Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

Kelet és Nyegat találkozója Lipcsei körkép kereskedelemrőlgépekről és emberekről A föld hatvan országából, csaknem tízezer külföldi kiál­lító, 350 ezer négyzetméteren — ezekkel a szavakkal nyitot­ta meg Friedrich Wonsack, a Lipcsei Nemzetközi Vásár ve­zérigazgatója a vásár nemzet­közi sajtótájékoztatóját, s a nyitás napján, vasárnap, vé­gigjárva a vásár hatalmas te­rületét, mindenhol ez a nem­zetközi légkör érződik. Ilyen­kor, a vásár idején, az egész város szinte maga is része, mondhatnánk hatalmas kiállí­tási csarnoka a nemzetközi ipari és kereskedelmi találko­zónak. »Kelet és Nyugat nagy ke­reskedelmi találkozója«, »A lipcsei vásár bizonyítja a bé­kés egymás mellett élés lehe­tőségeit« — ilyen és ehhez ha­sonló címekkel küldik a csak­nem kétszáz újságírót fogadó nemzetközi sajtóközpontból cikkeiket a vásárra érkezett újságírók. A vásár területének több mint egyharmadán kül­földi kiállítók vannak; min­den második kiállító külföld­ről érkezett. Az NDK és a Szovjetunió után a Német Szövetségi Köztársaság fog­lalta el a legnagyobb kiállítási területet. A lipcsei vásár 'egy­re növekvő kereskedelmi, gaz­dasági és politikai rangját bi­zonyítja az a tény is, hogy 1972 tavaszán minden csúcsot megdöntött a jelentkező vál­lalatok, nemkülönben a kiál­lított gépek, berendezések szá­ma. Jelentősen bővült a szo­cialista országok kiállítási te­rülete. A szocialista integráció termékekben realizálódott, eredményeit külön csarnokban mutatják be. Kié lesz az aranyérem? Játéknak is nevezhetném ezt a kérdezz-feleleket, ha nem lenne nagyon is komoly gaz­dasági és kereskedelmi súlya a lipcsei vásár aranyérmének. A pavilonokat sorra járva sok berendezésen, gépen látható a felirat: »Aranyéremért!« Ez azonban csupán a felterjesz­tést jelenti. A lipcsei vásár e magas, kitüntetű minősítéséről három, egymástól független, szigorú zsűri dönt. A kiállítók több száz terméket neveztek a versenybe, de közülük csak néhány kaphatja majd meg a legeslegjobbak díját. Szepesy István, a Hungexpo által szervezett és rendezett magyar kiállítás igazgatója, szerszámgépeinket és élelmi­szeripari gépeinket tartja első­sorban esélyesnek. Kié lesz az aranyérem? — E rangot jelen­tő »játék« a hét végéig tart a vásárvárosban. „Jó napot, maga magyar, ugye — Már mi más lehetnék — kedélyeskedik Péczeli Imre, a Nagykőrösi Gépjavító Szövet­kezet művezetője. — Hogy mit hoztam a zsákban? Nagy zsák kellene ahhoz — mondja, s mutatja rögtön a hazai kon­zervgyárakban már jól ismert automata palettázógépet. — Mit tud a gépe? — Mindent, amit kell. Gyűj­ti és lapra teszi a konzerves üvegeket és dobozokat; azelőtt két asszohy három órán át vé­gezte ezt a munkát, ez a gép két perc alatt. A kiállítók egyébként a szál­lítási határidőkben is verse­nyeznek. örvendetes, hogy magyar termékek jelentős ré­sze raktárról vagy fél éven be­lül szállítható. A hatalmas technikai, tudományos fejlő­dés elsősorban az elektrotech­nikai berendezéseknél érződik. Komputerek, számítástechni­kai gépek, adatfeldolgozó be­rendezések. Az ide látogatók nem perceket, órákat töltenek a legnemzetközibb nyelvű — műszaki — feliratok mellett. Magyar slágerek Videoton. Ezt a nevet már az első nap sokan megta­nulták a vásáron. • A szakember mellett főleg — a Beatles-rajongó fiatalok. A Videoton számítástechnikai gyáregysége által gyártott 1010 —B jelű kis számítógép, egy — még otthon, Székesfehérvá­ron elkészített — program be­táplálása után apró betűkből a Beatlesek fejét rajzolja, írja le. — Már az első nap is voltak komoly tárgyalásaink — mondja Glausius Gábor, a ki­állítás vezetője. A kis számítógépet ipari folyamatszabályozásra hasz­náljuk és ajánljuk elsősorban, de jól ismert már az NDK- ban a másik bemutatott ter­mékünk, a TPA—1 számítógép is, amelyet tudományos-mű­szaki számításokhoz használ­nak. Már megszületett az első üzlet is. A szóbeli megegyezés után kedden írta alá a Komp­lex az NDK-beli külkereske­delmi vállalattal a konzerv­doboz- és üveg-sterilizáló be­rendezések szállítására a szer­ződést. — Hogy tetszik? — kérdez­tem a szerszámgépipari pavi­lonban Otto Kaisert, aki — mint később kiderült — egy hallei gépgyár mérnöke. — A magyar szerszámgépek világhírűek — volt a válasz. Üzleti oldaláról Hamar Lászlótól, a Technoimpex ber­lini irodájának vezetőjétől kaptam felvilágosítást. — A meglevő hosszú lejáratú szer­ződések mellett újabb üzlete­ket kötünk még a vásár ide­jén, hiszen a budapesti, esz­tergomi, miskolci, győri gyárak gépei már jól ismertek az NDK-ban. — Mi ebben a pavilonban a sláger? — A síkfolyatásos daraboló berendezés, amely magyar vi­lágszabadalom. Hirtelen megnőtt a Miskol­cot képviselő Tüzeléstechnikai Kutatóintézet pár négyzetmé­tere is a kiállításon. Mint Pa­lotás Árpád, az intézet mér­nöke tájékoztatott, az érdek­lődők a bemutatott hőtechni­kai és tüzeléstechnikai gépek­ről és berendezésekről Mag- deburgban is kaphatnak felvi­lágosítást, hiszen az ott épült új városrészt a tőlük adaptált tervek szerint fűtik. Az inté­zet érdekes szolgáltatása kü­lönben a vásáron, hogy — kí­vánságra — helyben elvégzik a szükséges gazdaságossági számításokat a hagyományos tüzelésről a gáz- vagy olajtü­zelésre áttérni szándékozó ipari érdeklődőknek. — Hol tartunk? — kérdez­tem több magyar kiállítási stand vezetéjétől, technikai színvonalunkról érdeklődve. — Ahol kiállítunk, ott a leg­jobbak között vagyunk — hangzott a válasz. Magyarország 21 pavilonban több mint másfél száz nagy- vállalat ipari termékeit mu­tatja be, csaknem négyezer négyzetméteren. Sok Lipcsében a külföldi. Megérkeztek városnézőbe az első magyar turistacsoportok is. Egyre többször hallani a belvárosban magyar szót; egy­re többen kérnek a Wurst he­lyett virslit, egyre több ma­gyar jelentkezik a magyar pavilonokban. A 650 ezer lakosú Lipcse, az NDK harmadik városa, vásár­zárásig — nemzetközi város. S. B. A. hogy több cukrot gyárthassunk Tanácskozás a cukorrépa-termesztés korszerűsítéséről A magágykészítcs fontos gépe a kanalas borona és a henger. A tegnapi tanácskozásra szóló meghívó már ott volt a részvevők kezében, amikor kedden a MÉM-ben rendezett értekezlet után közölték: a meglevő ösztönzők újabbakkal egészülnek ki azért, hogy kor­mányunk még hatékonyabban segítse a cukorrépa-termelés korszerűsítését, a termelés mennyiségi és minőségi növe­lését. Ez a körülmény meghat­ványozta a Kaposvári Cukor­gyár, az AGROKER és a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet tegnapi, kaposvári rendez­vényének jelentőségét, hiszen ez alkalommal Tolna és So­mogy cukorrépa-termelő gaz­daságainak éppen az volt a cél­juk, hogy a korszerűbb terme­lési módszereket tanulmányoz­zák, elméletben és gyakorlat­ban szerezzenek újabb és jól hasznosítható tapasztalatokat. Természetes, hogy már a ta­nácskozás előtt is, és magán a megbeszélésen, »programon kívül« mindenekelőtt erről a kedden köztudomásúvá vált intézkedéséről esett szó. A de­cemberben napvilágot látott Munkák gombnyomásra, gázfűtés a harmincmilliós sertéstelepen Több mint harmincmillió forintban van a hetesi Egye­sült Erő Termelőszövetkezet korszerű sertéstelepe. Ha »be­áll«, vagyis teljes kapacitással üzemel, akkor — Kispál Jó­zsefnek, a telep vezetőjének tájékoztatása szerint — éven­te öt-hatezer hízott sertést ér­tékesíthetnek innen. Az idén mintegy háromezres kibocsá­tással számolnak. A telepvezető kalauzolásá­val körülnéztünk a jobbára automatizált létesítményben. A földgáz gazdasági hasznosí­tásának szép példájával talál­kozhat itt a látogató, amellett modern szociális helyiségek egészítik ki a gazdasági épüle­tek sorát. Csaknem kétezer sertés hízik jelenleg három épületben (ebből kettő expressz hizlalda), s jóllehet eddig a A hizlaldákban sek. A modern telepen kevesebb emberre van szükség, gombnyomásra működnek a beremdezé­férőhelyeknek csak egy részét töltötték fel állatokkal, a hiz­laldákon kívül a 600 férőhe­lyes előnevelőben, a 250 férő­helyes kocaszálláson biztosítot­tak korszerű körülményeket a jószágnak. A központban négy gázkazán áll rendelkezésre, ezek közül egyelőre egy üze­mel. A kevesebb sertés hagyo­mányos hizlalásához korábban 10 ember munkájára volt szük­ség, most pedig a modem, automata rendszerű telepen kettő is elég. Elektrotechnikus gombnyomására működik az etető, az itató, a szellőző és más berendezés. Kevés ember kell már ide, s akikre mégis szükség van, azoknál sem a fizikai erő, hanem a műszaki jártasság kerül előtérbe ... rendeletnek (árrendezés, ked­vező gép- és vegyszervásárlás stb.) már jelentkezett az ösz­tönző hatása. Köszöntő szavai­ban utalt erre Tóth Lajos, a cukorgyár igazgatója és Rőli- rig Imre, a gyár osztályveze­tője. Ez az újabb intézkedés pedig valójában tovább bőví­ti a már meglevő ösztönzőket, még teljesebb, jobb feltétele­ket teremt. Az első és a leglé­nyegesebb az, hogy a bank az eddigieken felül jelentős ösz- szegű gépvásárlási hitelt biz­tosít a nagyüzemeknek. A hi­tel nagyságát jól mutatja az a tény, ha élnek vele a nagy­üzemek, akkor a hazai termő- terület 70 százalékán modern, nagy teljesítményű gépek , dol­gozhatnak majd. Természete­sen — ahogy elhangzott ez tegnap — a hitel igénylését ez­úttal gyorsan és minél előbb el kell intézniük az üzemek­nek. (Csak mellékesen jegyez­zük meg, hogy voltak olyan gazdaságok, melyek ott a hely­színen bejelentették: élni kí­vánnak ezzel a kedvező lehe­tőséggel.) Másrészt ez az intéz­kedés megszüntet egy olyan jo­gos aggályt, amely már nem egy szövetkezet résziéről fel­vetődött. Többen is hangoztat­ták, hogy a cukorrépa árának emelése érthetően ngyobb jö­vedelmet biztosít az üzemnek, ám ezt esetenként »elviszi« a jövedelemnövekmény adó. Most az új rendelkezéssel le­hetővé vált, hogy holdanként 160 mázsán felül minden to­vábbi tíz mázsa termés esetén úgy lehet kifizetni a béren kí­vül egy munkanapot, hogy az nem érinti a jövedelemnövek­mény adót. S lehetne tovább sorolni a nem szanált és a szanált tsz- ekre vonatkozó .további ked­vezményeket, ám ezúttal hadd idézzük azt a tegnapi összege­ző megállapítást, hogy álla­munk valóban mindent meg­tesz, a legmesszebbmenő segít­séget nyújtja ahhoz, hogy a korábbi hanyatlás után ismét nőjön a cukorrépa termőterü­lete, hogy korszerű, gépesített technológia alakuljon ki. Egyedül és kizárólag ez a fej­lődés útja, és igazán jó ered­ményt akkor hozhat ez a tö­rekvés, ha az üzemben megfe­lelő felkészültséggel, szakmai hozzáértéssel és nem utolsósor­ban lelkiismeretességgel páro­sul. Ahogy Jermy Sándornak, a Cukoripari Kutató Intézet tudományos munkatársának előadásában elhangzott, ha a termelést a célnak megfelelő­en komplex módon gépesítik gazdaságaink, akkor kétszáz- mázsás átlagnál az egy mázsa cukorrépa előállításához szük­séges élőmunka a jelenlegi két és fß óráról 20 percre csök­ken! Persze önmagában sem a gép, sem a vegyszer nem te­het csodát. Az előadó ezért irányította a figyelmet a kor­szerű répatermelést befolyáso­ló tényezőkre: a megelőző év talajmunkáira, a tavaszi mag- ágykészítésre, vetésre stb. Az általa elmondottakhoz szerve­sen kapcsolódott az az ismer­tető, melyet Nagy Endre, a Somogy megyei Növényvédő Állomás munkatársa tartott. A tanácskozás legérde­kesebb része talán a gyakor­lati bemutató volt. A Kapos­vári Állami Gazdaság zaranyi kerületében munka közben is­merkedhettek meg a részve­vők a tavaszi munkákhoz szükséges legkorszerűbb gép­sorokkal. V. M. Mit csinálnak a gyékényesi tsz-tagok? Milyen munkákat hozott a tavaszelő a gyékényesi Már­cius 15. Termelőszövetkezet­ben? — ezt kérdeztük meg ottjártunikkor Darab Csaba f őagronómustól. Az idősebb asszonyokat há­romhektárnyi területen az erdőtelepítési munka foglalja le. Az ötszázharminc holdas erdőnek csak kis része ez, az új csemetés telepítése azon­ban fontos munka. A férfi munkaerő egy ré­szét a tsz kavicsbányájához vezető át építésénél foglal­koztatják. Az ősszel új terü­letet nyitottak, ezt egyelőre nehéz megközelíteni, ezért kellett az út. Most végzik az árkolást is. A kavicsbánya a fuvarvállalással együtt az idén a tervek szerint három­millió forint árbevételt ered­ményez a mezőgazdasági üzemnek. Vállalatok számá­ra, de magánszemélyeknek is szállítanak. Kálisóval műtrágyázzák azt a területet, ahova a cukor­répa kerül. Két gép dolgozik a százharminc holdas terüle­ten. Ötéves szerződést kötöt­tek a cukorgyárral. Az egye- lés, sarabolás még kézi, a többi munkamozzanat már gépi művelést tesz lehetővé Gyékényesen. Más növényi kultúráltnál mar előbbre tartanak a mű- trágy ázással. Kétszázötven holdnyi rét—legelőjükre ti­zenöt vagonnal jutott. Az őszi fejtrágyázás hat ran szá­zalékával is végeztek. Az idén a kukorica vetés- területe csökken százötven holddal, nő viszont a búza és az árpa holdjainak száma. Mivel foglalkozik a főag- ronómus kora tavasszal? Ezt a kérdést is feltettük Darab Csabának. Ahogy mondta, a főkönyvelővel újra előveszi az idei tervet. Tovább fino­mítják, még egyszer átdol­gozzák. SOMOGYI SfÉPtáP CsätSrtSk, 1972. március IS,

Next

/
Thumbnails
Contents