Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

Befejeződtek a tárgyalások V.- • »Lw~ • • A Quang NInh-1 szénbányák meglátogatásakor a helyi lakosság köszönti a magyar ven­dégeket. Az első sorban (virágcsokorral a kezében Fock Jenő, a kormány elnöke. (Telefotó: VNA—CAF—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) szélt. Elmondotta, hogy aa 1964 február 3-án szervezett» ezred sok győztes csatát ví­vott. összesen 121 amerikai repülőgépet lőttek le eddig, legutóbb tavaly december 18-án egy F 4-es Phantom ot, ez év január 19-én pedig egy RF 101-es gépet A parancsnok üdvözlő sza­vai után Fock Jenő rövid be­szédben szólt az ezred felso­rakozott pilótáihoz. — önöknek nem kis ellen­séggel, hanem az imperializ mus fő erejével kell megküz­deniük — mondotta többek között —, s mi úgy tekintjük az önök harcát, mint amely a mi harcunk is, ezért minden segítséget és támogatást meg­adunk ahhoz. Röviden azt mondhatnám — fejezte be üdvözlő beszédét —, hogy mii igyekszünk jól betölteni az önök harcát segítő hátország megtisztelő szerepét. Brandt a parlamenti ratifikálás esélyeiről Meglesz a többség A szovjet—nyugatnémet és n lengyel—nyugatnémet szer­ződés megkapja a parlamenti ratifikáláshoz szükséges több­séget — fejezte ki meggyőző­dését kedden Willy Brandt szövetségi kancellár. A nyugatnemet kormányfő az NSZK-ban akkreditált kül­földi tudósítók ebédjen nyi­latkozott a parlamenti ratifi­kálási eljárás esélyeiről. A szövetségi tanács a 'keleti szerződéseket- szerdán vitatja meg első olvasásban, várha­tóan egész napos plenáris ülé­sen. A Német Szövetségi Köz­társaság hozzá kíván járulni a kelet—nyugati feszültség csök­kentésére irányuló egyetemes erőfeszítésekhez, ezt diktálja egész Európa érdeke és ezt diktállak saját érdekei is. Ha ezt elmulasztaná, nemzetközi­leg elszigetelődnék. A kancellár Igen nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy »a szerződések ratifikálása csu­pán egy szakaszát zárja le az eddig megtett útnak. Ezzel, valamint a Csehszlovákiával kötendő szerződéssel és az NDK-val előirányzott megál­lapodással az NSZK kelet— nvuaati politikájának bilate­rális szakaszát a multilaterá­lis szakasz váltba fel. Ennek intenzív őkészítése már meg is kezdődött. Mérföldkövei lesznek- az európai biztonsági és egvilt+mőVödési é’-tekeglot és a kölcsönösen kiegyensú­RÖVIDEN Rendelkezéseket hagyott jó­vá az amerikai szenátus mun­taügvi bizottsága, s ezekkel az Egyesült Államok nyugati partvidékein már 121 nap óta sztrájkoló kikötői munkásokat a. munka felvételére kénysze­ríthetik. Temesváron Florian Dana- '.ache román szállítás- és táv- cözlésügyi miniszter meg­kezdte tárgyalásait Csanádi György közlekedés- és poéta- ügyi miniszterrel. Háromnapos látogatásra kedden Moszkvába érkezett Krister Wickman svéd kül­ügyminiszter. Megtartották első hivatalos megbeszélésüket Rafael Paa- sio kijelölt finn miniszterel­nök elnökletével a középbal kormánykoalíció megalakítá­sáról a kommunista párt, a szociáldemokrata párt, a cent­rum párt, a liberális párt és a Svéd Néppárt képviselői. Egy hét alatt másodszor utasították vissza a Bagdad­ban folyó megbeszéléseken az iraki kormány képviselői az ország területén tevékenykedő tőké' olaj társasig ok új aján-. la tát Halié Szclasszié etióp ural­kodó látogatást tett a Sztro- gjj szovjet hadihaján, amely az etióp hadiflotta napjának ünnepségére érkezett aa or­szágba. lyozott haderő létszámcsök­kentésről tartandó tárgyalá­sok.« Brandt követendő célul je­lölte meg olyan európai -h ’ke szövetség- megteremtését (amelynek a körvonalai a multilaterális szakaszban vál­nak maid láthatóvá, amelyen belül megvalósul Európában a »különböző társadalmi és poli­tikai berendezkedésű ál’amok szabályozott együttműködése és békés versen ve-. Röviden foglalkozott a kan­cellár a kibővített Közös Piac­ra vonatkozó nyugatnémet el­képzelésekkel is. amelyek szó­ba kerülnek maid Pompidou francia államelnökkel nsü+ör- tökön Párizsban megnyíló tár­gyalásain is. (MTI) Dakiiíirn'um^ az Egyesüli líüannk hóborúiáról Megtorló akciók százezrei Oéi-Vielnain leidjén A VNA hírügynökség közzé­tette az ..ö, AUa.noit na- Dorus bűnén kivizsgáló bizott­ság nyila iKoza. át. A doku­mentum hanga íny ózza, hogy az amerikai imperialisták es dél-vietnami babjaik agresz- szív neokolonialista terveket valósítanak meg Dél-Vietnam- ban. Ennek keretében mar hosszú évek óta erőszakosan koncentrációs táborokba tele­pítik át Dél-Vietnam lakossá­gát Az amerikai szoldateszka és a saigoni rezsim a legbavbá- rabb módszereket alkalmazza. I Tömegesen gyilkolják le az T Nixon elnök kevesli Mire jó az Egyesült Államok külföldi segélyprogramja? Nixon amerikai elnök alá­írta azt a törvényt, amely az idén június 30-án záruló költségvetési évre 2752 millió dolláros külföldi segélyprog­ramot irányoz elő. Ez az ösz- szeg 802 millió dollárral ke­vesebb a Nixon által kértnél, és 484 millió dollárral marad ed attól, amelyet a tavalyi költségvetési évben külföldi segélyre fordítottak. A törvény aláírása után adott nyilatkozatéban Nixon elnök kijelentette: tudatá­ban van annak, hogy az Egyesült Államok közvéle­ménye számára az ilyen ki­adások népszerűtlenek, de — állította — » nélkülözhetetle­nek az átfogó biztonság és más országok segítése szem-' pontjából«. (MTI) embereket, porig égetik a fal­vakat és mindent megsemmi­sítenek, ami a megélhetéshez szükséges. Az aljas tervek végrehajtói több százezer megtorló akciót hajtottak vég­re, több millió tonna bombát ős mérgező vegyi anyagot dob­tak Dél-Vietnam földjére. A dokumentum számos sú­lyos bűntettet sorol fel, ame­lyet az amerikaiak és kiszol­gálóik ha itattak végre Viet­nam földjén. A felsorolt adatok tanúsága szerint az elmúlt három évben több mint 300 dél-vietnami falut semmisítettek meg és a lakosok millió maradtak haj­léktalanul. A »békéltetési- ! program lebonvolítísáért fele­lős amerikai megbízott beval- j lása szerint Dél-Vietnamban a | háború kezdete ófa 1971 ápri­lisáig 5 800 000 embert öltek meg. sebesftettek meg, Illetve telepítettek át. Mintegy 3 és fél millió embert helye’tQk el úgynevezett »menekülttábo­rokba-. Ezekben a koncentrá­ciós táborokban az ötféléket kínzásnak vetik alá. amelybe sokan belepusztulnak, de tö- halnak meg az embe­rek az éhségtől is. A háttér — Nixon kínai útja elfftt Az AI Ahram Szádul útjáról Az egyiptomi elnök moszk­vai, belgrádi, damaszkuszi és bengházi útjának befejeztével a kairói A1 Ahram ismét vlsz- szatér a szovjetunióbeli láto­gatás eredményeire. »Szadat útja nagy siker- — írja —■, »s elmondható, hogy az, amit az elnök ezen az út­ján elért, jelentőségteljes for­dulópont lesz a közel-keleti válság menetében-. Az, hogy az elnök konkré­tan mit végzett, »pillanatnyi­lag még nem tartozik a nyil­vánosságra — olvasható az A1 Ahram kommentárjában —, de bizonyossá vált, hogy a moszkvai látogatás meg­nyugtató eredményekkel zá­rult-. (MTI) „Most már jobban érezhetjük magunkát" Bajai! sikere WashintjloÉan MdvinLaird amerikai hadügyminiszter munkaebéden látta vendégül Izrael hadügyminiszterét, Mose Dajant. (Telefotó: AP—MTI­Dnjnn izraeli hadügyminisz­ter Washingtonban közvetett formában tud túl adta az Iz­EGY ATHÉNI BÍRÓSÁGON Újabb terrorper kezdődött A Görög KP athéni szerve­zetének négy tagját bíróság elé állították azzal a váddal, hogy a rezsim erőszakos meg­döntésére és »egy kommunis­ták uralta állam- létrehozá­sára szövetkeztek. Az egyik vádlott, a 47 éves Geraszimosz Beveratosz me­zőgazdász elmondotta a bírák előtt is, hogy az előzetes le­tartóztatásban töltött hét hó­nap során fogvatartói szünte­lenül verték és kínozták. (MTI*-KS) naelnek nyújtott amerikai ka tonai segély fokozását. »Azt gondolom, most már jobban érezhetjük magunkat- — jelentette ki Rogers kül­ügyminiszterrel és Sisco kül­ügyi államtitkárral tartott 90 perces találkozója után. A részletekről csupán any- nyit mondott még, hogy Iz­rael megkapta »azokat az alapvető dolgokat, amelyeket szükségesnek tartott megkap­ni-, majd hozzáfűzte: »repü­lőgép-szállításra kaptunk ígé­retet^ Pekingi akciók, pekingi korlátok f: pp tizenkét nap hiány­zik az utóbbi évek nemzetközi politikájá­nak kétségkívül egyik legér­dekesebb eseményéhez: Ni­xon amerikai elnök február 21-én érkezik Pekingfce. A látogatás előkészítésére már megérkezett a kínai főváros­ba a műszaki személyzet. Szinte politikai szimbólum­nak is tekinthető, hogy első­ként az amerikai légierő két gépe szállt le a pekingi re­pülőtéren, különböző hí köz­lő berendezésekkel a fedélze­tén, majd a kirakodás után Guam szigete felé vették út­jukat, ahol a Vietnamot tá­madó bombázók egyik tá­maszpontja van... Taktikázás Vietnammal Ez a jelkép egyben félre­érthetetlenül a látogatás egy olyan indítéka felé irányítja a figyelmet, amelynek a leg­közvetlenebb taktikai-politi­kai szemn-intból kiemelkedő szerepe van. Az 19/2-es választási év az Egyesült Államokban és Ni­xon nem felejtette el, hogy demokratapárti elődje, John­son a vietnami agresszív há­borúba bukott bele. Hogy a Fehér Ház számára — belpo­litikai szempontból — rendkí­vül fontos a vietnami agresz- szió valamilyen formában történő »lezárása«, azt éppen e napokban jelezte a régi ja­vaslatokat új taktikai formá­ban tálaló Nixon-beszéd. A Nixon-utazás bejelenté­séhez kezdettől fogva döntő szerepet játszott az az ameri­kai elgondolás, hogy Délke- let-Ázsiában esetleg el le­het érni a kínai és amerikai érdekszférák megosztását — az ott élő és szabadságukért harcoló népek feje fölött. Közvetett bizonyítéka ennek az a néhány naooal ezelőtt elhangzott amerikai közlés is, hogy az elnök minden- ható nemzetbiztonsági tanács­adója, Kissinger, a párizsi Vietnam-konferencia szék­helyén tett titkos látogatását, és a VDK, va’amint a dél­vietnami forradalmi kormány képviselőivel folytatott meg­beszéléseit két ízben is pekin­gi látogatásénak időpontjá­hoz igazította. Hatalmi törekvések A harcoló Vietnam képvi­selői már a pekingi Nixon- út bejelentésének napjaiban (tehát hónapokkal ezelőtt) ki­jelentették, és azóta többször megismételték: az agresszió felszámolásáról Washington­nak Indokina harcoló népei­vel kell tárgyalnia, és nem képzelhető el semmiféle meg­oldás más módszerekkel! Ennek ellenére Poking ak­cióiból, félreérthetetlenül ki­tűnik, hogy az indokínai prob­lémáról is tárgyalni óhajca- nak az amerikai elnökkel. Ez megfelel ugyanis Kína haíV - mi törekvéseinek és annak a távolabbi elképze’é'mek amely hivatva lenne Kína számára hegemón szerepet biztosítani Délkelet-Ázsiá­ban. A Nixon-utazás e közvet len és amerikai belpolitikai szempontból is döntő oka' mellett természetesen mb meggondolások is szerepet játszottak az utazásban. A kínai vezetők makacs szov­jetellenes politikája, és ezzel párhuzamos hatalmi elgon­dolásai megfelelő alkalmat szolgáltattak az amerikai po­litika számára, hogy növelje manőverezési lehetőségét! Lé­nyegében ugyancsak a világ- politikai »mozgásszabadság­bővülését varia a látogatástól Peking is. Ebben a vonatko­zásban tehát a látogatás alap­ja a szovjetellenesség. Bármilyen látványos is azonoan az amerikai elnök pekingi utazása, bármennyi­re is alkalmasnak látszik ar­ra, hogy a választás küszö­bén leíegyverezze vetély tár­sait, a kínai—amerikai köze­ledésnek szükségszerűen megvannak a maga korlátái. Mindenekelőtt: Nixon és az amerikai politika számára a gyakorlatban most (és még sokáig) jóval fontosabb a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony. A Szovjetunió politi­kai, katonai és gazdasági sú­lya ugyanis összehasonlítha­tatlanul nagyobb, mint Kí­náé. Nixon ezért kínosan igyekszik kerülni azt a lát­szatot. hogy Pekinggel nvílt szövi etellenes szövetség ko­vácsolásán fáradozik. S nem utolsósorban ezért fordított gondot arra. hogv május fo­lyamán módot kapjon egy moszkvai látogatásra is. Távolabbi perspektíváiban határt szab a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztésének az is, hogy Kína Ázsiában olyan területen igyekszik érdek­szféráját és befolyását növel­ni, amelvet röviddel ezelőtt az Egyesült Államok még vi­tathatatlanul a saját befo­lyási övezetének tekintett. Az ellentétek további, még későbbi tényezője lehet a kí­nai atomfelfegyverzés során a kínai interkontinentális ra­kéták várható megjelenése. Nixon és Mao kézfogása Végül a közeledés korlátjá­nak kell tekinteni az állam­vezetés ingatag voltát, min­denekelőtt Kína, de más for­mában az Egyesült Államok oldaláról is. A közelmúltban lezajlott kínai belpolitikai események. Mao Ce-tung ki­jelölt utódiának, Lin Piaónak és politikai szövetségeseinek likvidálása világosan jelezték: Kínában az állami és párt­vezetés nem szilárd. Hogy az Egyesült Államok és Kína kapcsolata normali­zálódik, önmagában ez a tény nem kifogásolható. Hosszú évekig éppen a Szovjetunió és szövetségesei mutattak rá fáradhatatlanul a Kínát »tu­domásul nem vevő« amerikai politika irrealitására. Nem vitás azonban, hogy ezen az ..-I magában józan törekvésen belül jelenleg az uralkodó elem és a közeledés bázisa a szovjetellenesség. Ez — és nem a kanesolatok felvétele — teszi Nixon és Mao né­hány évvel ezelőtt még fan­tasztikusnak látszó kézfogá­sát a vilá'nv'ilitika negatív eseményévé. Ez önmagában is ok a «vámára, és az e<?ész világ haladó közvéleményé­nek bizalmatlanságát forral 'aknarak azok az áPnt'-'zó kí­sérletek. amd”°k e l-'-tazatá­■am na«vbqtalmi aik" *á-cf.T^. tTá akarnák tenni az iv->■'qvf 'Msziget népeinek felszaba­dító harcát. —i —e Allende az 1972. év feladatairól Közös jelöltekkel indulnak a Népi Egység pártjai A Népi Egység pártjai kö­zös jelölteket állítanak a jö­vőre sorra kerülő kongresszu­si választásokon — közölte dr. Salvador Allende chilei elnök hétfőn este a Coneep- cionban tartott nagygyűlésen. »Az egységes harc a népi erők győzelmének záloga«. — hangsúlyozta Allende. A Népi Egység előtt 1972- i ben álló feladatok közül az elnök kiemelte a népgazda­ság államosított szektorának további bővítés5', a beruhá­zások növelését. 'akosság életszínvonalának emelését Rámutatott arra is, hogy újabb naptömegeket kell be­vonni az egységfrontba. A chilei mezőgazdaság fej­lesztésére a kormány különöe figyelmet fordít, SOMOGYI NÉPLAP gseiita, UH. Cataroár A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents