Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
Brezsnyev felszólalása Franciaország Baloldali egységtörekvések — gondokkal (Folytatás az 1. oldalról.) — A nemzetközi munkásosztálynak, korunk legélenjáróbb forradalmi osztályának sorai, mint a világ legfőbb termelő- és társadalmi-politikai erőjének szerepe növekedni fog a jövőben is. A divatos anti- marxista elméletekkel szemben — amelyek szerint állítólag a tudományos-műszaki forradalom a munkásosztály határainak elmosódásához, sőt a munkásosztály felszámolásához vezet — a reális tények épp ennek az ellenkezőjét bizonyítják: a tudományos-műszaki fejlődés mindenütt a munkásosztály növekedéséhez vezet, egyebek között oly módon, hogy a modern termelés új szakmákat teremt. Leonyid Brezsnyev részletesen foglalkozott az SZKP és a szovjet állam külpolitikájával is. — A XXIV. pártkongresz- szuson elfogadott program, amely a szovjet békeprogram elnevezést kapta, következetesen megvalósul és á világpolitika hatékony tényezőjévé lett — mondotta a továbbiakban, s megjegyezte, hogy fejlődnek a szocialista országok kölcsönösen előnyös kapcsolatai az európai kapitalista államokkal. Az NSZK-val kötött szerződésről Az NSZK-val megkötött szerződések ratifikálásának kérfl'ése körül meglehetősen éles harc bontakozott ki — mondotta a továbbiakban. — A szerződések ellenzőinek véleménye szerint azért nem jók a szerződések, mert rögzítik az európai határok sérthetetlenségét. Kardoskodnak amellett, hogy a szerződésekben »vizsgálják felül« e cikkelyeket »Talán nem világos, hogy határrevíziókról folytatandó tárgyalások számára a szerződések ellenzőinek nincs és nem is lesz tárgyalópartnere. Ez nem vitatéma ma, és nem lesz az a jövőben sem. A szocialista országok határai sérthetetAz NSZK kormánya hétfőn egyetértéssel üdvözölte Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a szovjet szakszervezetek moszkvai kongresszusán elhangzott beszédét Ahlers, a nyugatnémet kormány szóvivője hétfő délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy a szövetségi kormány figyelemmel kísérte a beszédet, és »megerősítve látja benne azt az értékelését, hogy a keleti szerződéseknek nagy nemzetközi jelentőségük van az enyhülési törekvések további eredményessége szempontjából-«. Hétfőn délután Brandt nyugatnémet kancellár személyesen is üdvözölte Leonyid Brezsnyevnek, a szovjet szak- szervezeti kongresszuson elhangzott beszédét. A kancellár beszámolót tartott pártjának, az SPD-nek vezetőségi ülésén, és ebben ismét figyelmeztette a nyugatnémet jobboldalt a keleti, szerződések esetleges parlamenti elutasításának jóvátehetetlen következményeire. Brandt figyelemre méltónak nevezte az SZKP főtitkárának azt a kijelentését, hogy a Közös Piacnak el kell ismernie a KGST országainak érdekeit, ami Brandt véleménye szerint lehetővé teszi a további kapcsolatépítést. Kiemelte Brezsnyev beszédéből azt a megállapítást is, amely szerint a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban nem jelenthet legyőzhetetlen akadályt a múlt noha a súlyos, háborús évek nem teltek el nyomtalanul. A közelgő baden-württem- bergi tartománygyűlési választásokkal foglalkozva Brandt felhívta a közvélemény figyelmét az új-náci NDP ama döntésére, hogy visszavonja jelöltjeit és a jobboldali CDU-t támogatja. lenek, és a szerződések csak tükrözik a fennálló realitást« — hangsúlyozta Leonyid' Brezsnyev. »A szerződések ellenzői nem titkolják, hogy gyengíteni szeretnék az NDK szuverenitását, ök e téren is a múltba szeretnének visszalépni. A Német Demokratikus Köztársaság már csaknem negyedszázad óta magabiztosan fejlődik a szocialista úton. A Német Demokratikus Köztársaság a jelenlegi nemzetközi élet tevékeny részt vevője. Aki ezt nem akarja meglátni, nem akarja levonni a megfelelő következtetéseket, az csak arra képes, hogy zsákutcába juttassa saját politikáját. Már régen meg kellene érteni: az európai helyzet tényleges normalizálására nincs lehetőség, ha teljes mértékben nem számolnak a Német Demokratikus Köztársaságnak, mint független, szuverén, szocialista országnak a helyzetével.« Következetes elvi politika A szovjet külpolitika igen fontos iránya a háborús gócok felszámolásáért vívott küzdelem, a népek szabadsága és függetlensége ellen irányuló imperialista merényletek elhárítása. — Az indokínai háború — mondotta Brezsnyev — megmutatta, hogy az agresszió és a népek elnyomásának imperialista politikája teljesen tarthatatlan, s a Szovjetunió teljes mértékben az indokínai népek oldalán áll. A továbbiakban felhívta a figyelmet a közel-keleti helyzet veszélyességére, majd az ázsiai kapcsolatokról szólott — Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az Indiához, a nagy indiai néphez fűződő barátságunk erősítésének — mondotta ezután. — A Hin- dusztán-félszigeten ma új helyzet állt elő. A Bengáli Népi Köztársaság támogatására és a vele való együttműködésre irányuló politikánk a kommunista párt és a szovjet állam elvi politikájából következik. Bejelentette, hogy megbeszélésre hívta meg Barzelt, az ellenzék kancellárjelöltjét és Schrödert, a CDU »külügyminiszterét« a keleti politika egyes vonatkozásainak további tisztázására. (MTI) RÖVIDEN Vasárnap Budapestre érkezett H. Panajotov, a Bolgár Népköztársaság nehézipari minisztere, hogy néhány napos látogatás során megbeszéléseket folytasson dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterrel. Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter március végén Nikola Ljubi- sics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter meghívására hivatalos látogatásra Jugoszláviába utazik Hétfőn délelőtt, pontosan nógyhánapcs távoliét után megérkezett Pekimgbe Ilji- csov szovjet külügyminiszter- helyettes, a szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A pakisztáni Laboréba érkezett Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter, aki ezt megelőzően Teheránban tárgyalt. Ismét fölvette — a Fran- co-kormány fenyegetésének hatására — a munkát a spanyolországi El Ferrolban levő hadihajógyár 2500 munkása. Végétért Párizsban a Görögországgal való nemzetközi szolidaritás megerősítésére összehívott nemzetközi konferencia. A szovjet^kínai viszony Nixon elnök közelmúltbeli pekingi látogatásáról szólva Leonyid Brezsnyev kij elentet- te: a Szovjetunió mindig síkra- szállt Kína elszigetelésének imperialista politikája ellen, s önmagában a kínai—amerikai közeledést természetes jelenségnek tartja. Más kérdés, hogy a közeledés milyen alapon megy végbe. Minden a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok gyakorlati lépéseitől függ. »A jövő, talán már a közeljövő megmutatja, hogyan áll a helyzet a valóságban, mi pedig levonjuk belőle a megfelelő gyakorlati következtetéseket« — mondotta. A szovjet—kínai viszony tekintetében Leonyid Brezsnyev szerint a szovjet elvi álláspont nem változott. »Hivatalos kínai képviselők azt mondják nekünk, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyát a békés együttélés elvei alapján kell építeni. Nos, ha Pekingben nem tartják lehetségesnek, hogy messzebb menjenek egy szocialista országhoz fűződő kapcsolataikban, akkor mi készek vagyunk jelenleg arra is, hogy ilyen alapra építsük a szovjet—kínai viszonyt. Elmondhatom, hogy mi nemcsak meghirdetjük ezt a készségünket, hanem teljesen konkrét és konstruktív javaslatok formájában is előterjesztjük azt a megnemtámadásról, az erőszak alkalmazásáról való lemondásról, a határkérdések rendezéséről, a kapcsolatok kölcsönös előnyösség alapján való javításáról. Ezek a javaslatok régen ismertek a kínai vezetők előtt. A kínai félen múlik a dolog«. Éberen figyeli a Szovjetunió a földközi-tengeri imperialista mesterkedéseket is — jelentette ki Leonyid Brezsnyev Ciprus és Málta problémájára utalva. Központi kérdés a leszerelés — Gyakorlatias, realista pozícióiból kiindulva közelíti meg a Szovjetunió az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyának kérdését — jelentette ki Brezsnyev Nixon amerikai elnök májusban esedékes látogatására utalva. A két ország kapcsolatainak javítása lehetséges és kívánatos, de nem történhet valamely harmadik ország érdekeinek kárára. — A szovjet külpolitika — mondotta befejezésül az SZKP Az észak-írországi katolikus polgárjogi tüntetők vasárnap — a kormány tilalma ellenére — felvonuláson követelték Belfastban a bírósági ítélet nélküli internálások beszüntetését és a brit csapatok kivonását. A menet tervezett útvonalán vezetője — változatlanul központi kérdésként kezeli a leszerelést. A SALT tárgyalásokon az előrehaladás feltétele, hogy a feleknek be kell tartaniuk »az egyenlő biztonság elvét«. A szocialista országok kezdeményezésére konvenciót készítettek elő a baktériumfegyverek betiltásáról, a készletek megsemmisítéséről, amely hamarosan aláírásra kerül. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára végezetül a küldöttek dübörgő tapsa közepette bejelentette, hogy a Szovjetunió legfelső tanácsa a kommunista és szocialista építésben, a VIII. ötéves terv sikeres végrehajtásában szerzett érdemeik elismeréseképpen a szovjet szakszervezeteket a legnagyobb szovjet kitüntetéssel, a Lenin-renddel jutalmazta. Selepin beszéde Leonyid Brezsnyev beszéde után a kongresszus meghallgatta Alekszandr Selepin beszámolóját a szovjet szakszervezetek négyéves tevékenységének eredményeiről. A kilencedik ötéves tervnek a szovjet dolgozók életszínvonalának emelésében betöltött szerepéről szólva a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke igen sok konkrét tényt sorolt fel. Az ötéves terv előirányzatai szerint a lakosság pénzbeli jövedelmei 1975-ig 78 milliárd rubellel növekednek; mintegy 90 millió dolgozó részesül fizetésemelésben. A munkások és alkalmazottak jövedelmének 30 százalékát továbbra is a társadalmi fogyasztási alapokat terhelő kedvezmények és juttatások formájában fizetik ki. Ezek az alapok öt év alatt csaknem ötven százalékkal bővülnek. A Szovjetunióban Ideiglenes munkaképtelenség esetén a világ legmagasabb társadalombiztosítási segélyeit fizetik, amelyek sok esetben a fizetés 100 százalékát jelentik. 1975-ig mintegy hatvanmdllióan költözhetnek új vagy jobb lakásba. A szakszervezeti világmozgalom kérdéseiről szólva a beszámoló hangoztatta: e tekintetben a szovjet szakszervezetek az SZKP XXIV. kongresz- szusán kidolgozott külpolitikai program támogatását, megvalósításának minden módon való elősegítését tartják fő feladatuknak. brit katonaság állt sorfalat, a háttérben páncélozott gépkocsik és könnyű tankok voltak láthatók. A tüntetők — az első becslések szerint 30 ezren — a provokációk elkerülése céljából a mellékutakat választották, majd Belfast egyik parkEduard Cnlie, a Franciaországban élő jugoszláv származású szerző tavaly nyáron megjelent könyvében (Ég a Reichstag) megdöbbentő élességgel tárja fel a Reichstag felgyújtásának történetét, s azt, hogy a totális hatalomra törő fasizmus hogyan használta fel ezt az általa előkészített eseményt korlátlan uralmának megteremtésére és megszilárdítására. A fasiszta rezsimnek, de újabb időkben a polgári demokratikus kormányoknak is közvéleményt manipuláló tevékenységéhez szorosan hozzátartozik, hogy időről időre, amikor a szociális és a 'ársa- dalmi feszültségek robbanással fenyegetnek vagy legalább is van esély a balra tolódásra, mindig igyekeznek »az események elé menni«, úgy, hogy az állam által fizetett provokátorok férkőznek be a baloldali mozgalom soraiba — többnyire a szélsőbal elemek közé —, és ott rendszeres rendzavarással, különböző terrorakciók elkövetésére ösztönöznek. Amikor így mesterségesen igen feszültté szítják a helyzetet, akkor a kormány könnyűszerrel lép fel a rendcsináló népszerű szerepében. Nem ritkán hozott gyümölcsöt már ez a taktika az uralmon levő polgári pártok kezében. A képlet most hasonló Franciaországban is, illetve sok jel mutatja azt, hogy a szélsőbaloldali csoportok tevékenységének megélénkülése kifejezetten kedvez a kormányon levő UDR pártnak. (Noha természetesen nehezen lehetne kimutatni kifejezetten e kapcsolat meglétét!) Tény viszont, hogy az utóbbi hetekben a szélsőbaloldali akciókról érkező hírek a kormány malmára hajtják a vizet. A szélsőbaloldallal kialakított kapcsolat került a baloldali egységen munkálkodó kommunisták és a szocialisták nagyobb arányú összefogásának, érdekeik egyeztetésének központjába is. Az egyesült szocialista párt legutóbbi rendkívüli kongresz- szusa úgy határozott, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat a kommunista párttal és a többi baloldali erővel a közös program kidolgozásáról. Sőt, a jában tartották meg a nagygyűlést. Hétfőn délben hatalmas erejű bomba robbant az észak-írországi Belfast központjában. Megölt hat személyt, köztük két rendőrt. A merényletnek csaknem 100 sebesült áldozata van. párt első titkára, Mitterand, kifejezte reményét, hogy a tárgyalások még a nyárig eredményesen befejeződhetnek. Nagy eredmény ez mindenképpen, mert a szocialista párt és a kommunisták programja, elképzelései között még így is sok tekintetben nagyok a különbségek, s a jobboldali elbürokratizá- lódott 1 Guy Mollet féle szociáldemokrata pártf rnkcio- náriusokat nyilvánvalóan erősen vonzotta a centrum, a harmadik utas politikát hirdető J. J. Servan-Schreiber radikális pártja Is. A határozat tehát mindenképpen jelentős a baloldali egység szempontjából. A két nagy, a politikai színkép bal oldalán elhelyezkedő pártot azonban több magoldható gyakorlati probléma mellett még egy alapvető kérdés is elválasztja. Milyen legyen a viszony a szélsőbalhoz? A kommunisták évtizedes tapasztalataik, alapján, s a már idézett fenntartások miatt ellenzik a szélsőballal a szövetséget. Legutóbb éppen az 1968-as események nyomán vonták le a tanulságokat, azt, hogy a rendteremtés, a nyugalom jelszavával fellépő kormány milyen erős politikai tőkét tud kovácsolni a kispolgár s, az egyszerű francia rendzavarástól való félelméből. A kommunista párt nem hajlandó belemenni abba, hogy a kormány — és részben a közvélemény — a teljes baloldalt azonosítsa a felforgatással, s az igazi, szervezett politikai harcot helyettesítő látványos terrorakciókkal. A kommunisták elhatárolják magukat ezektől az akcióktól, s programjukat a választóknak alternatív megoldásként kínálják. Melyek lehetnek a program legfontosabb elemei? Ax érlelődő öszefogásnak és a készülő programnak igen fontos belső problémákat kell tartalmaznia. A két párt programjában figyelembe kell venni a pillanatnyi népi követeléseket (a bérek, a nyugdíjak, a lakáshelyzet stb. területén), a hagyományos célkitűzéseket fállamcsí- tás, az adórendszer reformja, az oktatás demokratizálása és bizonyos iparágak és a hitelrendszer államosítása), valamint azokat a törekvéseket, amelyeket az 1968. évi válság tárt fel (a dolgozók újfajta jogai a vállalatoknál, a közigazgatás decentralizálása stb.). Ezek azok a pontok, amelyek egy hatékony választási program legfontosabb pontjait képezhetik. A két párt tárgyalásai és megegyezése között azonban ma még egy igen fontos elvi ellentét van: a szélsőballal kapcsolatos álláspont. A kommunisták — érthető okokból — ellenzik a szövetséget, a szocialisták pedig, remélve, hogy néhány szavazat a szélsőbalról is csöppenhet, egyre jobban tapogatóznak ebbe az irányba. Nem vesz.ik észre, hogy — a jól ismert magyar közmondás ford'tolt változatával szemléltettük gondolkodásukat — am;t megnyernek a vámon, azt könnyen elveszíthetik a réven. Cs. T. India és Ben&ália barátsági szerződést kötött Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Mudzsibur Rahman sejk, a Bengál Népi Köztársaság miniszterelnöke országa nevében vasárnap Daccában 25 évre szóló béke-, barátsági és együttműködési szerződést írt alá. E szerződésben India és a Bengál Népi Köztársaság képviselői kinyilvánítják meggyőződésüket, hogy az összes vitás nemzetközi problémát békés tárgyalások és nem fegyveres konfliktusok útján kell megoldani. Újabb incidens Írország és Eszak-lrország határán. Miközben az írek a határon át vezető utakat a határ mellett javították, kövekkel dobálták a határ túlsó oldalán elhelyezkedő brit katonákat, akik könnygázbombákat is használták. Brandt - Brezsnyev beszédéről A hatóságok tilalma ellenére Tüntetések, nagygyűlés, popmlanjjlat Újabb incidens Írország és Ulster határán 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1972. március HL
