Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Kongresszus előtt—négy év után Beszélgetés Varga Károllyal, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkárával — Milyen eredményeket mutathat fel Somogy megyében a népfrontmozgalom? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Varga Károlyt, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkárát. Mielőtt minden községben, városban, járásban és megyében újjáválasztották a népfrontbizottságok és elnökségek tagjait, az eltelt négy év munkájának eredményeit is értékelik. — A múlt év jelentős belpolitikai eseménye volt az országgyűlési és tanácsi választás. A módosított választási törvény növelte a népfront közjogi szerepét is, a mozgalom működése azonban nem szorítkozik csupán a választások lebonyolítására. Somogybán a népfrontbizottságok többségének működése folyamatos volt. Testületi üléseken és a különböző rendezvényeken tárgyalták meg a helyi, megyei és országos kérdéseket. Munkánk kiterjed — földrajzi értelemben — falura, városra, társadalmi értelemben pedig megyénk lakosságának minden rétegére. A 270 népfrontbizottság 8500 tagjának — megyénk jellegéből adódóan — több mint ‘40 százaléka mező- gazdasági dolgozó, 12 százaléka munkás és ugyanilyen arányban különböző értelmiségi, főként pedagógus. De megtaláljuk a szövetkezetek, az alkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők, valamint a különböző egyházi felekezetek képviselőit is. — Ügy tűnik, alacsony a népfrontban tevékenykedő munkások aránya. —- Valóban. Éppen ezért tűztük napirendre a Munkások a népfrontban című témát. Megállapítottuk, hogy Somogy fellendülő iparosodása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is változást jelent. Vagyis bizottságaink és Egy munkanapra 80 forint Az eddigi tizenhárom év legjobb eredménye Tótújfalun A közelmúltban tartotta zárszámadó közgyűlését a tótújfalui hétezer holdas Dráva- menti Egyetértés Termelőszövetkezet. Ezen Nyári Pál tsz- elnök a vezetőség beszámolójában elmondta, hogy a múlt esztendőt a termelőszövetkezet fokozatos erősödése jellemezte. A fel nem osztható alap 8 millió, a munkadíj másfél millió forinttal nőtt. A tagság 1971. évi részesedése meghaladja a 12 millió forintot! Ez az összeg pontosan a duplája az 1965. évi osztaléknak. Tíz évvel ezelőtt tértek át a készpénzfizetésre, s most egy munkanapra 80 forintot fizetett tagjainak a Dráva- menti Egyetértés Tsz. A mai szövetkezet hét évvel ezelőtt néhány kisebb tsz egyesüléséből jött létre, s azóta évről évre szebb eredményeket ért el. Az árbevétel például megháromszorozódott, a fel nem osztható alap pedig megkétszereződött. A jövedelem nagy része az állattenyésztésből származik. Ez az ágazat eddig is nagyon szép eredményekkel dicsekedhetett, és a következő esztendőkben további fejlesztését tervezik. Az állattenyésztést jól kiegészíti a növénytermesztés. A termelőszövetkezet beruházási gondjain sokat enyhít az önálló építőbrigád, mely a közös összjövedelmének a 15 százalékát hozta. Nyári Pál 13 éve elnöke a tsz-nek, s a legnagyobb eredménynek most azt tartja, hogy ez idő alatt nem volt eredménytelen zárszámadásuk. A tagság megszerette a szövetkezetét. a közösségi életet és munkát. Tavaly például Balázs Gáspár fűrészkezelő és felesége, aki sertésgondozó, együttvéve több mint 85 ezer forintot keresett. Kovács Pál gépkocsivezető havi átlagkeresete meghaladta az ötezer forintot. A tagok ma már a közöst tekintik jövőj üknek, ebben látják boldogulásukat. A délszláv községek egyenletes gazdasági fejlődésük mellett nemzetiségi kultúrájukat is megbecsülik, ápolják, mint azt a »Dráva« nemzetiségi kultúrcsoport, valamint az évenként megrendezett délszláv nemzetiségi napok színvonalas műsorai igazolják. A szövetkezet tagjai büszkék lehetnek gazdaságukra. Közgyűlési felszólalásaikban gazdaságuk jövőjével foglalkoztak, legtöbben a gépesítési tervek és a nődolgozók foglalkoztatási lehetőségei felől érdeklődtek. Mint megtudtuk, a szövetkezet további gépesítése, a kertészet és az állattenyésztés fejlesztése biztosítja a jövőben is a Dráva-menti Egyetértés Termelőszövetkezet fejlődését, a tagság boldogulását. Z. L. 1 pénzügyminiszter rendelete a szövetkezetek felszámolásának részletes szabályairól A Magyar Közlöny 7. számában megjelent a pénzügy- miniszter rendelete, amely a szövetkezetek felszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. A rendeletre azért volt szükség, mert a szövetkezetek megalakulásának részletes jogi feltételeit a szövetkezetekről szóló 1971. évi törvény és az annak alapján kidolgozott ágazatai jogszabályok, valamint az ide vonatkozó kormányrendelet már előírták, a szövetkezetek felszámolását azonban — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — eddig részletesen nem szabályozták. Ezt a hiányt pótolta most a rendelet, mely az ipari, a fogyasztási, a lakásos a takarékszövetkezetekre vonatkozik. A rendelet egyebek között kimondja, hogy a szövetkezet megszűnéséről szóló határozatban meg kell jelölni a felszámolás hatályának kezdetét, valamint a befejezés várható időpontját. A szövetkezet megszűnésekor felszámoló bizottságot hoznak létre, amely egyebek között számba veszi a szövetkezet vagyoni helyzetét. A rendelet intézkedik arról, hogy miképpen kell kielégíteni a szövetkezet hitelezőit, és hogyan kell befejezni a felszámolási eljárást. A jogszabály kétféle fel- számolási eljárást ismer el; az egyik az úgynevezett aktív szövetkezetekre szól, a másik pedig azoknak a szövetkezeteknek a megszűnését szabályozza, amelyeknek tartozásai nagyobbak, mint vagyonuk. Ilyen esetekben kényszerelszámolásra kerül sor. A rendelkezés vegyes és hatályba léptető előírásai többek között azokat a szabályo'-.at tartalmazzák, amelyeket a takarék- és a lakásszövetkezetek felszámolásakor kell alkalmazni. elnökségeink tagjai közé nagyobb számban kell munkásokat választani. — Ez tehát már a népfrontválasztások egyik célkitűzése is. Ahhoz azonban, hogy az embereket valóban sikerüljön bevonni a közéletbe, szükséges, hogy a mozgalom fölkeltse érdeklődésüket. Milyen rendezvényeket tartott a népfront? — Somogybán az elmúlt négy évben honosodott meg a téli politikai oktatás, amelyen évepte nyolc-kilencezer ember vett részt. Itt ismertettük a párt X. kongresszusának határozatait, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, tájékoztattuk a lakosságot a szocialista demokrácia lehetőségeiről, jogászaktíváink bevonásával törvénymagyarázatokat tartottunk. Megszerveztük a gazdasági vezetők fórumát, ahol évente többször találkozhattak ipari és mezőgazdasági .szakvezetők országos vezetőkkel. — Hozott-e változást az új tanácstörvény a nép- fronlmozgalom működésében? — A tanácsok átszervezése az eddiginél nagyobb lehetőséget adott a népfront számára mindenütt, de a közös tanácsok társközségeiben különösen. Ezekben élénkült a mozgalom javaslatközvetítő szerepe a lakosság és a tanácsok között. Bár ez a tevékenység még nem bontakozott ki eléggé. A népfrontbizottságokban tehát erősödnie kell az öntevékenységnek, a kezdeményezésnek. — Fontos politikai határozatok születtek a nők és az ifjúság helyzetének javításáról. Hogyan tükröződnek ezek az országos elvek a somogyi népfrontmozgalom munkájában? — A tavalyi tanácsválasztás során például az eddiginél jóval több nő és fiatal került be a tanácsokba. Néhány járásban tanfolyam jellegű oktatást szerveztünk a nő tanácstagoknak. ötvenhárom népfront-nőbizottságot és néhány nőklubot hoztunk létre a megyében. A népfrontbizottságok aktívabbá váltak a nőket érintő kérdések — a gyermekintézmények fejlesztése, a kereskedelem helyzete, a család és az iskola kapcsolata — megtárgyalásában, 294 takarót készítettek a népfrontos asz- szonyok a vietnami gyerekeknek, és szép számmal működnek szabó-varró, kézimunka szakkörök is. Az ifjúsági határozat nyomán beszélgetést találkozókat szerveztünk fiatal szakemberekkel. Különösen a megnövekedett számú fiatal értelmiség bevonását tartjuk fontosnak. — Hazafias nevelés. Ez is egyike a IV. kongresszus által meghatározott főbb feladatoknak. — Honismereti bizottságot alakítottunk a megyében, amelyben több mint 30 szakember tevékenykedik. Eredményeink: Somogy 109 községében írják rendszeresen a falukrórikát, és új kezdeményezés az üzemi krónikaírás. A TIT-tel közösen rendeztünk egy megyei konferenciát a hazafias nevelésről, majd ezt követően körülbelül ötven községben tanácskoztunk a hazafias nevelés időszerű feladatairól a pedagógusok bevonásával. De ide sorolhatók még a faluszépítési akciók, amelyeknek keretében csaknem -záz- ezer fát ültettek el megyénkben. A tanácsokkal, a KTSZ- szel és a Balatoni Intéző Bizottsággal karöltve segítettük a »■Virágos Balaton-part« mozgalom létrejöttét. Hozzájárult a Hazafias Népfront ahhoz is. hogy a »Tegyünk többet So- mogyért!« akció számottevő eredményeket ért el. Ez utóbbiak községpolitikai feladatok ugyan, de szép megnyilvánulásai a tevékeny hazaszeretetnek is. —• Nem feledkezhetünk meg a hazaszeretet mellett az internacionalizmusról sem. A Hazafias Népfront kebelében működik a bekecs barátsági mozgalom. — Erősítette az internacionalizmus és a béke gondola tát, hogy megyénkben 80—100 községben tartottunk békegyűléseket és 25—30 baráti találkozót a szocialista országok kulturális irodái képviselőinek, valamint szovjet turisták és közéleti személyiségek köz-. reműködésével. Az utóbbiak tovább mélyítették a magyar— szovjet barátságot. — Egészében tehát elégedettek lehetünk a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságainak munkájával? — Számottevően fejlődött a népfront tevékenysége, el- mondhtajuk, hogy betölti hivatását, valóban állandó tényezője társadalmi és politikai életünknek, bár helyenként még hiányzik a mozgalom vezetőinek aktivitása, vagy a lakosság nem igényli kellően munkájukat. Akadnak gyengén, formálisan működe, bizottságaink is, ezért lényeges, hogy új, aktív emberek kerüljenek az ilyen bizottságokba és elnökségekbe. R. Zs. Középműszak a barcsi szövetkezetben A Dráva Vegyesipari Szövetk »zetben belMMoHák a közép műszakot ahol a kisgyermeke s mamákit és a harmciik évfolyam i ipari tanulókat foglal’ 'tatiák. A középmű«z»1rban naponta 250 pár cipőfelsőrészt készítenek, termékeiket az NDK-ba szállítják. I MAI KOMMENTÁRUNK Az indulás éve volt A múlt év gazdasági fejlődéséről szóló jelentés — melyet a vasárnapi lapokban tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal — sok mindenben összehasonlításra, elemzésre késztet. A népgazdaság 1971. évi fejlődését aligha lehet csak a viszonyszámok tükrében vizsgálni, bár hacsak ezeket figyeljük, akkor is előtűnik, hogy a gazdasági fejlődés a mostani irányítási rendszer negyedik évében• is megfelelt a várakozásnak: mintegy 7—8 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. A lakosságnak csaknem tíz százalékkal jutott több pénzhez, mint egy évvel korábban. Ebből a több pénzből több árut is vásároltunk, •s ennek ellenére egyenletesebb, jobb volt az ellátás. Az 1971-es év eredményei azért is érdemelnek külön figyelmet, mert a negyedik ötéves terv első évének gazdálkodásról adnak számot. S ezért e középtávú tervről szóló törvényt is érdemes a jelentés mellé tenni, hiszen a gazdaság e tervtörvény teremtette gazdálkodási lehetőségek között fejlődött. S mert az év első év volt, bizonyos fokig vizsgáztak a gazdasági szabályozók is, melyek a terv fő célkitűzéseit, a termelés hatékonyságának erőteljes növelését hivatottak szolgálni. Meg kell mondani, jól vizsgázott a terv megvalósulását szolgáló gazdasági szabályozó rendszer. Néhány biztosítéka ennek a Statisztikai Hivatal jelentéséből: a termelés jobban alkalmazkodott az igényekhez, javult a munka hatékonysága. E kedvező jelenségek kialakulásában szerepe volt a gazdaságirányítás javításának, a közgazdasági szabályozók fejlesztésének, az objektív gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika javuló összhangjának. Érdemes még a jelentésnek azt a néhány megállapítását kiemelni, hogy a termelés ötszázalékos emelkedése teljes egészében a termelékenységből származott. A múlt évben nagyon sok szó esett a beruházások helyzetéről: központi témája volt ez a gazdasági vezetők országos tanácskozásának, az ezt követő ágazati tanácskozásoknak és az országgyűlés ülésszakán is sok szó esett róla. A kormánynak az volt ezzel a célja, hogy ésszerűbb, kifizetődőbb beruházásra ösztönözze a vállalatokat. A mintegy százmilliárd forint értékű beruházás — összehasonlító árakon számolva — tíz százalékkal több az előző évinél. A beruházások növekedési üteme gyorsabb a tervezettnél, s ez nagyobb terhet ró a költségvetésre is. Ezt felismerve szigorított már az 1972-es költségvetés a beruházásokon, ezért szűkítette az állami nagyberuházások körét, a tervezett nyolccal szemben csak ötöt indítanak ebben az évben. A beruházási egyensúly javítását szolgálja az az intézkedés is, amely szerint ebben az évben a beruházásokra fordított összeg megközelítően azonos lesz az 1971. évivel. Tehát amennyivel gyorsabban nőtt a múlt évben, annyival lassúbb lesz az emelkedés az idén. Hiszen — a kapacitásfejlesztést is figyelembe véve egyenletes növekedés mellett a negyedik ötéves terv 480— 500 milliárd forintot irányzott elő beruházásra. Ebből az első évben már megvalósult százmilliárd forint. K. T AGGASZTÓ 1É1SYEK Burgonyát er in esztési gondjaink Egy tanácskozáson ezeket a szavaikat jegyeztem fel: »Világjelenség, hogy csökken a burgonyafogyasztás, de ezzel a tendenciával párhuzamosan emelkedik a zöldségfogyasztás. Végső soron ez egészséges folyamat Nálunk olyan sajátos és sajánlatos módon érvényesül ez a »tétel«, hogy rohamosan és aránytalanul csökken a burgonyafogyasztás, s ezzel arányosan nem emelkedik a zöldségfogyasztás*'. Talán ugyanakkor, mikor ezek a szavak elhangzottak, a megye egy másik vidékén, a burgonya hazájában a szövetkezeti vezetők fórumán nem kevés aggodalommal és felelősséggel erről folyt a szó: Vajon a termelési kedv hiánya miatti csökkenés meddig folytatódhat? És hol az a határ, amikor a burgonyatermelésben a további csökkenést a népgazdaság érdeke már nem tűrheti tovább? És utaltak a zöldség-, a dohány-, a cukorrépa-termeléssel kapcsolatos gondokra, ahol végül is központi intézkedésekkel kellett segíteni, hogy a rohamosan csökkenő termelés egyensúlya ismét helyreálljon. Ha semmi másról nem lenne tájékozottságunk s csak ezt a két véleményt ismernénk, akkor is nyilvánvaló lenne, hogy egyre sokasodnak a burgonyatermelés körüli nehézségek. Az a tanácskozás, amelyen a dél-somogyi tsz-szövet- ség szervezésében a burgonya- termelő szövetkezeti vezetőinken kívül részt vettek a megyei és országos szakirányítók is, tulajdonképpen igen fontos .figyelmeztetés. Nem afféle »panasznap« volt ez, hanem nagyon is körültekintő, alapos elemzésen nyugvó, őszinte felelősségtől áthatott vita. Az aggodalom nagyon is érthető, hiszen az ország második legjelentősebb burgonyatermelő vidékén, a délsomogyi homokliáton, az 1961. évi 11 551 holdról az idei évre 5049 holdra csökkent a burgonyatermelő területi Épp olyan figyelmeztető ez a tény, mint az, ha a tavalyi év és az idei egyetlen adatát vetjük össze: egy év alatt 840 holddal kis eb b területen termelik ezt a növényt a szövetkezetek. Ha csak ezt a pár adatot vesszük figyelembe, akkor is jogos a kérdés: meddig tarthat még ez a folyamat?! Részletes közgazdasági elemzéssel kimutatták, hogy a vető- és áruburgonya csökkenésének több mint felét az alacsony jövedelmezőség számlájára kell írni. A munkaerő- hiányra inkább az árüburgo- nyát termelő szövetkezetek hivatkoznak, de ezzel összefüggésben természetesen még a gépesítésben meglevő fogyatékosság is közrejátszik. A vetőmagburgonya-termelésénél pedig igen érzékenyen érintette a szövetkezeteket az új vírusszabvány, ami ugyancsak negatív irányban hat a vetőburgonya jövedelmezőségére. A felsorolásból következik, hogy a rohamos csökkenésnek bonyolult, és egymással ősz- szefüggő okai vannak, s az aggasztó folyamat megállítása igen körültekintő intézkedéseket igényel. Tény, hogy a tennivalók egy része á szövetkezetekre vár, ám önmagukban nem valószínű, hogy meg tudják szüntetni a gondokat. Gondolunk itt például arra, hogy egyre sürgetőbben jelentkezik burgonyatermelésünkben az új, korszerűbb fajták termesztése iránti igény. Egyre hangosabb a termelők kérése: bocsássanak rendelkezésükre olyan szintetikus mérgeket, amelyeknek segítségével eredményesebbé válik a kártevők elleni kémiai védekezés. És lehetne sorolni még tovább mindazt, ami elősegíti, hogy megszűnjenek a termelési nehézségek. Ma még nem késő. hogf ki-ki a szükséges lépéseket megtegye. És hogy tenni kell valamit, az nem kétséges. Gátat kell vetni a burgonyatermelés rohamos csökkenésének! Vörös Márta. ’SOMOGYI NÉPLAP í&sdd, 1OTÄ, február L
