Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
A fermen lírfil — és bent A három, elnök letette az esküt Költségvetéseit az amerikai törvényhozás határozza meg Tanácskozik a föderáció nemzetgyűlése Asszad szírial (balról), Szadat egyiptomi (középen) és Kadhafi líbiai elnök eskütétele Kairóban. (Telefotó: UPI—MTI—KS) lesztina, Dél-Jemen, Szíria és I részt. Az értekezlet szerdáig Tunézia képviselői vesznek | tart. (MTI) Aknamunka az észak-írországi reformok ellen Soha nem iátolt egységben Heath-ék már fel Is adták? Szűk esztendő a müncheni rádióknál Fulbright: „a hidegháború elavult maradványa Huszonhárom év alatt, Csata Milánóban Eszak-Itália nagy ipari központjában a Scala és a híres dóm városában megkezdődött az Olasz Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Hogy egy esemény fontos-e, azt gyakran szemléletesen jelzi, hogyan reagál rá az ellenséges tábor. Nos, erre a nagy tanácskozásra rendkívül aktívan készült az olasz jobboldal: már a nyitás előtt is nagyon félreérthetetlenül megmutatta, mennyire foglalkoztatja a kongresszus. A nagy tanácskozás még meg sem kezdődött, amikor a reakció több mint háromezer hívét vonta össze Milánóban. S a jobboldal már az első pillanattól kezdve felrúgta a békés demonstrációkra vonatkozó valamennyi szabályt: verekedtek, gyújtogattak, majd amikor a kommunistákkal rokonszenvező ellentüntetők is felvonultak, szabályos ütközetet provokáltak, s ennek több mint öt óra alatt nyolcvankét súlyos sebesültje volt. Mégsem csak, sőt nem is elsősorban emiatt fogalmaztunk így: Milano e napokban nagy jelentőségű csata színhelye. A lényeg azonban nem a tanácstermen kívül történik, hanem az lesz, ami a szónoki emelvényről és a padsorokból elhangzik. Az Olasz Köztársaság második legnagyobb pártja, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis nyilvánvalóan kongresszusán készül fel Itália mostani történetének egyik legnagyobb csatájára: a közelgő választásokra. Ezeknek a rendkívüli — alaposan előrehozott — választásoknak megtartása akkor vált elkerülhetetlenné, amikor a középbal koalíció országlása immár fizikailag lehetetlenné vált és amikor a szó szoros értelmében szinte percek alatt bebizonyosodott, hogy egyszínű kereszténydemokrata kabinet számára még ideiglenes működést sem tesznek lehetségessé a parlamenti erőviszonyok. " A nyugati világ legnagyobb kommunista pártja tehát különlegesen kiélezett válság- helyzetben mozgósítja másfél millió tagját és töb millió szimpatizánsát, hogy megakadályozza — sőt visszájára fordítsa — a reakció által tervezett jobboldali fordulatot. Nem véletlen, hogy valamennyi alkotmányos olasz párt és számos külföldi testvérpárt — köztük az SZKP és az MSZMP — magas szinten képviselteti magát a milánói tanácskozáson. RÖVIDEN A keresztyén békekonferencia vezetőségének vasárnap befejeződött négynapos ülésszaka üdvözölte a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai nyilatkozatában az európai biztonsággal kapcsolatban megfogalmazott alapelveket. Elkészítette válaszát Maka- riosz érsek, ciprusi elnök a görög kormány február 11-i ultimátumára — jelenti Nicosiából az AP amerikai hír- ügynökség. Gonzi máltai érsek váratlanul Rómába (érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson az ott-tartózkodó Joseph Luns NATO-főtitkárral. A NASA kaliforniai kísérleti támaszpontjáról felbocsátották Nyugat-Európa legnagyobb és legkorszerűbb — tudományos célokat szolgáló — műholdját, a Thor-Delta 1— A-t. A 472 kilogramm súlyú, doboz alakú űrszerkezet olyan csillagászati megfigyelő állomás, amelynek segítségével a nap és a csillagok nagy energiájú sugárzását akarják tanulmányozni, s következtetéseket akarnak levonni a világAz Arab Köztársaságok Sző- I vétségének elnöki tanácsa va-1 sárnap az először összeülő szövetségi nemzetgyűlés előtt letette az alkotmányos esküt. Elsőnek Anvar Szadat, az elnöki tanács elnöke, azután Hafez Asszad Szíriái elnök, majd Moamer Kadhafi líbiai elnök mondta el az eskü szövegét * • * Vasárnap este Kairóban megkezdte első munkaülését az Arab Köztársaságok Szövetségének nemzetgyűlése. A három köztársaság 60 képviselőjéből álló közös nemzetgyűlés az ülésszak elnökévé 46 szavazattal Khairi Al-Sagir líbiai képviselőt választotta; Szíria és Egyiptom adja a két aleln okot. . * • • Az államfői megbeszélésekkel párhuzamosan folytatják tanácskozásukat az egyiptomi fővárosában az Arab Liga 18 tagállamának képviselői, akiket elsősorban az Izraelbe irányuló amerikai fegyverszállítmányok foglalkoztatnak. Mahmud Favzi, Egyiptom alelnöke nyitotta meg a 12. arab műszaki konferenciát, amelyen 11 arab ország: Bahrein, Egyiptom, Irak, Jordánia, Kuwait, Libanon, Líbia, PaA francia fővárosban hétfőn megkezdődtek a Kínai Nép- köztársaság és az Egyesült Államok nagyköveti szintű tárgyalásai. Huang Csen kínai és Arthur Watson amerikai nagykövet hétfőn tartotta első megbeszélését a népi Kína párizsi nagykövetségén, mintegy ötven percig. Témájáról semmit Vasárnap több ezres tömeggyűléssel fejeződött be a chilei diákifjúság nyári önkéntes munkatáborozása. A chilei diákok mintegy hetvenezren dolgoztak szünidejükben duzzasztó- és öntözőművek építéegyetem kialakulására, a bolygó- és csillagközi térség jellegére. Ez volt a hatodik műhold, amelyet a NASA, az ESRO (azaz: az Európai Űrkutatási Szervezet) megbízásából, s annak költségén bocsátott pályára. Az ESRO tagjai Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Svájc és Nyugat- Németország. (MTI) William Craig volt belügyminiszter védőszárnyai alatt a szélsőséges északír protestáns csoportok politikai aknamunkát folytatnak a London által beígért reformok meghiúsítására. Soha nem látott egység jött létre a máskor személyi ellentétek által szembeállított szervezetek: a Craig-féle »Ulster! Élcsapat«, az Orániai Szövetség, a »Londonderry! Inasfiúk Egyesülése« elnevezésű politikai mozgalom, a hírhedt »B« különítményesek egykori tagjai és a »-Dolgozók Lojalista Szövetsége« között A csoportok birtokában sok fegyver van, de egyelőre tagadják, hogy meg akarják kezdeni a »protestáns visszavágást«, ami jeladás lenne a nyílt polgárháborúra. Craig a hét végén 10 000-res tömeggyűlést szervezett, s azzal fenyegette Londont, hogy »nagyon ostoba lenne, ha megpiszkálná Észak-Irország alkotmányát«. sem közöltek. (A tárgyalásokkal kapcsolatban várhatóan teljes hírzárlatot fognak elrendelni.) Watson amerikai nagykövet a megbeszélés után újságírók kérdéseire válaszolva közölte: »Igen barátságos és szívélyes megbeszélést tartottunk, s reméljük, hogy ez volt sok további megbeszélés kezdete.« sén, valamint a mezőgazdaságban. Az ünnepi tömeggyűlésen mondott beszédében Salvador Allende elnök kijelentette: a nép iélresöpör minden olyan erőt, amely meg akarja akadályozni a szocialista építést Chilében. Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy teljes mértékben élni jog alkotmányos hatalmával a népi egys.gkor- mány gazdasági céljainak megvalósítása érdekében. Al- lende védelmébe vette Pedro Vuskovic gazdaságügyi minisztert, aki az utóbbi időben a jobboldali ellenzék támádá- sainak célpontjává vált, mivel kilátásba helyezte két nagyüzem államosítását. Allende hangoztatta, hogy az ország erőforrásainak á'lamo- sítása kiváltotta az ellenzék agresszív fellépését a kormánnyal szemben. — A Népi Egység azonban végrehajtja programját, és nem enged teret semmiféle felforgató manővernek — mondotta Allende. (MTI) Heath-ék — a sajtójelentések szerint — már fel is adták a reformok radikálisabb variánsait, amelyek korábban kísérleti léggömbökként felbukkantak (olyan ígéretek például, mint a biztosított hely a belfasti kormányban a katolikusoknak). Közben újabb halálos áldozatot követelt az észak-írországi polgárháborús állapot. A belfasti rendőrség közlése szerint orvlövészek tüzet nyitottak egy angol járőrre, a golyó azonban egy arra haladó 24 éves fiatalasszonyt talált el, aki azonnal meghalt. A fiatalasszony — egy kisgyermek anyja — már a 268. halálos áldozata az 1969 augusztusa óta dúló villongásoknak. Az angol hadsereg hétfőn beismerte, hogy hamis verziót adott a »véres derryi vasárnapról«. (MTI) A bonni ratifikációs ideg- háború — a jelek szerint — nem ingatta meg a Szovjetunió bizalmát a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálásának esélyeit illetően. Moszkvában folyik tovább- a szovjet parlament ratifikálási eljárása; a bonni fejlemények is inkább az NSZK politikai helyzetének bonyolultságát tükrözik, mint a ratifikálás tényleges esélyeinek romlását. A Pravrda bonni tudósítója a lap vasárnapi számában emlékeztet rá: a koalíció vezetői képviselői kifejezik meggyőződésüket, hogy a szerződések az ellenzék minden mesterkedése ellenére megkapják a szükséges többséget a Bundestagban. Scheel külügyminiszter és az Iránból visszatért Brandi kancellár nyilatkozatai tükrözik azt a magabiztosságot, hogy a kormány képes végigjárni a választott utat. Ettől függetlenül azonban Moszkvában érthető visszatetszést keltett az a mód, ahogyan Strauss és Barzel — mindent egy lapra téve és minden egyéb érdeket feláldozva — próbálja »megütni a hangot«. Meri mint Grigorjei írja a Pravdában: valószínűleg az idegháború esetleges megnyerését tekintik az utolsó esélynek, nagyratörő személyes ambíciók teljesítésére. amióta a Szabad Európa Rádió és az úgynevezett Szabadság Rádió működik, még soha nem kellett takarékoskodniuk a müncheni unzító- központoknak: akármire volt szükségük, jött a pénz —szá- molatlanuí — Washingtonból, a Potomac folyó partjári/1, ahol a CIA, az amerikai hírszerzés központja emelkedik. A pénzt — a dollárt — persze valakik valahol azért megszámolták, de az összegek a nyilvánosság előtt mindenesetre számolatlanok maradtak. Most már pontosabban tudjuk, mibe kerül a két adó, mert Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke beszédében közölte: az Egyesült Államok kormánya az elmúlt két évtized alatt álcázott költségvetési tételekből mintegy 500 millió dollárt költött a két állomás működtetésére. ötszázmillió dollár hatalmas összeg. Sok mindenre telt, belőle eddig. Többek között a különböző emigránsszervezetek pénzelésére Is. És a pénzforrásról az amerikai adófizetőknek fogalmuk sem lehetett. A SZER-nek az amerikai közvélemény előtt sokáig sikerült játszania a »magánintézmény« szerepét: olyan szervezetét, amely egy fillért sem kap az amerikai államtól, hanem közadakozásból tartja fenn magát. A hazugságoknak azonban az a sorsa, hogy előbb-útóbb lelepleződnek. Még Johnson Idejében, 1967. február 23-án George Christian, a Fehér Ház akkori szóvivője arra kényszerült, hogy beismerje: kezdettől fogva a CIA pénzeli és irányítja a müncheni adókat, amelyek kisebb-nagyobb kémtevékenység jellegű szolgálatokat is tettek a hivatalnak. S hogy a botrány, még nagyobb legyen, a szóvivő azt is kénytelen volt elismerni: a CIA nem saját felelősségére, hanem a Nemzetbiztonsági Érdekesen alakult Schröder szerepe, aki korábban a három ellenzéki vezető közül a legdifferenciáltabb magatartást tanúsította. »Elegendő volt Barzelnek és Straussnak felajánlod Schröder számára a külügyminiszteri tárcát (előre ittak a medve bőrére), és Schröder máris felhagyott korábbi körültekintésével; csatlakozott azokhoz, akik szerint a szerződések ratifikálásának megtagadása állítólag semmiféle következményei nem járna az NSZK-ra nézve.« A moszkvai kommentátorok mindenesetre fontosnak tartják azt a körülményt, hogy a bonni ellenzék ezúttal roppant nehezen talált szövetségesekre Európában, s csak néhány ultrakonzervatív amerikai szenátor és képviselő »erkölcsi támogatására« számíthatott. Végül, ami Barzelnek — Strausséhoz képest »mérsékeltebb« — álláspontját illeti: a szovjet kommentátorok egyik visszatérő megállapítása szerint a nyugat-berlini négyhatalmi szerződés, a kapcsolatok fejlesztése a Szovjetunióval és a »keleti szerződések- törvényerőre emelése logikailag egymástól elválaszthatatlan lépések. Közülük bármelyiknek a megtagadása egyben az egész európai enyhülési politika elvetését jelenti, az ebből származó következményekkel együtt. Tanács 1952-ben és 1954-ben hozott irányelveivel összhangban — a fontosabb kormánybizottságok, a külűgy- és a had Ügy .ninisz terek jóváhagyásával — pénzelte e »magánszervezeteket«. Vagyis ez amerikai kormány és a CIA közösön tévesztette meg az amerikai közvéleményt! Ezután jött létre az úgynevezett Katzenbach-bizottság, amely a »leplezetten f'.nan- szíroz*ott tevékenységeket« vizsgálta. Johnson azonban a probléma megoldását utódjára, Nixonra hagyta, aki már kénytelen volt valamit cselekedni is. A SZER tevékenységét különben egyáltalán ne;n ellenző Clifford Case szenátor a vizsgálat során arra a megállapításra jutott, hogy a Szabad Európa Rádió költségeinek mintegy 90 szá- , zalékát közvetlenül és bizonyíthatóan az Egyesült Államok kormánya fedezi. Ezért javasolta: a CIA. helyett, amely titokban pénzeli a tevékenységet, a SZER költségvetését ezentúl az amerikai törvényhozás határozza meg. Ez elől már nem lehetett kitérni. Így került a Szabad Európa költségvetése tavaly nyáron a kongresszus, illetőleg annak különböző szervei elé. Nixon eredetileg 36 millió dollár megszavazását kérte a következő évre. Hosszas vita után az összeget azonban lefaragták 32 millióra. A valóságban, persze, sokkal többről van szó, mint arról az általános takarékosságról, amelyre az Egyesült Államok kormánya a dollár romlásával kényszerült. Egyre több higgadt és megfontolt amerikai politikusnak az a véleménye, hogy a blöff még a pókerben sem mindig célravezető, hát még a politikában, a propagandában. Ügy vélik, hogy ennyi pénz túlságosan sok azért a soványka eredményért, amelyet a müncheniek hozhatnak. A CIA hatalmas költségvetésében annak idején jelentéktelennek számított a Münchenre szánt pénz. önálló tételként viszont jelentős és felülvizsgálható kiadás. William Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azonban mégsem egyszerűen takarékossági okokból ellenzi a SZER és a Szabadság Rádió állami költségvetési keretéinek további fenntartását, hanem azért, mert a hidegháború elavult maradványának tartja. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban Sokan vélekednek másként. A SZER és a Szabadság Rádió felszámolása azonban használna a Fehér Ház tekintélyének. Azt mutatná, hogy ha Nixon nem is tud kibújni a bőréből, van érzéke a realitásokhoz, s tudja, hogy vannak eszközök, amelyek használhatatlanná . váltak. Sajnos, ekkora józanságot — úgy látszik — egyelőre nem lehet elvárni az amerikai politika irányítóitól. Vasárnap érkezett a hír: a kormány nyomására az amerikai törvényhozás az utolsó pillanatban megmentette a két uszító adót az állami támogatás felfüggesztésétől. A kongresszus hozzájárult, hogy június 30-ig — a pénzügyi év lejártáig — élvezhessék az adófizetők pénzéből az állam támogatását. Ezután azonban már csak újabb törvényjavaslat elfogadásával lehet állami pénzből fenntartani a Münchenből sugárzó két adót. Az ügyet tehát csak elodázták. Pedig a nemzetközi enyhülést szolgálná mindenképpen, ha végre pontot tennének a lejárt lemezű müncheni propagandisták dicstelen pályafutásának a végére. Pintér István NYUGAT-EURÖPA LEGKORSZERŰBB MŰHOLDJA Fellőtték a Thor-Delta—1 A-t KÍNA — EGYESÜLT ÁLLAMOK Barátságos és szívélyes megbeszélés Az ifjúság nagygyűlésén Allende a gazdaságpolitikáról „Ratifikációs idegháború“ Moszkvai vélemények a kenni fejleményekről a SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1972. máreUn 14.
