Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
Jobban kereskedni fi szakma legfobbfai a többieket is magukkal ragadhatják Sem címében, sem témájában nem volt benne a vásárlóközönség annak a tanácskozásnak, amelyet a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ megyei bizottsága rendezett. S mégis, hol áttételesen, hol kimondva, rólunk, vásárlókról is szó volt. S ennek mindnyájan örülhetünk, hiszen azok töltötték meg tegnap az ÉDOSZ kaposvári művelődési házának nagytermét, akiket a kereskedelem, a vendéglátó szakma legjobbjainak tartanak. A teremben a boltokból, éttermekből ismerős arcokat láttunk viszont a fehér terítős asztalok mellett. Egy-egy szocialista brigád vezetőjeként vagy tagjaként úgy jöttek el erre a megyei tanácskozásra, hogy a vállalatnál, a szövetkezetben már összegezték a brigádmozgalom erényeit és hibáit, s hasznos javaslatokat hoztak a tarsolyukban. Igazgatókat, szövetkezeti elnököket is meghívtak a tanácskozásra, az elnökségben pedig helyet foglalt Vészi íjászióné, a KPVDSZ titkára, Kovács Béla, a megyed pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője és Pusztai Ferenc, az SZMT titkára. Pápa János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője elemezte a megye kereskedelmének helyzetét, eredményeit, ráirányítva a figyelmet a tennivalókra is Ahogy megfogalmazta, a szó cialista brigádmozgaiomnak az eddiginél sokkal hatékonyab ■ ban kell segítenie a kereske ■ delem előtt - álló feladatok megoldását. Nagyon fontos, hogy a tervekkel összhangban legyen minden brigád vállalása. Éppen ezért a boltvezetők vonják be az eladókat a tervkészítésbe, a gazdasági vezetők pedig állandóan kísérjék figyelemmel a munkaversenyt. Két kiselőadás egészítette ki Pápa Jánosét. Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke kiemelte, hogy az áfész-ek brigádjainak nagy szerepük volt a szakképzettség növekedésében. Papp Jánosné, a KPVDSZ megyei titkára megállapította, hogy a szocialista brigádmozgalom megerősödött a kereskedelmi dolgozók körében, s a jó gazdasági eredményeken kivül az emberek tudatának formálásához is hozzájárult Sajnos, mindegyik előadás hosszabbra nyúlt a tervezettnél,, s az óramutató azt jelezte, hogy több eltelt a hozzászólások idejéből, mint kellett volna. Igaza volt a KPVDSZ titkárának, amikor később szóvá tette, hogy jobb lett volna még többet hallani a Facsemete-nevelés új módszerrel Ojszerű és rendkívül eredményes módszerrel nevelik a facsemetéket a Balatonfelvi- dé, i Erdő és Fafeldolgozó Gaz laságban. Nagyüzemi keretek között alkalmazzák dr. Dobos Tibornak, az erdészet: és faipari egyetem tanárának eljárását, a perlitben történő facsemete nevelését. A módszer szerint másfél méter széles, 60 centiméter mély és a szükségleteknek megfelelő hosszúságú hidegágyakat képeznek ki. Az ágyakat — egyéb anyagokon kívül — 25 centiméter vastagságú perl-iittel töltik ki, amelyet egy öntöző berendezés segítségével a szükséglet szerint nedvesen tartanak. A perlitréte- get, amelyben magról szaporítják a csemetéket, megfelelő adagolású tápsóval látják el. A perlitágyak minden négyzetmétere 1800 apró csemete nevelésére nyújt lehetőséget. A gazdaság tavaly 1500 p't «>'• ‘~'n készített cse- r vl't-gy-kat, a~ *. ■ friO'’ négyze“ ’ ?nek elő E el • ?g nyílik több, mint tízmillió csemete nevelésére. brigádvezetők hangját. Azok, akik szót kaptak, egyrészt vállalatuk, szövetkezetük bri- gádmozgalmóról beszéltek, másrészt saját brigádjuk életéről, mint Király Mátyásné, Szívós János, Bizderi Ferenc, Kiss Ernő, Zsobrák Károly, Sós Ferenc. Láttam, hogy sok ötletüket, kezdeményezésüket följegyezték a többiek. A nőkről — éppen ezért mert többségükben ők dolgoznak ebben a szakmában — sok szó esett Novak László az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban dolgozó asszonyok nevében szóvá tette, hogy a szállító vállalatok árukísérői durvák és szemtelenek velük. Éppen ezéct jó volna, ha a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok szocialista brigádjai együttes tanácskozáson beszélnék meg a tennivalókat. Kása Sándomé, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat brigádvezetője azt kérte, karolja fel a szakszervezet azt a javaslatot, hogy rendezzenek szakmai vetélkedőket a kereskedőknek is. A vita összegezésekor a megyei tanács támogatását Is felajánlották a megrendezéshez. S hogy mit tehet a vásárlóért egy bolt szocialista brigádja? Nagyon sokat. Ezt tükrözte Radios Sándor áruházvezető hozzászólása. A szövetkezet barcsi Otthon áruháza minden vita nélkül kicseréli a rossz minőségű cipőket, tavaly például több mint 20 ezer Ft értékűt küldtek vissza a gyáraknak. An- kétokat szorgalmaztak a bútorgyárakkal, s e fórumokon, mint legutóbb Nagykanizsán, tolmácsolják a vevők véleményét, jogos kifogásait. Sok szó esett arról, hogy a brigádok jobb munkára serkentik a többi dolgozót, neve- * lük, formálják társaikat, éppen ezért példamutatásukért: nagyobb áldozatvállalásukért megérdemlik a velük való rendszeres foglalkozást, s természetesen a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést is. A jövőben még nagyobb feladatok hárulnak a megye kereskedelmére és vendéglátására, hiszen az értékesítés az országos átlagnál gyorsabban fejlődik, s nő az igény a magyar tenger partján is. Ezért adott hasznos útmutatást Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, amikor azt mondta, hogy a kereskedelemben dolgozók több mint húsz százalékát kitevő szocialista brigádtagok képesek magukkal ragadni a többieket is. S hogy miben segíthetnek elsősorban? A jó áruellátás megteremtésében, az udvarias és figyelmes kiszolgálás elérésében, a szak- í mai, az általános és a politi - kai műveltség növelésében, a munkafegyelem, a szocialista erkölcs erősítésében. Vész.' Lászlóné, a KPVDSZ titkára szerint a kereskedelmi dolgozóktól is függ, milyen a választék, ugyanis még mindig gyaikori, hogy a vevők csak hosszas és fölösleges keresgélés után találják meg, amire szükségük van. A brigádok éppen ezért határozottén sízor- gatmazzák, hogy színvonalasabb legyen a beszerzési politika minden vállalatnál és szövetkezetben. A belkereskedelem szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozására tíz küldöttet választott a megyei fórum Biztosan lesz még mit elmondaniuk a február 8-i főváros; tanácskozáson is. Lajos Géza Kormányintézkedés és zöldségtermesztésünk »Rohamosan fogy s kézi munkaerő; nem lehet kisüzemi módszerekkel nagyüzemi termelést folytatni; rendkívül alacsony a zöldségtermesztés műszaki színvonala; hiányoznak a nagyüzemi termelésre alkalmas fajták...« — és lehetne sorolni tovább ezeket az igen sokszor elhangzott tényeket. Bármilyen szinten és bármilyen tormában kerültek szóba a megye zöldség termesztésének gondjai, ezeket a megállapításokat sohasem lehetett megkerülni. Kivált Somogybán nem, ahol az utóbbi évek során különösen nehéz helyzet alakult ki. Mutatja ezt az a tény is, hogy míg országosan alig több mint négy százalékkal, addig megyénkben 121 százalékkal csökkent a zöldségtermő terület. Egyre inkább akadozott a lakosság ellátása, s mind nagyobb a lap- anyaghiánnyal küzdött a konzervipar. Érthető, hogy a nemrég megjelent kormányintézkedéseket nemcsak a mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó ipar, hanem valójában a lakosok is érdeklődéssel fogadták. Hiszen közvetve szinte mindenki érdekelt abban, hogy az intézkedések nyomán milyen változások következnek be zöldségtermesztésünkben. Ez az intézkedés a zöldség- termesztés fokozatos fejlesztését három irányban határozza meg. Az első csoportba azok a nagyüzemek tartózhatnak, melyek legalább 250 hektárnyi területen, néhány zöldségfaj specializált termelésére hosszabb távra kívánnak berendezkedni. Ezeknél az üzemeknél korszerű technológiát, komplex gépesítést vezetnek be. Ahogy az intézkedés kimondja: a teljes körű gépesítésre elsősorban a paradicsomnál, a vöröshagymánál, a fűszerpaprikánál, a zöldbabnál, az uborkánál és a zöldborsónál van lehetőség és Tsz-tagok zárszámadási kis enciklopédiája Beszélő adatok lérsiamtiő több olyan mértékegységet, kifejezést hallanak szövetkezeti tagjaink, mely a nagyüzemi gazdálkodás kiterjedtté válásával lett közismert. A könnyebb eligazodás, a számvetés pontos megértése érdekében ezúttal néhány fontos, többször használt fogalomra irányítjuk a figyelmet Ezek a mértékegységek elhangzanak minden közgyűlésen, és mindenképpen lényeges, hogy a szövetkezet tagjai összefüggéseiben megértsék, mit takar -gy-egy kifejezés. A közös gazdaság fölszereltsége a nagyüzemnek egyik legdöntőbb jellemzője. Általában az egy holdra vetített álló- és forgóeszközértékekkel fejezzük ki ezt a mutatót. Jónak mondható a gazdaság fölszereltsége, ha egy hold mezőgazdaságilag művelt területre 10—12 ezer forint értékű állóeszköz és 5—8 ezer forint értékű forgóeszköz jut. Ha a fölszeeltséget részletezzük, akkor megfelelőnek ítélhetjük meg a gazdaság helyzetét, amennyiben egy számosállatra 3 hold, egv traktoregység- -e 70—80 hold, egy fogatra 150—200 hold jut. Egy üzem gazdálkodásának átfogó és végső eredményét a termelési érték, a költségek, ás a jövedelem alakulása mutatja meg. A termelési érték nem más. mint az egy év alatt előállított termékek, termények, szolgáltatások pénzértéke. A zárszámadási beszámolókban két fogalom fordul elő: a halmozott és a halmozatlan bruttó termelés-' ■h-ték. A halmazation bruttó ••rir.'isi értsr-hnfi-Hl a g'i,zHíl«-^z'HqT1 37 esz*-op r? ~ Cl''**'’ r> pl 'áll' f/i+f ^-111,13 órté1ro fii tf'-r-.flg^tól, homr az alapanyagok honnan származtak és egyes térközgyűlésen ! m ékeket hová fordítottak. : Voltaképpen ez a mutató arról ad képet, hogy az egyes ágazatok milyen mértékben vettek részt az összes termelési érték előállításában. Ugyanakkor a halmozatlan termelési érték a gazdaság termelési színvonaláról nyújt tájékoztatást. Ennek a mutatónak a kiszámításánál ugyanis az előző értékből levonják a gazdaságon belül felhasznált saját előállítású termények, termékek és szolgáltatások értékét. Mindenképpen meg kell említeni ennél a gondolatnál még egy igen lényeges fogalmat, a nettó termelési értéket, mely az egy év alatt előállított új értékek mutatója, és valójában a gazdálkodás összes jövedelmét fejezi ki. Igen gyakran előforduló fogyván a termelés költsége. Ez a mutató azt fejezi ki forintértékben, hogy a hozam, illetve a termelési érték előállításához milyen mértékű ráfordítás vált szükségessé. A termelési költségnek az anyagfelhasználástól kezdve a munka-díjon, az állóeszközök értékcsökkenésén keresztül az általános költségekig igen sok összetevője van. Az egyik leglényegesebb mutató a fogalomkörön belül az önköltség, mely egységnyi termékmeny- nyiség előállítására fordított költségről ad tájékoztatást. Egy-egy ágazat vagy a gazdaság egészének termelési színvonalát jól jellemzi a költségszint. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a termelési érték hány százalékát alkotják a költségek. Érthető, hogy annál kedvezőbb a helyzet, minél távolabb van ez a szám a 100 százaléktól. A jövedelem a gazdálkodás eredményességének mércéje. A* össsea MÜ jövedelem a gazdaság összes bevételét, készletgyarapodását tartalmazza, ha ebből az összegből levonjuk a munkadíjakat, akkor a nettó jövedelem értékét kapjuk eredményül. A két tényező aránya a termelés gazdaságosságáról ad tájékoztatást. A termelés jövedelmezősége pedig azt fejezi ki, hogy egy forint termelési költség mennyi tiszta jövedelmet eredményezett Lehetne sorolni tovább még igen sok előforduló fogalmat, mutatót Szükséges azonban megjegyezni, hogy mindezek önmagukban nem sokat mondanák. Beszédessé válójában úgy válnak, ha o gazdálkodási tevékenység elemzésénél mindegyik vonatkozásában összehasonlításokat teszünk. A tervszámokkal összevetve a tényeket arról alkothat képet a nagyüzem közössége, hogy teljesítette-e feladatait. A megelőző évek megfelelő mutatóival való összehasonlítás a fejlődésről nyújt tájékoztatást ha pedg más gazdaságokéval, vasy az országos átlaggal vetjük össze őket, akkor az üzem gazdálkodási színvonalára következtethetünk. 4 M enc^ogítfia“ igazán csak dióhéjban sorolta a legfőbb fogalmakat Ezeknek a mutatóknak a megértésére, elemzésére nemcsak a mező- gazdasági üzemek irányítóinak van szükségük, ma már követelmény, hogy az egész kollektíva, közösség hozzáértéssel vegyen részt a közös ügyek intézésében. A hozzáértés pedig nemcsak a korszerű technikai-technológiai ismereteket jelenti, hanem mindinkább nélkülözhetetlenné válik az alapvető üzemgazdasági ismeretek megszerzése is. Ötté szükség. Természetesen a korszerű technológia új követelményeket támaszt a fajtaválasztékkal szemben is, éppen ezért a választék importtal is bővül Arra nincs lehetőség, hogy a mostani tervidőszakban valamennyi nagyüzemünk a legkorszerűbb technológiával lássa el, komplexen gépesítse zöldségtermesztését. Ezért a határozat az előrelépés másik irányaként olyan átmeneti fejlesztésre ösztönöz, ami később alapja lehet a gépesített üzem kialakításának. Ilyen átmeneti fejlesztés egy-egy munkafolyamat gépesítése, egyes technológiák korszerűsítése, ami mellett azonban még szükség van a hagyományos művelési módra is. Har madsorban — ám éppen a köaellátás szempontjából nagyon lényeges ez — a rendelet intézkedik a háztáji és a konyhakerti zöldségtermesztés feltételeinek javításáról. Például bővül az eszközök, a kisgépek választéka, és ezek fogyasztói árát 47 százalékos állami támogatással alakítják ki. A feladatok mielőbbi végrehajtását a kormány közgazdasági intézkedésekkel így®- kezett alátámasztani. Csak utalásszerűén említjük meg, hogy a speciális gépeket kiemelt állami támogatással ■kapják meg azok az üzemek, melyek több évre szóló termelési szerződést kötnek; & növényházak, a fűtött fóliatelepek ugyancsak 30 százalékos állami támogatásban részesülnek, és általában elegendő a beruházásokhoz 30 százalék saját erő. Ezenkívül jelentős a konzervipari zöldségnövények — paradicsom, fűszerpaprika, zöldpaprika, kézi szedésű zöldbab — áremelése is. összességében ügy lehet mondani, hogy a kormányintézkedések új és kedvező lehetőségeket, feltételeket teremtettek a zöldségterirtesztés igen szükségessé vált fejlesztéséhez. És nem túlzás azt mondani, hogy közvéleményünk érdeklődéssel és nagy figyelemmel kíséri, hogy a helyi adottságok körültekintő felmérése mellett, nagyüzemeink zöldségtermesztésében milyen változások következnek be az intézkedések nyomán. V. M. Készül a luríslaszalámi A megyét eddig a környező húsipari társvállalatok látták el ezzel a felvágottal. Egyhónapi kísérletezés után sikerült a somogyi szájíznek megfelelő, kissé fűszerezett turistaszalámit készítenie a Kaposvári Húskombinátnak. Január 1-től kezdték meg a turistaszalámi gyártását, s 100 mázsás heti termelésre számítanak. Két fűthető és hűthető érlelőkamrát létesítettek, ahova automatikus klímaberendezést szereltek föL Töltés és kötözés. Ellenőrzik az érlelőkamrában a turlstaszalámit. i««08fí 1ÍPL11*
