Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
{MAI KOMMENTÁRUNK Sok még a tartalék Az egész megye hasznát jelenő: a fonyódi járás úgy fejlődött tavaly, hogy viszonylagos elmaradottsága is csökkent. A íanyódi járási pártbizottság ülésén — amelyen részt vett Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első ■tátikéra is — eredményes gazdasági évről adtait számot A megyei pártbizottság december 22-d ülésének szellemében elemezték a tavalyi gazdasági helyzetet, határozták meg az idei tennivalókat Azok, akik felszólaltak, kivétel nélkül alátámasztották az előterjesztés elismerő és bíráló megállapításait A fonyódi járás gazdálkodását összességében pozitívnak értékelte Cseresnyés Jenő, a Nemzeti Bank fiókvezetője. Kiemelte, hogy a termelőszö- vetkezetek tavalyi árbevétele több mint harminckétmillió- val nőtt, ugyanakkor azonban arámytalanul — huszonegy- millióval — emelkedtek a termelési költségek. Nagy eredmény, hogy a tez-ek csaknem ötvenmillió forint értékű beruházást valósítottak meg, mégpedig nagy százalékában a saját fejlesztési alapjukból. A gépvásárlásra fordított 23 millióból tizennyolc a saját pénzük volt Joggal bírálta a gazdálkodó szervéket, hogy nem éltek a lehetőségekkel, s így — a megyei és az országos átlag alatt maradva — mindössze 2,3 százalékkal nőttek a munkabérek. Mindenki egyetértett azzal, hogy sokat kell még tenni a népgazdasági szemlélet kialakításáért hiszen némely vezető olykor az üzemi érdeket tartja elsődlegesnek, ezt jelzi a kertészetek felszámolása vagy területének csökkentése is a járásban. Sokan foglalkoztak a mező- gazdasággal. Knoll László, a balatonszentgyörgyi tsz elnöke jogos türelmetlenséggel sürgette a korszerű üzemszervezés alkalmazását az egyesült szövetkezetekben. Érdemes gondolkodni azon, amit az állattenyésztés támogatásáról mondott A mezőgazdasági üzemek nehezen követik az olyan gyors változásokat hogy most a sertés-, aztán a szarvasmarha-tenyésztés a kiemelt A beruházások értéke nagy, s először azért fő a vezetők feje, mikorra épül meg a telep, utána pedig azért, hogyan használják ki. S nem könnyű szakembereket képezni. Szerinte helyes volna, ha anyagi támogatást kapnának azok a szövetkezetek, amelyek helyben oktatják szakmára az idős tsz-tagokat. Székely Elemér, az észak -somogyi tsz- saövetség titkára el mondta: legföljebb egy-két tsz képes arra a járásiban, hogy beruházásba kezdve letegye a harminc százalékot, húszat pedig tartalékoljon. A jövendő fejlesztéseket az alapozhatná meg, ha a mezőgazdasági üzemek minél több pénzt helyeznének a biztonsági alapba. Reizet József, a lengyeltóti tsz főagronómusa saját példájukkal illusztrálta, milyen gondot okozott a sertéstelep fölépítése a társulásuknak. Tizennégy és fél millióval kezdték, s most több mint huszonkét és fél millióról szol az elszámolás. Ez úgy leköti a fejlesztési alapjukat, hogy nem jut gépesítésre, pedig a tsz-tagok öregszenek, és gépesítés nélkül nem lehet megtermelni a sertéstenyésztéshez szükséges abrakot sem. A szövetkezetnek ahhoz is hitelre volna szüksége, hogy a föUépült telepet üzemeltesse. Az idegenforgalom gyorsan fejlődött a járásban, ez azonban sok gondot is okoz, hiszen nem bővül úgy a víz-, út- és kereskedelmi hálózat, mint kellene, és nagyon kevés a szállodai hely. Még vannak ellátatlan területek, mint a fonyódligetí ővezet, aztán Fenyves és Balatonmária peremrészed. A fogyasztási szövetkezetek szabadulni igyekeznek a gazdaságtalanul működő vendéglátóhelyektől, pedig egyre nagyobb az igény az olcsó éttermi kosztra. Ezzel kapcsolatban Cseri Ferenc, a bogiári áfész elnöke elmondta, hogy két és fél millió a veszteségük a tóparti vendéglátóhelyeiken. Ugyanis az idényjellegű vendéglők után is egész évben fizetik az eszközlekötési járulékot, és most már a SZÖVOSZ sem téríti meg a veszteséget Szerinte föl tétlenül szükség volna arra, hogy rugalmas intézkedéssel feloldják ezt az ellentmondást, Otthonosabb kollégiumokat! Jutalom-e a kimenő? — A diáktanács önállósága „Aki egyesre felel, nem mehet haza" SZÉP ELISMERÉS A PÁRTMUNKÁÉRT Érdekes és nagyon hasznos kezdeményezés volt, hogy összehívták a dunántúli mezőgazdasági jellegű szakközép- és szakmunkásképző iskolák nevelőit és diákjainak képviselőit A vendéglátó, a Balatomboglári Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola úgy szervezte a találkozót hogy az egynapos tanácskozás délelőttjén a diákok is, és a nevelőik is, »maguk között-» lagyenek. Vagyis diák a diákkal, tanár a tanárral beszélhesse meg, hogy állnak x-kollégiumügyben«, délután pedig összevethessék a tapasztalatokat azt, hogy hol, hogyan készítik fel a gyerekeket munkájukra, s a kollégiumok valóban otthonok-e? A legszembetűnőbb talán az volt, hogy a jutalmazás és büntetés legfőbb eszköze a kimenő, illetve annak elvonása. Ha valaki rosszul felel vagy vét a házirend ellen, nem mehet ki a városba (vagy faluba). S ez így van a legtöbb helyen. Sőt, néhol az a bevett szokás, hogy aki egyesre felel, addig nem utazhat haza, amíg ki nem javítja. S a baj ott kezdődik, ha a gyerek a »bezúgás-» után mondjuk két hónapig nem felel... A részvevők többsége egyetértett azzal, hogy ez nem helyes módszer. Ne a büntetés miatt töltsenek minél több időt a kollégium falai között, inkább a programot alakítsák úgy, hogy a gyerekek ne kívánkozzanak ki onnét min dénáron, és minél hosszabb időre! A büntetésnek pedig nagyon sok módja van, a kimenőelvonáson kívül. Például az, amit az egyik nevelőtanár elmondott. Azt a gyereket, aki csúnyán beszélt, káromkodott, arra kötelezték, hogy a szép magyar beszédről tartson előadást társainak... A kollégiumi diáktanácsok- nak nagyobb önállóságot kellene adni — ez volt a gyerekek véleménye. Sok dologban ők is tudnának dönteni, intézkedni, s nem kellene mindig mindennel a tanárokhoz futni. A csurgói kollégisták már ennek az önállóságnak az eredményeiről is beszámolhattak. Sok javaslat, ötlet hangzott el a találkozón. Egy részét kiki megvalósíthatja a saját kollégiumában. A másik részét központilag kell megoldani, és jó, hogy Bogláron felhívták rá a figyelmet Csak néhány a javaslatok közül: a kollégiumokat valóban otthonná kell tenni! A szakmai gyakorlat alatt több ösztöndíjat kapjanak a diákok. A tanároknak és diákoknak legyen közös fórumuk, ahol megbeszélhetik a vitáís ügyeket. A mezőgazdasági szakközépiskolai és szakmunkástanulók több mint hatvan százaléka lakik diákotthonban. Jó volna, ha a többi iskola is követné a bogiári példát, és lehetőséget adna a kollégiumok lakóinak, hogy találkozzanak egymással, átadhassák tapasztalataikat. Az egymástól kapott ötletekkel is hozzájárulhatnak, hogy a diákotthon valóban a diákok otthona legyen. Sins»©» Mária és ne sújtsák a szövetkezeti vendéglátást az idegenforgalomban való részvételért. Az ABC-áruházak viszont gazdaságosak, s most újabbakat építenek, egyet éppen a szóban forgó ellátatlan fonyódldgeti részen. Ketten is foglalkoztak azzal, milyen belső tartalékok állnak rendelkezésre. Ruda Gyula, a lengyeltóti vízgazdálkodási társulat elnöke szerint sokat beszélnek az üzemi demokráciáról, a fő tüzet azonban mindig csak a felszínre irányítják. A nagy rohanás miatt elfeledkeznek az emberekről, pedig sokszor azon áll vagy bukik a termelés, milyen a munka és a dolgozó viszonya, a dolgozó családi körülményei, egészsége stb. Nem jó az, ha csak milliókban gondolkodnak, s közben nem látják meg az apró problémákat — minden vezető ebben a szellemben nevelje a termelés közepén és lent álló parancsnokait. Völgyesi János, az Öreglaki Állami Gazdaság igazgatója önkritikusan azt mondta, ott követték el a hibát, hogy egy kicsit kifelé fordultak az üzemből. Sokat utaztak, jobbára mutatós dolgokkal rukkoltak elő, s közben elhanyagolták a belső feladatokat. Példáikat hozott fel arra, milyen sok problémát megoldhatnak, ha újra alkalmazzák azokat a módszereket, amelyek korábban beváltak és most is jók. Felszólalt a járási pártbizottság ülésén Németh Ferenc, a megyed pártbizottság első titkára is. Megállapította, hogy a pártbizottság tagjai okosan, hozzáértő módon, felelősségteljesen szóltak hozzá e nagy jelentőségű témához. A Központi Bizottság december 1-i, a megyei pártbizottság december 22-i ülése után somogyi gazdasági vezetők, kommunisták mindenütt nagy felelősséggel tanácskoztak a feladatokról. E testület ülésén is az vezette a részvevőket, hogy a jobbat, a célravezetőbbet keressék; ezért mondták el, mi az, amin javítani lehet. A párt azért hozott határozatot az üzem- és munkaszervezés javítására, mert hatalmas erő rejlik benne. Ha korszerűbb, színvonalasabb a vezetés, nagyban növelhetjük a nemzeti jövedelmet. A népgazdaság helyzetének elemzése után a párt és a kormány meghatározta a fő célt. Most az a fontos, hogy minden pártszervezet erejét lakba vetve küzdjön a határozatok végrehajtásáért. A járási pártbizottság ügyeljen rá, hogy ne általánosságban tárgyaljanak a múlt év gazdálkodásáról egyetlen üzemben, tsz-ben, gazdaságban sem, hanem a saját helyzetüket elemezzék, és felelősségüket se hárítsák át másra — közgazdasági szabályozók stb. —, mert az semmit sem old meg. A megye gazdasági és párt- vezetőinék többsége sokat dolgozik, gondolkodik, akar, egy részük azonban nem ura a helyzetnek. A pártszervezeteknek sokkal jobban kell támogatniuk munkájukban az arra érdemes gazdasági vezetőket, növelni biztonságérzetüket. A gazdasági vezetők pedig a politikai munka kibontakozásában segítsenek a pártszervezeteknek. Nagyon fontos, hogy javuljon a saját beruházások színvonala, különben sok lehetőséget, kedvezményt nem tudunk kiaknázná. Minden üzem, tsz, gazdaság, tanács gondolkozzon azon, hogyan tervezzen. Sajnos, még olyan is előfordul, hogy nem tudnak elfogadhatóan elkészíteni egy verseny- pályázatot, ugyanakkor a vezetők folyton panaszkodtak, hogy se pénzük, se eszközük nincs a továbbfejlődéshez. A Balaton-part fejlesztésére — remélhetőleg — több pénz jut a jövőben. A partmenti községek tanácsai, pártszervezetei sem mondhatnak le azonban a magyar tenger fejlesztéséről. Az ő feladatuk, hogy megtárgyalják: mennyivel tehetnének többet a kommunális, szociális, kulturális és egészségügyi helyzet javításáért Van még számtalan kiaknázatlan lehetőség is, például nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az üdülőhelyek fejlesztéséhez a nem helybeli lakosok, akik itt építettek hétvégi házat, üdülőt és villát A megyei pártbizottság első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a járás kommunistái mindent megtesznek a kongresszus, a Központi Bizottság határozatainak megvalósításáért A vitában elhangzót-» takat Balassa Béla, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártbizottság úgy határozott, hogy a vitában elhangzottak figyelembevételével készítik el a végleges határozatot az idei gazdasági feladataikra. Sok taggyűlésen részt vettem december eleje óta, s jó érzéssel tapasztaltam, menynyire megbecsülik azokat a kommunistákat, akik az átlagosnál többet tettek az alapszervezet munkájának föllendítéséért, a kongresszusi határozatok megvalósításáért. A legtöbb vezetőség felelősen számot adott arról — s a hozzászólók is elemezték —, hogyan végezték el az alapszer- vezet tagjai a rájuk rótt pártmunkát. S nemcsak a kedvező tapasztalatokat mondták el. Az egyik taggyűlésen magam Is meglepődtem, milyen kemény bíráló szavakat mondtak egy fegyelmezetlen párttagról. Máshol azt tették szóvá, hogy némelyik tag nem szívesen vállal megbízatást, s igyekszik valamilyen ürügygyei kibújni a pártmunka alól. A bírálat mellett azonban nem fukarkodtak az elismeréssel sem. A beszámolóban név szerint felsorolták a legtevékenyebbeket, sőt a taggyűlésen adták át nekik a jutalmat is. A ruhagyár kultúrtermében az első perctől ott sorakoztak egy fal mellé tolt asztalon az ajándéknak szánt könyvek, vázák, készletek. Mindegyiken cédula, a jövendő tulajdonos nevével. S ahogy érkeztek a vendégek és a pártszervezetek küldöttei, sorban odamentek az asztalhoz, böngészték a cédulákat, és egyetértsen bólogattak, mintha azt jeleznék ezzel: 6 valóban megérdemli. Aztán a beszámoló taggyűlés végén a szervező titkár egymás után szólította a meg- jutalmazottakat, gratulált ben az MTI munkatársának. A tanácsi igazgatás szerkeze tének korszerűsítése — a járási hivatalok létrehozása után — a községgel mint igazgatási alapegységgel folytatódik. A feladat jelentőségére utal, hogy az ország népességének 56 százaléka községekben él, s hazánk területének csaknem 90 zsázaléka nekik, és átnyújtotta az ajándékot. Volt, aki a pártépítésben, a propagandamunkában, a könyvterjesztésben, s volt, aki a KISZ- vagy a bizalmi munkában elért eredményéért kapott könyvet vagy vázát A legtöbb férfi és nő igen megilletődötten vette át a jutalmat, s fogadta társai gratulációját. Szívből jövően hangzott, amikor azt mondták a szervező titkárnak, s a mellettük ülő kollégáknak is, hogy még jobb munkával igyekeznek meghálálni az előlegezett bizalmat, hiszen olyan kevés idő telt még el a vezetőségválasztás óta, és még annyi feladatot szeretnének sikerrel megoldani párt- szervezetükben. S ugyanilyen jő érzéssel vette át a jutalmat a fonónő a textilművekben, a mérnök a tervezőirodában, a pedagógus a csokonyavisontai párt- szervezetben, és még sorolhatnám a többit is. Mert formában, módszerben volt eltérés a taggyűléseken, a tartalomban azonban nem. A pártvezetőségek e számadó taggyűlést tartották a legalkalmasabb fórumnak, az egyéves pártmunka elismerésére. S azonkívül, hogy jutalmaztak, szerették volna a többi párttagot is buzdítani a munkában való egyenlő részvételre. Azokat a nagy feladatokat ugyanis, amelyeket a határozatok tartalmaznak, csak úny oldhatják meg, ha olyan lelkesen, ügybuzgalommal. színvonalasan tevékenykedik mindenki, mint azok, akik most jutalmat kaptak. szerűbben tudják ellátni feladataikat A községek ilyen szempontból nagyon eltérő képet mutatnak. Időszerűvé vált tehát a községek mai igazgatási szervezetének és vezetésének tüzetes megvizsgálása, a szervezetre háruló feladatok összehasonlítása az igazgatási munkát végzők létszámával, képzettségével, szakmai összetételével és más tényezőkkel. Ennek elősegítésére kidolgozzák a községi tanács igazgatási szervezetének modelljét. A szakszervezet és a tanácsakadémia tanácsigazgatási—szervezési intézetének közös kezdeményezésében — négy munkabizottságban — kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek vesznek részt. A program szerint 61 községre kiterjedő adatfelvételt végeznek, s feldolgozzák az országosan nyilvántartott, illetve beszerezhető adatokat Az egyik bizottság kidolgozza majd a községi települések típusait figyelembe véve a lakosság számát, a működési terület nagyságát a község ipari, mezőgazdasági, üdülőhelyi jellegét és egyéb adottságait A másik munka- csoport a községi tanácsra és szerveire háruló feladatokat elemzi. Továbbá összegyűjti ás feldolgozza a munkaterhelés legfontosabb mutatóit A harmadik bizottság a községtípusok szerint jelentkező igazgatási feladatokat ellátó szervezetet annak szakmai összetételét, létszám- és munkabér-viszonyait vizsgálja. Végül külön csoport elemzi a tanácsi dolgozók társadalmi helyzetét (lakásviszonyait családtagjaik elhelyezkedési lehetőségeit, gyermekeik iskoláztatási feltételeit stb.). i L G. Tűzbiztos iratszekrények A nagyatádi Komfort szövetkezetben házilag készített él^ajtttó géppel formál «ák a vaslemezeket a tűzbiztos iratszekrényekhez. Az új eljír's-l jobb és szebb t-.diak végezni. Az első negyedévben a MÜÁBT részére 250 darab iratszekrényt gyártanak. I* G. Folytatódik a tanácsok igazgatási szervezetének korszerűsítése Adatfelvétel 61 községben Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére hozott magas szintű politikai és jogi döntések végrehajtásában fontos részfeladat a községi tanácsok igazgatási szervezetének ésszerű kialakítása — mondották a Közalkalmazottak Szakszervezetéközségi igazgatás alá tartozik. A szakszervezet vezetőinek véleménye szerint a tanács- törvény hatályba lépésével biztosítani kell, hogy az igazgatási tevékenységet ellátó tanácsi szervezetek az eddiginél magasabb színvonalon, szakBOMOGYII«PLAP ss&atote, mm. gcaaasjg U, .3
