Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-16 / 64. szám
Kelet és Nyegat találkozója Lipcsei körkép kereskedelemrőlgépekről és emberekről A föld hatvan országából, csaknem tízezer külföldi kiállító, 350 ezer négyzetméteren — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Friedrich Wonsack, a Lipcsei Nemzetközi Vásár vezérigazgatója a vásár nemzetközi sajtótájékoztatóját, s a nyitás napján, vasárnap, végigjárva a vásár hatalmas területét, mindenhol ez a nemzetközi légkör érződik. Ilyenkor, a vásár idején, az egész város szinte maga is része, mondhatnánk hatalmas kiállítási csarnoka a nemzetközi ipari és kereskedelmi találkozónak. »Kelet és Nyugat nagy kereskedelmi találkozója«, »A lipcsei vásár bizonyítja a békés egymás mellett élés lehetőségeit« — ilyen és ehhez hasonló címekkel küldik a csaknem kétszáz újságírót fogadó nemzetközi sajtóközpontból cikkeiket a vásárra érkezett újságírók. A vásár területének több mint egyharmadán külföldi kiállítók vannak; minden második kiállító külföldről érkezett. Az NDK és a Szovjetunió után a Német Szövetségi Köztársaság foglalta el a legnagyobb kiállítási területet. A lipcsei vásár 'egyre növekvő kereskedelmi, gazdasági és politikai rangját bizonyítja az a tény is, hogy 1972 tavaszán minden csúcsot megdöntött a jelentkező vállalatok, nemkülönben a kiállított gépek, berendezések száma. Jelentősen bővült a szocialista országok kiállítási területe. A szocialista integráció termékekben realizálódott, eredményeit külön csarnokban mutatják be. Kié lesz az aranyérem? Játéknak is nevezhetném ezt a kérdezz-feleleket, ha nem lenne nagyon is komoly gazdasági és kereskedelmi súlya a lipcsei vásár aranyérmének. A pavilonokat sorra járva sok berendezésen, gépen látható a felirat: »Aranyéremért!« Ez azonban csupán a felterjesztést jelenti. A lipcsei vásár e magas, kitüntetű minősítéséről három, egymástól független, szigorú zsűri dönt. A kiállítók több száz terméket neveztek a versenybe, de közülük csak néhány kaphatja majd meg a legeslegjobbak díját. Szepesy István, a Hungexpo által szervezett és rendezett magyar kiállítás igazgatója, szerszámgépeinket és élelmiszeripari gépeinket tartja elsősorban esélyesnek. Kié lesz az aranyérem? — E rangot jelentő »játék« a hét végéig tart a vásárvárosban. „Jó napot, maga magyar, ugye — Már mi más lehetnék — kedélyeskedik Péczeli Imre, a Nagykőrösi Gépjavító Szövetkezet művezetője. — Hogy mit hoztam a zsákban? Nagy zsák kellene ahhoz — mondja, s mutatja rögtön a hazai konzervgyárakban már jól ismert automata palettázógépet. — Mit tud a gépe? — Mindent, amit kell. Gyűjti és lapra teszi a konzerves üvegeket és dobozokat; azelőtt két asszohy három órán át végezte ezt a munkát, ez a gép két perc alatt. A kiállítók egyébként a szállítási határidőkben is versenyeznek. örvendetes, hogy magyar termékek jelentős része raktárról vagy fél éven belül szállítható. A hatalmas technikai, tudományos fejlődés elsősorban az elektrotechnikai berendezéseknél érződik. Komputerek, számítástechnikai gépek, adatfeldolgozó berendezések. Az ide látogatók nem perceket, órákat töltenek a legnemzetközibb nyelvű — műszaki — feliratok mellett. Magyar slágerek Videoton. Ezt a nevet már az első nap sokan megtanulták a vásáron. • A szakember mellett főleg — a Beatles-rajongó fiatalok. A Videoton számítástechnikai gyáregysége által gyártott 1010 —B jelű kis számítógép, egy — még otthon, Székesfehérváron elkészített — program betáplálása után apró betűkből a Beatlesek fejét rajzolja, írja le. — Már az első nap is voltak komoly tárgyalásaink — mondja Glausius Gábor, a kiállítás vezetője. A kis számítógépet ipari folyamatszabályozásra használjuk és ajánljuk elsősorban, de jól ismert már az NDK- ban a másik bemutatott termékünk, a TPA—1 számítógép is, amelyet tudományos-műszaki számításokhoz használnak. Már megszületett az első üzlet is. A szóbeli megegyezés után kedden írta alá a Komplex az NDK-beli külkereskedelmi vállalattal a konzervdoboz- és üveg-sterilizáló berendezések szállítására a szerződést. — Hogy tetszik? — kérdeztem a szerszámgépipari pavilonban Otto Kaisert, aki — mint később kiderült — egy hallei gépgyár mérnöke. — A magyar szerszámgépek világhírűek — volt a válasz. Üzleti oldaláról Hamar Lászlótól, a Technoimpex berlini irodájának vezetőjétől kaptam felvilágosítást. — A meglevő hosszú lejáratú szerződések mellett újabb üzleteket kötünk még a vásár idején, hiszen a budapesti, esztergomi, miskolci, győri gyárak gépei már jól ismertek az NDK-ban. — Mi ebben a pavilonban a sláger? — A síkfolyatásos daraboló berendezés, amely magyar világszabadalom. Hirtelen megnőtt a Miskolcot képviselő Tüzeléstechnikai Kutatóintézet pár négyzetmétere is a kiállításon. Mint Palotás Árpád, az intézet mérnöke tájékoztatott, az érdeklődők a bemutatott hőtechnikai és tüzeléstechnikai gépekről és berendezésekről Mag- deburgban is kaphatnak felvilágosítást, hiszen az ott épült új városrészt a tőlük adaptált tervek szerint fűtik. Az intézet érdekes szolgáltatása különben a vásáron, hogy — kívánságra — helyben elvégzik a szükséges gazdaságossági számításokat a hagyományos tüzelésről a gáz- vagy olajtüzelésre áttérni szándékozó ipari érdeklődőknek. — Hol tartunk? — kérdeztem több magyar kiállítási stand vezetéjétől, technikai színvonalunkról érdeklődve. — Ahol kiállítunk, ott a legjobbak között vagyunk — hangzott a válasz. Magyarország 21 pavilonban több mint másfél száz nagy- vállalat ipari termékeit mutatja be, csaknem négyezer négyzetméteren. Sok Lipcsében a külföldi. Megérkeztek városnézőbe az első magyar turistacsoportok is. Egyre többször hallani a belvárosban magyar szót; egyre többen kérnek a Wurst helyett virslit, egyre több magyar jelentkezik a magyar pavilonokban. A 650 ezer lakosú Lipcse, az NDK harmadik városa, vásárzárásig — nemzetközi város. S. B. A. hogy több cukrot gyárthassunk Tanácskozás a cukorrépa-termesztés korszerűsítéséről A magágykészítcs fontos gépe a kanalas borona és a henger. A tegnapi tanácskozásra szóló meghívó már ott volt a részvevők kezében, amikor kedden a MÉM-ben rendezett értekezlet után közölték: a meglevő ösztönzők újabbakkal egészülnek ki azért, hogy kormányunk még hatékonyabban segítse a cukorrépa-termelés korszerűsítését, a termelés mennyiségi és minőségi növelését. Ez a körülmény meghatványozta a Kaposvári Cukorgyár, az AGROKER és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tegnapi, kaposvári rendezvényének jelentőségét, hiszen ez alkalommal Tolna és Somogy cukorrépa-termelő gazdaságainak éppen az volt a céljuk, hogy a korszerűbb termelési módszereket tanulmányozzák, elméletben és gyakorlatban szerezzenek újabb és jól hasznosítható tapasztalatokat. Természetes, hogy már a tanácskozás előtt is, és magán a megbeszélésen, »programon kívül« mindenekelőtt erről a kedden köztudomásúvá vált intézkedéséről esett szó. A decemberben napvilágot látott Munkák gombnyomásra, gázfűtés a harmincmilliós sertéstelepen Több mint harmincmillió forintban van a hetesi Egyesült Erő Termelőszövetkezet korszerű sertéstelepe. Ha »beáll«, vagyis teljes kapacitással üzemel, akkor — Kispál Józsefnek, a telep vezetőjének tájékoztatása szerint — évente öt-hatezer hízott sertést értékesíthetnek innen. Az idén mintegy háromezres kibocsátással számolnak. A telepvezető kalauzolásával körülnéztünk a jobbára automatizált létesítményben. A földgáz gazdasági hasznosításának szép példájával találkozhat itt a látogató, amellett modern szociális helyiségek egészítik ki a gazdasági épületek sorát. Csaknem kétezer sertés hízik jelenleg három épületben (ebből kettő expressz hizlalda), s jóllehet eddig a A hizlaldákban sek. A modern telepen kevesebb emberre van szükség, gombnyomásra működnek a beremdezéférőhelyeknek csak egy részét töltötték fel állatokkal, a hizlaldákon kívül a 600 férőhelyes előnevelőben, a 250 férőhelyes kocaszálláson biztosítottak korszerű körülményeket a jószágnak. A központban négy gázkazán áll rendelkezésre, ezek közül egyelőre egy üzemel. A kevesebb sertés hagyományos hizlalásához korábban 10 ember munkájára volt szükség, most pedig a modem, automata rendszerű telepen kettő is elég. Elektrotechnikus gombnyomására működik az etető, az itató, a szellőző és más berendezés. Kevés ember kell már ide, s akikre mégis szükség van, azoknál sem a fizikai erő, hanem a műszaki jártasság kerül előtérbe ... rendeletnek (árrendezés, kedvező gép- és vegyszervásárlás stb.) már jelentkezett az ösztönző hatása. Köszöntő szavaiban utalt erre Tóth Lajos, a cukorgyár igazgatója és Rőli- rig Imre, a gyár osztályvezetője. Ez az újabb intézkedés pedig valójában tovább bővíti a már meglevő ösztönzőket, még teljesebb, jobb feltételeket teremt. Az első és a leglényegesebb az, hogy a bank az eddigieken felül jelentős ösz- szegű gépvásárlási hitelt biztosít a nagyüzemeknek. A hitel nagyságát jól mutatja az a tény, ha élnek vele a nagyüzemek, akkor a hazai termő- terület 70 százalékán modern, nagy teljesítményű gépek , dolgozhatnak majd. Természetesen — ahogy elhangzott ez tegnap — a hitel igénylését ezúttal gyorsan és minél előbb el kell intézniük az üzemeknek. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy voltak olyan gazdaságok, melyek ott a helyszínen bejelentették: élni kívánnak ezzel a kedvező lehetőséggel.) Másrészt ez az intézkedés megszüntet egy olyan jogos aggályt, amely már nem egy szövetkezet résziéről felvetődött. Többen is hangoztatták, hogy a cukorrépa árának emelése érthetően ngyobb jövedelmet biztosít az üzemnek, ám ezt esetenként »elviszi« a jövedelemnövekmény adó. Most az új rendelkezéssel lehetővé vált, hogy holdanként 160 mázsán felül minden további tíz mázsa termés esetén úgy lehet kifizetni a béren kívül egy munkanapot, hogy az nem érinti a jövedelemnövekmény adót. S lehetne tovább sorolni a nem szanált és a szanált tsz- ekre vonatkozó .további kedvezményeket, ám ezúttal hadd idézzük azt a tegnapi összegező megállapítást, hogy államunk valóban mindent megtesz, a legmesszebbmenő segítséget nyújtja ahhoz, hogy a korábbi hanyatlás után ismét nőjön a cukorrépa termőterülete, hogy korszerű, gépesített technológia alakuljon ki. Egyedül és kizárólag ez a fejlődés útja, és igazán jó eredményt akkor hozhat ez a törekvés, ha az üzemben megfelelő felkészültséggel, szakmai hozzáértéssel és nem utolsósorban lelkiismeretességgel párosul. Ahogy Jermy Sándornak, a Cukoripari Kutató Intézet tudományos munkatársának előadásában elhangzott, ha a termelést a célnak megfelelően komplex módon gépesítik gazdaságaink, akkor kétszáz- mázsás átlagnál az egy mázsa cukorrépa előállításához szükséges élőmunka a jelenlegi két és fß óráról 20 percre csökken! Persze önmagában sem a gép, sem a vegyszer nem tehet csodát. Az előadó ezért irányította a figyelmet a korszerű répatermelést befolyásoló tényezőkre: a megelőző év talajmunkáira, a tavaszi mag- ágykészítésre, vetésre stb. Az általa elmondottakhoz szervesen kapcsolódott az az ismertető, melyet Nagy Endre, a Somogy megyei Növényvédő Állomás munkatársa tartott. A tanácskozás legérdekesebb része talán a gyakorlati bemutató volt. A Kaposvári Állami Gazdaság zaranyi kerületében munka közben ismerkedhettek meg a részvevők a tavaszi munkákhoz szükséges legkorszerűbb gépsorokkal. V. M. Mit csinálnak a gyékényesi tsz-tagok? Milyen munkákat hozott a tavaszelő a gyékényesi Március 15. Termelőszövetkezetben? — ezt kérdeztük meg ottjártunikkor Darab Csaba f őagronómustól. Az idősebb asszonyokat háromhektárnyi területen az erdőtelepítési munka foglalja le. Az ötszázharminc holdas erdőnek csak kis része ez, az új csemetés telepítése azonban fontos munka. A férfi munkaerő egy részét a tsz kavicsbányájához vezető át építésénél foglalkoztatják. Az ősszel új területet nyitottak, ezt egyelőre nehéz megközelíteni, ezért kellett az út. Most végzik az árkolást is. A kavicsbánya a fuvarvállalással együtt az idén a tervek szerint hárommillió forint árbevételt eredményez a mezőgazdasági üzemnek. Vállalatok számára, de magánszemélyeknek is szállítanak. Kálisóval műtrágyázzák azt a területet, ahova a cukorrépa kerül. Két gép dolgozik a százharminc holdas területen. Ötéves szerződést kötöttek a cukorgyárral. Az egye- lés, sarabolás még kézi, a többi munkamozzanat már gépi művelést tesz lehetővé Gyékényesen. Más növényi kultúráltnál mar előbbre tartanak a mű- trágy ázással. Kétszázötven holdnyi rét—legelőjükre tizenöt vagonnal jutott. Az őszi fejtrágyázás hat ran százalékával is végeztek. Az idén a kukorica vetés- területe csökken százötven holddal, nő viszont a búza és az árpa holdjainak száma. Mivel foglalkozik a főag- ronómus kora tavasszal? Ezt a kérdést is feltettük Darab Csabának. Ahogy mondta, a főkönyvelővel újra előveszi az idei tervet. Tovább finomítják, még egyszer átdolgozzák. SOMOGYI SfÉPtáP CsätSrtSk, 1972. március IS,
