Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-11 / 8. szám
AZ MSZMP SOMOGY MIGYII BIZOTTSAOAMAR LAPJA XXVIH. évfolyam, 7. szám. Kedd, 1972. január 11. Rendelet a szövetkezeti lakások értékesítéséről és átruházásáról A lakásforgaüom megköny- nyítése érdekében az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben szabályozta az állampolgárok tulajdonában álló tanácsa értékesítés^ valamint szövetkezeti lakások elidegenítésének (eladásának, cseréjének, elajándékozásának és tartási-életjáradéki szerződés útján történő átruházásának) egyes kérdéseit. Az intézkedés űj vonása, hogy a tanácsi értékesítésű vagy szövetkezeti lakás tulajdonosa most már forgalmi áron értékesítheti lakását. Eddig ugyanis nem kérhetett többet, mint amennyiért korábban vásárolta a lakást. Ismeretes, hogy a tanácsi értékesítésű és a szövetkezeti lakásokhoz jelentős támogatást nyújt az állam. Ezért a rendelet kimondja, hogy ha a tulajdonos a tanácsi értékesítést követően első ízben ruházza át tulajdonjogát adásvételi, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel, akkor adásvételnél az eladónak, életjáradéki szerződésnél a tartásra kötelezettnek, ajándékozás esetében pedig a megajándékozottnak állami támogatás visszafizetése címén 37 ezer forintot kell lerónia az illetékes tanács fejlesztési alapjának javára. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az ingatlan- cserére és arra az esetre, hogy ha a lakást a házastársi vagyonközösség megszüntetése vagy hatósági határozat alapján idegenítik el. Az állami támogatást egyébként 30 napon belül vissza kell fizetni de a megajándékozottnak, ő és a tartásra kötelezett személynek jövedelmi és szociális helyzetére való tekintettel részletfizetési kedvezményt adhat az első fokú adóügyi hatóság. A rendelet kimondja, hogy ha a leendő új tulajdonos a lakásra vonatkozó OTP-köl- csöntartozást átvállalja, akkor a kölcsönfeltételeket jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével kell újólag megállapítani. A tulajdonos kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy az állmának visszaadott lakás ellenében biztosítson részére — T ancsak tanácsi értékesítésű másik lakást. Ezt az újabb lakást is a korábbi rendelkezésekben meghatározott pénzügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmények alapján kell értékesíteni. A pénzügyek lebonyolításában azonban több eltérést kell figyelembe venni. A korábban kifizetett előtörlesztés és kö'.csöntörlesz- tés együttes összegét — évenkénti 1 százalékos értékcsökkenés levonásával — az újabb lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Ez az intézkedés lehetővé teszi a szövetkezeti és egyéb tanácsi értékesítésű lakások kiterjedtebb minőségi cseréjét, eladását, mert a régebbi lakásra jelentkező vevőnek is csak az eladási ár 15 százalékát kitevő előtörlesztési összeget kell befizetnie, holott korábban a régi tulajdonos által befizetett részletek költségeit is fedeznie kellett. Az új rendelkezés egyszerűsítette a szövetkezeti lakás cseréjét, eladását azzal is, hogy a leendő tulajdonosnak elegendő a szövetkezet igazgatóságának benyújtott írásbeli nyilatkozatban vállalni, hogy előírás szerint teljesíti a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségeit. Ezután tehát már nem a szövetkezet igazgatóságának hozzájárulásától, jóváhagyásától függ a lakás vásárlójának személye. Az új rendelet január 1-én életbe lépett A munkásőrség feladatairól tanácskoztak Az 1971. évi munkát értékelték és az 1972. évi feladatokról tanácskoztak Kaposváron a munkásőrség járási parancsnokai, valamint a járási pártbizottságok párt- és tö- megszervezett csoportjának vezetői. A tanácskozáson részt vett Ispánovics Imre, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, és Tolnai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának megbízott osztályvezetője. Zsák Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka beszámolójában sikeresnek ítélte az 1971-es esztendőt. A megye munkásőrségét ez évben is a szilárd fegyelem és a politikai-ideológiai egység jellemezte. Társadalmunk, megyénk életében nélkülözhetetlen munkát végeznek, és jelentős helyet vívtak ki maguknak a munkásőrök. Fontos szerepet töltöttek be kiképzési feladataik maradéktalan végrehajtása mellett a politikai munkában, közéletünk aktívabbá tételében, a választások és a különböző ünnepségek lebo- | nyolításában, a településfejlesztésben, az üzemi demokrácia szélesítésében. A munkásőrök döntő többsége munkahelyén, a mindennapi munkában is élen járó, példamutató. Ezeket az eredA kárösszeg meghatározása a vagyon elleni bűncselekményeknél A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése A Büntető Törvénykönyvet számos vonatkozásában módosító törvényerejű rendelet január elsejei hatályba lépését megelőzően, a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta valameny- nyi büntető elvi döntését és kollégiumi állásfoglalását abból a szempontból, hogy azok hatályukban továbbra is fenn- tarthatók-e. E munka során a többi között szükségesnek mutatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság állást foglaljon abban a kérdésben is: a vagyon elleni bűntettek mikor minősülnek különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozónak. A novella szerint a lopás, a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés büntetése 5 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy kárt okozva, vagy különösen nagy érték tekintetében követték el. Ezért jelentős, hogy milyen összegben határozza meg a Legfelsőbb Bíróság a különösen nagy kárt. A Legfelsőbb Bíróság legújabb büntető elyj döntése szerint a vagyon elleni bűntettek általában akkor minősülnek különösen nagy kárt okozónak, ha akár a társadalmi tulajdonban, akár a személyi tulajdonban 200 000 forintot meghaladó kárt idéztek elő. Üj szabályozása a törvénynek, hogy bevezette a jelentős kár fogalmát. Az elvi döntés szerint jelentős kár, illetve jelentős érték akkor állapítható meg, ha az az 50 000 forintot meghaladja. Ilyenkor a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Az elvi döntés csupán irányösszeget határozott meg a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában. Ehhez képest lehetséges, hogy az, irányösszeget el nem érő kár esetében is alkalmazásra kerülhetnek az említett minősítések, vagy fordítva: az irányösszeget nem lényegesen meghaladó kár esetében sem kizárt — az eset összes körülményeire, különösen a bűntett indítékára és az elkövetés módjára figyelemmel — ezek mellőzése. Az elvi döntés rámutat arra is, hogy a bíróságoknak ,e vonatkozásban is differenciáltan kell intézkedniük. A büntető novella újszerűsége az is, hogy megalkotta a vétség fogalmát, ami kisebb jelentőségű, ennélfogva kisebb büntetéssel fenyegetett bűncselekményt jelent. A novella egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy javítónevelő munkával bünteti a lopást, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést, az orgazdaságot és a rongálást, ha az eset összes körülményeire tekintettel kisebb súlyú — vagyis vétség. Nyilvánvalóan a vagyon elleni bűncselekményeknél a kár nagyságát is figyelembe kell venni, hogy el tudják határolni a bűntettet a vétségtől. Az elvi döntés szerint nem kerülhet sor vagyon elleni vétség megállapítására akkor, ha a bűncselekménnyel kapcsolatos kár a kétezer forintot meghaladja. A törvény szerint nem lehet szó vétségről akkor sem, ha az úgynevezett minősített eset forog fenn, mint például a bűnszövetségiben elkövetés, vagy ha visszaeső követte el. menyeket nem utolsósorban a testületeinkben folyó rendszeres és alapos politikai nevelő munkának köszönhetjük — mondotta a munkásőrség megyei parancsnoka. Az 1972. évi feladatok ismertetése során Zsák Ferenc szólt a munkásőrség fennállásának tizenötödik évfordulójával kapcsolatos teendőkről. Továbbra is fontos feladat vár munkásőreinkre a kiképzési feladatok megoldása mellett a szocialista hazafiság erősítésében, a fiatalok hazafias nevelésében. Ispánovics Imre országos parancsnokihelyettes felszólalásában az országos parancsnokság nevében megköszönte a megyei munkásőrök évek óta folyamatosan és egyenletesen fejlődő jó munkáját. Rámutatott, hogy az MSZMP X. kongresszusa határozatának szellemében kell továbbfejleszteni a munkásőrség tevékenységét. N A tanácskozás végén ismertették a munkásőrség országos parancsnoka, Papp Árpád parancsát, mellyel Szabó Andrást, a kaposvári Latinca-szá- zad parancsnokát nyugalomba vonulása alkalmából soron kívül előléptette és jutalomban részesítette. Z, L Filmjegyzet Sidney Poitiers Áltálában Gerard Philipe- ről mondták annak idején, hogy nincs az a rossz film, amelyet ő ne tudna felhozni. Ez az állítás természetesen így félig igaz, de annyi bizonyos, hogy a film sikerének titka nemegyszer a főszereplő egyéniségében rejlik. S különösen áll ez a túlságosan is érzelgős, vagy olcsó kalandokra épülő filmekre... Sidney Poitiers közelmúltban látott két filmje kapcsán úgy vélem, lehet beszélni e témáról. Az angol Tanár úrnak szeretettel és az amerikai Mr. Tibbs nyomoz minden szempontból tipikus film. Az előbbi a brit filmgyártás »iskolafiljmei« sorába tartozik, az angol társadalom és az oktatás bonyolult kérdéseit egyszerűsíti, ha úgy tetszik banális alapképletre vezeti vissza: a »csak jó tanár kell« elméletére ... Hogy ezt némiképp higgyük is, ehhez viszont jó színész kell, s ez Sidney Poitiers. Arcának, egész egyéniségének nyugodt értelme, meleg jósága, embersége árad ebből a néger művészből; olyannyira, hogy elfelejtünk tűnődni azon, válóban előfordulhat-e, hogy a néger fiatalember ilyen lehetőségeket kapjon. Jó értelemben vett ideális humánuma bizonyítja, hogy a bőrszín nem értékkülönbség. (Hogy a művészvilágban ez manapság korántsem egyszerű kérdés, bizonyítja az ameriltai Teatre Negro, az ún. négerszínház ebből fakadó ellentmondásossága.) A Mr. Tibbs tipikusan amerikai, a jó rendőr filmje. Kiváló kriminalisztikai eset, családias körítéssel. Mintha a Zabriskie Point vagy az Eper és vér után azt kívánta volna példázni a filmgyár, hogy a rendőr is ember. És itt is egyedül Poitiers az, akinek emberségét fenntartás nélkül fogadjuk, aki az igazságszolgáltatás keménységét humánus közelségbe hozza. Poitiers — sztár. Azt csináltak belőle, de nem ez a lényeg. Hanem embersége, jósága — amely mindig úgy érkezik hozzánk, mint valami modern mese igazságtevője. Mert ilyen értelemben mindkét film mese. Vannak kérdések, amelyekre sem a jó tanár, sem a jó detektív nem tud gyógyírt. A színésznek viszont szívesen hisznek másfél órára az emberek, mert a színész őszintén próbálkozik. T. T. A múlt r es a /ovo Nyissák ki a tej boltot Decemoer 23-a óta zárva van á Dimitrov és Beloiannisz utca sarkán levő tej bolt, mégpedig betegség miatt. Teljesen érthetetlen, hogy miért nem áll a környék lakóinak rendelkezésére ez az annyira szükséges üzlet, hiszen a kereskedelemnek a lakosság minél jobb ellátása a felad. előfi»-» ia .e > i ál« ! miszer Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalatnak alá kellene rendelnie még az egyéb vállalati! érdekeket is a lakosságénak. Javasoljuk, hogy alkalmazzon nyugdíjast a kaposvári 344. számú boltban, mint az már máskor is előfordult. Ha ez nem megy, akkor valakit, aki már állt a pult mögött, s most esetleg más beosztásban dolgozik, helyezzenek ideiglenesen a boltba. Ha egyik se kivitelezhető. akkor a harmadik 'n-aslntun'k ho^v szüntessék meg a boltot — bár ez nem a legszerencsésebb megoldás —, így legalább idővel el oszlana « környékbeliek isaessuság*. As ntolsá (tésaksi bontják Ka&anoArm, % Honvéd «teába» takm Góbé viccek Megjött Estván gazda Amerikából. Körülüli a falu apraja-nagyja. Estván gazda úti élményeit meséli. — Hát aztán, milyen is az a tenger? — veti fel a kérdést a komája. — A tenger? — magyarázza Estván gazda — az ippeg olyan, mint a falu végén a kenderáztató, csak a túlsó partja is vízből van. • • • A kocsmában nézeteltérés volt a falu felvégének és alvégének legényei közötti A csatában a felvég győzött Az alvég vezére így adta elő az esetet: t— Ők es ütöttek minket és műnket es ők. • • * Bejön az erdőben élő székely a komájával a városba. Végigmegy a sétatéren, ahol a hálófallal körülkerített teniszpályán folyik a játék. A székely még sohasem látott ilyet. Nézi, nézi, egy darabig, aztán megszólal: , — Gyerünk innen komé, mert hátha kiszabadulnak’ * * » v A székely gyerek a szil- vaía alatt keresgéli a lepottyant érett szilvát, azonban nem talál csak olyat, ami sárga, éretlen. — Écsapám! Mér olyan sárga ez a kék szilva? —• Azér fiam, mer még ződi — feleli a székely nagy nyugalommal. • * • Áron gazda meséli: — S hát amint megyek az erdőn a setéiben, egyszer hallom, hogy SUPP. Esmég megyek tovább, _ s hallom, hogy SUPP. Űj- fent megyek tovább, s hallom, hogy SUPP. Visszanézek, s hát látom, hogy fejsze fokával a fejemet ütik! * « # Áron gazda legény korában a negyvenkettes ezredben szolgált, amely Bécsben állomásozott. Társai közül sokan megtanultak németül. Áronra azonban egyáltalán nem ragadt német szó. Mikor aztán, már mint nős ember feleségével együtt szekerezett egy. rossz dűlőuton, összeakadt tengelye egy brassói szász fuvaros kocsijával. Próbálták egymást megérteni; a szász németül, a székely magyarul, de sehogyan sem ment a dolog. Egyszer csak megszólal az asszony szemrehányóan: — Maga es eltekergett három esztendeig Bécsben, megtanulhatott volna németül. Most milyen hasznát venné! — Hászen — felelte Áron gazda — ez az ember elég jól tud németül és aztán milyen hasznát veszi? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinén Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy' megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünte meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta, Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u, ú. Felelős vezető: löBáfták. Józs&f mb igazgat
