Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

Holdkőzet a Luna—20 szállítmányából A Holdról sikeresen visszatért Luna—20 szovjet automatikus űrállomás értékes zsákmányt hozott a Föld kísérőjéről. Képünkön: A holdkőzet egy része. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Elsőrendű kérdésként szerepeljen/x Georges Marchais a Francia Komm unista Párt programjáról Nixon és Mao kézfogása után (ff.) A titkolódzás tovább tart Angela Davis pere Az aggodalom nem volt alaptalan A 12 esküdt rendkívül hosz­szúnak ígérkező kiválasztásá­val a kaliforniai San Jóséban megkezdődött Angela Davis perének tárgyalása. Már az el­ső napon kiderült, hogy a vé­dők teljes joggal tiltakoztak a tárgyalásnak ebben a város­ban való megrendezése ellen, a túlnyomórészt konzervatív fehér lakosság nem is igen tit­kolja elfogultságát. ■ Richard Arnason bíró hét­főn kénytelen volt elutasítani rögtön az első jelentkezőt, egy Marjorie Morgan nevű házi­asszonyt, aki bevallotta, hogy politikai tevékenysége miatt elfogult Angela Davisszel szemben. Kínos jelenetekre került sor más esküd tjei ölitek kihallgatá­sakor is. (MTI) Lengyel—kubai tárgyald» Kedden elutazott Varsóból a kubai kormány küldöttsége, amely Carlos Rafael Rodri­guez, a Kubai KP KB titkár­sági tagja, a gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködési állami bizottság elnöke vezetésével részt vett a két or­szág gazdasági együttműködé- i si vegyesbizottságának ülés- ‘ szakán. A minisztérium nyomatéko­san felhívta a vállalatok veze­tőit, hogy fokozottan ügyelje­nek a termékek jó minőségé­re, ennek feltételeit szervezési intézkedésekkel is alapozzák meg. Az 1972. év legfontosabb fel­adatai között a miniszter a termésstruktúra javítását és az export fokozását említette. A kohászatban ösztönzőbb bér- és racionálisabb létszámgaz­dálkodással főként a vas- és acélöntvények, valamint a ko­• vácsolt áruk gyártásának fo­kozását tűzték ki célul. A gépiparban a közúti jármű- gyártás, a híradástechnikai és a műszeripari termelés emel­kedik a leggyorsabban. Az exportot a múlt évinél lényegesen gyorsabb ütemben növelik. Számítások szerint mind a kohászát, mind a gép­ipar 16—17 százalékkal több terméket készít a szocialista országok részére, mint tavaly. Az export fokozását jól meg­alapozzák a már aláírt állam­közi megállapodások, árulis­ták és a magánjogi szerződések aláírása is jó ütemben halad. A szocialista országoknak szánt árumennyiség mintegy 90 százalékát már januárig lekötötték, s így biztosra ve­hető, hogy rendeléshiány nem akadályozza az export fokozá­sát. A legfőbb partner tovább- a is a Szovjetunió, ahova kü- >nÖsen közúti járművekből, ■zek alkatrészeiből, komplett egyipari és élelmiszeripari berendezésekből és orvosi mű­terekből szállítunk nagyobb tételeket. A Zsiguli kocsikhoz a tavalyi 165 ezerrel szemben az idén már 300 ezer alkatrész- készletet rendeltek. Tőkés piacokra — a számí­tások szerint — a kohászat termékeiből tíz, a gépiparéból 15—16 százalékkal többet ex­portálnak az idén, mint ta­valy. Ha ez sikerül, a tőkés or­szágokba irányuló kivitelben már az idén eléri a KGM az 1974-re tervezett színvonalat. A forgalom bővítését az utób­bi években megkötött kor­mányközi megállapodások, hi­telegyezmények, műszaki-tu­dományos megállapodások is segítik. A tőkés országoknak szánt exportáruk 57 százalékát kötötték le ez év januárjáig, ami — a különféle sajátossá­Georges Marchais, a Fran­cia KP főtitkárhelyettese, be­szédet mondott Strasbourgban. A Francia KP programjáról szólva megállapította: a kom­munisták a béke, a biztonság és együttműködés Európájáért küzdenek. cialista országokban különö­sen a híradástechnikai és vá­kuumtechnikai cikkek iránt nőtt meg a kereslet; e ter­mékcsoport alkotja az idei tő­kés export 22—24 százalékát. A miniszter ezután a mind gyakoribb nemzetközi gyár­tásszakosítási szerződésekről szólt. A szovjet partnerekkel például öt szakosítási egyez­ményt kötöttek. Ezek alapján erősáramú ipari termékek, traktorok, mezőgazdasági gé­pek, gumi-' és műanyagipari gépek, valamint komplett la­boratóriumok gyártását szako­sították, biztosították ezek köl­csönös szállítását. Dr. Horgos Gyula foglalko­zott a beruházásokra szánt ösz- szegek koncentrálásának né­hány, a gépipart különösen érintő vetületével. Egyes beru­házások elhalasztása miatt ez év januárjáig mintegy másfél milliárd forint értékű meg­rendelést vontak vissza, illet­ve halasztottak el a tárcához tartozó vállalatok megrendelői. A vállalatoknak elsőrendű ér­deke, hogy az így felszaba­duló kapacitásokat főleg az ex­port fokozására hasznosítsák. A gazdálkodás néhány ne­gatív vonásával foglalkozva a miniszter elmondta, hogy a vállalatok készletei túlzottan nagymértékben növekedtek. Ahhoz, hogy a készletállo­mányt a népgazdasági köve­telményeknek megfelelő szint­hez igazítsák, az szükséges, hogy 1972-ben az árbevétel minden egy százalékos növe­kedése legfeljebb 0,5 százalé­kos készletemelkedést váltson ki. (Tavaly az árbevétel 6,8, a készletállomány 8,7 százalék­kal emelkedett.) A miniszter arról is szólt, hogy a munkaerőhiányt csak vállalati belső intézkedések­kel, munkaerőképzéssel, vál­lalaton belüli munkaerő-át­csoportosítással, ésszerűsítés­sel, a szervezettség javításával lehet megszüntetni. Végül elmondta, hogy az 1972-es év kedvezően indult. A termelési eredmények maga­sabbak voltak, mint a múlt év januárjában. A kohó- és gépipar ez év első hónapjá­ban körülbelül 8 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. (MTI) Georges Marchais kijelentet­te: »Egy ilyen Európa létreho­zásához az kell, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítése és megtartása első­rendű kérdésként szerepeljen napirenden. Ez az értekezlet lehetővé teszi az előrelépést abba az irányba, hogy a fenn­álló katonai tömböket felvált­sák olyan kollektív biztonsági rendszerrel, amely nyitva áll valamennyi európai állam előtt és véget vet a veszélyes Visszaérkezett New Yorkba Gunnar Jarring, az ENSZ-fő- titkár közel-keleti különmeg­bízott ja, hogy folytassa köz­vetítő küldetését. Az ENSZ egyik képviselője szerint Waldheim főtitkár »na­gyon hasznosnak« találta Jar­ring kairói, ammani és jeru- zsálemi útját. Azt tanácsolta a svéd diplomatának: utazzék A négy napon át megszáll­va tartott falvakat az izraeli alakulatok röplapokkal árasz­tották el, melyek egyidejűleg »biztosítják« őket arról is, hogy az izraeli hadsereg nem akarja »bántani« őket, csak a gerillákat ne tűrjék meg ma­guk közt. Habbarijába, Kfar Hamam- ba, Kfar Subába, Frideszbe és Rasa ja Al-Fukharba — az iz­raeliek által kiürített telepü­lésekbe — hétfőn nemcsak a gerillák tértek vissza, a liba­noni hadsereg alakulatai is bevonultak. Márpedig — mint az UPI bejrúti és Tel Aviv-i híradása sejteti — nem utol­sósorban ez volt az izraeliek célja: azt akarták, hogy a »Fatah-vidék« a gerilla-tár maszpontokkal sűrűn betele­pített Délkelet-Libanon a li­banoni hadsereg ellenőrzése alá kerüljön. Ha — mint azt széles körben feltételezik — a hadsereg és a gerillák között létrejött 1969. évi kairói egyez­mény értelmében a vidék a gerillák »felségterülete« lett, akkor a katonai megszállás az egyezmény felrúgásával egyenlő. és pusztító fegyverkezési haj­szának. Az értekezlet lehetővé teszi az együttműködés fejlesz­tését valamennyi területen, bármilyen jellegű megkülön­böztetés nélkül-« A Francia Kommunista Párt — állapította meg végezetül Georges Marchais — olyan Európáért száll síkra, amely a földrészen lakó valamennyi nép támogatását élvezi, — a béke és együttműködés Euró­pájáért. (MTI) New Yorkba, vegye /föl ismét a kapcsolatot az érintett fe­lekkel. Pillanatnyilag mindenesetre nem könnyű kideríteni, kivel veszi fel a kapcsolatot Jar­ring, mivel sem az izraeli, sem az egyiptomi, sem a jor- dániai ENSZ-nagykövet nem tartózkodik a világszervezet székhelyén. Arafat, a palesztinai ellen­állási szervezet vezetője hí aga is elmondotta a Bejrutban Hetven — a sapkáján öt­ágú vörös csillagot viselő — kínai katonazenész játszotta azt az »elbűvölő« amerikai dalt. S meg kell adni, Nixon sem lebecsülendő ügyesség­gel, az amerikaiak és kínaiak megnyerését szolgáló pszi­chológiai érzékkel járta vé­gig a »mosolydiplomáciának« ezt a különös útját. A tiszte­letére rendezett banketten elmondott pohárköszöntőjét is tanítani kellene — így vé­lekedik az egyik kommentá­tor — az amerikai üzletem­ber-iskola azon tantárgyá­nak keretében, amelynek cí­me: »Hogyan szerezzünk jó megrendeléseket cégünk­nek?«. Nixon még Maót is idézte (persze nem a politi­kust, hanem a bölcselkedő költőt): »Oly sok égbekiáltó tennivalónk van, s minden tennivaló sürgős. A világ to­vább forog, az idő múlik: ki kell használni minden napot, minden órát.« S az amerikai elnök meg a kínai kormányfő — azt hi­szem — ezt csinálták. Homályos „felderítés“ »Komoly, kimerítő és őszin­te beszélgetéseket folytattak —■ a kiadott közös közle­mény szerint — áz Egyesült Államok és a Kínai Népköz- társaság közötti kapcsolatok normalizálásáról, valamint a mindkét felet érdeklő egyéb kérdésekről.« Az amerikai külügyminiszter, Roger$ min­denesetre úgy vélekedett ezekről, hogy »rendkívül hasznosak, mindkét fél szá­mára, a kapcsolatok újrafel- vétele és a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdé­sek felderítése szempontjá­ból«. Ha ez a »felderítés« .nem volna olyan homályosan kö­rülírva a közleményben nem is lenne okunk az aggoda­lomra. Hisz minden állam szuverénitásának és területi sérthetetlenségének tiszte­letben tartása, más államok meg nem támadása, más ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás, valamint a akkredikált arab nagyköve­teknek, hogy Frangíé elnök nem tett említést előtte az egyezmény revíziójáról. Egyébként Szadat elnök üze­netével a libanoni fővárosba érkezett Abdel Kader Hasszán egyiptomi hadügyminiszter- helyettes. (MTI) nemzetközi vitákban az erő­szak alkalmazása és az ezzel való fenyegetőzés nélküli megoldás — nem áll távol a mi nézeteinktől sem. A lá­togatásnak azonban jóné- hány olyan mozzanata van, amely eleve fölkelti a gya­nút. Például Hangcsouban az utolsó Csou En-laj—Nixon találkozó előtt az elnök tar­tózkodásáról a hírügynöksé­gek nem tudnak semmit. (Egyes feltételezések szerint valószínűleg ismét Maóval találkozott.) S az utolsó esz­mecseréről sincs hír. Ezért elgondolkodtató a Christian Science Monitor egyik meg­jegyzése : »Lehetséges, hogy a tárgyalások eredményeit még a záróközlemény sem fedi fel.« Aggódó szövetségesek Ami a leginkább homályos a záróközlemény megfogal­mazásában, az a kijelentés, hogy »egyikük sem törekszik egyeduralomra, Ázsia és a Csendes-óceán térségében«, és mindkét fél »állást foglal, bármely más ország vagy or­szágcsoport ilyen hegemonisz- tikus törekvései etien«. S ehhez vegyük számításba, amit Nixon mondott az őt faggató újságíróknak, hogy a Csou En-laj-jal történt meg­állapodás szerint nem vitat­ják meg a közlemény - tartal­mát. — Ez azt jelenti — ma­gyarázta Nixon, hogy a tár­gyalások tartalma titokban marad. És erre rímel, amit tegnapi tudósításunkban kö­zöltünk, hogy Csou En-laj sem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre, mondván: »Min­den benne van a közlemény­ben«. Az előbbi tényeket össze­vetve a közlemény megálla­pításaival, az ázsiai hatalmi törekvések »megakadályozá­sáról« szóló kitételek részle­tesebb magyarázat nélkül igen sokféleképp értelmezhe­tők. A leggyorsabban szem­beötlő minden külső megfi­gyelő számára az, hogy Pe­king és Washington nem egymás ellen, hanem éppen ■ együttesen akarja fenntarta­ni hegemóniáját (katonai és politikai vezető szerepét) e térségben. A hatnapos »hosszú mene­telés« során megszövegezett közlemény erősen hangsú­lyozza a nézetkülönbségeket, annyira, hogy szinte már fel­tűnő a ki nem alakított kö­zös álláspont. (Csupán a már említett tajvani részlet mu­tatja, hogy az Egyesült Álla­mok jelentős engedményt tett kínai tárgyalópartnerei ja­vára!) A kelet-ázsiai szövet­séges országok épp ezért nem is titkolt aggodalommal te­kintettek a pekingi eszme­cserére. „Sokkal jobb lókupec“ Ha tehát föltesszük a kér­dést, hogy milyen eredménye volt Nixon látogatásának, az óvatosság semmiképp sem nékülözhető. Most csak egy hosszú út, egy többsza..aszos közeledési folyamat csillogó kezdetét láttuk. Ross Terrill ismert Kína- szakértő a pekingi bizalmas megbeszélések 1 ínyegét a maga részéről prózai tömör­séggel így foglalta össze: »Ez az adói:—veszek kancsolat kezdete Washington és Pe­king között«. A New York Times pedig egv meg nem nevezett republikánus szená­tort idéz. aki kijelentette: »Az elnő okkal jobb lóku­pec annál semhogy "inden ellenérték nélkül odaadná Taivant. Következéssé open kell lennie valami olyan megállapodásnrk is, amiről nincs tudomásunk«. Kurucz Ferenc M*. Dcl-Libanonban az izraeli csapatok visszavonulása után páncélos egységekkel erősítik meg a határved"Imet. Kénün­kön: Rashaya Foukharba libanoni páncélosok érkeznek. (Telefotó: AP—MTI—KS) Javítani kell a gyártmánystruktnrát (Folytatás az 1. oldalról) gokat figyelembevéve — nem kedvezőtlen arány. A nem szo­flz ENSZ-főtitkár kiílönmegbizottjának közvetítéséről Waldheim hasznosnak mondta As Israeli alakulatok kivonása után Libanoni katonák a „Fatah-vidék“-en Pszichológiai hadviselés — Fölszámolják a gerillatámaszpontokat? Az izraeli haderő hétfőn éjszakára — a Biztonsági Ta­nács felszólítása után — elhagyta Libanon területét. A hat­napos háború óta eltelt idő legnagyobb méretű agresszív hadműveletének befejeztével az izraeli vezetés most a pszi­chológiai hadviselés elemeit erősíti fel.-í co 0> MÁRCIUS 4-ÉN, 5-ÉN A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ KÖZKÍVÁNATRA A Csigán nagyoperettet mutatja be. ♦ ♦ JEGYEK ELŐ VÉTET rr\ VÁLTHATÓK A SZÍNHÁZ JEGYIRODÁJÁBAN TEL.: 11-103. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1972. március 1.

Next

/
Thumbnails
Contents