Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

Ifi az európai biztonsághoz Az európai szocialista •rszágok ismét bizonyságot szolgáltattak arról, hogy nem­zetközi politikájuk központ­jában a kontinens békéjének megőrzése áll. A Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének kétnapos prágai ülésén elfogadott nyilatkozat kiinduló alap lehet az euró­pai biztonsági rendszer meg­teremtéséhez. Kontinensünkön immár hu­szonhét éve nincs háború, ez Európa XX. századbeli tör­ténetében a leghosszabb bé­kés időszak. A történelmi fej­lődés úgy hozta, hogy földré­szünkön a különböző társa­dalmi rendszerű országok cso­portjainak — megítélések szerint — közel egyenlő ka­tonai ereje van. A szocialista országok régóta hangsúlyoz­zák, hogy bár Európában bé­ke van. nem egészséges hely­zet az. hogy a földrész biz­tonsága a haderők bizonyta­lan egyensúlyán alapszik. Szükség van a béke szilár­dabb alaniának létrehozására, olyan biztonsági rendszerre, amely a népek és kormányok emnlttmüködésén. a kölcsönös bizalmon, az erőszak elveté­sén és egymás szuverenitásá­nak feltétlen tiszteletiben tar­tásán alapszik. Ez a gondolat és konkrét javaslat olvasható a Varsói Szerződés 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és a mostani, prágai nyilatkozataiban is. A korábbi javaslatok és a jelen­legi nyilatkozat tartalmuk­ban lényegében hasonlóak egymáshoz — hiszen a cél az új európai biztonsági rend­szer kialakítása akkor is, most is azonos —, mégis 1972- ben alapvetően más a hely­zet: a prágai nyilatkozat ki­mondja, hogy az európai bé­kéről, biztonságról és együtt­működésről szóló konferen­ciát, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimunkál­hatná, már ebben az évben fis ze lehet hívni — ez a szo­cialista országok határozott álláspontja, s egyre többen vallják azt a nyugat-európai országok kormányai közül is. Sajnálatos módon azonban, nem valamennyi. Az Egyesült Államok — amely ugyan nem európai ország, de három- százezer katonát állomásoz­tál földrészünkön, s ezért kí­vánatos a jelenlét a konfe­rencián — a halogatás takti­káját követi, s mint a leg­utóbbi Nixon—Brandt talál­kozón bebizonyosodott, befo­lyása erősen érvényesül NA- TO-partnereire. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének prágai nyilatkozata világosan bizonyítja, hogy semmi alap­ja sincs a konferencia idő­pontja körüli huzavonának, A bizonyíték: annak a pozi­tív programnak a megfogal­mazása, amely az európai biztonsági konferenciát tar­talmilag kitöltheti. A prog­rampontok között szerepel a háború után kialakult hatá­rok sérthetetlensége, az erő­szakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemon­dás, a békés egymás mellett édés élvének Elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fej­lesztése, az államok köl­csönösen előnvös kapcsolatai­nak fejlesztése gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális téren, a fegyverkezés csökkentése, az általános és teljes leszerelés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének támogatása. Nem a türelmetlenség, ha­nem a tények reális felmé­rése után jut a prágai nyi­latkozat arra a következte­tésre, hogy a többoldalú elő­készítő munka minden elő­feltételt megteremthet a kon­ferencia eredményes megren­dezéséhez 1972-ben. Bár a prágai tanácskozás fő figyelmét az európai problé­mákra fordította, jelentős fi­gyelmet szentelt a földré­szünkön kívül folyó esemé­nyeknek is. Figyelemre mél­tó állásfoglalásban leplezte le és ítélte el az Egyesült Ál­lamok indokínai agresszióját, követelte az amerikai csapa­tok telios kivonását és támo­gatásáról biztosította a sza­badságáért harcoló vietnami, laoszi és kambodzsai népei felentffs állásfoglalás hangzott el Prágában a szo­cialista országok egységének és összeforrottságának meg­szilárdítása mellett. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé ülé­seinek sorában a történelem bizonyára úgy jegyzi majd fel a prágai tanácskozást, mint amely meggyorsította az új európai biztonsági rendszer nievteremtésének bosszú és bonyolult folyamatát. Befejeződül a JXSZ konferenciája Csütörtökön Belgrádban há­romnapos tanácskozás után a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége akcióprogramjának el­fogadásával és Joszip Broz Tito záróbeszédével befejezte munkáját a JKSZ II. országos konferenciája. Az elfogadott dokumentum megállapítja, hogy »a JKSZ- ben eszmei válság alakult ki, amely opportunizmusban, kö­vetkezetlenségben. a IX. kong­resszus határozataitól való el­térésben, eszmei zűrzavarban, az önigazgatásért vívott hnrcs gyengítésében és a kommunis­ták egy részének helytelen ál­láspontjában jutott kifejezés­re«. A konferencia záróokmánya ezután megállapítja: annak következtében hogy nem ala­kúit ki megfelelő összhang az ál'ami és az önteazvatósi szer­vek közöt, a gazdaságban is problémák keletkeztek. Ez megnyilvánult a növekvő inf­lációban, a fizetésképtelenség­ben, a szociális egyenlőtlensé­gek növekedésében, valamint a társadalmi ellentétek élező­désében. »Ebben — mondja az akcióprogram — szerepük van a JKSZ vezető szerveinek, mind a központi apparátus­ban. mind az egyes Köztársa­ságokban.« Az akcióprogram a követke­ző négy pontban csoportpsí- totta a JKSZ előtt álló problé­mákat: — a munkásosztály szerepé nek erősítése a társadalmi­gazdasági életben; — a gazdaság stabilizálása és fejlesztése; — a politikai rendszer és a szocialista demokrácia fejlesz­tésének aktuális kérdései; — a JKSZ fejlődésének és tevékenységének jelenlegi fel­adatai. (MTI) A bejelentés egy hónapot késett Riadó Massachusetts partvidékén Massachusetts állam partvi­dékén riadókészültséget ren­deltek el: a bositoni partos közelében elveszett 150 tar­tály. amelyben i óbban ásve- S7ó,yes. gyúlékony és erősen mérgező hatású anyagot tá­roltak. Minderről most érte­sítette a helyi hatóságokat a Dupont de Nemour vegyi kon­szern képviselője. Habár a tartályokat még a múlt év de­cemberének közepén »veszi tették el« egy szállítóhajóród. a vállalat csak január 18-án nyilatkozott az esetről. Massachusetts állam hatósá­gai készültségbe helyezték a parti őrség kutatóhajódt. A bostoni rádió és televízió köz­leményeket sugároz a lakos­ságot fenyegető veszélyről. A hatóságok — a hirek szerint — megfelelő óvintézkedésekéi tettek arra az esetre, ha a tenger hullámai partra vetik e veszélyes tartályokat 0 SOMOGYI NlPLáP Péntek, lm fessaAr «I BELFAST „Képtelenek vágyónk számontartani a bomharobbanásokat“ (fixen megosztotta demokrata párti ellenfeleit bejelentésével Szerdán 26 bombamerénylet történt Eszak-Irországban. Az egyik robbanás egy személyt megölt, egy másikat pedig életveszélyesen megsebesített. »Jóformán már képtelenek vagyunk számon tartani a bombarobbanásokat, mivel óránként érkeznek jelentések újabb incidensekről az egész országból« — jelentette ki Belfastban egy katonai szó­vivő. A város központjában 50 kilogrammos plasztikbomba robbant egy telefonközpont­ban, s további detonációk sú­lyos károkat okoztak egy áramszolgáltató alállomáson és egy garázsban. Csütörtökön délig már három újabb halottja van a harcok­nak. Lelőtték egy rendőrjárőr két tagját, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik harcosa tűzharcban életét, vesztette, társa súlyosan megsebesült. Az utóbbi 24 óra eseményei — a jelentések szerint — az IRA fokozódó cselekményeiről ta­núskodnak. Brian Faulkner északír mi­niszterelnök csütörtökön Lon­donba repült, ahol sürgős tár­gyalásokat folytat Heath mi­niszterelnökkel az észak-íror­szági helyzetről. * « • Edward Kennedy szenátor ismét élesen híréit,a Nagy-Bri- tannia észak-írországi politi­Peron pártja újra legális A* argentínai Justdcíalista Pártot (Igazság Pártja), amelynek elnöke a száműze­tésben élő volt diktátor. Juan Peron, egy váia szitás! bíróság legálisnak ismerte eL 1955- ben, amikor Peront megdön­tötték, pártja illegalitásba vo­nult, s működését az egymást váltó antiperonista katonai diktatúrák idején törvény, tiltotta. A justicialista párt indulni akar az 1973-ra terve­zett választásokon is. (MTI) Argentina Norvégia is lemondta a NATO-f őt it kár tervezett látogatását Dánia után Norvégia is le­mondta Luna NATO-főtitkár májusra tervezett látogatását. A döntést azzal indokolták, hogy Oslónak követnie kell Koppenhága példáját. A Reu­ter azonban úgy tudja, hogy mindkét skandináv kor­mány nehezm árnyé zá Luns megjegyzéseit, amelyeket a nemrég hivatalba lépő főtit­kár a görög és portugál rezsi- meket ért dán—norvég bírája* nyomán Oslónak, illetve Köp pentiágának címzett. (MTI) káját. »Az erőszak Észak-Ir- országban addig folytatódik, amíg ott angol csapatok állo­másoznak« — jelentette ki a szenátor az észak-írországi törvényességért és békéért küzdő bizottság tagjai előtt szerda este New Yorkban. Kennedy szavai szerint az angol csapatok észak-irországi jelenléte a katolikus közösség tagjai elleni népirtás politiká­ját teszi lehetővé. A katoliku­sokkal szemben politikai disz­krimináció nyilvánul meg, és ezt a munkavállalás és lakás­elosztás terén is tapasztalják. »Égetően szükséges — hang­súlyozta Kennédy —, hogy vé- °et vessenek az erőszaknak Eszak-Irországban és igazsá­got teremtsenek. A délkelet- ázsiai tragikus háború keserű leckét adott nekünk abból hogy miVen láthatatlan út a békónok feewn-okkel történő biztosítása.« (MTI) Tragikus fordulattal ért vé­get az Albany és New York között csütörtökön Virradóra történt repülőgéprablás. Mint a washingtoni rendőrség be­jelentette, a géprablót lelőt­ték. A revolverrel felfegyverzett merénylő Albany és New York között térítette él a Mohawk légitársaság egyik repülőgépét. A gép White Plains-ban leszállt, itt üzem­anyagot vett fel és a több mint 40 utaS kiszállt. Miután a merénylő megkapta az általa kért négy ejtőernyőt, egy me­leg téli öltözéket és a 200 000 Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Egyelőre lehetetlen felmér­ni, milyen mértékben és mennyire tartósan sikerült Nixon elnöknek csökkentenie az amerikai nép »megosztott­ságát« a vietnami háború kér­désében, de tény, hogy de­mokrata párti ellenfeleit már­is megosztotta kedd esti beje­lentéseivel. A demokrata párti elnökje­lölt-pályázó mezőny pillanat­nyi első és második helyezett­je, Edmund Muskie és Hubert Humphrey szenátor roppant óvatos formában ugyan, de üdvözölte Nixon »kezdemé­nyezését«. Az amerikai közvélemény reagálásának felméréséig lát­hatólag »kivárásra« játszó Muskie-val és Humphrey-val ellentétben a vietnami háború legkövetkezetesebb demokra­ta párti bírálói »átlátszó meg- évesztési kísérletként« ítélték >1 Nixon elnök erősen drama­tizált bejelentéseit. dolláros öcsszeget, a repülőgép ismét a levegőbe emelkedett, majd 75 perces repülés után Poughkeepsie repülőterére ereszkedett le. Jelentések sze­rint itt a géprabló gépkocsit rendelt magának és azzal fe- nyegetődzött, hogy ha kísér­letet tesznek elfogatására, fel. robbantja a gépet az ott tar­tózkodó személyzettel együtt. A halálos lövések akkor ér­ték, amikor a stewardess-szel együtt kiszállt a gépből, hogy a kért gépkocsin ismeretlen helyre távozzék. A gép és a személyzet sértetlenül maradt. (MTI) George McGovern szenátor úgy vélekedett, hogy a 8 pon­tos amerikai csomagterv »ügyes politikai tálalása sok amerikait fog megtéveszteni, ’egalábbis átmenetileg«. Hangsúlyozta azonban, hogy a háború semmivel sem kerül közelebb a rendezéshez, mivel Nixon tervezete »valójában arra szólítja fel a másik ol­dalt, hogy előre adja fel elő­nyös pozícióit és erejét«. Edward Kennedy szenátor megállapította: »Világos, hogy Nixon nem hajlandó megten­ni azt, ami egyedül biztosít­hatná a gyilkolás beszünteté­sét Vietnamban. Csomagterve olyan feltételekhez köti az amerikai kivonulást, amelyek — a méltányosság látszatába burkolva — a nyilvános tár­gyalásokat éppúgy vakvá­gányra viszik, mint a bizal­mas megbeszéléseket. Nixon elnök beszéde nem békekezde­ményezés, hanem kudarcának beismerése« — jelentette ki Kennedy szenátor. LÍBIA Hatályta’anfWták a régi rezsim s a brit kormán? államközi szerződéseit Líbia és Nagy-Britannia dokumentumokat írt alá mindazoknak az államközi szerződéseknek a hatálytala­nításáról, amelyeket még az 1969-ben megdöntött királyi rendszer kötött a brit kor­mánnyal. Ezáltal hivatalosan is megszűnt a barátsági és együttműködési,' katonai és pénzügyi magállapodás érvé­nye. Tripoliban közölték, hogy a szerződések érvényét meg­szüntető megállapodás nem jelenti azoknak a líbiai kö­veteléseknek a feladását, amelyek az Idrisz király által egy légvédelmi rendszer ki­építése fejében előre kifizetett összeget — 90 millió dollár — perelik vissza. Holdkőzetminták kölcsönös cseréje A NASA, az amerikai űr­kutatási hivatal holdkőzet- mintákat adott a Szovjet Tu­dományos Akadémiának — jelentették be skardán. A kő­zetmintákat, amelyeket az Apollo—14 űrhajósai gyűjtöt­tek a Holdon, három szovjet tudós vitte Moszkvába. Mint ismeretes: korábban a NASA kapott a Luna—16 szovjet automatikus állomás által gyűjtött holdtalajból, és min­tákat küldött viszonzáskép­pen az Apollo—11 és az Apollo—12 asztronautái által a földre hozott kőzetekből. Szovjet - amerikai hajózási tárgyalások A washingtoni külügyminisztériumban tárgyalások folynak a hajózás megkönnyítéséről, a kikötési rend új szabályozá­sáról. A szovjet delegációt Igor Averin, a szovjet haditen­gerészeti minisztérium főtiszt viselő je vezeti (jobboldal;), amerikai részről Nathaniel Samuels (baloldalt) helyettes ál­lamtitkár áll a küldöttség élén. (Telefotó: AP—MTI—KS) A géprabló halála Halálos merénylet az amerikai szovjet ügynökségi irodák ellen A Marsnak „vulkánikus történelme46 van Felvétel a bolygóról 2000 km-es magasságból A »Zsidó Védelmi Ligához« tartozó fasiszta suhancok tá­madást intéztek szerdán New Yorkban a Sol Hurok és a Columbia Artists impresszá­riók irodái ellen. Ez a két ügynökség szervezi a szovjet művészek vendégszereplését a Egyesült Államokban. A merénylők gyújtóbomibá- kat robbantottak az említett ügynökségek irodahelyiségei­ben. Ennek következtében egy fiatal nő életét vesztette, öt személy megsebesült és tete­mes anyagi kár keletkezett. A TASZSZ szovjet hírügy nökség rámutat: az amerikai rendőrhatóságok kénytelenek voltak a támadást »myüt és előre kitervelt gyilkosságnak« minősíteni. A merénylet — írja a TASZSZ — felháboro­dást kelt a becsületes ameri­kaiakban, akik azonnal hatá­rozott intézkedéseket követel nek a fasiszta suhancok meg­büntetésére. Az Egyesült Államok kom­munista pártja követelte a liga terroristáinak »törvényen kívül helyezését«. Bár az amerikai külügymi­nisztérium is elítélte ezt a terrorcselekményt, a kommu­nista párt nyilatkozata rámu­tat: a cionista támadás csak a hatóságok nyilvánvaló segéd­letével történhetett, amelyek mindeddig nem hoztak haté­kony intézkedéseket, a Zsidó Védelmi Ligához tartozó hu­ligánok ellen. (MTI} Negyven kilométernyi át­mérőjű Mars-kráterről adott közre szerdán fotókat a Mari­ner—9 szonda földi irányító központja. A nemrég készült felvételek további bizonyítékot szolgál­tattak arra vonatkozóan, hogy a »vörös bolygónak« izzó í .agja volt vagy van, s hogy a Mars — akárcsak a Föld — vulkánikus úton alakult ki. A pasadenai központ közö’ te hogy a képek a Marstó' 2CP0 km magasságból, a Ma riner 117. Mars-körüli fordu lata során készültek. A kérdédses kráter felszí ne majdnem tökéletesen si­ma, ami arra vall, hogy a fel szín hajdanán izzó kőzet volt. A kráter oldalán mutat­kozó vájatok feltehetőleg oly­módon alakultak ki, hogy a felszín lesüllyedt a lávafolyam által vágott alagutakba. A most készült felvételek, csakúgy, mint a korábbiak ab­ban a meggyőződésükben erő­sítették meg a tudósokat, hogy a Marsnak »vulkánikus történelme« van, hasonlóan a Földhöz, ahol a belső izzás vi­zet juttatott a kőzetből a Lég­körbe. Ha ez a Marson is így történt, akkor Pasadenában felvetik a kérdést: »Hová tűnt a víz?«. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents