Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya

(Folytatás a 2. oldalról)

létesítését is elteoságok rendelheti.

46. paragrafus

A bíróságok hivatásos bi- rákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.

47. paragrafus

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők.

48. paragrafus

(t) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választással töltik be; a megválasztott bírák törvényben meghatározott okok alapján visz- szahívhatók.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét négyévi időtartamra az országgyűlés választja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséről az országgyűlésnek beszámolni.

(3) A hivatásos bírákat a törvényben maghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.

49. paragrafus

(1) A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosaik.

(2) A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.

56. paragrafus

(TÍ A Magyar Népköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

(3) A bíróságokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

YI. fejezet

Az ügyészség

SÍ. paragrafus

(T) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről.

(2) Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági eljárásban.

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassak. Törvénysértés

esetén fellép védelmében.

s törvényesség

(1)

52. paragrafus

A Magyar Népiköztársaság legfőbb ügyészét az országgyűlés választja négyévi időtartamra. Az országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja.

(2) A legfőbb ügyész az országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.

53. paragrafus

(1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.

(2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

(3) Az ügyészségeikre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

VII. fejezet

Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei

54. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat.

(2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.

(3) A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat.

55. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.

(2) E jogot a Magyar Nép- köztársaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg.

56. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot.

(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítésével valósítja meg.

57. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.

58. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk.

(2) A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a tarsadalombiztositas

keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja.

59. paragrafus

(V) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez vaió jogot.

(2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

60. paragrafus

A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát.

61. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek

(2) Az állampolgároknak nem, felekezet vagy nemzetiség szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását

62. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek

(2) A nők egyenjogúságát

szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere

63. paragrafus

(T) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jógák

(2) A 'lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság a az egyhazat különválasztja .az államtól.

fyt. paragrafus

A Magyar Népköztársaság a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja.

65. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza.

(2) A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a ködéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók szakszervezeteket, nőit if júsági és más tömegszervezeteket hoznak létre.

66. paragrafus

A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását.

67. paragrafus

A Magyar Népköztársaságban mindenki, akit demokratikus magatartásáért, a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat.

68. paragrafus

(1) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közügyek intézésében; kötelessége, hogy közmegbiza- tását lelkiismeretesen teljesítse.

(21 Az állampolgárok az állami és a társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatot tehetnek. Ezeket érdemben el kell bírálni.

69. paragrafus

A Magyar Népköztársaság állampolgárainak alapvető kötelessége : a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, műveltségük gyarapítása, az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazása, a társadalom

rendjének erősítése.

70. paragrafus

(1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek.

(3) A haza és a nép ügyének elárulását, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpártolást, a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti.

Kereskedők mondják

Kevesebb volt a hiánycikk, több az olcsó áru

VIII. fejezet

A választások alapelvei

71. paragrafus

(1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.

(2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és a községi tanácsok titkos szavazással választják.

(3) Az országgyűlési képviselőket, valamint a tanácsok tagjait választóik visszahívhatják.

72. paragrafus

A választójog a Magyar

tt)

Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti.

(2) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.

(3) A választójogból való kizárás eseteit törvény állapítja meg.

73. paragrafus

(1) Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.

(2) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, visszahívásáról külön törvény rendelkezik.

KEVESEBB tartós fogyasztási cikk fogyott a múlt évben, mint egy esztendővel korábban a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. A legnagyobb forgalomemelkedés a kerékpároknál, a magnetofonoknál, a lemezjátszóknál volt. E néhány' cikkből az előző évit jelentősen meghaladta a tavalyi forgalom.

Ezeket az adatokat Rajta Mihály igazgató ismertette a vállalat csaknem egy hétig tartó termelési tanácskozásain. A megye nagyobb településein működő vállalat ugyanis településenként tartotta meg a múlt évet értékelő, s az idei év feladatait meghatározó termelési tanácskozásait. Az 1971-es év eredményei, gondjai azért is érdekesek, mert a negyedik ötéves terv induló

get adott az egyre több jó minőségű és olcsó áru. Azt, hogy az ilyen cikkek beszerzésére a múlt évben a korábbinál is több gondot fordított a vállalat, csak elismerni lehet.

A választék mellett — amelyhez a különleges igényeket kielégítő cikkeken kívül az olcsó áruk is hozzá tartoznak — az eladási ár érdekli leginkább a fogyasztókat. A stabil árpolitika az egész középtávú tervre érvényes a vállalatnál. Tavaly is azonos minőségű, de a nagykereskedelmi vállalatoktól különböző árakon beszerzett termékekkel hozott egységes — sohasem a legmagasabb beszerzési — áron forgalomba a vállalat.

Igaz, hogy a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat tavaly kevesebb nyereséget ért el, mint egy évvel

éve meghatározó lehet e kő- korábban, de ha a nyereség

képtávú terv teljesítésében is. Ezt figyelembe véve állapította meg az igazgató: jól startolt a vállalat. A korábbi éveknél jobb volt a nagykereskedelmi vállalatok és a termelők árukínálata: sokkal kevesebb volt a beszerzéssel kapcsolatos gond. A gazdag áruválasztékból egyet mindenképpen érdemes kiemelni: azt, hogy a múlt évben töb- bé-kevésbé sikerült megoldani az olcsó cikkekből a zavartalanabb ellátást.

Az olcsó cikkekből, s nem a csökkent értékűekből. Mindenképpen érdemes erre fölfigyelni. A közvélemény ugyanis sokáig azonosította az olcsó árut a csökkent értékűvel, s ebben talán az is közrejátszott, hogy a legtöbb kereskedelmi vállalat ott hozta ezeket forgalomba, ahol korábban leértékelt termékeket árusított.

A vásárlókra a korábbi években még jellemző »gyanakvás« úgy tűnik, megszűnőben van, s ebben nagy segítséalakulását is befolyásoló szabályozók egyes elemeinek változását is figyelembe vesz- szük, kétségkívül megállapítható: a gazdálkodási politika bevált. A nagyobb forgalom pótolta azt, amit magasabb árakkal érhettek volna csak el.

A FORGALOM növelése az idei elképzelések megvalósulásának is döntő biztosítéka lesz. A 9,5 százalékos forgalomemelés nem éppen köny- nyű feladat. Megoldható? A termelési tanácskozás beszámolója adott erre feleletet: tovább kell javítani az áruellátást, s ehhez a reális alapot a szállító nagykereskedelmi és termelővállalatokkal kialakult jó kapcsolat biztosítja. A múlt évben először alkalmazott a vállalat üzletszerzőt, a tapasztalatok e munka további erősítésére ösztönzik. Emellett gondot fordítanak arra is, hogy megfelelő körülmények között tudják a vásárlóknak az árut kínálni. Áruházuk megépítéséig a mostani boltokban kell keresniük a jobb kiszolgálást biztosító formákat K. 1,

IX. fejezet

A Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa 74. paragrafus

A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott világoskék mezőben álló, ívelt oldalú, piros- fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér- zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.

75. paragrafus

A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű.

76. paragrafus

A Magyar Népköztársaság fővárosa Budapest.

X. fejezet

Zárórendelkezések

77, paragrafus

(1) .Az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye.

(2) Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők.

(3) Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa.

78. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.

(2) A minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az országgyűlés elé terjeszteni. (MTI)

Huszonöt év után

Kovács Ferenccel, a kutasi áfész felvásárlási főelőadójával beszélgetek. Régóta ismerjük egymást. Emlékeket elevenítünk fel. A felszabadulás utáni években egy időben, csak más-más helyen szerveztük a földművesszövetkezetet. Most erre emlékezünk. Mindent úgy igyekszem leírni, ahogyan ő elmondta.

— Emlékezetes a belegi földművesszövetkezet alakulásának a napja. 1946. augusztus 1-én alakult meg. Azon a napon, amikor megjelent a jó forint. Mintegy hatvan-hatvanötén jöttünk össze, főleg a volt uradalmi cselédség, a kisiparosság és a vasutasság köréből. Még nem is láttunk új forintot, máris 10—10 forintot jegyeztünk részjegyként. Mindenki egy-egy részjegyet jegyzett, ez lett az induló alaptőkénk. Hajtószíjat vettünk ezen a juttatott cséplőgéphez. A cséplőgépet traktorral hajtottuk, melyet úgy béreltünk egy volt gazdatdL Nagyon sokat dolgoztunk azon a nyáron. A cséplés befejezése után kaptuk csak meg a nekünk juttatott 40 lóerős Hofherr traktort' és a 40 kalapácsos darálót, melyei a nyilas Festetich gróí « frcet előtt vséebeát oL a

Vése melletti Merke-pusztáról. Hosszú huzavona után, rendőrségi segédlettel tudtuk jogos tulajdonunkat megszerezni.

— Hogyan dolgozlak tovább?

— ősszel a traktorral szántottunk az új földihözj-utottak- nak, mivel azoknak sem igavonó állatuk, sem gazdasági felszerelésük nem volt. Hetenként egy nap nem szántott a traktor, mért az hajtotta a darálót. Szükség volt a vámkeresetre, mert gyakran csak azért kaptunk üzemanyagot, olajat és alkatrészt.

— Hogyan tevékenykedett a vezetőség?

— Teljesen tapasztalatlanok voltunk. Havonta kétszer tartottunk vezetőségi ülést, a határozatokat írásba foglaltuk, melyet mindenki aláirt.

Ha a szükség úgy kívánta, akkor akár naponta is összejöttünk tanácskozásra. Ahol most a fcultúnház van, ott volt az iroda. Már csak annyiban volt iroda, hogy a romos, volt uradalmi épületiben, melyet nekünk juttattak, volt egy viszonylag jó állapotban levő szoba, s azt úgy, ahogy rendbehoztuk. Néhány útszéli gyarial ktsagfrmk, ■seszkanak- seaetl

felfűrészeltettük, s abból csináltunk kecskeláibú asztalt és lócákat. Az iratoknak pedig polcokat a fal mellé. Az volt az igazi társadalmi munka.

— Mennyi volt a fizetés?

— Fizetés? A jobb jövőbe vetett hit és remény; ezért dolgoztunk. Horváth József hónapokon keresztül lakásán árusította a sót, petróleumot és még amit be tudott szerezni. Hiánya soha egy deka nem volt.

— A kis bolton kívül még mivel foglalkoztak?

— Nagyon sokrétű, szerteágazó feladataink voltak. Hozzánk tartozott az újgazdák legeltetési társulata is. Megkezdtük a ibaromfi és tojás felvásárlását. Aztán foglalkoztunk szálas takarmány felvásárlásával és szállítással 1948 tavaszán átvettük az egyik magánkézben levő kis boltot szegényes árukészletével

együtt. Az árukészletet nagy nehézségek árán kiegészítettük. Az árát részletekben csak később fizettük ki. 1948 végén átvettük a Pálfi-féle kocsmát. Bekapcsolódtunk az állat- és termókfelvásárlásba, részt vettünk a termeltetésben.

— Munkájukban kire támaszkodtak, ki nyújtott segit— Elsősorban a kommunista

pártra, melynek többen kezdettől fogva tagjai lettünk. Az mutatott nekünk utat, ha kétségeink voltak, s ha csüggedni kezdtünk. Aztán nagyon szoros volt a kapcsolatunk a UFOSZ-szal és később a DÉFOSlZ-szal. Csak közös összefogással tudtunk eredményeket elérni.

— Élnek-e még az alapító tagok közül?

— Igen. Még él Halász János nyugdíjas, aki az első igazgatóságriák elnöke volt, küldöttként a legutóbbi küldöttgyűlésen is- felszólalt. Kis János nyugdíjas vasutas, aki fb-elnök volt, özv. Bognár Jó- zsefné, aki sokáig az igazgatóság tagjaként, később az egyesülés után évekig az intézőbizottságban dolgozott. Ezenkívül Reczer Antal, Sípos József, Szecsődi János.

— Ma milyen velük a kapcsolat?

— Nagyon sokszor beszélgettek velük a régi, harcos, küzdelmes évekről. Nemegyszer még ma is kikérem tanácsukat, mert sok életrevaló, megvalósítható, hasznos javaslatuk, meglátásuk van, éppen úgy, mint az elmúlt huszonöt évben.

Kívánom, hogy még nagyon hosszú ideig mindnyájan segítsék tanácsaikkal a szövet- • kezeti mozgalom fejlődését, erősödését és terebélyesedéül, Kiss József

SOMOSTi MíPLAP