Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

75 éves a magyar cirkusz Egy attrakció a sok közül... Sikeres konzervbemutató Wfflcor etősaör cirkusz? Kérdezhetnénk, mikor játszott először az ember? ... Milyen volt régen, 70—80 évvel ezelőtt a magyar cirkusz? Hortobágyi Károly, az artisták, doyenje vá­laszol: — Lovakatjldomítottak, lo­vas pantomimokat adtak elő. Magyar aepcialltás az ugró­deszka (hasonló a gyerekek ál­tal kedvelt libikókához). Ma­gyarországon a leghíresebb cir­kusz a Beketow-Fényes Fővá­rosi Nagycirkusz volt, de mel­lettük mindig 10—15 kis csalá­di cirkusz is működött, mint például a Picard, a Cája, a Do­nért, a Gazdag... Cájánál a birkózás képezte a fő műsort... A cirkuszok általában átlépték a határt, s a közeli országok­ban is tartottak előadásokat, Ausztriában, Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában, Romániá­ban ... Amedd ig a lóvon tatás­sal eljuthattak... A »módosabbak« sátort fe­szítettek, akinek még az sem volt, palán kot vont a nézőtér köré, s ezt arénának hívták. ... Szólaljon meg a csengő, a karmester adja meg a jelt, a zenekar kapjon rá az induló­ra, harsogjanak a fanfárok, vil­logjanak fel a reflektor fé­nyei, táruljon szét a függöny, vonuljon be az egyenruhások sorfala, hallgasson el a zene­kar, uralkodjék él az izgalmak előtti feszült csend, jelenjék meg a trakkoa porondmester és ... Ez egyszer szóljon az előadás az artisták életéről, ami a kulisszák mögött fo­lyik!... Hatezren voltak Valamikor a pankátor, a kon­feranszié, az énekes, sőt még a mondén táncosok, konzum- nők is artistáknak számítot­tak. Nem csoda, ha számuk el­érte a hatezret (A felszaba­dulás után a különböző művé­szi zsűrik szűrése után 325 ma­radt) De pfflantsunk még vfcwza a múltba, hogyan éltek az ar­tisták régen! Feldman László, G er vak Imre és Soót Andráz ardékes könyvükben Így írtak saját magukról: »Komédiások voltunk. Jártuk a vidéket, fal­vakat tanyákat. A nyári idő­szakban arénával, cirkusszal, lófogatú lakókocsikkal, télen termekben, kocsmákban, paj­tákban, vagy ahol hely és le­hetőség adódott, ott megje­lentünk — előadást tartot­tunk.« A reklámozás valóságos ut­cai parádé volt, kocsi tetején trombitával, dobbal, kikiáltók­kal. És amíg őket nézték a kerekszemű, csodálkozó kis­gyerekek, elfelejtették, hogy aznap még talán nem is ebé­deltek. És ki gondolt volna a nézőtéren arra, hogy akik a látványos szépség, bátorság, ügyesség csillogó ajándékát nyújtják; fekete kenyeret esz­nek. Ha Jó idő Járta, tudtak egy kis pénzt keresni, ha nem, ak­kor keserves küzdelem kezdő­dött a mindennapi betevő fa­latért, a felszerelés javításá­ért. Sokszor nem is pénzért, hanem élelemért, az állatok­nak takarmányért játszottak. 75 éve, 1897-ben alakult meg a Magyar Artista Egyesület, s ez a szervezet igyekezett — mint erről Gere Györgyné szakszervezeti titkár beszélt — némi érdekvédelmet nyújtani az artistáknak. Világ számok Megérdemelték vcftna a Jobb életet, hiszen a hírességek »csillagfüzéreit« adták a vi­lág porondjaira: Könyötéket, a Picardokat, a Faludiakat, Harri Houdini-t, aki 1874-ben, Budapesten a Rákosárok utcá­ban született, s ma az USA- ban Houdini-klubokban emlé­keznek meg a nagy mesterről. Houdini, civil nevén Weisz Erik, összebilincselte, majd zsákba varratta magát, aztán beugrott a Temzébe, és az ámuló londoniak szeme láttá­ra kiúszott a vízből. Beszél­jünk a híres Grockról, akit a tévében is láthattunk? A zene­bohóc itt tanított hazánkban, azt mondta: a magyar artis­ták ügyesek, előkelőek, kitűnő a megjelenésük, fantasztikus a szorgalmuk és művészi tudá­suk. 1950-ben államosították a cirkuszokat is, és 1954-ben lét­rejött az Országos Cirkusz Vál­lalat, mely 320 artistát állami státuszba vett. 1950 óta műkö­dik — először Magyarországon — Állami Artistaképző Inté­zet. — Nagy feladat volt az is­kolát megszervezni — mondja Heitz György —, még bonyo­lultabb az oktatási tervek el­készítése. Úttörő munkát vég­zett: Rodolfó (Gács Rezső), aki kézügyességre, bűvészeire, Bérezi Mihály hajlékony ak­robatikára, Berényi István ug­ró akrobatikára, Péntek József zsonglőrködésre tanította a fiúkat, lányokat. Az iskolából, de a már jól kereső, szakmai­lag megbecsült és ezért meg­nyugodott art ista család okból kiválóságok »robbantak be« a porondra. A Hortobágyi-csoport tagjai Spanyolországban Oscar-díjat kaptak, négyen VIT-díjasok lettek, Franciaországban Szi­lágyi József nyerte el a cir­kuszbarátok artista Oscar-dí- ját, itthon pedig érdemérmek, érdemrendek, SZOT-emlékér- mek, nívódíjak sokaságát kap­táik az arra érdemesek. 50 nemzet porondján A magyar artisták jelenleg 60—70 »szakmai« műfajban, mint ők hívják »zsánerben« dolgoznaik. 50 ország fővárosá­ban — közöttük Pekingben, Moszkvában, New Yorkban, Londonban, Párizsban, Rómá­ban, Afrikában vagy Cipruson, északon és délen, keleten és nyugaton — mutatják be mű­vészetüket. — Ma már az artista nem komédiás, hanem művész — mondja Rodolfo. — Az erő technikával, ügyességgel, ma­gas fokú mpzgáskultúrával pá­rosul. Persze rengeteg munka, fáradtság s legalább annyi edzés szükséges ezeknek a tu­lajdonságoknak a fenntartásá­hoz, mint egy élsportolónak, ha »kondiban« akar maradni. Az »álom« is beteljesült, egy éve impozáns, gyönyörű »kő­színháza« van a Fővárosi Nagycirkusznak, ahol estéről estére óriási sikerrel mutatják be a produkciókat. Elhaltak, elöregedtek a bódék, »új ruhá­ba öltöztek« a régen szegé­nyes »csepűrágók«, ma az ál­lami alkalmazott artisták jó fizetést és öregségükre nyug­díjat kapnak. És most a 75 évre emlékez­ve, valóban nem talmi fény­árban úszhat a manézs, meg­szólalhatnak a fanfárok, szét­nyílhat a függöny, mert kö­vetkezik: Aida, a táncoló ele­fánt, pöröghet a levegőben a 2 Armon, biciklizhet óriás ke­rékpárján a 3 Picard, ugrat­hatja oroszlánjait Marika, szi­porkázhat a 2 Stefi, a gyere­kek kedvence, vágtathatnak az idomított lovak, szaltózhatnak a levegő mesterei. Jubileumuk alkalmából őszinte tapssal köszöntjük őket. Sz. D. FEHÉR KÖTÉNYES, jó­kedvű asszonyok fogadták hétfőn este Igáiban a párt­székházba egymás után ér­kező vendégeket. Terített asz­talok, a nagyterem egyik sar­kában pedig különféle kon- zervekből, befőttekből rende­zett kiállítás. — Több éven át kísérle­teztünk az asszonyok, na­gyobb lányok részére sütő­főző tanfolyammal, de siker­telenül. Munkánkat az idén siker koronázta, január ele­jén harmincán jelentkeztek és vesznek részt heti három alkalommal a tanfolyamon. Most a fogyasztási szövetke­zet nőbizottságával, valamint a kaposvári FÜSZÉRT-tel kö­zösen bemutatjuk, milyen jó­ízű ételek készíthetők a Bu­dapesti Konzervgyár külön­leges termékeiből — mondja Lucza Ernőné, a községi nő­bizottság elnöke. A tanfolyam szakmai elő­adója Tóth Mihály Józsefné, a kollégium főszakácsnője, akitől nagyon sokat tanultak asszonytársai. Különféle hi­degtálak, töltött húsok, fran­ciasaláták és más ételek ké­szítését. Ezen az estén nem adhat­tak igazi képet a tanultak­ról. Mégis az ízlésesen tíilalt konzervételekkel nemcsak ügyességüket bizonyították a vendégek előtt, hanem azt, hogy néhány perc alatt kon- zervből is készíthető kitűnő és bőséges vacsora. Ezt iga­zolta a többféle étel: a mar­hahús vadasan, a gombás hú­sok és a különféle halak si­kere. Ingyenes öntözési előrejel­zéssel szolgál a Dél-dunártúli Vízügyi Igazgatóság mezőgaz­dasági vízhasznosítási osztálya az érdeklődő mezőgazdasági üzemeknek. Az előrejelzési módszerek a talajvíz-háztar­tás folyamatos értékelésén ala­pulnak. Tartalmazzák a kezdő időpont talajnedvesség-ada­tait, az eltelt időszak csapa­dékbevételével és párolgási ki­adásaival együtt. Ezeknek az adatoknak az összevetésével jó megközelítéssel megállapít­ható a talaj mindenkori ned­vességtartalma, amelynek is­meretében javaslatot tudnak tenni az öntözővíz mennyisé­gére és adagolására. A méré­Külön öröm volt látni ta asszonyok igyekezetét, amint egymással versengve szolgál­ták ki a vendégeket. — Azt tartjuk első és leg­nagyobb eredményünknek, hogy ezen a tanfolyamon ki­alakult egy összetartó közös­ség, amely példamutatásával megnyerheti a község sok más asszonyát is. Nagy szük­ség lesz erre, hiszen szeret­nénk mi is nagyon sokat tenni Igái fejlesztéséért — mondja Lucza Ernőné. Politikailag is képezik ma­gukat — Czanyó Sándor párttitíkár az előadójuk —, s a tanfolyam harminc hallga­tója elhatározta: mozgalmat indít Tegyük szebbé Igáit! címmel. Erre igen nagy szükség van, hiszen gyógyfürdője ré­vén egyre növekszik a köz­ség idegenforgalma. Tavaly volt olyan vasárnap, hogy 6—7000 vendég járt Igáiban, köztük nagyon sok külföldi. A vöröskeresztes alapszerve­zeten kívül bevonták ebbe a munkába. a KISZ-istákat is, parkosítanak, virággal ül­tetik tele az utak mentét, s májusban közösen döntik el, kit jutalmaznak majd a köz­ség lakói közül azért, mert legtöbbet tett Igái szépítése érdekében. AZ ELSŐ LÉPÉSEK, az első eredmények biztatóak. Az igali asszonyok közül egy­re többen lesznek olyanok, akik otthoni munkájuk mel­lett arra is találnak időt, hogy tegyenek a közösségért. sek 5 vagy 10 naponként ké­szülhetnek, a szükséges hely­színi méréseket a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság me­zőgazdasági vízhasznosítási osztálya végzi el. Országosan is gondot okoz az 1970 szeptembere óta tartó csapadékhiány. Ez Somogy megyében is megközelítette a 300 millimétert, s arra készteti a gazdaságokat, hogy fokozot tabb intenzitással készüljenek fel a csapadékmentesnek ígér kező tavaszra. Szükséges tehá az öntöző berendezések mi előbbi üzembe állítása, hogj azok kapacitásának teljes ki­használásával pótolni lehessen a talajban jelentkező víz­hiányt. Sz. L. Öntözési előrejelzés Rendszeres tájékoztató lapunkban lllllliUlllllllllllllil Nemes György: lllillllllllllllill Dávid és Klotild 6. rész Szeme ott kéklett a szemem­től tíz centire. Sose hittem volna, hogy egy lánynak ilyen tiszta kék szeme lehet. Szem­bogara kis barna kör, és ab­ból sugarasan vékony rovát­kák hálózzák be a kék mezőt. Merően néztem a szemébe, s ő bátran állta a tekintetemet. De egyszer csak lehunyta a sze­mét. A szemhéja furcsán fé­nyes volt. És mintha csönde­sen reszketett volna. Mintha lecsukott szemhéján át is lát­na engem. Egy pillanatra én Is lehuny­tam a szememet, de csak egy pillanatra. Mert ezalatt vélet­lenül összeért az orrunk he­gye. Ügy ért össze, ahogy va­lamelyik délután álmomban... Gyorsan elengedtem őt. Klót ott állt előttem, a szeme nyit­va, s úgy nézett szótlanul. — Nem lánynak való ez a kapaszkodás — mondtam. — De én nem vagyok olyan lány, amilyenre te gondolsz — felelte. — Nekem nagyon iz­mos a lábam, nézd. Kinyújtotta előre a Jobb lábszárát. Lába fejét megfe­szítette, szoknyáját egészen combközépig felhúzta. Nagy lábujját karmosán a föld fe­lé hajlította, aztán meglazítot­ta. Ettől végig a lábán s a combján táncolni kezdtek az izmok. Elfordultam: — Elhiszem. Akkor vágjunk neki az expedíciónak! Kikapcsoltam bőrszandálom csatját. Mire levetettem a szandálomat, már ő is mezít­láb volt. Kezében lóbálta a gumiszandált. Bal keze muta­tóujját fűzte át a szandál fel­ső síSján. Én mentem előre. Hátranyújtottam a kezemet, Klót megragadta. Ahogy húz­tam fölfelé, testünk összesúr- lódott, és már 6 volt előttem. Most ő nyújtotta lefelé a ke­zét, s én ragadtam meg. És míg fölfelé léptem, én súrol­tam hozzá a testemet. Az agyagos sár, ahogy taposta, ki- türemlett szétfeszített lábujjai között. A magam lábára néz­tem: ugyanolyan sáros volt, mint az övé. Lihegtünk és nevettünk. Tíz perc alatt fölértünk a tetőre. De fölöttünk még folytatódott a hegy egy szagadék után. A csermely a magasabb orom felől kanyargóit ide. Ebből lett patak, nagy kerülők után, a mi házunk előtt. Klót már bele is gázolt a csermelybe. Az átlátszó víz egy pillanat alatt zavaros lett, ahogy áramlásával lemosta Klót lábáról a sarat. Utána én álltam be a vízbe. Nevetve tapiskoltuk a csermely szik­laalját. A csermely mellett, túl a szakadékon, fák rejtette tisz­tást sejtettünk. Oda jó lenne átmennünk, gondoltuk. De ho­gyan? A szakadék lehetett vagy őt méter mély, az alján bozót, csalán, vadsóska zöl- dellt. Jól kell kiszámítani a tá­volságot annak, aki a másfél méteres szakadékot át akarja ugrani. Még fel se ocsúdtam, mikor látom, hogy Klotild repül a szakadék felett. Lábát széttár­ta, valósággal úszott a levegő­ben. A fejét felém fordította, és kezét is felemelte, hívón: — Gyere, Dávid, utánam! — kiáltotta. Nem is gondolkoztam, már ugrottam én is. Mellé zuhan­tam a szakadék túloldalán a pázsitra. Karjait széttárva, szinte közéjük estem. Rám nyitotta a szemét, és bele az arcomba lélegzett, zi­hálva. Megfeszítettem a tes­tem, meg ne mozduljak, s hoz­zá ne érjek. Kinyitotta a száját, s így fe­lülről, visszahúzott nyelve alatt, alsó fogsorát láttam. Mint egy fehér gyöngysor, amint befelé kanyarodik. — Hogy mondtad? Klót? — szólalt meg, és csupa nevetés volt. Nem válaszoltam. Csak a nevető száját néztem. Anyuci délben azt kérdezte, merre jártam. Mondtam, hogy kószáltam. — Merre? — kérdezte. Mondtam: erre a hegyolda­lon. Mindjárt az ölébe szór­tam a délelőtt szedett sok vi­rágot. Tele lett az öle. Akkor leguggoltam eléje a földre. — Most maradj nyugton, anyuci, amíg egy szép csokrot készítek! — mondtam. Nevetett. — Dolgom van, kislányom. Nem érek én rá itt üldögélni. — Csak egy kicsit — mond­tam, és átöleltem a térdét. — Olyan jó kedvem van. A rendetlen virágtömegből szálanként kiszedtem a leg­szebbeket. Először a sárga tá- togatót. Aztán közéjük szúr­tam a legeslegszebbet, a lilát harangvirágot. Néhány pipa-; csőm is volt. Épek, még nem* hullatták el a szirmukat. Azt egészet rezgőkkel díszítettem, ; — Ez mi? — kérdeztem! anyucit. | — Kankalin. — És ez? — Pipitér. | — És ez? ! — Vénuszhaj. | — Te mindent tudsz, anyu-j ci. ! — Nem mindent, kislányom t — mondta. Végigsimította a! fejemet. — Csak a virágok ne-* vét. És persze a főzelékek ne-t vét. — Felállt, és öléből at földre hulltak a virágok. —♦ Meg a színészekét is — és újra* nevetett. — Máma zöldbabfő-! zelék lesz fasírttal. Nem is várta meg a vála-t szómat. Ment teríteni. Én meg! végigfeküdtem a szoba sző-; nyegén. Igyekeztem lazán el-t engedni a lábamat, dereka-! mat, hátamat. Behunytam af szememet. Két vállamon ke-t resztbe tettem a karomat. El-! képzeltem, hogy Dávid karja* ölel át. És közvetlenül a sze-; mem előtt láttam a szemét.' Máig azt hittem, hogy fekete a szeme. Most már tudom,; hogy sötétbarna. Nagyon mély! sötétbarna. Messziről olyan,; mintha koromfekete lenne. * t (Folytatjuk.) | A feladatok eredményes megvalósítása érdekében v vízügyi szolgálat — megyénk ben a Dél-dunántúli Vízüg Igazgatóság — fokozott se i ségnyújtással és szervező mun kával vesz részt az öntöz és üzemelési tevékenység tovább­fejlesztésében. Az igazgatósig szakemberei elsősorban szak­tanácsaikkal segítik a gazdasá­gok öntözési tevékenységét. Az öntözési előrejelzésnek általá­ban kéthetenként lapunkban is helyet biztosítunk. fij egészségügyi dokumentációrendszer A terhesgondozás korszerű­sítése érdekében hazánkban új dokumentációrendszert hoz­nak létre. A kísérletezésre Vas megyét kérték föl. Ha beválik, országszerte fölhasználják az ottani tapasztalatokat. Az új anyavédelmi munka három fő bázison nyugszik. Az elsőben a körzeti orvosok, vé­dőnők és ápolónők tevékeny­kednek, a központi (megyei, járási) terhes szakrendelések a gondozás második szakegy­ségei, s az utolsó fázisnak a szülőotthonok és szülészeti osztályok számítanak. Q SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, in márefaM IC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents