Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

Nem lehet szenvedély nélkül Megalakult a siófoki járási népfrontbizottság Tegnap délelőtt Siófokon, a Delta étterem egyik külön­termében kimondták az 59 ta­gú siófald járási népfrontbi- zottiság megalakulását, majd megválasztották az elnöksé­giét és a tisztségviselőket. A bizottság elnöke továbbra is Kovács János, a járási könyv­tár igazgatója, a titkár pedig ismét Csizmadia József lett. Az ülés hangulatán érződ­tek azok a változások, amelyek a siófoki járásban végbemen­tek az eltelt négy év alatt. — Nem lehet szenvedély nélkül csinálni a népfront- munkát — jelentette ki Csák Ernő pedagógus. Ügy látszik nemcsak csi­nálni nem lehet szenvedély nélkül, de beszélni sem leihet erről a munkáról másképp, mint érzelmi fűtöttséggel. Legalábbis ezt bizonyította az a nyolc lelkes hozzászólás, mely elhangzott, miután Ko­vács János elnök ismertette a községi választások eredmé­nyeit. A járás megnagyobbodott területén 1408 bizottsági tagot választottak, közülük 637-en most kapcsolódtak be a moz­galomba. Sokatmondó az a szám, hogy 1968-ban 1528 öt­ven éven felüld tagjuk volt a községi bizottságoknak, míg most, a választások után csu­pán 406 az ötven éven felüli. Nagyot nőtt a 30 és 50 év kö­zöttiek aránya. Ezt egy idősebb hozzászóló különös örömmel üdvözölte, mondván: — A fiatalok friss ereje, lel­kesedése szükséges az előttünk álló célok eléréséhez. A célokat Csizmadia József titkár ismertette: Kun Béla nevét vették föl Ifjúsági nap Fáklyás felvonulás — vietnami tábortűz Ifjúsági találkozón látta vendégül a marcali járás fia­taljainak mintegy 600 küldöt­tét a tapsonyi KlSZ-csúcsveze- tőség. A találkozóval együtt került sor a forradalmi ifjú­sági napok járási megnyitójá­ra. A rendezvénysorozat, mely az ifjúsági találkozóval kez­dődött, április 4-én ér véget. A Tapsonyban összegyűlt fia­talok fáklyás felvonulást ren­deztek, és szolidaritási tábor­tüzet gyújtottak az ünnepsé­gen részt vevő két vietnami diák tiszteletére. Fenyő Ist­ván, a KISZ megyei bizottsá­gának munkatársa ünnepi be­szédében méltatta a forradal­mi ifjúsági napok jelentősé­gét, nagy nemzeti ünnepeink megtartását, melyek az idén a Dózisa-évfordulóval is bővül­nek. Jelentős állomásh az idei tavasz a Kommunista If­júsági Szövetségnek is, hiszen megalakulásának 15. évfordu­lóját ünnepli. Beszélt arról a szolidaritásról, mellyel a ma­gyar fiatalok a vietnamiak hősi harcát kísérik. Az ifjúsági találkozón részt vettek azok a fiatalok is, akik ott voltak a KISZ tizen­öt év előtti zászlóbontásánál, és sokan azok közül, akik tíz éve tagjai az ifjúsági szövet­ségnek. Névadóra is sor ke­rült Tapsonyban. Az egyik alapszervezet Kun Béla nevét vette fel. Az ifjúsági találkozó zárult. bállal — A párt szövetségi politi­kája a Hazafias Népfront ke­retében valósul meg. Ez most a mi járásunkban új tartalmi feladatokat jelent. A tabi já­rás idecsatolásával és az ipar- telepítés révén átrétegeződött a lakosság, nőtt a munkások száma. Az ő közreműködésü­ket jobban kell igényelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisiparosokat és a kis­kereskedőket is be kell vonni a közéletbe. A jogos felhábo­rodást kiváltó üzérkedők, nye­részkedőik ellen föl keli lépni. Jó, ha fiatalodik a mozga­lom, ám az idősebbek tapasz­talatai sokat segíthetnek. Nemzeti kultúránk haladó ha­gyományainak ápolására ma is nyűik lehetőség a siófoki járás területén. Karádon pél­dául emlékház létesítését kez­deményezte a községi nép­frontbizottság. A munka eredménye nem­csak a községi bizottságok tagjaitól függ, hanem sok áll a járási bizottság irányításán is. Az egyik hozzászóló részle­tesen ismertette, milyen segít­séget igényelnek. Az ülés rész­vevői írásos segédanyagot kaptak a további munkához. Végül Kálecz József, a járási pártbizottság munkatársa is kifejtette véleményét: — Az elhangzottak meg­győztek bennünket arról, hogy a siófoki járásban jó úton jár a népfrontmozgalom. Felszínre hozza és továbbítja az illeté­kes szervekhez a helyi prob­lémákat. De ne mindig a hibák oldaláról közelítsünk. A népfrontbizottságok legye­nek bátor hirdetői eredmé­nyeinknek is. R. Zs. A Drávából öntöz a vízvári Kossuth Tsz Egy holdnvi terület kerül Fóliasátorban is nevelnek palántát és termesztenek zöldséget az idén. A kertészeti növényeket „az idén minden eddiginél na­gyobb területen termesztik a vízvári Kossuth Termelőszö­vetkezetben, és rekordot állí­tanak fel méreteit illetően az öntözésben is: 600 holdra hull majd mesterséges eső gyanánt a Dráva vize. Ezekről a fi­gyelemre méltó tervekről be­szélgettünk Bodor János tsz- elnökkel, s az elképzelés rész­letein belül választ kértünk arra is: hogyan élnek azzal a lehetőséggel, amelyet immár rendelet biztosít a »-nagyban« kertészkedő gazdaságok részé­re. Hatalmas fóliasátor építésé­nek tanúi voltunk ottjártunk­— Kétségtelenül érdekes az összefüggés. — Takács Imre, a Kaposvári Tejipari Vállalat főkönyvelője fogalmazta meg így a kapcsolatot a büntető törvénykönyv és a vállalati ügyrend között. Az ügyrend jelentőségét húzza alá, hogy a büntető törvénykönyv idén módosított rendelkezéseit nem lehetne következetesen és eredményesen végrehajtani, ha — más szabályok mellett — a vállalati ügyrendek ezt nem alapozták volna meg korábban. Az ilyen összefüg­gések léte arra kell indítsa a vállalatok dolgozóit, hogy min­denki alaposan ismerje a kö­telességeit, hatáskörét és jo­gait tartalmazó ügyrendet. Miéri van szükség ügyrendre? A Kaposvári Tejipari Vál­lalat új ügyrendjét 1969. de­cember 12-én fogadták el. A gazdasági fejlődés, a munka­körök, a beosztások és más körülmények változása szük­ségképpen maga után vonja a vállalat ügyrendjének folya­matos kiegészítését. Az új ügyrend elkészítését miniszteri rendelet tette köte­lezővé. Előírta ugyanakkor a folyamatos felülvizsgálatot is. Tartalmaznia kell többek kö­zött a vállalat feladatait, te­lephelyéi, egységeit, feladat­körét, felügyeleti és irányító szervét. Itt meg kell állni egy pilla­natra. A felügyeleti és irányí­tó szerv meghatározása az ügyrendekben korántsem je­lenti, hogy tartalmának meg­határozásában jelentős há­nyadot tartana fenn magának. A Tejipari Vállalat vonatko- < ■ -a Cuictl^ íiZ011 meri a/ országban az elsők között voltak a kaposváriak, Vállalati ügyrend kollektív szerződés ­büntető törvény akik elkészítették az új ügy­rendet, és hogy jól, azt bizo­nyítja az is, hogy több, más megyében működő vállalat kérte mintának. Dr. Balogh Gyuláné jogtanácsos, a mun­kaügyi osztály vezetője büsz­ke erre az eredményükre. A tröszt az ügyrendek elkészí­tésében csak javaslatokkal se­gít, de ezek nem kötelezik a vállalatot. A kiegészítések, módosítások részben vállalati kezdeményezésre, részben tröszti utasításra történnek. Ami a dolgozókat érinti Az ügyrend IV. fejezetének címe: Feladatok és hatáskörök munkakörönként! megoszlása. Vagyis az egész vállalat szervezeti sémáját határozza meg, bemutatja a szervezeti hierarchiát. Ennek jelentősége rendkívül nagy: alapja a fe­lelősségre vonásnak, pontosan körülírja azt, hogy egy dolgo­zónak mit kell, illetve mit nem lehet csinálnia munkahelyén. Ennek ismeretében kérdésként merül fel: törekednek-e a dolgozók, ha nem is az egész ügyrendnek, de a saját mun­kakörüket meghatározó rész megismerésére? Mit tesznek a vezetők a megismertetés érde­kében ? Több példát is soroltak bi­zonyítékul. Az egyes munka­körök ügyrendi meghatározá­sa pontosan tartalmazza a jo­gokat és kötelességeket. Zá­radék áll mindegyik végén: » .. .megismertem, aláírásom­mal igazolom«. Legutóbb már­cius 6-án egy fiatal mérnök, Berki Viktor igazolta aláírá­sával, hogy magára nézve kö­telezőnek ismerte el az ügy­rendet. Azt mondtuk: az ügyrend a felelősségre vonás alapjául szolgál. Ha egy dolgozó nem végzi el a kötelezőnek elismert feladatokat, pontosan meg le­het állapítani, hogy miért és milyen mértékben felel. Ezzel el is jutottunk azokhoz az összefüggésekhez, amelyeket már e cikk elején kiemeltünk. Ugyanis a vétkes dolgozóval szembeni szankciókat nem tar­talmazza az ügyrend. Ehhez már szükség van a kollektív szerződésre, amely viszont a Munka Törvénykönyvén, illet­ve annak végrehajtási utasítá­sán alapul. Tehát végső soron az ügyrendben meghatározott munkaköri kötelességeket megszegő dolgozóval szemben a szankciókért a munkajogi, illetve a büntető rendelkezé­sekhez kell fordulni. Ismeretterjesztő előadássorozat Ezeknek az összefüggések­nek az ismeretét nagyon fon­tosnak tartják a vállalat ve­zetői. Már készen van annak az előadássorozatnak a szöve­ge — dr. Balogh Gyuláné munkája —, amely éppen eze­ket ismerteti a dolgozókkal, nemcsak a kaposvári központ­ban, hanem a megye más egy­ségeinél, üzemeinél is. Ha valakit alkalmaz a vállalat, első feladatai közé tartozik a munkakörére előírt ügyrend megismerése. Legalább ilyen fontos — mert enélkül a »le­vegőben lóg« —, hogy a fele­lősségre vonás következmé­nyeivel, a kártérítési és fe­gyelmi szankciókkal is tisztá­ban legyen a dolgozó. Az ügyrend folyamatos ki­egészítéséről, a munka által diktált változások bevezetésé­ről a jogtanácsos és a főköny­velő gondoskodik. Figyelmes munkájuk eredményeként si­került olyan rugalmasságot el­érni, hogy azt a tröszt vezetői példaképpen állíthatták más vállalataik elé. A személyes beszélgetés is meggyőzött ar­ról : ha fontos — márpedig az —, hogy a dolgozók tisztában legyenek az ügyrenddel, ennek megvalósítására a Tejipari Vállalatnál a legjobb úton járnak. Mészáros Attila kor, de amit láttunk, csak ré­sze volt annak a nagy mun­kának, mely ezekben a napok­ban folyik a vízvári Kossuth Tsz-ben. Amint azt a szövet­kezet elnöke elmondta, 1600 négyszögölnyi terület keiül fó­liasátor alá. Itt palántaneve­lés és árutermesztés is folyik majd. Ügy számolnak, hogy a sátor alatt úgynevezett össze­kötő konyhakerti növényeket termesztenek: a primőr, majd a későbbi termés közötti idő­ben és télen is árut vesznek ki innen. A téld termelést olajfűtéssel megoldhatják. A fólia alól kiszedett termelvé- nyeiket szabad piacon értéke­sítik, sőt arra gondoltak, hogy a primőrökből esetleg expor­tálhatnak is. A szövetkezet el­nöke most tapasztalatszerző körúton igyekszik tájékozód­ni, milyen árueilhelyezési le­hetőségekre számíthatnak. A fóliasátor alól és a hagyo­mányos melegágyakból bizto­sítják ötven holdra a paradi­csom- és paprikapalántát, ezek termését a MÉK-nek és a Nagyatádi Konzervgyárnak adják el. Ugyancsak szerző­désre termelnek az idén 30 hold uborkát és 300 hold bor­sót. Az utóbbinak a gyorsabb betakarítása végett vesznek egy cséplőgépet. Három berendezés segítsé­gével 600 holdat öntöznek majd a Drávából. A már meg­levő, lefektetett — 38 kilo­méternyi — csőhálózatot meg­vásárolták, és a Vízvár—He­resznye közötti földeken meg­valósítják az esőztető öntö­zést. A mesterséges esőből nemcsak a kertészeti növé­nyekre jut majd, hanem ön­tözéssel ellensúlyozzák az esetleg szűkén mért természe­tes csapadékot mintegy 90 hold burgonyán, 30 hold ré­pán, 100 hold kukoricán és ugyanekkora területű legelőn. Élni akarnak a rendelkezés adta lehetőséggel, hiszen a kedvezményes feltételeinek megfelelnek. A három öntöző berendezésért összesen alig több mint negyedmillió forin­tot fizettek, fele annyit, mint amennyi azoknak a teljes ér­téke. A termelvények zöménél szerződés jelent garanciát a biztos értékesítésre, s bíznak abban, hogy amit szabad piac­ra termelnek — főként primő­röket —, az is gazdára talál majd Kaposváron, Pécsen és egyebütt, hiszen a több és jobb kertészeti áru most is elkelne a piacokon... Biztató tervekről hallottunk, s az első lépéseket már láttuk is a vízvári Kossuth Tsz-ben. A kertészet és a gyümölcsös bruttó bevételeként 4 millió forintot határoztak meg ter­vükben, a tavaly ténylegesen elért 1,6 millió forinttal szem­ben. A cél elérése nemcsak a bevételi előirányzat teljesíté­sét jelenti egy tsz-ben, hanem hozzásegít — hacsak részben is — a zöldségellátás általá­nos gondjainak az enyhítésé­hez. Hemesz Ferenc Ügy súgjon, hogy ne gátolja az önállóságot Pártpatrómisok továbbképzése KISZ-TAGGYÜLÉS közön­ség előtt. Akik szerepelnek, kaposvári, nagyatádi »patró- nusok«, akik hallgatják, fi­gyelik, bírálják őket, a megye többi részéből jöttek. A gyű­lés legfontosabb napirendi pontja két KISZ-tag ajánlása a pártba. A forgatókönyvet előre elkészítették, megvan­nak a szereplők, kinek mi a feladata, mikor mit kell mon­dani. Mégis olyan hatást kelt, mintha »igazi« tagfelvétel lenne. A »szereplők« is és a közönség is komolyan veszi. Az egyik fiatal kérelmét nem fogadják el. Amikor a forgatókönyvet összeállították, olyan szerepet szántak neki, hogy ne legyen egyértelmű az elbírálása. A vitát is előre megszervezték, hiszen bemu­tatóról volt szó — mégis ami­kor sor került rá, a közönség úgy érezte, hogy minden sze­replő a saját véleményét mondja. A »bemutatót« a pártpatró- nusók egyhetes továbbképző tanfolyamán tartották Fonyó­don, a. Tungsram Üdülőben. A hallgatók szerint ez volt az egyik legsikerültebb része a programnak. Gyakorlati ta­nács munkájukhoz, hogy mi­ként is »patronálják« a KISZ- szervezeteket. Mert a tanfo­lyam célja ez volt. — Miből áll ez a segítség- adás? — kérdeztük Balázs Nándort, a megyei KISZ-bi- zottság titkárát, a tanfolyam vezetőjét. — Ezt a feladatot elsősor­ban a fiatal párttagok kapják. Egyrészt összekötők a párt és a KISZ között, másrészt ta­nácsokat adnak a munkához, továbbítják a fiatalok kérését, javaslatait. Fontos feladatuk, hogy segítsék a KlSZ-szerve- zetek párttagajánló munkáját. Igen fontos a személyes kap­csolat a KISZ-esek és a pat- rónus között, ezért jó, ha fia­tal párttag végzi ezt a mun­kát, mert könnyebben megta­lálja velük a hangot. Bár itt a tanfolyamon olyanok is van­nak, akik ötven felé járnak, és mégis nagyon jó a kapcsola­tuk a fiatalokkal. Ami talán a leglényege­sebb: ezt a munkát úgy kell végezni, hogy tulajdonképpen ne irányítás legyen. A párt- patrónus egy kicsit a színházi súgóhoz hasonlítható. Ügy kell súgnia, hogy a szereplőket, vagyis a fiatalokat ne fossza meg az önállóságtól. A tanfolyam programját úgy állított ált össze, hogy ezt a »súgást« megtanulják a rész­vevők. Az előadások azonban nemcsak a patrónusi munká­hoz adnak segítséget. Szó volt a KISZ-kongresszus és a me­gyei küldöttértekezlet határo­zatairól, a párt ifjúságpolitikai határozatáról, az ifjúsági tör­vényről. A RÉSZVEVŐKKEL arról beszélgettünk, hogy milyen ta­pasztalatokkal térnek majd haza? Az előadások mellett az úgynevezett csoportos foglal­kozásokat tartották nagyon hasznosnak. Egymás tapaszta­lataiból, jó vagy rossz mód­szeréből is sokat lehet tanulni. Ha a jókat hazaviszik és meg­valósítják, érdemes volt eljön­ni. S. M. SOMOGTS SfePfeAP Kedd, Wtt. atáseias 14=

Next

/
Thumbnails
Contents