Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

Az olvasnivaló megválasztása

A „jól megválogatott“ házi könyvtár

A szabad idő eltöltésének egyik leghasznosabb módja az olvasás, a jól megválasztott könyv, olvasnivaló. Ebben a család minden tagjának nagy segítségére vannak a községi, városi könyvtárak, és természetesen a saját házi könyvtár, ha van. Legyen-e könyvtár otthonukban?

Legyen, mondom, de már hallom is az olvasók egy részének kérdését: igen, de milyen, mekkora, mitéle művekből összeálló házi könyvtár lehet igazában hasznára a családnak?

Ügy gondolom, az a jó házi könyvtár, mely a család többféle szellemi szükségletét elégíti ki. Mit értek ezen? Az olvasók többsége egyszerűen a szórakozás forrásának tekinti a könyvet és jobbára csak regényt olvas, de egy jó házi könyvtár nem nélkülözhet néhány alapvető kézikönyvet sem. Például — már ott, ahol iskoláskorú gyermek van a családban — gyakran szükség van a magyar- vagy egy világ- történelemre. Egyszerű egészségügyi kézikönyv is mindenütt haszonnal forgatható. Több ismerősöm könyvespolcán találkoztam olyan jogi munkával, amely egyszerű, közérthető nyelven tárgyalja a mindennapi élet legáltalánosabb jogi problémáit, az ingatlan adás-vételének formaságaitól az örökbefogadáson át, a végrendelet törvényes kellékeiig. Napjaink politikummal telített életében nehezen nélkülözhető egy-két olyan munka, mely világos előadásban, könnyen érthető formában tárgyalja például, mi a tudományos szocializmus elmélete és gyakorlata, mi a mai kapitalizmus stb. stb, Egy-egy útikönyv, természettudományi, művészeti ismeretterjesztő kötet, még a szerényebb méretű könyvtárban is megfér és nagy haszonnal forgatható.

Mekkora legyen a ház’ könyvtár? Amekkora a háziak igénye a szénirodalom, az ismeretterjesztő munkák és egyéb könyvek iránt. Szerb Antal annak idején azt írta A világirodalom története című művének előszavában: »I«ás közben jöttem rá ... egy különös felfedezésre: arra, hogy

Varsói modell

Fekete juh nappabőr maxikabát, pelerinnel.

(MTI Külföldi Képszolg.)

a világirodalom nem is olyan nagy... Az igazi világirodalom, azt lehetne mondani, elfér egy jól megválogatott kézikönyvtárban.«

Ebben az idézetben a »jól megválogatott« a legfontosabb. Nincs jó könyvtár, válogatás nélkül. Mit értek ezen? Azt, hogy házi könyvtárban őrizni elsősorban olyan műveket érdemes, melyekre időnként szüksége lehet az embernek. Egy Petőfi-, Arany-, vagy József Attila-kötet ilyen munka. A magyar irodalom és a külföldi széppróza kimagasló alkotásai, mint teszem azt Móricz Erdélye; Mikszáth Fekete városa, Illyés Petőfije; Tolsz tojtól a Háború és .béke; Flau bért Bovarynéja — egy-eg összeállítás a világirodaion legszebb elbeszéléseiből, költeményeiből, szintén úgynevezett »alapkönyvek«.

Tervszerű és rendszeres könyvgyűjtés lehetetlen, ha a lakásban nincs megfelelő helye a könyvnek. A szép könyv szobadísz is, tehát szükséges könyvespolcot beszereznie, vagy akár házilag készítenie annak, aki elhatározta, hogy havonta akár csak 50—60 forintot is könyvre fordít. A tervszerű és rendszeres könyvgyűjtéshez az is kell, hogy az ember tájékozódjék a megjelent és a kiadásra előkészített munkákról. Jómagam a Könyvvilág című lapot olvasva tudom meg, hogy mi kapható máris, és mit kell előj egyeztetnem, nehogy lemaradjak róla. Ez a lap egyébként segítséget nyújt abban, hogy fölöslegessé vált könyveimet más gyűjtőknek fölajánlhassam, vagy hogy könyvesbolti fbrgalomban már nem kapható műveket hirdetés útján más gyűjtőktől esetleg megszerezhessek.

A vérbeli gyűjtő nem kizárólag új könyvet vásárol. Saját könyvtáram jelentős hányada is antikváriumokból került birtokomba. Ma már jó néhány megyeszékhelyen működik használt könyveket vásárló és eladó antikvárium. A legnagyobb választék azonban Budapesten, a Múzeum körúti központi antikváriumban várja az érdeklődőt. Ott, a vevő kívánságára, elő is jegyzik a ritkábban előforduló művekkel kapcsolatos igényeket, és ha a keresett munka befut, értesítik az embert. A könyvbarátok differenciáltabb igényeit elégítik ki a könyvaukciók.

B. N. E.

HARMAT ENDRE:

II Raszputyin-rejtély

tudja, mit mond, és ezt a dolgot nagyon komolyan veszi.«

Június 12. Tehát már másnap:

»Bár változtatná meg az Űr Ny.-t, hogy ne fordulna szembe Isten Emberével...«

10.

Sürgönyválasza így hangzott:

»Gyere csak, csaló. Legfeljebb felakasztatlak.«

A SZTAREC VISSZAVÁG

A szibériai azonnal fölvette az arcába vágott kesztyűt. Mint mindig, ezúttal Is csalhatatlan ösztönnel, s jól küzdött a félelmetes ellenfél ellen. Ismerte a nagyherceget — jobban megértette titkos vágyait, mint talán bárki más —, és ismerte Alekszandrát. Módszeresen csepegtette a cár- né szívébe a gyanú mérgét. Az alaptermészete szerint őszinte ember zseniális Jágó- nak bizonyult. Igaz, tulajdonképpen nem volt nehéz dolga: hitte és hihette is, hogy a nagyherceg unokaöccse trónjára áhítozik.

Júnilus elején kelt a cárné első levele, melyből félreérthetetlenül kiderült, hogy az elvetett mag jó talajra hullott.

»Kérlek, Angyalom — írta férjének a frontra —, hass oda, hogy Nyikoláj Nyikolájevics a te szemeddel lássa a dolgokat.

Hallgass Barátunk tanácsára, hiszen egyetlen hibáért valamennyien meglakolhatunk.«

1915. június 10-én váratlan — vagy talán számára egyáltalán nem váratlan — események siettek a sztarec segítségére. Fölizgatott tömegek özönlötték el Moszkvát. A szónokok azt követelték, hogy Raszputyint akasszák föl, a cárné vonuljon kolostorba, a cár távozzék külföldre, és Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg III. Miklós néven üljön a Romanovok trónjára.

Érdemes alaposabban nyomon követnünk a cárnénak Miklóshoz írott leveleit.

LEVELEK A FRONTRA

1915. június 11. Egy nappal a moszkvai zavargások után:

»Kérlek, Angyalom, tartsd szemmel Ny.-t (Nyikoláj Nyi- kolájevicset — A szerk.) Remélem, nem haragszol ezért a tanácsért, de tolmácsolnom kell Barátunk kívánságát, hiszen végzetes lenne számunkra és az országnak, ha ez a kívánság nem teljesülne. 0

Június 16. >

»Egyáltalán nem bízom Ny.- ben. Nem elég okos, és azzal, hogy Isten Embere ellen fordult, tanácsain és tettein sem lehet áldás (tipikus, a sztarec által a cárnéba oltott logika!). Oroszország nem nyerheti el az Ég segítségét, ha uralkodója megengedi, hogy Isten Emberét megöljék. Te pedig ismered Ny. gyűlöletét Raszputyin iránt.«

Június 17. Másnap:

»Ny. és Vitte hibája, hogy a Duma létezik, és ez több gondot okoz Neked, mint örömet. Gondolni sem szeretek arra, hogy Ny.-naik beleszólása van belső kérdésekbe. Olyan kevéssé ismeri országunkat. (Alekszandrától ez aztán meggyőzően hangzik! Talán sehol sem derül ki ennyire, hogy a cárné egyszerűen Raszputyin szavait ismétli a maga kenetteljes, bakfisos stílusában.) Hangoslkodásával, gesztikülá- lásával befolyásolja a minisztereket. Lassan senki sem tudja, ki is a cár.«

A cár reagálása a szokásos volt. Egy ideig ellenállt feleD

somogti néplap

Szerda, 1972. február 23.

„Rövidzárlat“ a fejbőr vérellátásában

A MIGRÉN, bár ártatlan, mégis igen kínos, fájdalmas betegség, amely csaknem kizárólag a nőknél fordul elő. Nem állítható, hogy a migrén a modem technikai világ betegsége; már a régi görög és arab orvosok is írtak róla. Sok évszázadon át a felső polgári réteg divatos betegsége volt, nem egy esetben a kötelezettségek alól való kibúvás eszköze. Az ókorban hemik- ranlának hívták a betegséget, a középkorban migrania lett belőle, majd a franciák honosították meg a migrén (migraine) elnevezést.

OTTHON

ES

CSALAD

A migrén tünetei sokfélék, az enyhe viszketsgs ágtői kezdve az elviselhetetlen émelygéssel, hányással, bénulással kapcsolatos rohamokig, örökölhető betegség, az esetek 80 százalékában bebizonyítható az öröklődés, A migrénre hajlamos nők többsége azt állítja, hogy édesanyja is migrénben szenvedett.

Migránrohamoknál a fejbőrben vérkeringést zavar áll be. Ezt a zavart, melyet akár rohamnak is nevezhetünk, az agynak abból a központjából — az ún. vazomotorikus központból — eredő inger váltja ki, amely a véredények idegszabályozását ellenőrzi. Ide futnak össze a bőr vérellátásával kapcsolatos összes jelzések, és innen indulnak ki a fejbőr felé irányuló »parancsok« is. Bizonyos alkalmakkor — időjárásváltozáskor, könnyű alkoholmámornál, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökéseket bocsát ki, amelyek a műszeresen regisztrált agyáramképen világosan kirajzolódnak. Érdekes, hogy az ilyen agyáram- kép nagyon hasonlít ahhoz, amelyet epileptikus rohamoknál jegyeznek fel a betegeknél, holott a klasszikus migFontos tudnivalók

Az elektromos háztartási készülékek helytelen használata, a figyelmetlenség, nemtörődömség balesetet okozhat. Tartsuk meg a következő szabályokat:

1. A villamos csatlakozóvezetékek meghosszabbítása, toldása, a megrongálódott csatlakozóvezetékkel való üzemeltetés életveszélyes.

2. Nedves kézzel még a villanykapcsolót se érintsük! Biztosíték- vagy izzólámpacserét nedves talajon ne végezzünk. Fürdőkádban ülve villamos berendezést érinteni vagy kézben tartani (pl. hajszárító, olvasólámpa stb.) veszélyes.

3. Vasalás közben, gépi mosáskor, izzólámpacserekor stb. ne érintsünk víz- vagy gázvezetéket, fűtőtestet.

4. A biztosítékdugót ne »patkoljuk«, csak eredeti, új betétet használjunk.

5. Csak hibátlan elektromos készülékkel dolgozzunk, a hibát javíttassuk ki. Különösen fontos ez a nedves körülmények között használt mosógép és centrifuga esetében.

6. A dugaszolót sohase húzzuk ki a zsinórnál fogva, mert a zsinór megsérülhet.

7. Asztali vagy állólámpa biztonságosabb, ha nem fémből készült Ügyeljünk arra, hogy a vezetéken mindenütt ép legyen a szigetelőburkolat.

8. Bármilyen rendellenességet észlelünk — azonnal áramtalanítsuk készülékünket. De nem elég kikapcsolni. Húzzuk ki a konnektorból a dugaszolót vagy csavarjuk ki a biztosítékot.

9. A legkisebb áramütés után is hívjunk orvost, vizsgáltassuk meg magunkat

10. Ne legénykedjünk! A felelőtlenség az életünkbe kerülhet. Az elektromos áram nem játék!

rénnek semmi köze az epilepsziához.

Mi történik tehát a vazomotorikus centrum »riasztá* sakor«? A fej egyik feléhez tartozó halánték- és homlok- rész véredényei lökésszerűen vérrel telnek meg a főütőerekből. De a fejbőrbe érkező vér megkerült a legfinomabb hajszálereket, amelyek bizonyos ellenállást fejtenek ki a vérárammal szemben, ennek következtében egy kisebb- nagyobb szövetrész elvértele- nedik, nélkülözni kénytelen az oxigént. A vérellátásnak ez a »rövidzárlata« a fő oka a fejfájásrohamoknak.

Ha a migrénben szenvedőknek az anyarozsból nyert kivonatot adnak, a véredényekben beállt görcs feloldódik, és a vér ismét átfolyik a hajszálereken. Az elhalványult fejbőrrész új szint kap és a fájdalom alábbhagy. E gyógyszer azonban méreg, ezért igen óvatosan kell adagolni, s tabletta alakban csak akkor hatásos, ha koffeinnel keverik.

Egy másik gyógyszer, a pangamsav (ismertebb nevén: B15-vitamin) azon az alapon csökkenti a migrénes fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigénfelhasznélást. Az anyarozskészítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mellékhatása.

PERSZE az lenne a legjobb megoldás, ha a migrénrohamokat már csírájában el lehetne fojtani, meg lehetne előzni. Az erre vonatkozó kísérletek már eddig is biztató eredményeket hoztak. Fölfedezték, hogy a vér egyik ősz- szetevőjének, a szerotinnak az aránya a migrénrohamok idejére csökken. Remélik, hogy rövidesen megtalálják a módját, milyen módon tartható egyensúlyban a vér szerotln tartalma, ami egyben a migrén elleni »hadjárat« teljes sikerét is jelentené. A migrénben szenvedők 80 százalékát gyógyszerek segítségévei már ma Is meg lehet szabadítani a kínzó fájdalmaktól.

Melyek az „alkoholérzékeny u gyógyszerek ?

sége szívós ostromának, aztán | engedett. t

ELBOCSÁTÓ SZÉP ÜZENET

A levelet maga Pollvánov hadügyminiszter vitte el a nagyhercegnek.

»Cári Fenség!

A háború kezdetén politikai meggondolások akadályoztak meg abban, hogy eleget tegyek személyes vágyamnak, és, azonnal magam vegyem át a ♦ hadsereg főparancsnokságát, ! Ezért adományoztam önnek a,* 1 2 3 4 5 6 7; főparancsnokságot valameny-1 nyi szárazföldi és tengert had- 5 erő fölött.

Cári Fenséged, mint Orosz-! ország láthatta, az egész há- ‘ ború alatt nagy bátorságról ♦ tett tanúságot, és kiérdemelte! a cár és a nemzet bizalmát. Az ! ön nevét együtt emlegetik aj győzelmekkel és a hadiszeren-1 csévél. Most viszont, hogy azt ellenség (érdemes megfigyel-! nünk ezt a farizeus fordulatot) | mélyen behatolt birodalmunk-! ba, kötelességem az ország X iránt, amelyet Isten a gond-! jaimra bízott, hogy átvegyem* a harccló csapatok főparancs- j nokságát, megosszam a háború ! terhelt és nehézségeit, és segítsek Oroszországot megvédeni az ellenség támadásától.«

A muzsik legyőzte a nagyherceget.

(Folytatjuk.)

Sokait számára szolgálhat figyelmeztetésül a napokban megjelent néhány soros hír, amely arról számolt be, hogy holtan találtak lakásán egy férfit, aki gyógyszert szedett, s utána — orvosi tilalom ellenére — szeszes italt fogyasztott. A tragikus eset kapcsán a különféle orvosságokkal élők körében sűrűn, vetődik fel a kérdés: melyek az »alkoholérzékeny« gyógyszerek, milyen medicinák szedésekor kell szigorú következetességgel tartózkodni az italfogyasztástól.

A kérdésre az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakemberei a következőket mondják: különösen a közkedvelt nyugtatok, illetve altatók —■ így például a Seduxen, az Andaxin, a Trioxazin, a Hibernal, a Frenolon, a Pipol- phen — és más hasonló hatású gyógyszerek okozhatnak komoly veszélyt, ha a szervezetben akár kis mennyiségű alkohol »társaságába« kerülnek is. Ilyenkor ugyanis rendkívül súlyos mérgezés (részegség) következik be, ami halálos kimenetelű is lehet. A megelőzés érdekében több mint ötvenféle gyári készítményhez — köztük a felsorolt gyógyszerekhez is — figyelmeztető szöveget mellékelnek az illetékesek, $ ebből egyértelműen kitűnik, hogy az adott gyógyszer szedése idején alkoholt nem szabad fogyasztani.

— Gépkocsivezetők és magasban dolgozók szintén nem élhetnek bizonyos fajta medicinákkal, köztük az előzőekben már említettekkel, de számos más nyugtatóval vagy altatóval sem. Száznál több ilyen jellegű gyógyszerhez ugyancsak figyelmeztetőt készítenek a forgalmazók azzal a felhívással, hogy használatuk esetén nem szabad volán mellé ülni vagy magasban dolgozni.

— Szeretnénk ezúttal is aláhúzni: a nyugtatok túlzott arányú fogyasztása — vísszb élés szervezetünkkel. Ne gór dolja senki, hogy az élettár., izgalmakat kiváltó napi go: dók, problémák, nehézs.'g/ önmagukban betegsége! amelyek gyógyításához gyóQj szer, adott esetben nyugta, kell. Annak eldöntését, hog valaki beteg vagy egészség az orvosra kell bízni. Saját elhatározásból vagy mások tanácsára ne szedjünk se nyug- tatót, se más gyógyszert. Helytelen az a gyakorlat is. ha valaki a sok feketekávét vagy cigarettát — tehát a koffeint, illetve a nikotint — nyugtátokkal próbálja ellensúlyozni.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakemberei arra is nyomafékkal felhívják a figyelmet, hogy a különféle fogyasztószerek használata is bizonyos veszélyeket rejt magában. Ezeket tehát alapos megfontolás után, kizárok' ‘ orvosi javaslatra és álland > orvosi ellenőrzés mellet! szr. had csak igénybe venni. Ezre kapcsolatos tanács: a íogyacz tószereket ne ajánlgas*uk másnak, mert egyáltalán nem biztos, hogy két embernek azonos gyógyszerre van szüksége.