Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Termelők és fogyasztók “ " ” a szövetkezeti vállalat Nagy feladatok előtt Rém egészen egy évvel ez­élőtt alakult /neg a MÉK jog­utódaként a Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetke­zeti Közös Vállalat, amelynek akikor tagja lett 42 mezőgaz­dasági és 26 fogyasztási szö­vetkezet. Év közben további öt termelőszövetkezet döntött úgy, hogy tagja lesz a .közös vállalatnak. Akkor kezdte meg működését a szövetkezeti vál­lalat, amikor igencsak meg­sokasodtak a megyében is, or­szágosan is a kertészeti ter­meléssel kapcsolatos gondok, s ráadásul még egy aszályos, kedvezőtlen év is sújtotta a mezőgazdaságot. Nehéz körülmények között vizsgázott tehát a szövetkezeti vállalat Igen sok ellentmon­dással kellett megbirkóznia, nem t>olí könnyű megvalósí­tani a vállalat alapvető cél­ját: szolgálja ez a társulás egyformán a termelők és a fo­gyasztók érdekét. Ha vissza­tekintünk a múlt évre, emlé­kezhetünk arra, hogy mind a termelésben, mind az ellátás­ban voltak zavarok. Mégis ar­ról beszélnek most az össze­gező adatok, hogy a megyében a lakosság 700 tonnával több zöldséget vásárolt a szövetke­zeti vállalattól, mint egy év­vel korábban, s az összes for­galmazás tizenöt százalékkal haladta meg a tervezettet Két dologra figyelmeztetnek a té­nyek: az egyik, hogy minden nehézség ellenére jó munkát' végzett a fiatal szövetkezeti vállalat, i hogy a fölmérések szerint országosan egyetlen szövetkezeti szerv sem ért el ilyen mértékű forgalomemel­kedést. A másik viszont az, hogy még ez a növekedés sem éri el a kívánt szintet, mert az igények rohamosan nőnek a zöldségfélék iránt, örvende­tes, kedvező jelenség ez, meg­egyezik az élelmiszer-fogyasz­tással kapcsolatos céljainkkal. Nem lehet azonban megke­rülni egy ellentmondást, azt, hogy a változó és növekvő'fo­gyasztói igényekkel szemben egyre csökken a zöldségter­melés. Nem először és nem­csak a szövetkezeti vállalat munkáját összegező gyűlésen mondták el az üzemek veze­tői, hogy gazdaságossági okok, munkaerőgondok miatt kény­telenek csökkenteni a kerté­szetek területét. Az igaz, hogy a közelmúltban országos in­tézkedések láttak napvilágot a zöldségtermelési kedv -fellen­dítésére, de az is igaz, hogy ezek elsősorban a nagy töme­gű konzervzöldség termelésére buzdítanak. Mi hát a teendő? A szövet­kezeti vállalat igazgatósága felelősséggel tanácskozott er­ről. Csak utalásszerűén említ­jük. hogy szóba került olyan tény, amely egyben ötletet, javaslatot is ad: a látrányi tsz például negyvenről négy hold­ra csökkentette a kertészet te­rületét. De ezen a négy fiol- don, intenzív módon, kizáró­lagosan fóliás zöldségtermelést folytatnak, s így az 520 000 fo­rint bruttó bevétel mellett tisztán háromszázezer forint hasznot hozott a közösségnek ez a négy hold! Érdemes fi­gyelmet fordítani erre, mert Telex helyben ’ Olcsóbban nem lehetne? Nagyszerű találmány, hasz­nos dolog a telex. Városokat, országokat köt össze, és bármi történik is a világban, a telex kábelei perceiken belül továb­bítják az esemény hírét S ha egy vidéki vállalatnak sürgős közlendője van a fővárosban lévő fölöttes szervével, vagy esetleg az ország másik részé­ben, netán külföldön lévő partnerüknek kell sürgős üze­netet továbbítani — ott a te­lex! Nélküle a kereskedelmi és más vállalatok aligha tud­nának gyors, eredményes mun­kát végezni. Az üzemeltetők­nek mégis illik meggondolni, milyen távolságra és milyen célra veszik igénybe. Így pél­dául megfontolandó, hogy egy városban, néhány kilométer távWr^gra lévő kéf vállalat között vájjon ez a legjobb, leggyorsabb és legolcsóbb módja az üzenet továbbításá­nak. Erre gondoltam, amikor láttam, hogy szaporán kattog a telexgép Kaposváron, a TÜZÉP Füredi utcai központ­jában, s hosszan tekeredik a gépről a számokkal teli üze­net Feladója pedig a Rákóczi téren székelő Tégla- és Cse­répipari Vállalati!). Talán nem is elsősorban azért, mert ennek az üzenet- továbbításnak a költsége jó­val nagyobb, mintha ajánlóit, expresszlevéíben, vagy eset­leg kézbesítővel juttatnák el. Gyakran előfordul, hogy a vonalban, a gépben keletke­zett hiba miatt az üzenet pon­tatlan, téves adatokat tartal­maz. De mindkét vállalatot kereshetik Budapestről vagy máshonnan halasztást nem tűrő, sürgős ügyekben, s nem tudják a kapcsolatot fölvenni, mert mindkét vállalat telex- központja foglalt, helyben »■beszélgetnek«. Erre is kellene gondolni, amikor egy vállalatnál elha­tározzák: üzeneteiket helyben is telexen továbbítják egymás­nak! Sb. L. lám, a meglevő adottságok mellett is jó szándékkal lehet megoldást keresni. Igaz, hogy ez a nehezebben járható út. Mert egyszerűbb ' vagy úgy­mond könnyebb megszüntetni egy ágazatot, mint számolni, utánajárni annak, hogy mi­ként lehef olyan megoldást keresni, amelyik megfelel a termelő érdekének, s az ellá­tást is javítja. Igen, 1 ez az utóbbi út a nehezebb — de mégis a célravezetőbb, a szük­ségesebb. A szövetkezeti vállalat üz­letpolitikai elveiben benne foglaltatik az is, hogy az idén, o negyedik ötéves terv máso­dik évében az a fő céljuk, hogy a Központi Bizottság ha­tározata és a megyei pártbi­zottság felhívása alapján 12— 24 százalékkal emeljék a zöld­ség-gyümölcs forgalmát. A kí­vánalmaknak megfelelő, dé igen nagy feladatot jelentő célkitűzés ez. A szövetkezeti vállalaton belül működik burgonya-, zöldség- és háztáji szakbizott­ság. Az említett nagy felada­tok megoldásához szükséges, hogy a tavalyi jó tapasztala­tok alapján ezek a szakbi­zottságok még hatékonyabb munkát végezzenek. Gondo­lunk itt például a korai és az őszi burgonyákhoz szükséges jó minőségű vetőgumó beszer­zésére, a fólia alatti burgo- nyahajtatás, palántanevelés kiszélesítésére, propagálásá­ra. És arra is, ami több vo­natkozásban elhangzott az igazgatósági ülésen: segítsen a szövetkezeti vállalat a palán- tázó, betakarító gépek, gépso­rok beszerzésénél, és növelje a szaktanácsadás, a szakmai segítségnyújtás színvonalát. Egyszóval javaslataival, ész­revételeivel segítse hatéko­nyabban a döntést megelőző elemző munka sikerét. Egy év ólán joggal mond­ható, hogy a szövetkezeti vál­lalat megfelelt rendeltetésé­nek. Az igaz, hogy a fogyasz­tói árak egy év alatt 12,2 szá­zalékkal emelkedtek, de a fel- vásárlási árak ennél is job- .ban, 15,5 százalékkal növeked­tek. önmagában is azt bizo­nyítja ez, hogy a kettős érde­ket, a termelők és a fogyasz­tók érdekét megfelelően kép­viselte a vállalat. A mostani célok még magasabb szintűek. Valóra váltásukat részben se­gítik azok az országos intéz­kedések, melyek már napvilá­got láttak. Ám ez önmagában kevés lenne. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezetek és a háztáji árutermelést szorgal­mazó fogyasztási szövetkeze­tek önmaguk is többet tegye­nek az eddigieknél. Keressék annak lehetőségét, hogy a ter­melés ne csökkenjen tovább, a forgalmazás és az ellátás zavartalanabb legyen, mint egy évvel korábban. V. M. Gyorsított fe/lesztésl program a Balaton-parton Hét-hét mini Delta, ABC-áruház Öt bisztró Nyitás a főszezonban — Mária az elemeket szállítja Mintegy tíz százalékkal nő a magyar tenger déli partján a kereskedelmi hálózat nagy­sága az idei szezonban, s ja­vult a vendéglátás is. Négy áfész, a MÉK, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Válla­lat, az Utasellátó is részt vett az Országos Idegenforgalmi Tanács pályázatán, melyet a nemzektözi idegenforgalom fogadási feltételeinek javítása érdekében meghirdetett. A Belkereskedelmi Minisz­térium elfogadta azokat az ajánlatokat, amelyeket az áfész-ek és a vállalatok be­nyújtottak, Ez a gyorsított fejlesztési program lehetővé teszi, hogy a somogyi parton is lépést tarthasson az ellátás az egyre növekvő idegenforga­lommal. Az áfész-ek és a vállalatok tíz-húsz százalék saját erővel, negyven-negy­venöt százalékos állami támo­gatással és ugyanennyi ked­vezményes hitellel építenek kereskedelmi és vendéglátó egységeket az eddigi ellátat­lan területeken. Noha nagy a támogatás az építkezéshez, mégis nagy áldozatot vállal minden pályázó, ment a bisztrók, kis ABC-áruházak, mini Delták idényjellegűek, s télen nem állnak a helybeliek rendelkezésére. A negyven­negyvenöt százalék, hitelt pe­dig minden áfész, vállalat visszafizeti, s ez leköti az esz­közeit. Ki mit épít a déli parton? A balatonmáriai áfész biszt­rót a strandon. A bogiári áfész kis ABC-áruházat Fo­nyódligeten és a balatonbog- lári szabadstrandon. A szár­szói áfész önkiszolgálóvá ala­kítja át a Tóparti vendéglőt, Kőröshegyen pedig nagy ABC- áruházat épít A siófoki áfész négy kis ABC-áruház építését vállalta: a nagy strandon, a most feltöltött parti szakaszon, az úgynevezett granáriumi részen és a Tinódi téren. A Pannónia Szálloda és Vendég­látó Vállalat hét mini Deltát épít: kettőt-kettőt Siófokon, Bogláron, Zamárdiban, egyet pedig Balatonfenyvesen. Fo­nyódligeten — a társasüdülők mellett —, illetve Széplak fel­sőn önkiszolgáló bisztrót nyit. Négy egységet átalakít, a sió­foki Fogast, Matrózt, strand­büfét és a fonyódi Deltát. A MÉK zöldség-gyümölcs boltot nyit Fonyódligeten, Balatonleldén (itt kettőt), Sió­fokon, bisztrót Fonyódligeten és Siófokon, a széplaki részen. Az Utasellátó Vállalat azzal vesz részt a programban, hogy gyorséttermet nyit a siófoki állomáson, bisztrót Szemesen, s újabb automatákat állít fel a part mentén. E nagy programot nem vál­lalhatta volna a megye, ha a balatonmáriai áfész cement­üzeme nem járulna hozzá a gyors építkezéshez az elemek szállításával. Már tavaly ki­kísérleteztek egy bevált kis ABC-típust, s ezzel sietnek • szövetkezetek segítségére. Négy áruház elemei már ké­szen is vannak. A MÉK-nefc a bisztrók és a boltok elemeit szállítják. Az áfész üzeme másfél millió forint támoga­tást kapott az államtól ehhez a munkához. A négy áfész és a MÉK programja egyébként huszon- kétmillió forintot tesz ki, s ebből a saját erő kétmillió- háromszázezer forint A Pan­nónia fejlesztési programja 15 millióra rúg. A tópartra érkező bél- és külföldi vendégek biztosan örömmel veszik tudomásul a fejlődést. A megye most azt várja, hogy a következő évek­ben ugyanilyen gyors léptek­kel zárkózhasson fel a keres­kedelem és vendéglátás az idegenforgalomhoz. L. G. Több gabonát termelnek, csökkentik a gyümölcsöst Porrogszentkirályon A zárszámadás megtörtént már a porrogszentklrályi ter­melőszövetkezetben. Jól dol­goztak a tagok a múlt évben, s így a tízórás munkanap ér- féke nyolcvan forint lett a tervezett 76 forint helyett. — A tervezettnél tizenöt va­gonnal több búzát adtunk le — mondta az elnök, Horváth János. — Rostlenből pedig harmincöt mázsás átlagter­mést értünk el. így egy hol­don 8100 forint volt a bevétel. Sajnos a gyümölcsösnél egy kis probléma adódott. A száz­negyvenhárom holdból hu­szonhat holdat kivágunk, mi­vel nem ad annyi termést, hogy az gazdaságos legyen. Ezen a huszonhat holdon, ahol már kiöregedtek a fák, min­den évben félmillió forint a ráfizetés. Helyette ezen a te­rületen gabonát termesztünk. Poirogszentkirály híres gyü­mölcsöséről. Nemcsak a gő­zösben, a háztájiban is ha­gyományos ez az ágazat. A kialakult gyakorlat szerint a háztájiban megtermett gyü­mölcsöt is a termelőszövetke­zeten keresztül értékesítik, öt és fél vagon almát tárolt így a szövetkezet tavalyról. Ezf most válogatják az asszonyok, s utána a mágocsi áfész-nek szállítják el. HARMAT ENDRE: A Raszputyin-rejtély 14. AM be akart menni az öt­emeletes, csúf téglaépületbe, először egy ^övezett kis ud­varba jutott. A házat egysze­rű emberek lakták. Masszőmő, kishivatalnok, varrónő. Ebből a kategóriából kerültek ki a cári kegyenc szomszédai. A lépcsőházat neorealista il­latok és szimatoló titkosrend­őrök töltötték tneg. Alekszand- ra kívánságára Raszputyint úgy őrizték, mintha az uralko­dó család tagja lenne. Sőt, a valóságban még sokkal inten­zívebben : a hivatalos testőrö­kön és hírszerzőkön kívül csak úgy nyüzsögtek a muzsik karrierjében vagy éppen meg­buktatásában érdekelt pénz­csoportok és egyéb hatalmas­ságok »maszek« ügynökei is. Fülöp Miller szemléletes ké­pet fest erről a furcsa »lépcső­házi világról«. Juravlev portás kis fülkéjében éjjel-nappal zümmögött a szamovár. A házmester párt a tisztes jólét régióiba emelték a különbözű rendű és rangú bérencek teá­ért vagy információért adott kopejkái. Fizetést kaptak a háziúrtól, a belügyminisztériumtól és legalább három bankártól. Se­gítettek a sokféle listára fel­írni Raszputyin látogatóinak lehetőleg teljes névsorát. Ha a szent férfiúnak részegen épp nőre szottyant kedve, és — ez meglehetősen ritkán fordult elő — éppen nem akadt hölgy­látogatója, »Juravlev mama«, a portásné sorrendben a har­madik volt, akihez bekopogta­tott. Olyankor mindig a 31. számú lakásban lakó Kátya varrónővel kezdte. Ha áz ki­dobta, Utilia masszőmő követ­kezett, és a portásfülkéhez csak akkor fanyalodott a cár- né lelkiatyja, ha itt is kudarc érte. X. FEJEZET , Lépcsőházi kalendárium »A misztikus frazeológia, a lelM felemelkedése és bukások váltakozása Raszputyinnál csak pétervári tartózkodása el­ső éveiben figyelhető meg« — hangzik az ideiglenes kormány vizsgáló bizottságának jelenté­se. — »Később, a Gorohovaja utca 64. számú házban töltött második esztendőtől teljes és szégyenteljes romlás kezdő­dött. Raszputyin lakása való­ságos örömtanyává változik, ahol egyformán szívesen látott vendég a prostituált és az ud­varhölgy, s ahol a zenekar hangjai, a cigánykórus éneke és a részegen táncoló Raszpu­tyin lábdobogása mellett egy maroknyi bankár, tőzsdeal­kusz, kijáró és mindenféle szélhámos Intézi ügyeit, még­hozzá eredményesen.« A megállapítás vége igaz, az eleje feltétlenül elnagyoltnak" tűnik. Egyszerűen nem igaz, hogy a misztikus frazeológia a sztarecnél csak fővárosi tar­tózkodása elején figyelhető meg. Raszputyin nem bújt ki a bőréből. A mélység és ma-' gasság, a test és a lélek, az ő fogalmai szerint való bűn és» bűnhődés, az orgia és prédi­káció kettőssége — méghozzá szinkron, egyidejű kettőssége — végig a sztarec jellegzetes közege maradt. A muzsikot soha senki nem látta hosszabb távon csak imádkozni vagy csak duhaj-$ kodni. Ezek a végletek nála nemcsak megfértek egymás mellett, hanem ki is egészítet­ték egymást. Ittas ordítozás kellős közepén átmenet nélkül átváltani sejtelmes-misztikus mormogásra, majd vál amely emberi gyarlóságot ostorozó kiáltásra — ez volt a sztarec tipikus szórakozási stílusa. A cárné olvasatlanul, meg­vető mozdulattal dobta el azokat az anyagokat, amelye­ket a szibériai nagyhatalmú ellenségei gyűjtöttek össze, és amelyeknek zöme a lépcső­házban nyüzsgő ügynökök je­lentéseiből állt. ízelítőül Fülöp Miller alapján idézünk né­hány 1915-ös információt a hírhedt »lépcsőházi feljegyzé­sek« hatalmas anyagából (Folytatjuk.) ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK! VÁLLALATUNK CSERÉVEL, ILLETVE rövid határidővel iít felúj' DINAMÓT, ÖNINDÍTÓT, GENERÁTOROKAT ÉS EGYÉB VILLAMOS FŐDARABOKAT. MEZŐGÉP VÁLLALAT, SZEKSZÄRD, várdombi gyáregysége. FELVESZÜNK Baranya megye területén működő vidéki konfekcióüzemünkbe ruhaipari technikust, vagy megfeleld nagyüzemi gyakorlattal rendelkező, a termelésszervezésben, közvelten irányításban jártas dolgozót LAKÁST BIZTOSÍTUNK NŐTLENEK, HAJADONOK ELŐNYBE* Jelentkezés -Ügyes szervező« jeligére A KOMLÓI HIRDETŐBE. (250697) Q SOMOGYI NCPkAP 1972. február ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents