Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

ZÁSZLÓBONTÁS SOMOGYBÁN Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a KISZ Másfél évtizedes múltra te­kint vissza a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Megalaku­lásának dátuma a tizenkilen- ees Tanácsköztársaság kikiál­tásának napja, március 21. Ezen a napon tartotta alakuló ünnepségét az ifjúsági szövet­ség Budapesten, az Erkel Szín­házban. 1957-ben. Nehéz időszakban bontott zászlót a KISZ. Az 1956-os el­lenforradalom után sok zűr­zavar maradt a fejekben, a fiatalokéban különösen. Soka­kat megtévesztettek a hazug, nacionalista jelszavak, sokan elbizonytalankodtak. A régi if­júsági szövetség, a DISZ fel­bomlott. Helyébe különböző rétegszervezeteket hoztak lét­re, amelyek egy része valóban betöltötte szerepét — ilyen volt a MAFISZ, mely a mun­kásifjúságot, vagy az EPOSZ, mely a parasztifjúságot tömö­rítetté. Mindenképpen szüksé­ges volt azonban egy egységes ifjúsági szervezet létrehozása, mert a meglevők az ifjúságnak csak egyes rétegeit fogták össze. Az egységes Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség létreho­zásáról hozott határozatot a Magyar Szocialista Munkás­párt ideiglenes Központi Bi­zottsága 1957. március 11-i ülé­sén. A határozat foglalkozik a fiatalok ellenforradalom utáni helyzetével és megállapítja: »Von dolgozó ifjúságunknak egy olyan rétege is, amely még tartózkodó magatartást tanú­sít. Ezeknek felvilágosítása, a néphatalofm mellé állítása leg­fontosabb feladatunk.« Megje­löli az ifjúsági szövetség po­litikai célját: »A pártot követ­ni, harcában segíteni tiszte­letreméltó feladata az öntuda­tos fiatalok százezreinek.« Elsőnek a cukorgyárban A párthatározat után me­gyénkben is megindult az if­júsági szövetség újraszervezé­se. Megalakult a KISZ megyei szervező bizottsága. Tagjai: Albert Imre, Bíró Gyula, Fűzi János, Halász Tibor, Hornyák Mihály, Kasza Istvánná, Kó- czán Magda, Kubacska And­rás, Székely Elemér, Szalai Irén, Szabó Sándor, Szűcs Má­ria, Tabák Lajos. És a KISZ megalakulásának napján, 1957. március 21-én a megyében el­sőként és az országban is az elsők között a Kaposvári Cu­korgyár fiataljai megalakítot­ták a KISZ-szervezetet. Március 21-én, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfor­dulóján gyűlést tartottak az ÉDOSZ-székházban, ahol ki­mondták a Kommunista Ifjú­sági Szövetség cukorgyári alapszervezetének megalaku­lását. A szervező bizottság el­nöke Tavalyi Lajos volt. Be­számolójában ellmondta: — »Olyan ifjúsági szövetséget hoztunk létre, mely a marxiz­mus eszméjét követi. Kiáll az ifjúság érdekeiért. Méltó örö­kösei és hű követői akarunk lenni az 1848-as forradalmi if­júság és az 1919-es Tanácsköz­társaság legjobb fiainak.« Elsőnek Albert Imre fiatal munkás szólt hozzá. Elmond­ta, hogy a magyar ifjúságnak föl kell zárkóznia a párt mellé. Megválasztották a vezetőséget — tagjai: Albert Imre, So- mogyvári Piroska, Frimm Jó­zsef, Liliom Edit, Légrádi Magda, Dián Lajos, Tavalyi Lajos, Magyar fi József, C sän­ge Béla. Többségük ma is a gyárban dolgozik. Velük be­szélgettünk a tizenöt év előtti eseményekről. — Miért éppen a cukorgyár­ban alakult meg az első KÍSZ- szervezet? — Itt 1956-ban sem állt le a munka. A dolgozók — köz­tük a fiatalok — nem hagyták magukat befolyásolni hazugsá­gokkal — mondja Tavalyi La­jos. — A KISZ-t is ezért sike­rült gyorsan megalakítanunk. Március 21-e nagyon korai dá­tum, ha azt számítjuk, hogy másutt csak hetekkel, hóna­pokkal később alakult meg a KISZ. — Sok segítséget kaptunk a pártszervezettől és a KISZ megyei bizottságától — mond­ja Albert Imre, a gyár szak- szervezeti titkára. — Aztán mi is ^agitáltunk«. Külön-külön beszélgettünk minden fiatallal. A szervezésben elsősorban a régi DISZ-tagokra számíthat­tunk. Szép a hőskorszak Ipari tanulók országos versenye Országos szakmai verseny kezdődött tegnap Kaposvárom, az 503-as Ipari Szakmunkás­képző Intézetben. Három na­pon keresztül három szakmá­ban hetven szakmunkástanuló ad számot elméleti és gyakor­lati felkészültségéről, s ver­seng a Szakma kiváló tanulója címért. Szerdán, amikor a szakmai szóbeli versenyek zajlanak, az országos tantár­gyi versenyek keretében ma­gyar irodalomból és nyelvtan­ból 164-en mérik össze tudá­sukat. Tegnap került sor az írás­belire. Az intézeti és a megyei versenyek után »állva maradt" tanulók szakmák szerint — mechanikai műszerész, elektro­műszerész és elektrolakatos — három csoportban oldották meg a különböző számítási, műszaki rajztudást igénylő feladatokat. Az írásbeli anya­ga titkos, a tanulók is végig számmal, név nélkül szerepel­nek. Az elméleti tudásukat feltérképező írásbeli eredmé­nye igen fontos volt, mert a holnapi szóbelire már csak azok kerülhetnek, akiknek az írásbeli és a mai gyakorlati munkájuk eredményének át­laga legalább jeles. Ezek most — tehát négy hónappal a szo­kásos időpont előtt — szak­munkás-bizonyítványt kap­hatnak. Mint dr. Fűzi János igazga­tóhelyettes elmondta, a ver­seny pénteken fejeződik be az ünnepélyes eredményhirde­téssel. Addig is, az egyes fel­adatok teljesítése után gazdag kulturális programot szervez­nek a részvevők számára, amelyben a megye és Kapos­vár nevezetességeivel való is­merkedés, filmvetítések, szín­házlátogatás és balatoni kirán­dulás szerepelnek. A csütörtö­ki napot teljesen a pihenésnek, kikapcsolódásnak szentelik. A verseny győztesei szép dí- paka-t, jutalmakat kapnak. Kü­lön jutalmazzák a győztesek szakoktatóit, tanárait. A KISZ Somogy megyei Bizottsága kü- löndíjat ajánlott fel a győzte­seknek, és további különdíja- kat azoknak a somogyiaknak — tíz somogyi fiatal indult —, akik a legjobb helyezéseket szerzik meg. A megalakulás után megin­dult az élet. A cukorgyáriak kivették részüket a város töb­bi KISZ-szervezetének támo­gatásából, szervezéséből. Sokat dolgoztak a »maguk portáján« is. Sok társadalmi munkát vé­geztek a gyárban, ök rakták le a balatonboglári üdülő alapjait. Tánccsoportot, irodal­mi csoportot hoztak létre, munkaidő után gyakran jártak falura. Ez volt a »hőskorszak«, ahogy ők mondják. Volt benn sok munka, az elején veszély is — hiszen jártak »meszelni«, azaz ellenséges jelszavakat el­tüntetni a falakról —, meg éj­szakai ellenőrzésre. Szívesen, lelkesen vállalták. Tizenöt év után jó rá visszaemlékezni... Példájukat követték a mar­cali, a siófoki fiatalok, majd a vaskombinát és a Csurgói Faipari Vállalat ifjúmunkásai. A Somogyország március 28-i számában jelent meg a KISZ szervező bizottságának felhí­vása. Arra buzdította a fiata­lokat, hogy kövessék az eddig alakult szervezetek példáját, sorakozzanak a KISZ zászlaja alá. Egy nappal később a MA­FISZ (az ifjúmunkás szövet­ség) közleményt jelentetett meg a lapban. Ebben megálla­pította, hogy a MAFISZ nem vált a fiatalok kedvelt szerve­zetévé. Üdvözölte a KISZ megalakulását, és hangsúlyoz­ta, hogy a KISZ felöleli és ki­bővíti a MAFISZ programját. Nincs szükség két ifjúsági szervezetre. Javasolta az ifjú­munkás szervezeteknek, hogy tanulmányozzák a KISZ prog­ramját, és csatlakozzanak a Kommunista Ifjúsági Szövet­séghez. És a fiatalok csatlakoztak. 1957 májusáig csaknem ezeröt­száz fiatal lépett be. Egymás után alakultak át a MAFISZ és EPOSZ (a parasztifjúság) szervezetek. Megalakult a ka­posvári középiskolák össze­vont KISZ-szervezete is. Azóta 15 év telt el. A KISZ megalakulására, az azóta el­ért eredményekre emlékeznek most szerte a megyében. Simon Márta Jubilál a KISZ Fiatalok és „veteránok” FiataE és »veterán« KISZ- vezetők találkoztak tegnap a f KISZ kaposvári bizottságá­nak ünnepi ülésén. Az ülést a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából hív­ták össze. A részvevők kö­zött ott voltak azok is, akik az ifjúsági szövetség születé­sénél »bábáskodtak«, tizenöt éwel ezelőtt. Ott volt Bíró Gyula, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a KISZ megyei bizottságának volt titkára; Csapó Sándor, az MSZMP városi bizottsá­gának titkára, a városi út­törőelnökség hajdani titkára, az ifjúsági ház egykori igaz­gatója; Albert Imre, az első KISZ-alapszervezet titkára. Részt vett az ünnepi meg­emlékezésen Rostás Károly, a városi tanács elnöke is. »Régi és új« KISZ-esek együtt énekelték a DIVSZ- indulót. ezzel kezdődött az ünnepség, majd a Táncsics Mihály Gimnázium irodalmi színpadának tagjai mutattak be összeállítást a forradalmi tavaszokat köszöntő versek­ből. A városi KISZ-bizottság nevében Horváth András kö­szöntötte a meghívott fiata­lokat, a régi KISZ-vezetöket, a város KlSZ-alapszerveze- teinek régebbi titkárait, a központi bizottság volt tag­jait, az első KlSZ-kongresz- szus somogyi küldötteit, akik eljöttek, hogy együtt ünnepel­jék az évfordulót a KISZ mai fiataljaival. Kedves epizód következett ezután. A Tóth Lajos Általá­nos Iskola úttörői virággal, ajándékkal, dallal köszöntöt­ték az ünnepség részvevőit. Az égjük pajtás emlékeztette a KISZ-eseket arra, hogy az utóbbi években a KISZ-esek és úttörők gyakran voltak együtt táborokban, kirándulá­sokon. Ott sokat énekeltünk ■j átszőttünk együtt. Énekel­jünk most is! — javasolta. S a kisdobosok, úttörők, KISZ- esek és »idősebb fiatalok« együtt énekelték a Mint a mó­kust ... Galamb László, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Visz- szaemlékezésében méltatta az ifjúsági szövetség megalakulá­sát. A KISZ zászlóján szerepel az 1919-es dátum — mondotta —, s ez jelzi, hogy a Tanács- köztársaság hagyományainak folytatója, a KIMSZ, a 19-ben alakult ifjúsági szövetség pél­dáját követi. Nem véletlen, hogy éppen március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulóján bontott zász­lót a KISZ. A KISZ városi bizottságának titkára ezután értékelte azt az utat, amelyet a KISZ Somogy­bán 1957 óta megtett. A fiata­lok bizonyították tudásukat, szorgalmukat a munkában és a tanulásban egyaránt. Elég az építőtáborokra, a KlSZ-véd- nökségekre, a tanulmányi és munkaversenyekre utalni. A városi KISZ-titkár ezután ígé­retet tett a »régiek«-nek, hogy a zászlót, amelyet ők emeltek magasba, becsülettel őrzik to­vábbra is. Ezután Vigh Ilona, a Gyógy­szertár Vállalat KISZ-tdtkára átadta Galamb Lászlónak, a KISZ kaposvári történetét be­mutató albumot, amelyet a vállalat fiataljai készítettek a jubileumra. A KISZ városi bizottságá­nak ülése jutalmazással feje­ződött be. Benkócs Istvánt, a KISZ központi bizottságának érdemérmével tüntették ki, heten aranykoszorús KISZ-jel- vényt, a jól dolgozó KISZ-esek pedig a központi bizottság di­csérő oklevelét kapták. S. M. Tizedik zárszámadás Mind eredményesebben a szövetkezetek javára Tegnap tartotta tizedik zárszámadó taggyűlését Nagyatádon a Rinya-menti Vízgazdálkodási Társulás. A társulás a tizennégy és fél milliós terve helyett csaknem tizenhat milliós termelési értéket állított elő a múlt évben. »A társulat tízéves fenn­állása óta igazolta hasznos­ságát. A tagszövetkezetek a társulat nélkül nem tudták volna hasonló hatékonyság­gal megoldani vízgazdálkodá­si feladataikat. A múlt év­ben például minden befize­tett egy forint után négy fo­rint értékű munkát kaptak vissza«. — A tegnapi év végi közgyűlésen hangzottak el ezek a mondatok. Az ered­mények értékeléséhez min­denképpen hozzá tartozik az is, hogy olyan tájegységben működnek, ahol a vízgazdál­kodási munkák szintje jóval az országos átlag alatt volt, A gépesített növényter­mesztő komplex brigádok szerkezeti felépítéséről, a munka szervezéséről, létreho­zásuk feltételeiről jelentetett meg egy vékony, de annál tartalmasabb füzetet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közelmúltban. A bátaszéki Búzákalász Ter­melőszövetkezet komplexbri- gád-iszervezési tapasztalatait Balt Zoltán nyugdíjas elnök rendszerezte. A téma időszerűségéhez két­ség sem fér. Mégis — úgy ér­zem — ezekkel a kiadványok­kal a termelőszövetkezetekben alig törődnek. Hevernek egy- egy sarakban, a vendégeknek beállított asztalon. Porosodnak anélkül, hogy valaki is fella­pozta volna őket. Sok hasznos gondolat sikkad így el, csak keveseknek lesz tanácsadója. Kétségtelen, hogy a hatva­nas években meglehetősen kor­látozott számú mezőgazdasági nagyüzemben szerveztek komplex gépesített szántóföldi munkavégző csoportokat. Hiá­nyoznak az általánosít­ható tapasztalatok, s az említett időszakban a termelő üzemek nem is rendelkeztek megfelelő gépi bázissal. A megváltozott hely­zetben jó segítőtárs ez a köny­vecske, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy a Komplex brigádoka mezőgazdaságban termelést a III. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva 15—16 százalékkal növelni kell a me­zőgazdaságnak. Intenzitás te­rén kell tehát előrelépni. S a tervek kivitelében nagymér­tékben hasznosíthatják magu­kat a komplex brigádok. Ha magyar példa még meg­lehetősen kevés is van, rendel­kezésünkre állnak a külföldi mezőgazdasági üzemek tapasz­talatai. A Szovjetunióban pél­dául kis létszámú brigádok dolgoznak. Négy-hat ember korszerű gépi eszközökkel, nagy területen termel egy-egy növényt. Egy brigád tehát egy növényi kultúrával foglalko­zik. A Német Demokratikus Köztársaságban is rendelkez­nek már megszívlelendő ta­pasztalatokkal. E témával a szocialista országok szaksajtó­ja gyakran foglalkozik. Tanulmányok születtek már hazai viszonylatban. Szomolá- nyiné Szabó Judit például így definiálja a komplex brigád fogalmát: »A szántóföldi gé­pesített komplex brigád alatt olyan önálló munkaszervezeti, illetve termelési egységet ér­tünk, amelynek tagjai szak­munkások, akik felelősséggel vállalják a rájuk bízott terüle­ten — a szükséges termelőesz­közökkel, a termelt növények agrotechnikai előírásainak megfelelően — a felmerülő összes termelési feladat elvég­zését..« Ennél frappánsabban — azt hiszem — nem lehet körvonalazni egy-egy ilyen brigád feladatkörét. A komplexbriigád szervezési alapelveiben meg kell hatá­rozniuk a mezőgazdasági üze­meknek a termesztendő nö­vényeket, azok arányát, a mű­ködési terület nagyságát, a személyi állományt és összeté­telt, a termelési eszközigény számítási technikáját, vala­mint a termelési feladatokat. A föld, a technika és a mun­kaerő alkot egészet — ez vi­lágos a leírtakból. Bátaszéken a brigád a főmezőgazdász és a növénytermelési ágazatveze­tő által elkészített technológia alapján végzi a feladatait. A technológia kitér valamennyi növény összes termelési fo­lyamatára, a felhasználandó műtrágya és vetőmag mennyi­ségére, úgy, hogy a brigád a kapott technológia alapján ön­állóan és megfelelően eleget tud tenni feladatának. A szak­vezetés szerepe tehát tulajdon­képpen csak a tanácsadás és az ellenőrzés. Az elmondottak alapján az önállóságot kell ki­emelnünk mint domináló ele­met. A komplex brigádok meg­szervezéséhez megfelelő tech­nikai felkészültség és ember­anyag szükséges. A brigádve­zető posztjára olyan személyt kell kiválasztani, aki megfe­lelő tekintéllyel, vezetőkósz- séggel, kellő gyakorlattal ren­delkezik, s a gépeknek is ala­pos ismerője. A tagokat is a legkiválóbb dolgozókból kell kiválogatni. Olyan embereket, akik élni tudnak az önállósággal. A komplex brigádok szer­vezése és azok eredményes működése elősegíti a munka­termelékenység növekedését, a munika minőségének javulását, a költségcsökkenést, az elapró­zottság megszűnését. S fontos az erkölcsi jelentősége is: se­gíti a szövetkezeteken, mező­gazdasági üzemeken belüli munkaverseny színvonalánál növekedését, valamint a sz dialista emberré fornv- feltételeinek biztosítása t. L. L. ezért is részesül a tánsúlat megkülönböztetett állami tá­mogatásban. Ez a körülmény utal arra is, hogy a felada­tok, a tennivalók viszont hatványozottan jelentkeznek. A társulat a múlt évben 14 517 000 forint értékű mun­ka elvégzésére vállalkozott, ezzel szemben a tegnapi köz­gyűlésen arról számolt be Hegedűs László elnök, hogy 15 889 700 forint termelési ér­téket állítattak elő. A gya­korlatban ez többek között 66 kilométer hosszú csatorna felújítását jelenti, elkészült 46 hétméteres híd, javult, fejlődött a szaktanácsadási tevékenység, sok helyen el­tűnt a bozót, a víznyomásos, terméketlen területeken le­hetővé vált a szántóföldi ter­melés. Ez utóbbit érdemes szám szerint is megemlíteni: a Rinya mentén négyezer holdon megjavultak a ter­melés feltételei, ezen belül több mint kétezer-négyszáz holdon szántóföldi növény- termelést is folytathatnak az üzemek. Ennek jelentőségét, hasznát szinte nem is lehet számokban kifejezni, hiszen köztudott, hogy legnagyobb értékünk, legfőbb termelési eszközünk a termőföld. A nagy és növekvő köve­telményeknek csak úgy felel­hetett meg a társulat, hogy korszerű munkaeszközökkel végezte feladatait. Egy évti­zed után ma már ott tarta­nak, hogy elmondhatják: gé­pesítésük optimális. Csak a múlt évben több mint más­fél miíliót fordítottak gép- beruházásokra, s ez azt je­lenti, hogy egyetlen év alatt 32 százalékkal emelték a gé­pesítés színvonalát. Ez a kö­rülmény, valamint a társu­lat bérszabályzatának gondos betartása azzal járt, hogj' el­ismerésre méltóan emelke­dett a termelékenység. Az egy főre jutó termelési érték egy év alatt csaknem hét­ezer forinttal emelkedett, és megközelíti a hetvennyolc- ezer-háromszáz forintot. Az áldozatos munka nem volt hiábavaló. Ahogy el­hangzott a tegnapi számveté­sen, a múlt évi tevékenység következtében 590 000 forint eredményességi jutalmat fi­zethetnek ki. Ám ennél is sokkal jelentősebb, sokkal nagyobb az az érték, mely a ívsulat tagszövetkezeteinek javuló termelési eredményei­ben mutatkozik meg. SOMOGY! NÉPLAP Kedd, 1972, március 21

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents