Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

A szövetkezeti törvényről T ársadalmi fejlődésünk eddigi sikerei, a gazda­ságirányítási rendszer reformja és a szocialista de­mokratizmus általános fejlő­dése új lehetőségeket terem­tett a szövetkezeti mozgalom számára. Ezárt alkotta meg az országgyűlés a szövetkezetek­ről szóló 1971. évi III. tör­vényt, amely 1972. január 1-én lépett hatályba. A szövetkezeti törvény megalkotását széles körű szö­vetkezetpolitikai viták és ál­lásfoglalások előzték meg. A vitában szövetkezeti szakem­bereik, jogászok, társadalom- és gazdaságpolitikusok vet­tek részt, s a Politikai Bi­zottság irányelveket kidol­gozva állást foglalt a témá­ban. A szövetkezeti törvény a le­nini szövetkezeti elveken ala­pul és hasznosítja szocialista szövetkezeti mozgalmunk gaz­dag tapasztalatait. A törvény a szövetkezeteket társadal­munk szerves részének tekin­ti, intézményesen beilleszti a népgazdaság rendszerébe, s mindezzel a szövetkezeti moz­galom egészét általános fejlő­désünk szolgálatába állítja A szövetkezeti törvény egysége­sen szabályozza valamennyi szövetkezetünk helyzetét, így a mezőgazdasági és ipari ter­melőszövetkezetekre éppúgy vonatkozik, mint a fogyasztói és értékesítő, a lakás-, vala­mint & takarékszövetkezeti ágazatokra. A törvény megfogalmazása szerint: »A szövetkezet gazda­sági célja a tagok anyagi jó­létének előmozdítása«. A szö­vetkezeteknek tehát elsősor­ban • tagok Jő anyagi boldo­gulásáért kell munkálkodniuk. Ennek fi feladatnak m szö­vetkezetek csak akkor tudnak megfelelni, ha tervszerűen és gazdaságosan dolgoznak, s a társadalom sokrétű Igényei­nek kielégítésében részt vesz­nek, a tagok pedig munkájuk­kal tevékenyen hozzájárul­nak a szövetkezet erősítésé­hez. Más irányból közelítve: a tagok Jogaik gyakorlása so­rán nem sérthetik a szövet­kezetek érdekelt, a Követke­zetek — a tagok jogos igényel­jek elismerése mellett — csak a társadalmi érdekekkel össz­hangban tevékenykedhetnek. A szövetkezetek nem csu­pán gazdasági organizmusok, hanem Jelentős társadalmi funkciókat is szolgáló szerve­zetek. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, valamint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is egy-egy köz­ség kulturális, sport, vagy egyéb feladatai szolgálatában jelentős részt vállalnak. Ezért d törvény szól a szövetkezetek társadalmi cél járód, mely sze­rint « Következeteknek « ta­gok szocialista életformájának és gondolkodásmódjának mi­nél sokrétűbb fejlesztésére kell törekedniük.-A szövetkezet demokrati­kus önkormányzat alapján működik. A szövetkezet min­den alapvető kérdésében a tagság dönt« — mondja a tör­vény. Ez a rendelkezés szo­cialista demokratizmusunk Általános követelményeit fe­jezi ki. A tagság a demokrati­kus önkormányzat körébe tar­tozó legfontosabb jogait a köz­gyűlésen gyakorolhatja, amely a szövetkezet legfőbb testületi szerve A közgyűlés határozza meg a szövetkezet alapszabá­lyát, megválasztja vagy el­mozdítja a tisztségviselőket, a dönt az üzemi tervekről, a zárszámadásról, a tagok díja­zási rendszeréről, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásáról, továbbá minden olyan kérdésről, me­lyet az alapszabály « hatáskö­rébe utal. A vezetőség megválasztá­sa a szövetkezet belső életének egyik legfonto­sabb mozzanata. A vezetőség- választást azért utalja a tör­vény a közgyűlés hatáskörébe, mert a vezetőség nem a tag­ságtól függetlenül, hanem a közgyűlés határozatainak meg­felelően köteles eljárni, s te­vékenységéről rendszeresen számot kell adni a közgyűlés előtt A szövetkezet életében fon­tos szerepet töltenek be a bi­zottságok. Minden szövetke­zetben kötelező a felügyelő (ellenőrző) bizottság, a szövet­kezeti döntőbizottság és a nő­bizottság létrehozása. A szö­vetkezet legfontosabb bizott­sága a felügyelő bizottság. Ennek munkája útján valósul meg rendszeresen a demokra­tikus önkormányzatnak az a része, hogy a szövetkezet tag­sága ellenőrzi a szövetkezel szerveinek működését és gaz­dálkodását. Az általános el­lenőrzés különösen a közös vagyon kezelésére és a gaz­dálkodásra terjed ki, ellenőrzi azonban a felügyelő bizottság a közgyűlés határo- • ' ;al végrehajtását, a tsg. ... ogai nak és kötelességeinérvé nyesülésát, általában a jog­szabályok, az alapszabály é: más belső szabályzatok meg­tartását is. A szövetkezeti dön­tőbizottság a tagsági vitákat eldöntő szerv. A döntőbizott­ság létrehozásával a szövet­kezet és tagja (alkalmazottjai között létrejött vitákat olyan szerv fogja eldönteni, melyet a közgyűlésen a tagság válasz­tott, és amely a közgyűlésnek felelős. Ugyancsak fontos szerv a nőbizottság, melynek feladata elősegíteni, hogy a nők számarányuknak megfe - leiden vegyenek részt a moz­galomban, a szövetkezet veze­tésében. Kezdeményezi szak­mai képzésüket, s biztosítani törekszik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének maradék­talan érvényesülését. A szö­vetkezetek a megnevezett bi­zottságokon kívül egyéb bi­zottságokat ig létrehozhatnak, így választhatnak háztáji, szo­ciálpolitikai, kulturális stb. bizottságot. A szövetkezeti élet tisztasá­gát védi a törvény az úgyne­vezett összeférhetetlenségi helyzetek kizárásával. így például egymással közeli ro­konságban levő személyek nem lehetnek tisztségviselők. Más szabályozás pedig a só- gorságot, komaságot, az össze­fonódásokat kívánja megelőz­ni. Igen fontos a törvénynek az a tétele, amely kimondja: »A szövetkezeti tulajdon a társa­dalmi tulajdon más formáival egyenrangú és azonos véde­lemben részesül.«. Ennek a sarkalatos tételnek törvényi kimondásával végleg lezárul az az időszak, amikor a szö­vetkezeti tulajdont követke­zetlen, átmeneti formának te­kintettük, amelynek csupán az lett volna a feladata, hogy a kisárutermelők tulajdonát' az össznépi tulajdonba átvezesse. A szövetkezeti tulajdonnak az állami tulajdonformákkal tör­KÜRTI ANDRÁS t I Láiogafő a Kopasz■ hegyen 0 •9. A legnagyobb, » viszonylag legnagyobb, az a bizonyos kö­zös központ nem lehet más, mint a Nap! A mi naprend­szerünknek kilenc bolygója | van! És a gimnáziumban Gön­( •czi tanár úr, szegény, hetekig verte fejünkbe a neveket. Mig csak nem fújtuk, mint a víz­folyás. Merkur, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Satumus, Ura- S nus, Neptunus, Pluto... Itt | tényleg a Föld a harmadik a - sorban. Eddig sejtelmem sem volt róla, de úgy látszik, nem önkényes lajtsromozás ez, ha­nem a Naptól mért távolsá­guk szerint következnek így. Akkor hát ez a kis fókafejű a negyedikről, tehát a Mars­ról érkezett Eddig eljutot­tunk. • • • A fiatalember elégedetten ropogtatta »*« ujjait, g leOK vényben rögzített egyenran- gúsítása azt fejezi ki, hogy a szövetkezeti tulajdonnak táv­latilag is fontos léte és funk­ciója van. A szövetkezeti szocialista tulajdonnak a társadalmi tu­lajdon más formájával való egyenran^úsításához számos következmény fűződik. Az egyik legfontosabb tétel az, hogy a szövetkezetek részére ugyanolyan gazdasági lehető­ségeket kell biztosítani, mint amilyennel az állami vállala­tok rendelkeznek. Tehát a szö­vetkezet — néhány kiviteltől eltekintve — minden olyan tevékenységet folytathat, mint amilyenre állami gazdálkodó szervet alapítani lehet. A ki­vételek szűk körűek (energia­ipar, szénbányászat stb.), s c korlátozást csak törvény, tör­vényerejű rendelet vagy kor­mányrendelet mondhatja ki. Az egyenrangúság további ki­fejezője az, hogy a ssövetke ■ zetek ugyanolyan hatósági elő­írások között végezhetik te­vékenységüket, mint az álla­mi gazdasági szervek. Ez azt jelenti, hogy nem jöhetnek létre olyan előírások, melyek csak és kizárólag a szövetke­zetek által végzett gazdasági tevékenységre állapítanának meg sajátos és mérlegelés alapján alkalmazandó szabá­lyokat, föltételeket, míg az ál­lami gazdálkodó szerveknek ilyenekkel nem kellene szá­molni. A szövetkezetek gazdasági önállóságának, s a mindin­kább kibontakozó gazdasági versenyben való helytállás­nak egyik fontos segítője a szövetkezetek érdekképvise­leti szerve: a területi és szak­mai szövetség. A területi szö­vetséget a szövetkezetek ma­guk hozzák létre, az érdekvé­delmi szervezetek kiépítése önkéntes alapon történik, és a szövetkezetek, valamint az ér­dekképviseleti szervek között nincs alá- és fölérendeltségi viszony. A területi szövetség feladata a szövetkezetek társa­dalmi és gazdasági érdekei­nek védelme, a szövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásá­nak és demokratikus működé­sének elósesgftése, a szövetke­zetek tevékenységét előmoz­dító szolgáltatások biztosítása, az egyes szövetkezetek megbí­zása alapján gazdálkodásuk átfogó ellenőrzésének segítése. A szövetség a felmerült gaz­dálkodási és mozgalmi kérdé­sekben csupán ajánlásokat dolgoz ki a szövetkezetek ré­szére, tehát utasításokat sem­miféle vonatkozásban nem ad­hat. A szövetkezetek szocialista a fűbe. Miért ugráljon fel hozzá a másik, így kényelme­sebben bámulhatják egymást. Cipője orrával akár el is érhetné a világos zöld labdát. Azt a labdát, amelyben egy Mars-lakó álldogál. Világtörténelmi esemény! Az első űrbéli idegen, az első vendég a kozmoszból! És hétmilliárd embeT közül elsőnek ő találkozott, ő be­szél most vele. Világszenzáció lesz 6 maga is. Kopra barnára sült bőrén verej ték cseppek ütöttek ki. Elöntötte a forróság. Jó, hogy leült, mert érezte, hogy remeg a térde, a vibrál egy ideig a bal szeme alatt Még csak az hiányzik, hogy elájuljon! Erőt vett magán. Itt most ő nem egy ismeretlen jelen­téktelen magyar újságíró, nem egy pesti huszonéves a száz­ezer közül, neki itt most az egész emberiséget kell képvi­selnie. Rengeteg függhet at­tól, hogy milyen benyomást szerez általa a földiekről ez a Mars-lakó. Udvarias, sze­rény, szívélyes, de ugyanak­kor méltóságteljes viselkedés! Ezt követeli a rendkívüli hely­zet amelybe úgy került mint légy a tejesköcsögbe. Ültében meghajolt a labda felé, megköszörülte a torkát. — Engedje meg — mondta ünnepélyes tagoltan —, hogy bolygónk valamennyi lakója nevében forró szeretettel üd­vözöljem önt abból az alká­limból, hogy felkeresett ben­nünket Nagy nap as fi amá közegben működnék, és sok­rétű állami és társadalmi se­gítségben i részesülnek. Élet- képtelen és idegen test lenne a szövetkezet társadalmi és gazdasági rendszerünkben, ha az állam társadalom- és gaz­daságszervező tevékenysége nem érvényesülne a szövetke­zetek életében. A törvény sze­rint az állami tevékenység célja ->a társadalmi, szövetke­zeti és az egyéni érdek össz­hangjának érvényesítése«. Ezt az össztársadalmi célt az ál­lam jogi szabályozással, gaz­dasági irányítással, hatósági tevékenységgel és törvényes­ségi felügyelettel éri el. A jogi szabályozás és az ágazati (miniszteri) irányítás mellett igen fontos a tanácsok hatósá­gi tevékenysége és állami tör­vényességi felügyelete. A ta­nácsi szervek rendszeresen el­lenőrzik, hogy a szövetkeze­teknél a minden gazdálkodó szervre egyaránt vonatkozó jogszabályokat betartják-e, és megteszik-e a jogszabályokban meghatározott intézkedéseket. A törvényességi felügyelet ki­terjed a szövetkezet alapsza­bályának jóváhagyására, ille­tőleg a jóváhagyás megtaga­dására, az általános hatósági tevékenység során pedig a pénzügyi szervek pl. vizsgál­hatják a szövetkezet és az ál­lami költségvetés kapcsolatai­nak alakulását, ennek érdeké­ben értékelhetik a szövetke­zet gazdasági műveleteit és azok kihatását. Az állami tör­vényességi felügyelet körében megemlítendő az ügyészség felügyelete és a népi ellenőr­zés jelenléte. A szövetkezeti törvény nemcsak szellemében sugározza, hanem sok tételében fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önál­lóságát, más gazdálkodó szer­vekkel való egyenrangúságát, vagyonának szocialista státu­sát, társadalmi életünkben el­foglalt ig.en fontos szerepét és nagyszerű társadalmi felada­tait. A törvény nem tűri az illetéktelen beavatkozást, az utasítgatást, a parancsolgatást sem a külső szervek, sem a szövetkezet vezetőd részéről. A törvény jó. A szociálisba de­mokratizmus további kibonta­kozása, a magas színvonalú, korszerű gazdálkodás azonban már a törvény végrehajtásá­tól függ, s itt Somogybán a jól és becsületes dolgozó em­bereken, a szakmájukat jól is­merő és hivatásukat szerető vezetőkön áll, hogy miként ta­lálják meg a szövetkezetek to­vábbi boldogulásukat. Dr. Halász János megyei főügyész életünkben. Mély meggyőző­désem, hogy e kapcsolat meg­teremtése mindkét fél szem­pontjából hasznos lesz és gyü­mölcsöző, új, ragyogó távlato­kat nyit meg, eddig kiakná­zatlan erőforrásokat tár" fel előttünk. Boldog vagyok, hogy nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy elsőként nyújt­hatok önnek, Hax úr, baráti jobbot... — Úristen, miket fecsegek itt össze?! — szakította félbe szónoklatát. — Mintha csak a külpolitikai rovatban dolgoz­nék! Hax úr? Baráti jobb? Mire alapozom, hogy férfi? És hogyan nyújthatnék neki ke­zet a burkon át, amelyet a szikla sem tudott benyomni? Milyen alap>on tartok én itt klott<?atyában hivatalos foga­dást? Azt fogja hinni, hogy hülye vagyok! Hogy hülyék lakják az egész Földet! Álta­lánosítja az én maflaságomat. Nem, nincs semmi baj, hi­szen a másik Gondolataiban olvas, függetlenül attól, hogv ő miket mond. S lám, már válaszol Is: — Örülök, hogy 16 szándék­kal van irántam. Bízom ben­ne, hogy miként önnel, tár­saival is baráti viszonyba ke­rülök. Ezt kell tennünk. Ezért is jöttem. Nem tudom viszont, h-vrv mit jelent az: férfi? És főleg, hogy ön miér,t szeretné átduenl a kezét a vé'lőö’töze- temen ? Feltétlenül szükség van erre? — ö. dehogy! — gondolja sietve Kopra. — Inkább art tisztázzuk: miben áRhatok szolgála táz« I Rae-e valami Az idén befejeződd nagy beruházások A Halimba—3 elnevezésű bauxitbánya kialakítására már eddig 700 millió forintot költöttek. Így a föld alatti mun­kák 98 százalékát már elvégezték, s a bánya, amely Euró­pa legnagyobb és legmélyebb bauxitbányája, már megkezd­te a termelést. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelő szivattyúk. Növényvédelmi tájékoztató Mennyi növényvédő szer szükséges? A nagyüzemi növényvédel­mi tervkészítés során a vár­ható károsítókhoz kapcsoló­dóan, előre meg kell határoz­ni a növényvédelmi munká­kat A gyom irtószer-szükség­let meghatározásához — ami viszonylag egyszerű — ismer­ni kell a szükséges vegyszer- féleséget a kezelendő terület nagyságát, a dózist és a per­metezések számát. Fontos, hogy a gyomirtó szer megha­tározása ne legyen mechani­kus, hanem lehetőleg 'táblán­ként értékeljék a korábbi megfigyeléseket: melyek az adott területen az uralkodó gyomnövények, ellenük ml a leghatásosabb herbicld. Ez kü­lönösen a gabonaféléknél és a kukoricánál fontos. A rovar- és gambaőlő sze­rek megtervezése nehezebb, nagy szakmai felkészültséget igényel. A szakember felada­ta, hogy a korábbi évek ta­pasztalatai, üzemen belüli megfigyelések, valamint a táv- dörejelzések alapján megha­tározza azokat a rovarkárte­vőket és gombabetegségeket, amelyek fertőzése várható a tervidőszakban. Ennek isme­retében következtetni kell ká­rosítóként a fertőzés terjedel­mére is. Ismerve a védelem­ben részesítendő terjedelmet (mennyiség/ha, mázsa, köhmé- | tér), azt megszorozva a véds- terve, amelynek megvalósítá-; kezések számával, összessegé- sában igénybe venetné sze-1 ben kapjuk meg a megvéden­mólyes segítségemet, közremű­ködésemet? Egyáltalán: meny-j nyi időre tervezi itt-tartózko-! dását? — Köszönöm a felajánlott? támogatást, igénybe fogom venni. Egyébként már eddigi dő mennyiséget. A védekezé­sek számát rovarkártevőknél a nemzedékek száma és raj zásdinamikája, gombabeteg­ségeknél az ismételt fertőzé­sek lehetősége szabja meg. A is sok ismeretet, raktároztam 2 károsítók részletes elemzése el az emberről, mostani ta-Jután most már a legjobbnak lálkozásunk eredményeként. ♦ vélt növényvédő szereket kell Elnézését kérem azonban, egy-1 kiválasztani, és az engedélye­idre vissza kell mennem a t zett dózist összevetve az ösz- gömbbe, huzamosabb ideig‘szes megvédendő mennyiség­taTMwíyí^nagj^ és ekkora légnyomásnak. Itt, | t lj szükségletét, a harmadikon, annyi ideig! Ezután a teljes szükséglet és maradok, amennyire energia-1 a raktári készlet viszonyából készletemből futja. Kérdéses,? meg kell állapítani a bsszer- hogy a szervezetem mikénti zerKjő mennyiséget. Ismerve a s™,siaiaíí*“- mes“: választ tehát nem adhatok.?S^’ Va ^rrl,nt a vegj^zeres Búcsúznunk kell, a viszontlá-f gyomirtások szezonális jelle- tásra. I gát, a torlódások elkerülése — Egy másodpercre még \] végett negyedévi bontásban is Van-e kifogása az ellen, ha? meg kell tervezni a beszerzést. míg ön pihen, megérkezéséről] Számolni kell az esetleges értesítsem embertársa mat, sf rendkívüli fertőzésekkel is, később velük együtt tisztele- f ezért a szakember saját belá­temet tegyem? — Ellenkezőleg, nagyon őrü­lök. A széles körű ismeretség, a sokoldalú tájékozódás itte­ni munkám alapfeltétele. Energiamegtakarftás szem­pontjából azonban kedvező tása szerint biztonsági tarta­lékkal tervezzen. Az egyes károsítók ellen lehetőleg több­féle peszticidet kell kiválasz­tani, hogy a szerrotáció alkal­mazásával elkerülhető lehes­SOMOGYI HtPLAI* lám-. taM&f «? lenne számomra, ha a többi» sen a rezisztens törzsek kiala- emberrel is az ön révén tart-*kulása. Ezek kiirtása később biáSnA í f ^ önben. Vállalná ezt a akkor lesz tot? Tolmácsolna köztünk? I megfelelő, ha az élő környe- — Boldogan. fzet- (ember, haszonállat, élő­I vizek stb.) védelme sehol i tFelytatjx&j * «sorai háttérbe,

Next

/
Thumbnails
Contents