Somogyi Néplap, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
BIZONYÍTÉK AZ ÚJSÁGCIKK Minden harmadik ügyben fellebbeznek Beszélgetés Hegedűs Gyulával, a Területi Munkaügyi Döntőbizottság vezetőjével Több mint fél éve vannak hatályban az új — immár öt évre szóló — kollektív szerződések. Hegedűs Gyulától, a Somogy megyei Munkaügyi Döntőbizottság vezetőjétől tudom: az országos tapasztalathoz hasonlóan Somogybán is jól megfelelnek feladatuknak, mint a Munkatörvénykönyv vállalati szintű végrehajtási utasítása betöltik szerepüket. — A kedvező összképen belül melyek azok a szabályozási módok, amelyeken érdemes lenne változtatni, finomítani? Azért is, mert most van lehetőség a módosításra. — Általános tapasztalat, hogy azokban az iparágakban, ahol a munkaerőmozgás nagyobb volt, a nyereségrészesedésből való kizárással is próbálták csökkenteni a fluktuációt. Ezért több kollektív szerződés úgy foglal állást, hogy csak azt a dolgozót illeti meg a nyereségrészesedés, aki a kifizetés napján is munka- viszonyban áll a vállalattal. Ez a szabályozási mód nem törvénysértő: feltétlen érvényesülést jelentő szabályként azonban — véleményem szerint — elfogadni nem helyes, mert az esetek egy részében nem méltányos. A munkaviszonyt ugyanis nem mindig azért szüntetik meg, mert másutt több fizetést ígérnek; lehetnek figyelmen kívül nem hagyható egyéni és családi okok is. Szerintem helyesebb megoldást választ az a kollektív szerződés, amelyik adott esetben a vállalat vezetőjére és a szakszervezeti bizottságra bízza, hogy kizárják-e az eltávozó dolgozót a nyereség- részesedésből vagy sem, hiszen csak így lehet különbséget tenni a vándormadarak és a fontos személyi, családi okból munkahelyet változtatók között Ennek az álláspontnak a helyességét az élet is igazolja: számtalan ügy kerül fellebbezés folytán hozzánk emiatt, s a fellebbezők érve: nem vándormadarak, hiszen több évet dolgoztak becsülettel a vállatalnál, s a körülmények teszik indokolttá a munkahelyváltoztatást Érveik meggyőzőek, a kollektív szerződés feltétlenül érvényesülést kívánó szabálya azonban számunkra sem teszi lehetővé a méltá- nyosabb döntést. E tapasztalatok alapján mondom azt, hogy ilyen merev — a körülményeket nem eléggé figyelembe vevő — szabálynak nincs semmilyen visszatartó vagy nevelő ereje. A másik hiba a kollektív szerződések egy részében, hogy a vállalatoknál nem történt meg a jogkörök decentralizálása. A fegyelmi jogkört például több nagyvállalat igazgatója kizárólag magának tartotta fenn. Probléma ebből akkor keletkezik, amikor arra hivatkozva, hogy nincs ideje, a dolgozó meghallgatása nélkül hozza meg a fegyelmi határozatot. Mivel a Munkatörvénykönyv kötelezően előírja a dolgozó meghallgatását, még megalapozott döntések esetén is el kell utasítanunk a határozatot. Ilyenkor mindig felvetődik a kérdés: ha nincs ideje arra, hogy a munkást is meghallgatva döntsön, miért nem adja át a döntés jogát annak, aki különben is jobban ismeri az ügyet? Vagy például miért nem engedheti el néhány nap szabadságra a dolgozót az a művezető, aki tudja, hogy nélkülözheti-e a munkáját vagy sem? Miért kell ehhez igazgatói hozzájárulás? Az ilyen merevség nem biztonságot jelent, hanem bürokráciát. A hiányosságok harmadik csoportját úgy lehetne összefoglalni, hogy a munkaadók nem értelmezik mindig helyesen a jogszabályokat. Vita kerekedik például abból, hogyan kell a szabadság idejére, az igazolt távollétre kiszámítani az átlagfizetést. Hasonló bonyodalmakat okoz kártérítési ügyekben, hogy nem tudják ki számít felelős beosztású dolgozónak a vállalatnál. és milyen mértékben A nyárra megjavul Nagyatád vízellátása Segít az OVH és a V1TUKI Ezer köbméter már biztos SOK GONDDAL JAR a falvak vízellátásának megszervezése — olvashattuk a közelmúltban a különböző híradásokban. S azokon a településeken sem kisebb a gond, ahol már van közmű, csak éppen nem elég a kapacitása. A vízhiány tavaly Nagyatádot is sújtotta: a nyár legmelegebb napjaiban a szép, korszerű kisvízmű csak egyharmadnyi, sokszor egynegyednyi kapacitással üzemelt; az 1200 köbméter vizet adó két kút közüli az egyik teljesen »behomokolt«, a másik pedig csak nagy nehezen adta eredeti hozamának a felét. A tanács elkövetett mindent, amit csak lehetett. Vezetői gyors segítséget kértek, s a vízfúrók igazgatója, Budai István azonnal intézkedett is. A kaposvári üzemegység egyik berendezése nyomban fúrni kezdett," és az év végén már a harmadik lyuk csöveit cementezték a földbe. Ám a szerencse kerülte őket: a legaprólékosabb kísérletezéssel, a rétegek savazásos kezelésével sem tudtak 300 köbméternél több vizet a felszínre hozni, sőt mi több: az egyik lyuk száraz maradt, be kell temetni. Ezeket a gondokat elevenítették föl azon a budapesti megbeszélésen, amelyen ott voltak a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, a Vízkészlet-gazdálkodási Központ és a Vízfúrók országos hírű szakemberei, akik fölajánlották segítségüket a város vízellátási zavarainak mielőbbi elhárításához. Bélteky Lajos, a VITUKI tudományos osztályvezetője ismertette a nagyatádi kutak műszaki jellemzőit. Véleménye szerint törvényszerű volt a kutak idő előtti elöregedése, hiszen a fogyasztók gyorsan növekvő létszámához képest nem bűvült eléggé a vízbázis. Az állandó és erős igénybevétel és a tavalyi csapadékhiányos év együttes következménye« volt ez. A vízügyek országos irányítója — az OVH — pedig 700 ezer forintot ajánlott fel egy kutatófúrás mélyítésére. Talán erre van most a legnagyobb szükségük, hiszen a tavalyi kudarc azt bizonyítja: a város térségében igen változatos és kiszámíthatatlan a víztartó rétegek helye és szerkezete. A kutatással járó kockázatot most az OVH vállalta, s a különféle geofizikai' mérések eredményei már sokkal hiztatóbb adatokkal szolgálnak a további fúrások kitűzéséhez. A tanács is ugyanilyen ösz- szeggel járul hozzá a költségekhez. A szakemberek számításai szerint jelenleg napi 4500, tíz óv múlva pedig 7000 köbméter vizet használ fel a város. Lesz tehát kutatnivaló Nagyatádon. A LEGÚJABB IIlUEK szerint a iégi vízmű kútjai közül egyiknek a felújítása meglepően kedvező eredményt hozott: az eredeti 650 liternyi hozamot meghaladva most ezret ad. Ez már biztos javulást Ígér a nyárra... N. F. felelős. Pedig ez a kollektív szerződésnek is témája. — Melyek a munkaügyi vitára leggyakrabban okot szolgáltató ügyek? — A kártérítések. Főleg a kereskedelmi és az építőipari vállalatoknál. Ezt pedig a fegyelmi és a munkabérpanaszok követik. — Megalapozottak-e a fel- lebezések? — Körülbelül negyven százalékuk. S ez arra mutat, hogy a vállalatok fegyelmi döntései a korábbinál megalapozottab- bak. Szeretném kiemelni a kártérítéssel kapcsolatos fegyelmi ügyek nagy számát. A tapasztalatok szerint szigorúbbak lettek a vállalatok, s ez jó. Különösen azért, mert fegyelmezni, nevelni próbálják a munkásokat, és nem akarják rögtön elbocsátani. Valószínűleg az az oka, hogy jó munkást nehéz találni a helyébe, viszont ha a dolgozó azt látja, hogy a vállalatnál tarthatatlan a helyzet, a Munkatörvénykönyv biztosította jogánál fogva maga mond fel, s nem várja meg, hogy fegyelmi határozattal elbocsássák. Ez neki nem jelent hátrányt. A szigorúbb, következetesebb felelősségrevonás eredménye, hogy javult a munkafegyelem. A vállalatok megkövetelik ezt, mert érdekeltek, hiszen több nyereséget csak lelkiismeretes, fegyelmezett munkával lehet elérni. S azt hiszem, ezzel magyarázható, hogy ma olyan dolgokért is fegyelmeznek, amilyenéket régebben elnéztek. — Alapjában véve ez jó. — Feltétlenül. Most például nem nézik el a gondatlanságból eredő kötbért, a fölösleges kocsiálláspénzt, hiszen mindez csökkenti a nyereséget A több kártérítési és fegyelmi ügy ebből ered. Azt azonban még feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy — helyesen — nem a legsúlyosabb büntetéseket szabják ki fegyelmiként. — Sok a fellebbezés a vállalatok fegyelmi döntései ellen? — Sok. Körülbelül minden harmadik ügyben fellebbeznek. Február első felében már 69 fellebbezés érkezett hozzánk. — Mi ennek az oka? — A legvitatottabb, súlyosabb ügyek kerülnek ide. Ezek leggyakrabban már nem is ténybeli, hanem jogviták. Nem azt vitatják ugyanis, hogy megtörtént-e a fegyelmire okot adó ügy, hanem annak jogi elbírálásával nem értenek egyet. S éppen ezért semmiképpen sem szabad olyan következtetésre jutni a fellebbezések nagy számából, hogy vállalati döntőbizottságok munkája gyenge. Éppen mert a jogi megítéléssel nem értenek egyet, leggyakrabban a dolgozó fellebbez, s nem a vállalat. — Ha már szó esett a vállalati döntőbizottságokról, megkérdem: milyennek tartják a munkájukat? — A tapasztalatok kedvezőek. A vállalatoknál a döntőbizottságokon kívül más bizottságok is működnek, a döntőbizottságok azonban szerepüknél fogva kiemelkednek közülük. Hogy mivel lehetne még jobbá tenni a munkájukat? Jobb tárgyi, feltételek biztosításával. Még mindig vannak olyan vállalatok, ahol nincsenek meg ezek: hiányoznak a közlönyök, nincs kijelölt adminisztrátoruk, gépírójuk, s a döntőbizottság tisztségviselői között még mindig nagy a fluktuáció. Ha sikerülne kialakítani itt is egy törzsgárdát, javulna az ügyintézés. A szakszervezeti bizottságoknak is többet kellene foglalkozni velük; azt hiszem, megérdemelne az szb-ülésen ez is egy napirendi pontot. — Végül kérhetek egy sztorit? Mondja el a közelmúlt egyik legérdekesebb ügyét! — Azt mondom el, amelyikben a Somogyi Néplap cikkei, fényképei is bizonyítékként szerepeltek. Hozzánk fellebbezés folytán került a Fővárosi Kézműipari Vállalat balaíon- kiliti üzemében dolgozó hat asszony ügye. A vállalat vitatta jogosultságukat a gyermekgondozási segélyre, mert — így érveltek — az asszonyok nem álltak munkaviszonyban, hanem csak bedolgozók voltak. Ezt az állítást cáfolta az, hogy a tsz-től bérelt helyiségben üzemszerű feltételek között, szalagrendszerben foglalkoztatták az asszonyokat. Ezt az újságcikk és a megjelent fénykép is bizonyította, s a helyszínen is tapasztalta a döntőbizottság A vállalat azzal érvelt, hogy csupán jó szándékból, szociális meggondolásokból telepítette oda a gépeket. A munka- szerződésben viszont már olyan kötelezettségeket is vállalt, hogy rendszeresen ellátja munkával az asszonyokat, s ha anyaghiány miatt nem tudnak dolgozni, a kieső időre biztosítja a bérüket. Mindennek alapján a döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy munkaviszony áll fenn, s megjár a gyermekgondozási segély. Igen ám, de ebből a megállapításból az is következett, hogy az asszonyokat megilleti a munkaviszonnyal kapcsolatos minden kedvez- vény, még a fizetett szabadság is, amelyet eddig nem kaptak meg a vállalattól. — Köszönöm a kérdéseimre adott válaszokat. Kercza Imre Magyar atomkutatás fi Raszputyin-rejtély 9. A Szent Szinódus azonnal tiltakozott, de a cári ukáz ellen nem volt apelláta: Várnáivá püspök lett. Ez a püspökifalat az Igaz Oroszok torkán ; akadt. Dühöngve ismerték fel, hogy Raszputyinban nem reménykedhetnek többé. Ha háború, hát legyen hábo- !rú — mondták, és azoik, akik iCarszkoje Szelóba juttatták a isztarecet, nekiláttak, hogy kifúrják onnan, A gépezet megindult. A muzsikot nem fogadták többé abban a két házban, amelynek ioly sokat köszönhetett, a Nyí- kolájevics nagyhercegek — a ►montenegrói asszonyok — ; férjének — palotáiban. Egyikük, Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg, az orosz hadsereg későbbi főparancsnoka, a Varnava-ügy után kijelentette: »■Nem akarom többé látni azt az ördögöt«. Az egyház pedig elküldte Raszputyin egyik felfedezőjét. Feofan arohimandritát, a pé- tervári teológiai akadémia rektorát a cárhoz: a papi hierarchia nevében hivatalosan kérjen vizsgálatot a muzsik ellen. AZ ELSŐ GYŐZELEM — Ördögnek bizonyult az, akit Felségtek, velem együtt, szentnek hitt — mondta a törékeny, alacsony aggastyán, a cárné egykori gyóntatója. Alekszandra elküldött a Szta- recért. És ismertette az ellen'’ felhozott vádakat. (De sokszor hangzottak el a későbbiek során ezek a vádak, mindenekelőtt az erkölcstelen életmód!) És Grigori j Jefimovics — Hatodik éve működik a Központi Fizikai Kutatóintézet új atomreaktora Csillebércen. A tudományos intézetben ezalatt számos kutatási témát dolgoztak fel, a szocialista országokkal együttműködve. Egyik jelentős munkájuk legutóbb a Szovjetunióból kapott holdpor vizsgálata volt. Az ország legjobbjai között 72 millió forint ériéi takarmánykeverék a háztájiban (Tudósítónktól.) A háztáji állattenyésztés fejlesztése kormányprogram, s a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt években — saját lehetőségeikkel élve — igyekeztek segíteni ennek megvalósulását. Ma már nem kell bizonyítani a falusi gazdáknak a különböző tápok jó hatását, amelyekkel sokkal jobb eredményeket érhetnek el az állatnevelésben, hizlalásban, mintha a hagyományos szemes takarmányt használnák. A tápetetés ma már gyakori, s nemcsak a kisállattenyésztésnél, hanem a szarvasmarhák, sertések hizlalásánál is. Három év alatt a táp- és takarmánykeverék-ellátás sokat fejlődött. A MÉSZÖV, a fogyasztási szőve’kezetek és a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat összefogott ennek az akciónak a sikeréért. A falusi lakosság pedig örömmel fogadta ezt a szolgáltatást. Az áfész-ek ugyanis a táp- és takarmánykeverék-kereskedelmet önköltségi áron végzik. Az első év eredményei csak kezdetiek voltak, szinte tanú-' lóesztendő volt ez. Aztán már a számok bizonyítanak: az áfész-ek felvásárló apparátusa, amely a tápot, a dúsított és egyéb takarmányt forgalomba hozza, 1970-ben 773 vagon á-ut adott a háztáji állattenyésztéshez; 1971-ben pedig 1943 vagonnyit vásároltak a tenyésztők, 72 millió forint értékben. A legtöbbet — 7 millió forint értéket — a lengyeltóti áfész forgalmazta; aztán Ba- latonboglár következik 4,5, Nagyatád és Csurgó pedig 3,5 millió forinttal. Az országos értékelés szerint Somogyot a táp- és takarmányforgalmazás szempontjából a legjobbak között tartják számon. Az eredményhez hozzájárult az a jó munkakapcsolat is, amely a MÉSZÖV, a fogyasztási szövetkezetek, valamint a Gabonafelvásárló és Feldo1 gozó Vállalat között kialakult. Sok fórumon ismertették a korszerű takarmányozás jelentőségét az állattenyésztésben legutóbb a kaposvári kisállattenyésztési, majd a négy megyének Lengyeltótiban rendezett felvásárlói tanfolyamán adtak ennek hangot. Várható, hogy a táp-, illetve takarmányellátás — amelynek ugyan voltak és vannak is még zökkenői — az idén tovább javul. A nagyobb forgalom az áfész-ektől, valamint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket követel. A háztáji gazdaságok részére 1972-ben értékesítendő táp-, illetve takarmányérték várhatóan eléri a 100 millió forintot is. hányszor tette később ugyanezt és ugyanilyen eredményesen — őszinte csodálkozással és alázatos meglepetéssel vette tudomásul a »rágalmakat«. Feofant, a nagyhatalmú egyházfejedelmet eltávolítót ák Pétervárról, és a Krímbe, Szimferopolba helyezték. Ez lett a vizsgálat egyetlen következménye. »Ezt a csapdát szerencsésen kikerültem« — mondta bizalmasainak Raszputyin. A muzsik megnverte első nagy politikai csatáját. VII. FEJEZET A muzsik és a nagyherceg Ezután még sok győztes csata következett. A muzsik kegyvesztetté lette korábbi pártfogóját,. Germogén püspököt. Az "ltrareakciós Sztolipin minisz terelnöknek — bizonyos jelek szerint — miatta kellett meghalnia, utódjának, Kokovcov- nak pedig távoznia. Arról. hogyan szabadult meg legveszélyesebb ellenségétől, érdemes részletesebben szólnunk. 1914-ben kitört az első világháború. Kevés ember fogadta boldogabban ezt a hírt, mint Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg, a hadsereg főparancsnoka. A puritán, mélyen vallásos, szikár óriás, az akkor 56 éves, marcona külsejű hadfi ősi törzsfőre emlékeztetett. Ez a tehetséges, megszállott katona nem véletlenül vezette a háborús pártot már esztendők óta. Azt remélte — így is történt —, hogy ő lesz a főparancsnok, és ebben a minőségében még látványosabban bebizonyíthatja, azt amit úgyis mindenki tud: hogy óriási a különbség az ő és a cár képességei között. 1915 júniusának elején Raszputyin — aki tudta, hogy a nagyherceg »u o-ags-ik rá« de nem tulajdonított jelentőséget ennek — táviratozott a főoa- "ancsnoknak: engedje meg, hogy a főhadiszálláson megáldhasson egy ikont. Nyikoláj ekkor követte el azt a hibát, amely a karrierjébe került. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1972. február 22.
