Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

Ekszerkészítífk Egy tábla csokoládé ezer forint! Huszonhét tettenérés a Sic Áruházban A díszcsatokat először ki kell fűrészelni. Készülnek a táskazárak. (Tudósítónktól.) A Fővárosi Óra- és Ékszer- ipari Vállalat 1969-ben létesí­tett telepet Nagyatádon. A kis ékszeres dobozhoz hason­lító üzemben jelenleg har­mincnyolc nő hajol a munka­asztalok fölé. A telep veze­tője, Takács Istvánná, készsé­gesen mutatja be a kis üze­met. — Először csupán szemüveg­keretet szegecseltünk és Jat­tunk el arany bevonattal. Ta­valy, de különösen az idén, tovább bővült profilunk. Je­lenleg különböző táskazára­kat, díszcsatokat és ékszereket készítünk. Először arra gondoltam, hogy bizsuáru készül az üzemben, de aztán meggyőződhettem, hogy valóban ezüst ékszerek készülnek itt. Az anyaüzem­től kapják a különböző kar- perecek, brossok, gyűrűk ki­formált darabjait, amelyekbe igen aprólékos, sok figyelmet, türelmet igénylő munkával rakják be a parányi markazit féldrágaköveket. Az ékszerek nagyobb része exportra készül, a Szovjetunión kívül Francia- ország és Svédország is a vá­sárló partnerek között van. Az érdekes formájú díszcsatokból egyelőre még csak annyit ké­szítenek, amennyi a szakem­berek és a vásárlók tájékoz­tatásához szükséges. Ha a be­mutatkozás után megfelelő lesz az érdeklődés és a keres­kedelem rendel belőlük, akkor már ezekből is nagyobb tételt állítanak elő. Á fővárosi vállalat részéről Markó Istvánná betanító is — Növényvédelmi tájékoztató Kalászosok vegyszeres gyomirtása A permetezés előtt közvetle­nül a gabonát fogasolni, hen- gerezni nem szabad. Ugyan­csak tilos megismételni a ke­zeléseket azonos területen. A csomagoló burkolaton levő technológiai utasításokat és óvó rendszabályokat szigorúan Nemes György: Dávid es A korai kitavaszodás a ga­bonák gyors fejlődését indí­totta meg. A gyomirtás meg­kezdése előtt figyelembe kell venni a növények fejlettségét és a hőmérséklet alakulását. Táblánként kell megállapítani az uralkodó gyomfajokat, és ennek megfelelően kell kivá- 'i be kell tartani, lasztani a legalkalmasabb szert. Az őszi búza 4—6 leve­les állapotában legkorábban: alkalmazható gyomirtó szerek: sj plusz 5 C-fok hőmérséklettől • az Aniten D és Aniten M. 10 í —20 fok között a Gabolin (H— ; 18—C). Az őszi árpában az fj Aniten D és M tavaszi gabo- < nákban az Aniten M használ- \ ható fel. Alkalmazandó meny- ; nyiségek: Aniten D-ből 1,2— 2 2.1 lit/ha, Aniten M-ből 1,75— : 2.1 lit/ha, Gabolinból 2,5—2,8 ; lit/ha. A permetezőgép típusá- j tói függően 170—250 lit/ha víz r. elegendő a szerek kijuttatásé- ; hoz. Olyan területeken, ahol 2 hosszabb időn át Dikonirttal i vagy Dikotex 40 EC-vel vé-; gezték a gyomirtást és a ka- • milla, pipitér és galajfélék j igen elterjedtek, az Aniten D- 1 bői 3,1 lit/ha, Aniten M-ből ♦ 4,3 lit/ha, Gabolinból 2,8—3,5 | | rész lit/ha az engedélyezett adag. ; Az őszi búzában 15—20 cm-es fejlettségi állapotban ♦_ mondta Klót. használható gyomirtó szer aj — Akkor is melegem lesz Dikonirt, DikonirtD és Diko-. __ válaszoltam t ex 40 EC. Szárbaindulás után 2 — a meztelen bőrödet hű­már nem szabad gyomirtást ♦ síti majd a szél végezni. A tavaszi gabonafé- | Levetettem az ingemet. Klót lékben is ezek a szerek alkal- :megint mögém ült. Átkarolta mázhatok, kivéve a sörárpát, ; a derekamat, s arcát a hátam- melyet Dikonirttal és Dikonirt ♦ hoz fektette. D-vel kezelni tilos. Felhasz- j _ a te bőröd is sós? nálásukkor a Dikonirtból ést __Komolyan? D ikonirt D-ből őszi búzában | —És hűvös — folytatta. 1,75—2,25 kg/ha, tavaszi ga- »és örülök, hogy hozzád ér bonéban 1,75 kg/ha, Dikotex ; tek. Klolild két évtizede dolgozik ebben a szakmában — a nagyatádi üzemben van. Huzamosabb időt tölt itt, hogy a szakma fogásaira megtanítsa az asz- szonyokat. — Az a tapasztalatom, hogy a telep valamennyi munkás­nője igyekszik a Különböző fogásokat minél előbb elsajá­títani — mondja, s közben tü­zetesen vizsgálja az előtte le­vő, csipkefinom veretű ezüst brosst. A tanulóidő három-hat hó­nap. A telep vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy dolgozóik közül egy sincs, aki hétforin­tos órabér alatt kapna. Havi átlagos keresetük már most eléri az 1400 forintot. Termé- I szetesen ez — ahogy nagyobb * gyakorlatra tesznek szert — növekedhet. Az alapítók közül nyolcta­gú brigád alakult — Csetényi Jánosné vezetésével —, s már tavaly elérték a megtisztelő szocialista címet. A napokban vált önállóvá pártalapszerve- zetük is, és ahogy Vári Imréi lé titkártól megtudtuk, a kilenc­tagú alapszervezet létszámát tervszerű pártépítő munkával még ebben az évben növelni kívánják. Tartalmas munka- tervüket most dolgozzák ki. Szeretnének újabb brigádot létrehozni, és nagyobb rész. vállalni a kulturális felada­tokból is. kerékpár rúdján, mintha az ölemben tartottam volna. Fe­jét a nyakgödrömhöz hajtotta, és egy kissé oldalt tartotta, hogy jól lássam az utat. — Én most behunyom a sze­mem — mondta. — Jó. — De te ne hunyd be, mert az árokba fordulunk. — Eszem ágában sincs. — Behunyom a szemem, és azt gondolom, hogy az öledben tartasz. — Ott is tartalak. — Hát nem egészen — és fészkelődni kezdett. — Nyom a rúd. — Mit csináljak? — Semmit. Csak mondom. Elszaporodtak az önkiszol­gáló boltokban a lopások. Ezért is lépett életbe január 1-én az a módosított új tör­vény, amelynek értelmében a lopáson tetten ért embereket gyorsított eljárással a bíróság vonja felelősségre. Megyénk egyik legnagyobb önkiszolgáló jellegű áruháza a Sió. Ilyenkor, de különösen a nyári szezonban naponta ezrek vásárolnak, vagy térnek be csupán nézelődni, érdeklődni. A vásárlók, nézelődők között akadnak, akik fizetés nélkül szeretnének távozni, vagy tá­voznak is, ha nem érik őket tetten. Gyerekek és felnőttek Ebben az évben huszonhét alkalommal lepleztek le vásár­lókat. A náluk talált áruk ér­téke 756 forint. Volt olyan, aki 324 forint, egy másik vevő 104 forint értékű áruval akart fi­zetés nélkül távozni. S vajon hány embernek sikerült? Felnőtt, meglett embereket, férfiakat és nőket, s tizenegy iskolás korú gyereket kaptak lopáson a bolt dolgozói. Akadt olyan iskolás, aki 1,50 forintos csokoládé eltulajdonításáért kockáztatta becsületét. A siófoki fogyasztási szövet­kezet vezetői azzal a kéréssel fordultak az általános iskolák igazgatóihoz, hogy osztályfő­nöki órákon beszélgessenek a tanulókkal, mit kockáztatnak akkor, ha néhány forintos édességet fizetés nélkül akar­nak eltulajdonítani. Az utóbbi néhány héten azt tapasztalták, hogy ennek máris megmutat­kozik az eredménye: kevesebb a bolti szarkák között az isko­lás korú, s számuk a jövőben remélhetőleg tovább csökken. Piperecikk, csokoládé Több áruházi tolvajt gyorsí­tott eljárással vont felelősség­re a bíróság, s bizony a né­hány forintos lopásért elég drágán fizettek. P. Vilmosné különböző pi­perecikkeket akart elvinni 40 forint értékben, büntetése 1400 forint. I. Pózsef egy táb­la csokoládéért 1000, Sz. Lajos ugyancsak egy tábla csokolá­déért 700 forint büntetést fize­tett. Néhány bolti lopás ügye még nem zárult le, folyik a bűnvádi eljárás. Akadnak esetleg olyanok, akik ezeket a büntetéseket túl­zottan szigorúnak tartják. Am gondolni kell arra, hogy ebben az áruházban és a többi bolt­ban nagy értékű árucikkele is vannak, s ha valakit az apróbb lopásért nem vonnak felelős­ségre, az esetleg vérszemet kap. Tavaly éppen a Sió Áruház­ban fordult elő, hogy egy 16 éves leány tejeskannában akart fizetés nélkül elvinni egy drága, 800 forintos nylon­ruhát. Előfordult, hogy egy ci­pőt vásárló fiatalember a szét­taposott cipőjét a szék alatt hagyta, s a próbaként fölvett lábbeliben fizetés nélkül el­távozott. A társadalmi tulajdont vé­deni fontos kötelességünk. Ezek a büntetések bizonyára figyel- meztetőleg hatnak majd azok­ra, akik eddig azt gondolták, hogy az önkiszolgáló boltok árukészlete szabad préda le­het! Szalai László Előtérbe került a gépesítés oktatása A tananyag: a korszerű gépek szakszerű kezelése otthon le­— Vedd le az inged, Dávid érhe­40 EC-ből 3,5—3,8 lit/ha ada­got kell kipermetezni 170—250 lit/ha vízmennyiségben. Sörár­pában engedélyezett a Krezo- nit E 3,8 kg ha adagban, 15— 20 cm-es növénymagasságnál. A zabvetések esetleg szüksé­gessé váló gyomirtására az Vadul beletapostam a pe­dálba. Rettenetes erőt éreztem magamban. — Jó, hogy ilyeneket mon­dasz nekem, Klót. De zavar­ba is hozol. — Ugyan — felelte. — In- Jkább tudod, mit? Előreülnék, Aniten M és Dikotex 40 EC ♦ a rddra. Ügy biztosan köny- ajánlható. A kezelések idő- • nyekb vagyok. És akkor a két pontjában, ha éjszakai fagyok Jkarod át is ölel közben. Jó? vannak, a herbicideket tilos » Bólintottam. Ekkor helyet permetezni a gabonafélékben, »cserélt. Úgy ült ott, oldalt a — Nemsokára szünk. — Kár. — De hát kényelmetlenül ülsz. — Nem számít. Csókold meg a nyakamat! Megcsókoltam, de csak egv futó pillanatra. Egy teherautó előzött meg bennünket. Hirte­len megingott kezemben a kormány. Majdnem az árokba estünk. De gyorsan újra egye­nesbe vittem a biciklit. — Ne félj! Vigyázok — mondtam. — Nem félek — felelte. — Tudod ki ült abban a dög ko­csiban? — Nem tudom. Nem néztem oda. — Darkó Pista. így hívják. Kati bátyja. Ez a teherautó hozza a kenyeret a turistaház ba minden délután. Meg a fő­zeléket, meg a húst. Ez a Dar­kó ezzel ruccan át időnként, hogy halálra szekírozza a hú­gát. Utálatos alak. Százkilenc fiatal tanul a Szőcsény-pusztai Erdészeti Szakmunkásképző Intézetben. -A közismereti tantárgyak mel­lett a fahasználat, a géptan és az erdőművelés tudományát sajátíthatják el a tanulók. S ha a három év letelik, akkor valamennyien visszakerülnek abba a gazdaságba, ahonnan iskolába küldték őket. Hisz akik itt tanulnak, azok az or­szág egész területéről jöttek ide, hogy az erdőművelés »tu­dományát« elsajátítják, s ha végeznek, akkor mint erdőgaz­dasági szakmunkások helyez­kedhetnek el a gazdaságoknál. Az iskola 1963-ban kezdte meg működését itt, a kis somogyi faluban, s ez idő alatt sok fia­talt bocsátott útjára. Közben megváltozott sok minden, a tanterv, a tananyag. — Üj tanterv bevezetése kez­dődött meg az iskolában — kezdte a beszélgetést az iskola igazgatója, Ott György. — Tu­lajdonképpen majd csak szep­tember 1-től indul, de a taná­rok már ennek a szellemében Kiegyenesedtem az ülésen. A karomat is megfeszítettem, úgy, hogy most nem ért Klót testéhez. — Honnan láttad, ki ült a teherautó utasfülkéjében? Hi­szen be volt hunyva a szemed. — Láttam — felelte Klót. — Az ember mindent lát. Ha be van hunyva a szeme, akkor is. Igen korán megszólalt a málnadal. így hívom a közös dallamunkat Mozartból. Dávid fütyülte, valószínűleg odakint. Már hosszú ideje hallgattam, félálomban. De nem akaród- zott fölkelnem. Tudtam, hogy Dávid fütyöl. Csak azt nem tudtam: álmomban hallom-e vagy ébren. Nem akartam ki­bújni az ágyból, hiszen azt ál­modtam, hogy Dávid tart a karjában. És most idejön, és felébreszt. Mégis muszáj volt kinyit­nom a szememet. Anyuci, per­sze, már nincs itt. Ilyen korán még nem takaríthat. Biztosan a konyhában tesz-vesz. Egy kicsit haragudtam Dávidra, mért költ fel ilyen korán. Ép­pen a karjára hajtottam a fe­jem, és a fülemet a vállához dörzsöltem. Az ablak nyitva volt, de a függöny nem volt széthúzva. Kikukucskáltam: hol bújhat Dávid? Mert látni nem láttám senkit. Csak a hang jött vala­honnan az egyik fa mögül. Kinéztem a függönyön át, hogy engem ne lehessen látni. Hát az egyik fa mögött mit vettem észre? Egy hosszú hajú kobakot. Ott bújt ez a tükfej Darkó. Dávidnak álcázta ma­gát. Most vettem észre, hogy akkor a kézi munkák oktatá­sát a minimumra csökkentik. A gépek egyre nagyobb tért hódítanak az erdőgazdaságok munkájában. Azok kezeléséhez pedig szakemberre van szük­ség — folytatta az iskola igaz­gatója. — Eddig csak a motor- fűrészes tevékenység jelentett kimondottan gépi munkát a gazdaságokban. Most az erdő­művelés és a szállítás is las­san gépesített lesz. Főként a szállításnál következik be for­radalmi változás, mivel ezt a nehéz munkafolyamatot né­hány kivételtől eltekintve ko­rábban kézzel végezték. A szállítás gépesítése nagy előre­lépést jelent a gazdaságok munkájában, de ehhez szak­emberek kellenek. S itt vár nagy feladat az iskolára, hogy az új tanterv szerint ezeket a szakembereket mielőbb kine­velje. A munkában, a tanulásban azonban nehézségekre kell számítani. Mint azt az iskola igazgatója elmondta, az intéz­mény, sajnos, egyetlen olyan géppen sem rendelkezik, me­lyet az oktatásban hasznosítani I tudnának. így aztán a fiata- hamisan fütyül. És én, hülye.! lóknak a termelőüzemekben elsőre nem vettem észre! így» kell elsajátítaniuk ezeknek a nem fütyül egy zenész. Dávid: gépeknek a kezelését. Sok ve­meg éppenséggel nem. ♦ szélyt rejt ez magában, mert Visszafeküdtem az ágyba.|egy rossz mozdulat, egy ap- Egy ilyen csalóra én fütyülök.» -óbb figyelmetlenség, s több De honnan ismeri ez a mál-|ezer forint megy veszendőbe, nadalt ? ! Ez nemcsak a gép kihasználat­Ez szíven ütött. Kiugrottam: ianságához vezet, hanem a ,l ok s odarohantam az: termelékenységet is rontja. A ablakhoz. Szétrántottam a füg-» tantervben szereplő gépek kö- gónyt, es lekibáltam: t zdj jó parra már most is szűk­CSalÓ, Ott, hallod? J cácr v/%1na mini- rvplHánl rakrv- Hagyd abba! Hajnalban föl­készülnek a tanításra. Az a lényege, hogy az általános mű­veltségi tantárgyak óraszáma emelkedett, ugyanakkor a szakmai tantárgyakon belül több lett a technika, azaz elő­térbe került a gépesítés. Hogy mindezt hogyan tud­ják az iskola tanárai megva­lósítani, az majd a későbbiek­ben dől el. Az új tanterv a gé­pesítés szakszerű oktatását hozza előtérbe. S az az igaz­ság, hogy az iskola bizony igen gyengén van ellátva szemlél­tető eszközökkel. Modem gé­pekkel pedig egyáltalában nem. Csak olyanok vannak, melyek már másutt nem kel­lettek, így azokat az iskola kapta meg. Körülbelül kétszáz­ezer forintra lenne szükség ah­hoz, hogy a tárgyi feltételek biztosítva legyenek. Bővíteni kell a tanműhelyt is. A most folyó felmérés eredményét a MÉM-nek küldik meg. — Az új tanterv elméleti anyaga a szakmai szint eme­lését is megkívánja, elsősor­ban a gépjavításnál. Ugyan­vsred az embert. A legszebb j álmából. Előbújt a fa mögül ez aj Darkó. És vigyorogva fel­szólt: ség volna, mint például rako­dó- és csörlős gépekre, vala­mint a targoncákra. Csak ezek­kel tudják a tanárok úgy fel­készíteni a fiatalokat, hogy kinn az életben megállják a helyüket. — Mi volt az a legszebb: „ , ,, ,.. álom? Csak nem egy szeren-; Jrelvetodott az a gon- csétlen flótásról álmodtál? « dolat, hogy jó lenne, ha az er­Elöntött a méreg. Lehajol-: dőgazdaságok segítenének gé- tam a padlóra, s fölkaptam a ♦ pékét vásárolni az iskolának, szandálomat. Egymás után ♦ Hisz közös érdekről van szó, mind a kettőt lehajítottam. De: mivel az itt végzett fiatalok nem találtam el, a fa mögé ug-; náluk helyezkednek majd el, rótt a szemtelen. » s nem mindegy, hogy milyen a Magamra kaptam a szók-: felkészültségük, szakmai tudá- nyámat meg a blúzt. Mezítláb; suk. A dunántúli erdőgazdasá- lerohantam a kertbe. » gokat ez az iskola látja el — Add vissza a szandá1 o-t szakemberrel, s hogy egy jó mat! — mondtam. Ez a Darkó; tanműhelyt sikerüljön kialakí- ott lóbálta előttem a szandá- tani, ahhoz közös összefogás­lokat a kezében. — Tessék — nyújtotta, és végignézett. Fölrántottam a szandált. — Köszönöm — mondtam. Mit mondhattam volna? — Szívesen — modta. És még mindig vigyorgott. — Mit költöd fel ilyen ko­rán az embert? És hamisan fütyülsz, tudod-e — mondtam. — Tudom. Én nem vagyok muzsikus. Szép tőlem, hogy így is tudom utánozni a ba­rátodat. (Folytatjuk.) ra lenne szükség. A felméré­sek alapján körülbelül ötszáz­ezer forintos költséggel létre is lehetne hozni az oktatási céloknak megfelelő tanmű­helyt. Nemsokára ötvenegy fiatal hagyja el az Iskolát, s meg­: kezdi a munkát. Az iskola fel­* mérést készített a fiatalok to­• vábbi sorsáról. A végzettek húsz százaléka tovább tanul — erdőgazdasági vonalon —, , míg a többi nyolcvan százalék ♦ a gazdaságoknál marad. Gyertyis László D SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1912. máreiu* M­01300202020000010100000000

Next

/
Thumbnails
Contents