Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
Emberek a jégén A MMtenteraetArt NOtU Er6 Termelőszövetkezet Irodáján kapott tájékoztatás: — A Balatonmáriai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek termelünk ki jeget a Balatonból minden téten, megállapodás szerint A mi embereink — mintegy húszán — vágják a jeget a tavon, a tsz szállítja, s a mieink töltik meg az áfész jégvermeit Egy-egy télen tíz-tizenöt vagonnyi jég kerül a Balatonból a vermekbe. Jól jön es az elfoglaltság a termelőszövetkezetnek. Gyalogosok, fo- g&toeok éa traktorosok jutnak általa munkához. Nád József irányítja az az embereknek késtz- fizetjük a munkabért, alapján. A mun- a tsz gépkocsija szállítja őket... Havas a Balaton jege. Mindjárt a pert mentái vágják. Lehet olyan tíz-tizenöt centiméter vastagságú, nem szakad la K ember alatt Munka ködben viszont előfordulhat, bogy valaki elcsúszik.- *gy* munkatársunk NUg agy érája esett bde. A vés itt legföljebb hasig ér, nem mély. De megmártózná a Jéghideg Balatonban ... Mindjárt el is ment átöltözni. Hideg munka ez, mégis a legtöbben már évek óta ezt csinálják minden télen. Kristóf József balatonújlaki tsz- tag, a növetkeaet egyik éjjeliőrt ia közéjük tartozik. — Nem fázik nagyon az ember, ár rá — V» !i. ' sunn* | mondja. — Itt mindig csinálni kell valamit, aztán föln.e- legszünk. Hogy köröskörül a dermedt Balatonon végigsöpör a szél, • hogy alattunk a tó Jegének a hidege? Ezt is meg lehet szokni ... A parton tűz parázslik. Ide jönnek ki időnként melegedni, itt ették meg az ebédjüket. Varga Imre kubikos, Dudás József fogatos, Gáspár Árpád segédmunkás és mások szinte megállás nélkül dolgoznak. Megosztott a munka: az emberek egy része a jeget vágja, mások a jókora darabokat tolják a parthoz, s megint mások a vontató pótkocsijára dobják a jeget S a kékesszürke kockák meg hasábok a keresztúri és más jégvermekbe •Kitárnák«. — A tsz alig várta, hogy beálljon a Balaton — mondják. — Itt mindenki kaphat munkát, aki akar, és vállalja a hideget. Január huszonnegyedikén kezdtük, és körülbelül két hétig lesz még itt munka. Délután négyig dolgozunk. Harmincöt forint a jégnek mázsája; ebből részesülnek azok, akik a kitermelésben és a vermek megtöltésében részt vesznek ... A part végig — ameddig a szem ellát — népieden, kihalt. A nyárra, a zsúfolt strandokra talán nem is gondolnak az emberek ott, a jégen. Nekik a Balaton most ezt jelenti. Hideget — bár nem panaszkodnak rá — és munkát, amiből pénz jön. H. F. KUATI ANDRÁS Láiotjaiő a Kopasz- hegyen 21. Körkapcsolás Megbicsaklik a toll, tétovázik a krónikás keze, illanóban a vállalkozó kedv. Hogyan is próbálkozzék azzal, hogy — ha még oly vázlatosan is — hiteles képet adjon a földlakók hangulatáról ezen a szenzációs eseményekkel teli vasárnapon? Idegen bolygóról érkezett űrhajó kötött ki a mi glóbuszunkon! Közvetlen, személyes kapcsolatba lépett az emberrel, egy távoli égitest küldötte! Példátlan és előzmények nélkül való, teljesen váratlanul bekövetkezett esemény. Milyen érzések támadtak e hírek hallatán az öt földrész népeinek lelkében, miféle gondolatok születtek az agyukban? Vagy ha már erre a kérdésre nem is lehet részletes választ adni, melyek voltak a legjellemzőbb érzelmi megnyilvánulások. Miként vélekedett a többség? A világszerte működő közvéleménykutató intézetek sebtiben beszerzett adatai itt már nyújtanak támpontokat. Hitetlenség, megdöbbenés, félelem, kíváncsiság, izgatott várakozás. — Így reagáltak az emberek az első rádióértesülésekre. Aztán az újságközlemények, a telexen érkezett fénykép- felvételek hatására már erősen csökkent azoknak a száma, akik téves információra vagy tréfára gondoltak. Némiképp a félelem is oszladozott, hisz a Mars-lakó kicsi, egyedül van, nem mutat ellenséges szándékot, és ott maradt a leszállási helyén. Ami messze történik, mindig kisebb riadalmat kelt. Ez érthető. Rövidesen megindultak azonban a találgatások, működésbe léptek a spekulatív elmék. Milyen fejlett lehet ott, azon a negyedik bolygón a tudomány és a technika? Milyen — előttünk még ismeretlen — energiákkal rendelkezhetnek a Mars-béliek, ha egy ilyen csodagömböt tudtak építeni, amely szinte zajtalanul száll le, s jövetelét nem jelzik a radarok, lokátorok, nem veszik észre az obszervatóriumok teleszkópjai sem? Akkor lephetnek meg bennünket, amikor SOMOGYI ItriAff kedvük szottyan rá. Meg az a dermesztőpálcika, meg az a telepatikus tapadókorong. Ügy olvashatnak a gondolatainkban, ahogy akarnak. Jó lesz vigyázni! És az utca emberének a szívében ismét felgyülemlett az aggodalom, a rettegés. Mi a célja tulajdonképpen annak a Haxnak? Mi a célja azoknak, akik őt ide küldték? Miért nem irányítottak ide előbb rakétát üzenettel? Meg akarnak ismerni bennünket? Milyen célból? Ezzel kapcsolatban az űrhajós még semmi érdemlegeset nem árult el. És nem nyilatkozott arról sem, hogy ók hogyan élnek? Vagy az már nem tartozik ránk? Mi az oka ennek a titkolózásnak? Miért egv elhagyott helyen szállt le az űrhajó? Talán n°m akarta a jövevény, ho«v észr°veiTv‘sk? És így tovább, és így tovább. A délutáni saitóHiókn-datő nvornan újabb fordulat következett be a közhana'bnn. Már ma»3 az a körülmény, hogy szármii’i^k láthatták a televízió ióv^l+ából. amint a labda felpattan a gömb tetejére. s a^an eav na-ánvi típusa mókásan integet, haüa- rto-dk. megnyerte a nézők jóindulatát. Ráadásul közben kiderült, hoizv ez a bátor kis fi~kó balban van. elromlott va’ami műszere. fomrtáo valami energiá- ia. Veszálv fenvoveti szegényt! Pedig olyan kedves, olyan ud= A sütödéktől! a fejlett üzemig ■■ Üzemek és nehézségek A népgazdaság általános fejlődésével járó előnyös változások mellett jelentkeztek olyan ellentmondások is, amelyek egyes területeit aránytalan fejlesztésének voltak a következményei. Somogy is azok közé a megyék köizé tartozik, amelyekben jelentősebb elmaradás tapasztalható az ország többi területéhez képest. Ennek a következménye volt, hogy munka- erő-foglalkoatatásd gondok merültek fel 1960—1965 között. Somogy megye mezőgazda- sági jellege és ipari elmaradottsága miatt a lakosság állandó, folyamatos foglalkoztatása az elmúlt időszakban nagy gondot Okozott. Ezért e kérdésre megkülönböztetett figyelmet kellett fordítani. A gazdaságirányítás mostani rendszerére való áttérés, a párt- és kormány következetes területfejlesztési politikája, a területi önállóság további növelése még inkább lehetővé tette, hogy a megye adottságaihoz és objektív lehetőségeihez alkalmazkodva olyan munkaerő-gazdálkodási politika alakuljon ki, amely a legjobban megfelel a megye lakossága érdekeinek. Elment a munkás A megye népessége a múlt század második felétől kezdve 1960-ig minden népszámláláskor többet mutatott. Ezt követően a népesség számának növekvő irányzata megszakadt, és 1966-ig folyamatos csökkenés következett be. A 60-as évek elején az elvándorlás közel tízezer fővel csökkentette a megye népességét, s éves átlaga megközelítette a kétezret. 1967-től lassan mérséklődött az elvándorlás, az utóbbi évekre pedig a stagnálás jellemző. Az 1970. január 1-d népszámlálás alkalmával 363 500 lakosa volt Somogynak, és ez a létszám 7500 fővel kevesebb, mint amit az előző népszámláláskor följegyeztek. A népesség számának kedvezőtlen alakulására különböző társadalmi és gazdasági tényezők gyakoroltak hatást. 1. A megyében az 1960-as évek elején fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez fokozta a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenését, s ezen belül a fiatalabb korosztályhoz tartozók elvándorlása volt nagyobb arányú. A mezőgazdaságot elhagyó munkaerőt a gyengén fejlett ipar nem tudta foglalkoztatni, ezért jelentős részük más megyében vállalt munkát és elköltözött Samogyból. Ennek következtében a 10 év alatt elköltözők száma csaknem 10 ezer fővel haladta meg a megyébe beköltözőikét. 2. Az ország néhány iparilag fejlettebb körzetében már a 60-as évek elejére kimerültek a munkaerő-tartalékok. Ennek következtében akik nem találtak munkaalkalmat Somogybán, azokba a megyékbe mentek. 3. A megye lakosságának természetes szaporodása is visszaesett, és ezért nem tudta pótolni az elvándorlásból adódó veszteséget. A népesség kedvezőtlen korösszetétele miatt nagyobb volt a halálozási és kisebb a születési arány. A megyében a természetes szaporodás — tíz. év átlagában — 1000 főre 6, ugyanakkor országosan ez a mutató 35 volt. A következetes és céltudatos területfejlesztési politika volt az, amely e folyamatot megállította és a megye gazdasági szerkezetének átállítását elősegítette. Milliók az Iparért A megye munkaerő-helyzetének elemzésekor az a tapasztalat, hogy a foglalkoztatási feszültségek e területen az országos átlagnál sóikkal szembetűnőbbek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a megye népességének .alakuláséra a legnagyobb hatást a foglalkoztatás mennyiségi és minőségi színvonala gyakorolta. A foglalkoztatási problémák miatt a legaktívabb korosztály száma csökkent jelentősen. A megyéibe történő bevándorlások volumene sem volt számottevő, összetétele pedig tovább rontotta a kor- összetételt. Az 1960-as évek második felében a megyében az összes aktív keresőnek még mindig 5—6 százaléka ingázott megyén kívüli munkahelyekre. A megyéből eljáró keresők száma ebben az időszakban 8—9 ezer körül volt, s ennek több mint a felét az ipari munkahelyekre járó dolgozók adták. A megye népességének foglalkoztatottsága — különösen a III. ötéves terv időszakában — jelentősen megváltozott; a párt és a kormány aktívabb területfejlesztési politikájának eredményeként a természeti-gazdasági erőforrásokban szegény megyék kerültek a figyelem középpontjába. E területfejlesztési politika érvényesítését indokolta megyénkben, hogy a kedvezőtlen természeti adottságok miatt a mezőgazdaság nem biztosított kielégítő jövedeliemszínvona- lat, s a többi gazdasági ág sem tudott megfelelő foglalkoztatottságról és jövedelemről hatékonyan gondoskodni. A megye gazdasági elmaradásának fokozatos csökkentésére egyik fő eszköz a hatékony gazdasági szerkezet kialakítása volt. Ehhez a megye központi anyagi erőforrásokból a III. ötéves tervben ipar- fejlesztésre 73 millió forintot kapott, s ez a IV. ötéves tervre vonatkozóan továbbá 120 millió forintot tesz Id. A változás A következetes területfejlesztési politika eredményeként a foglalkoztatás ágazati arányváltozása a megyei ipar- fejlesztési törekvések fokozatos realizálásának természetes velejárója lett. Az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen — 16 500-zal — növekedett 1960—1970 között. Az ösz- szes foglalkoztatottak létszáma pedig elérte elvileg a 37 390-et. A tíz év alatt megvalósított fejlesztésekkel kapcsolatban jelentkező létszámfelfutás több mint egyharma- da az új üzemek, telepek létesítéséből adódott, a többi a meglevő vállalatok és telepek bővítésének, illetve rekonstrukciójának eredménye volt. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a terület- és településfejlesztésben, valamint a foglalkoztatás gyors ütemű növekedésében számottevő szerepe van az iparnak Előtérbe kerülésének az az oka, hogy a dinamikus ipar- Eejlesztés és gyors eredmény, állandó foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget biztosít, segíti a lakosság igényeinek jobb kielégítését. E tényezők objektív folyamatként tükröződtek a megye gazdasági életében. (Folytatjuk.) Kovács Béla, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője varias, olyan szelíd! Társ nélkül engedték erre a hosszú útra, biztosan az irányító központtal is megszakadt az ösz- szeköttetése. Szép kis vezetők lehetnek, szép kis állapotok uralkodhatnak odaát is! És ahogyon haragudni lehetett a »»főnökeire«, percről percre úgy nőtt a rokonszenv Hax iránt. {Növényvédelmi tájékoztató a hasznos élőszervezetek védelme (I.) A mezőgazdasági kemikáliák számbeli gyarapodása és : mind szélesebb körben való felhasználása évről évre egy- | re nagyobb veszélyt jelent az : egyes hasznos élő szervezetekre. Csak úgy lehet megóvni fezeket az élőlényeket, ha a Üjabb milliók szívébe lopta f növényvédelemben dolgozó be magát, amikor felajánlotta?vagy_a növényvédő szert^ fel- a háromperces kozmikus köz-; vetítést. Ezzel nagyjából oszlatta azt a feltételezést, hogy kémkedni jött, hogy ki akarja fürkészni az itteni helyzetet, s visszamegy, jelentést tesz és jön a kegyetlen használó ismeri ezeket a szervezeteket, az ide vonatko- * zó rendeleteket, és az egyes peszticidek felhasználását szabályozó szigorú előírásokat. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a hasznos élő szervezetek közül a ural/ ca juü <z acgjicucu*----~ * t ámadás. Nem, aki önként le-?m^ek védelme hetévé teszi, hogy hírt adjunk j 2«; Ezael magunkról a kozmosz értei-? mes lényeinek, az nem törhet? az életünkre. különösen kaplegfontosabb tudAztán meg az is Imponált mindenkinek, hogy bár az idegen űrhajós veszélyben forog, még ilyen körülmények között is kötelességének tartja, hogy szolgálatot tegyen az emberiségnek. És nem kerített nagy feneket az egésznek, még csak nem is bízta hivatalos szervekre a műsor összeállítását, hanem arra a fiatal, kockás inges, farmernadrágos újságíróra. Ez főleg az ifjabb nemzedékhez tartozóknak tetszett. (Folytatjuk.J A gyümölcsfákat, erdei és | díszfákat, a bokrokat, vala- nagyon; mint — a burgonya kivételé- * vei — a kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás tartama alatt (a virágbimbók feslésétől a virágszirmok lehullásáig) bizonyos kivételekkel tilos méhekxe veszélyes növényvédő szerre! kezelni. Nem virágzó gazdasági növényeket méhekre veszélyes növényvédő szerre! csak akkor szabad kezelni, ha nincs a táblán tömegesen virágzó gyom vagy a tábla körül virágzó gyomszegély. A termelő a gyomtalanítást a védekezés megkezdése előtt köteles elvégezni. Ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt olyan károsító támadja meg nagy tömegben, amelynek kiirtása haladéktalanul szükséges, akkor a vegyszeres védekezést lehetőleg méhekre veszélytelen szerrel kell elvégezni. Ha a hatékony védelem csak méhekre veszélyes vegyszerrel végezhető, a vegyszert csak permetezéssel szabad kijuttatni, a következő rendelkezések megtartása mellett: 1. A védekezést a növényvédő állomás vagy a Növényvédelmi Szolgálat által megbízott szakközeg szakmai utasításai szerint kell elvégezni. 2. A termelő köteles a védekezést írásban bejelenteni a területileg illetékes községi szakigazgatási szervnek, a védekezést megelőző nap 14 arájáig. A szakigazgatási szerv a bejelentés alapján köteles a védekezés helyétől 5 km-es körzetben levő méhesek tulajdonosait értesíteni, s egyben 'elhívni figyelmüket arra. hogy a méheket a veszélyességi körzeten kívül vagy más alkalmas módon helyezzék biztonságba. A méheket csak a kezelt gazdasági növény teljes elvirágzása után szabad visszaszállítani. A nem virágzó gazdaság növényeknek méhekre vészé- ’yes szerrel való kezelése élőt, a fentiekkel azonosak a bejelentési kötelezettségek, de a méheknek a veszélyes körzeten kívüli elhelyezése nena szükséges»
