, hogy az 1971—75-ös táv­lati terv új célkitűzései telje­sen reálisak. A plénum határozata alá­húzza, hogy az új táviad ten maradéktalan végrehajtása megköveteli a párt egész te­vékenységének fokozását, ma­gasabb szintre való emelését. A LEMP KB plénuma fel­mentette kb-titkári tisztségé­ből Jozef Tejchmat, a politi­kái bizottság tagját. A köz­ponti bizottság Tejchmat a lengyel kormány elnökségében betöltendő tisztségre javasolja. A LEMP KB plénuma Zdzis- law Zandarowskit, a kb szer­vezési osztályának vezetőjét a központi bizottság titkáráságá- nak tagjává választotta. (MTI) Elhangzott a vádbeszéd Angela perében Húsvéti nap* szemüveg vásár a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat ajándékboltjaiban SZEZON ELŐTTI MÉRSÉKELT ÁRON! (11934) Mintoff beszéde a képviselő házban Csak védelmi célokra Mintoff máltai miniszterel­nök a képviselőházban mon­dott beszédében beszámolt az angol kormánnyal vasárnap Londonban aláírt megállapo­dásról. Köszönetét mondott a Mál­tai Általános Munkásszövet­ségnek és Gonzi máltai ér­seknek fáradozásaiért, mél­tatta továbbá Olaszország és Líbia szerepét, amely nélkül a megállapodást nem lehetett volna tető alá hozni, mivel — mint mondotta — a líbiai kormány az elmúlt kilenc hó­nap folyamán erkölcsi, anya­gi és pénzügyi támogatást nyújtott az országnak. Mintoff közölte azt is, hogy a Londonban aláírt egyez­mény nagy politikai és gaz­dasági győzelem Málta szá­mára. Hozzáfűzte, hogy a végső cél elérése érdekében ahhoz, hogy Málta megsza­badulhasson a katonai szer­ződésektől — további áldoza­tok szükségesek. A szerződés értelmében Málta hét eszten­deig évenként 14 millió font sterling bevételre tesz szert. A miniszterelnök rámuta­tott, hogy az új egyezmény alapján az angol kormány és a NATO »csak védelmi cé­lokra használhatja fel a tá­maszpontokat:.« Közölte, Mál­tát biztosították, hogy a szi­getországban levő támasz­pontokat nem használják fel az arab országok ellen. Mintoff bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai szak­értők érkeznek a szigetre ke­reskedelmi, gazdasági és pénz­ügyi problémák tanulmányo­zása, valamint magánberuhá­zások életrehívására. A máltai kormány tárgya­lásokat kezd más külföldi kor­mányokkal is, így például Olaszországgal, az NSZK-val és Kanadával hétmillió font gazdasági segítségről, ame­lyet kölcsönök, illetve ado­mányok formájában kapna. A kaliforniai San Jóséban a vádbeszéd elhangzásával meg­kezdődött Angela Davis, a vi­lághírű néger polgárjogi har­cos perének tárgyalása. Albert Harris, Kalifornia fő- államügyésze több mint három óráig tartó vádbeszédét igen egyszerű, ám annál aljasabb és sokfelé-vágó tézisre - -épí­tette fel: Angela Davis szenve­délyesen szerelmes volt George Jacksonba, »és e szenvedélye nagyobb volt, mint az emberi élet iránti tisztelete, s még George Jackson becsének, Jo- nathannak az életét sem kí­mélte«. A vádhatóság által előadott verzióban ilyen kulcsszereplő­vé vált két Jackson-fivér ter­mészetesen már nem él: George-ot tavaly ölték meg a San Quentin börtönben, egy megrendezett szökési kísérlet során, öccse, Jonathan pedig egy balul kiütött fegyveres ak­cióban vesztette életét, amikor túszokat próbált szerezni báty­jának a börtönből való ki­mentésére. Albert Harris hosszadalmas vádbeszédében egyetlen célt követett: emberileg és politi­kailag igyekezett teljesen le­járatni, visszataszító színben feltüntetni Angela Davist. Minden indoklás nélkül azt hajtogatta, hogy Angélát nem érdekelte a börtönreform, nem érdekelte a társadalmi igaz­ságosság, politikai nézetei is csak színes mázt jelentettek, ami alatt egy szenvedélyes nő rejtőzött. .Külön feüiívta a fe­hér esküdtekét, hogy hdífiagy- ják magukat befolyásolni An­gela Davis nyugodt viselkedé­sétől, tudós hírétől. Ezután bő részletességgel ecsetelte a Marin megyei bí­róságon történt véres incidenst és annak előzményeit. Elmon­dotta, hogy Angela Davis George Jacksonnal való bör­tönbeli találkozója óta min­denáron ki akarta szabadítani szerelmesét és ezért öccsének, Jonathannak segített kitervel­ni az erőszakos kiszabadítási akciót. Harris azzal fejezte be a vád ismertetését, hogy Angélát és filozófiáját erőszakra be- állítottnak nevezte. A vádlott nyugodtan . hall­gatta végig az ügyészt. Védői pedig közölték, hogy beszé­dükben pontról pontra megcá­folják a vád állításait. (MTI) Összeesküvést lepleztek le Chilében Chilében a népi egységkor­mány és Salvador Allende köztársasági elnök ellen irá­nyuló jobboldali összeeskü­vést lepleztek le. Az összees­küvők múlt péntekre időzí­tették az államcsíny kirob­bantását. Jaime Suarez Bastidas, a chilei kormány főtitkára hét­főn este Santiagóban tartott sajtóértekezletén közelebbi részleteket közölt az elvetélt puccskísérletről. Mint mon­dotta, az összeesküvés értelmi szerzői a reakciós Haza és szabadság szervezet tagjai voltak, akik aljas céljuk vég­rehajtása érdekében érintke­zésbe léptek a rendőrség és a hadsereg -tagjaival is. Tájékoztatása szerint a puccsisták vezetője Alberto Green nyugalmazott tábornok és Arturo Marshall Marchese, a hadsereg volt őrnagya volt. A puccskísérlettel kapcsolat­ban letartóztatott személyeket hadbíróság elé állítják. m Alberto Green nyugalma­zott tábornokot két másik volt tiszt és egy polgári személy társaságában hétfőn este őri­zetbe vették. Arturo Marshall Marchese volt őrnagy ellen letartóztatósi parancsot adtak ki, egyelőre országosan körö­zik. Az összeesküvők a közrend megzavarására és a kormány megdöntésére törekedtek. Allende elnök a meghiúsí­tott puccskísérlet ügyében tegnapra összehívta az állam­biztonsági hatóság legfelsőbb tanácsát. Egyébként hétfőn a köztársasági elnöki palotában a népi egység politika’ tömö­rüléshez tartozó- pártok veze­tői vitatták meg az összees­küvés különböző aspektusait. Az elnöki palotában tartott ülésen Hernan del Canto bel­ügyminiszter részleteket kö­zölt a puccsisták szándékairól. Tájékoztatójába1 egyértel­műen kitűnt, hogy a puccskí­sérletben oroszlánrészt vál­laltak külföldi szervezetek, elsősorban az amerikai CIA. Az ügyben folyik a vizsgá­lat, további letartóztatások várhatók. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1972. március 28.

Next

/
Thumbnails
Contents