Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

tAsao provokáció Disseldorftiao A keddi Trybuna Luüu be­számolt arról, hogy Düssel­dorfban a nyugatnémet revan- íisták egy csoportja megza­varta Tadeusz Cieslak, lengyel professzor előadód estjét. Az esten — hangzik » je­lentés — Cieslak professzor »a moszkvai és Varsói Szer­ződés jelentősége az európai biztonság és együttműködés szempontjából« témáról tar­tott előadást. A professzor elő­adói körútját a Német—Len­gyel Társaság.- valatnamit az evangélikus és katolikus diák­körök szervezték. Egy soví- nista csoport, amely a »kite­lepítettek szószólóinak« ne­vezte magát, provokatív és aértő közbekiabál ásókkal za­varta az előadót, botrányt ren­dezett, s nem engedte, hogy a professzor válaszoljon a kérdésekre. Sértő megjegyzé­sekkel illették Brandt kancel­lárt is. A szervezett provoká­ció miatt Gerald Wessler lel késznek, az est elnökének idő előtt be kéllett zárnia a talál­kozót (MTI) ' SA1G0H it DIFK felhívása az orazág népéhez Felélénkült a hazafias erők tevékenysége A DéS-vmetnaimi Ideiglenes Forradalmi Kormány a Giai Phong, a Felszabadul ás Rádió hullámhosszán fölhívással for­dult az egész ország népéhez, valamennyi szervezethez, az antamilítarista békemozgal- maifchoz. a frontokon lévő ka­tonákhoz. a harcoló egységek­hez. a buddhistákhoz, a diá­kokhoz és iskolásakhoz a tasztoégvlselőlkhöz és rend- őrokhöi felszólítva őket, hogy küzdjenek a saigoni rezsim által meghirdetett egyoldalú mozgósítás és a washingtoni kormány vaetnamizálási poli­tikája ellen. A felhívás hangoztatja: »A nép és az ideágjenies forradal­mi kormány folyamatos es nagyarányú győzelmeket ara­tott az amerikaiak, valamint a Thieu rezsim fölött A vég­ső győzelem nem maradhat el.« A felhívás ezit követően a kővetkező szavakkal fordul az ország lakosságához: Az egész népnek egyesülnie kell s harcolnia a haza vé­delméért, annak megakadályo­zásáért, hogy a saigoni rezsim által besoroatatott fiatalok az amerikaiak helyett pusztulja­nak el. Az Ideiglenes forradalmi kormány mindenkit felszólít arra, hogy járuljon hozzá a vidinamizálási politika meg. hiusftásáhoe. E politikánk lé­nyege az, hogy vietnamiakat használjanak tel Vietnamjaik megigyilkolására, ázsiaiakat ázsiaiak megölésére. Az ideiglenes forradalmi kormány támogatja mindazo­kat. akik szembeszegülnek a mozgósítással, s akik a mozgó­sítottak segítségére sietnék. Az ideiglenes forradalmi kormány jutalomban részesít! mmdazo'vt. akik a mozgósí­tott katonákat dezertálásra s arra készítetik, hogy visszatér­jenek a nép közé. és a hazáért küzdjenek. Segíti az amerikaiak és Thieu áldozatait, akiket az egyoldalú mozgósítás elutasí­tása mdattt üldöztek, bebörtö­nözték és kínoztak. Heath: „A kormány nem tervez komolyabb akciót a munkanélküliség csökkentésére“ o BtUoard Heath angol minisz­terelnök értésre adta, hogy kormánya nem tervez komo­lyabb akciót a munkán élküb- seg csökkentésére, inkább még jobban megszorítja a «•bércsavart«. Heath az egy­millió fölé szökött munkanél­küliség miatt benyújtott mun­káspárti bizadmatlansagi in­dítvány vitáján beszélt hét­főn az alsóháziban. A bizal­matlansági indítványt a ház 21’ szavazattöbbséggel elvetet­te. Heath-nek a hétfői alsóházi vita volt az egyik legkemé­nyebb parlamenti csatája A , kormányfő' szokás1' szerint" á ihunkáspárji Örökségre, az •»elszabadult inflációra« hi­vatkozott. Harald WiUont, az ellenzék vezérét a2ért is kár­hoztatta, hogy amióta nem kormányoz, kiáll minden bér-" követelés mellett. A kormány­fő valósággal könyörgöm a nagytőkének, hogy éljen a ka­pott kedvezményekkel és a köaos piaci belépés lehetősé­gével. s teljesítse beruházást ígéreteit. A munkanélküliség kínos témájáról azonban újra es újra visszakanyarodott a bérekhez, amelyek — Heath idennt — most mar megfele­lően korlátozott ütemben, csak 7—8 százalékkal növe­kednek. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bizonyos lökig lelassulj; az infláció. - r" egyórás támadására. Wilson kíméletlenül nekirontott a kormánypolitikának. A felhívás felszólitja a aai­goni hadsereg egységeit, hogy egyesüljenek a néppel, rom­bolják le a katonai állásokat, támogassák a békét követelő mozgalmakat és tartsák fenn a kapcsolataikat a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszahadíitáisi Fron ttal. • • • A dél-vijetnamá hadszínté­ren kedden felélénkült a haza­fias erők tevékenysége. Saigo­ni katonai szóvivő szerint »kommunista« harcosok egy csoportja a sötétség leple alatt behatolt a Cam Ranh nevű haditengerészeti támaszpont közelében lévő egyik katonai állás területére és ott több lé­tesítményt felrobbantott. A támadás következtében 18 sai­goni katona életét vesztette, sdkan megsebesültek. A szó­vivő, anélkül, hogy részletek­be bocsátkozott volna, kije­lentette, hogy »ellencsapás­ként« amerikai egységeket ve­tettek be. Kedd reggel Saigon közelé­ben is összecsapások zajlottak le a felszabadító erők es a kormánycsapatok között Indokína másik hadszínte­rén, Kambodzsában a haza­fias erők kedden 19 kilomé­terre közelítették meg a fő­várost. Phnom Penht és ott 5 órás csatába bocsa tkozitak a kormányhadsereg egységei­vel. Részletek egyelőre nem ismeretesek. Heath Harold beszéde Wilson válasz volt tölbb, műit Amerikai időhúzás a SALT-tárgyalásokon Diáktüntetések Kairóban MIÉRT BOLYDULTAK MEG a kairói egyetemek? Mi húzódik meg a diákok meg­mozdulása mögött? A legtö­mörebb felelet ezekre a kér­désekre: a közel-keleti válság megoldatlansága. Izrael im­már ötödik eve tartja meg­szállva a Sinai-félszigetet, csa­patai a Szuezi csatornánál tar­tózkodnak, alig 120 kilomé­terre Kairótól. Izrael az. Egye­sült Államok segítségével ed di... meghiúsított minden békés rerdezest, s egyáltalán ■ nem tií;.ólja, hogy arab télül eteket akar elhódítani, rá akarja kuiyszentem akartát az ag­resszió áldozataira. Kialakult — Szadat elnök szavai szerint — a »se béke, se háború« fele­más állapota. Ebben a hely­zetben Kairó szinten törekszik a válság politikai rendezésére, s hogy ennék nyomatékot ad­jon. felkészül a katonai felsza­bad ítö harcra is. Ez ugyanannak á dolognak kél oldala, de sok ellenmon­dó >t rejt magában. Ez az el len tmomdásos helyzet azután két — egyaránt veszélyes — szélsőséges magatartásnak ad tápot. Az egyik teljesen eluta­sítja a politikai megoldást, és csakis a háborút tartja a fel­szabadítás egyetlen lehetséges módszerének, s így felesleges­nek, lefegyverzőnek tekinti a békés rendezést kereső diplo­máciai erőfeszítést. A másik végletes magatartás szerint bármily nagy engedményt meg k< ii termi az amerikai impe­ril izmusnak, és- védencének av • izraeli támadónak, s1 ezen a; áron kell elérni-.a megob d s,t. Nos. úgy tűnik. • hogy a k írói diákok közt.. hangáidé [i fal és forrófejű egyetemis­tái az első veszélyes tenden­ciához írsatlakozitak. A türelmetienseg és a narag mostani kirobbanásának oka az, nogy a chakvezetók az uj Kormány ósszeteteleben, prog­ramjában annak bizonyítékai veitek ieitedezm, hogy a je­lenlegi helyzet meg huzamo­sabb időn at fennmarad, e nogy a Kormány a narc Kove- teiményeineK rovásara a belsc probiemaKat helyezi eioterbe A chaiúOK teveaese az, hogy nem isménk azt, hogy az oi szag nxxiernizaiasa, a ben* trónt megerősítése nélkül a harc luuuiaut vamuKozas len­ne. A diákság sok ellentmondó, zavaros jeuazot is me&mrue- lett, ae a Követelések j or esze egy bevág a sormany program­javai, ainety tooo randelkezes- »el jelezte, nogy a futaigazáai- souas utjara Kivan lepni, íviasieuoi ienetove tette az egy eiemistaknaK, nagy ónkén teaként azonnal Katonai szol­galatot vaiiainassainaK­A Kormány viszont nem tértiét el attól az ésszerű po- Utikátoi, ameiy a Katonai íet- «^eszuiessei par Huzamosan igyeksziit. elősegítem a válság poiiUaaa renaezeset. Nem to- gacmatta ei a ctiakbK turei- ímeiuen esoprtjainaK azt a Kö­vetelései, hogy azonnal indít­son háborút a megszállt terü­letek teiszaoaditasara, tekin­tet nélkül a Kovetkjezmenyek- re. Amikor a diákok tünteté­sei elfajultak, került sor a rendőri akcióra. Ez az ügy is figyelmeztet ar­ra á veszélyre, amelyet a kö­zel-keleti válság nendezetlen- sege rejt magában. Megmutat­ja, hogy a válság további el­odázása újabb zavarok forrá­sai lehet a Közel-Keletem. WASHINGTON Jól tájékozott amerikai meg­figyelők szerint a bécsi SALT-megbeszéléseken gyor­sabb haladás is lehetséges lenne, de Ni%pn elnök nem óhajtja, hogy pekingi látoga tása előtt megállapodás jöjjör létre. Ezt a washingtoni dip­lomáciai körökben elterjedt véleményt alátámasztja a Christian Science Montiro bé­csi tudósítójának hétfő® jelen­tése is, amely szerint a »biz­tató« haladás ellenére beava­tott források úgy vélik, hogy Ndxon elnök kínai látogatása előtt nem kerülhet sor »front- áttörés« bejelentésére, de utá­na gyorsabb haladásra lehet számítani. Ügy'tudják, hogy az amerikai »ütemterv« értelmé­ben Nixon elnök május má­sodik felében esedékes moszk­vai látogatása idejére óhajtják aláírásira kész állapotba hozni á megállapodás-tervezeteket. Kudarcot vallott a sharjah-i államcsíny Tegnap hajnalban végérvé­nyesen kudarcot vallott a üiarjah-i uralkodó unokaöcs- csének államcsínye. A kérész­ül etű hatalomátvétel azonban Khalid Bin Mohammad Al- Kaszimi emir életébe került. Amikor az emir fivére, a biztonsági erők főnöke helyi és szövetségi (Sharjah az Arab Emirátusok Államszö­vetségének tagja) erők élén behatolt a palotába, a túsz­ként fogva tartott uralkodó holttestére bukkant. Rajta kí­vül további négy ember esett áldozatul a puccsistáknak. (Bahreini források szerint ki­lenc.) Mohammad Bin Szakr sejk. a puccs vezetője, mint már jelentettük. 1965-lg Sharjah uralkodója volt. Nagybátyja vértelen puccsal fosztotta meg hatalmától a kényszerítette száműzetésbe. Szakr sejk mostanáig, mint hírlik, Kairó­ban élt. Korábbi — nem sharjah-i keltezésű — jelentések még úgy tudták, hogy nem az el­űzött uralkodó, hanem annak fia kísérelte meg visszaszerez­ni a hatalmat Az elfogott lázadókat el­szállították a helyszínről, de hogy hová, az egyelőre nem ismeretes. Figyelemre méltó, hogy az Arab Emirátusok Államszö­vetsége által létrehozott közös rendfenntartó erő bevetésére most került sor első Ízben. A beavatkozás tónyéből követ­keztethető, hogy as államszö­vetség emírjei nem támogatták a puccsot Az arab világban az állam­csíny-kísérlet hátterében a Sharjah-hoz tartozó Abu Mu- sza sziget Iránnak való áten­gedését sejtik. (MTI) Iz Indiai Népköztársaság nemzeti ünnepén T örténelmének egyik nagy fordulópontját ünnepli India január 26-án. Ez egyben az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe is. 1950-ben ezen a napon vált India szu­verén köztársasággá, s ekkor vált érvényessé a határozat is a különböző hűbéres álla­mok feloszlatásáról. A világ­résznyi ország alkotmányjogi függetlenségét már 1947. au­gusztus 15-én elnyerte. A füg­getlenség megadását azonban a brit gyarmatosítók hajdani gyarmatbirodalmuk raffinált felosztásával párosították. II y- módon az új indiai államnak nemcsak belső közigazgatási problémákkal kellett meg­küzdenie, hanem súlyos kül­politikai konfrontációkkal is. A függetlenség megadásától kezdve egészen 1949 közepéig tartott India és Pakisztán kö­zött a kasmiri konfliktus. Most, több mint két évti­zeddel később, egyértelműen le lehet szögezni; India rend­kívül pozitív és tiszteletet pa­rancsoló nemzetközi szerepet töltött be független köztársa­sági létének egész időszaká­ban. Emlékezetes, hogy Neh­ru vezetésével az indiai kül­politika már a hidegháború legveszélyesebb éveiben ki­dolgozta a pozitív el nem kö­telezettség politikáját — s emellett az amerikai imperia­lizmus brutális nyomása el­lenére mindvégig kitartott. A nemzetközi események vi­harai sokszor tették próbára ezt a politikát. Az indiai kor­mány azonban, Nehru és utó­dai: a rövid ideig hivatalban levő Sasztri, majd Nehru lá- nyáhak, Indira Gandhinak vezetése alatt mindvégig ki­tartott az el nem kötelezett­ségi politika mellett. Éppen a mostani évforduló napjaiban nem érdektelen leszögezni, hogy a hajdani Kelet-Pakisz- tánban megvalósított pakisz­táni terror-uralom miatt ki­robbant harmadik konfliktus során is Űj-Delhinek ez a po­litikai irányvonala váltotta ki Washington haragját. Függetlenné válása óta az Indiai Köztársaság rendkívül komoly eredményeket ért el. Ma például a termelőeszkö­zöket gyártó iparágak ötször annyi gépet és berendezést állítanak elő, mint 1950-ben, gyors ütemben növekedett az acélipar és a vegyipar terme­lése. Sokat változott a mező- gazdaság helyzete is. A lakos­ság gyors növekedése ellené­re van remény arra, hogy In­dia a hetvenes évek közepé­re a tömegek szempontjából Hazatérők Ili I ■ gÄ’f Calcutta! Jelentés szerint mir csaknem 6 millió kelet-pa­kisztáni menekült — a 10 millióból — hazatért a Bangla Demh Népi Köztársaságba. Hazatérőket ábrázol képünk. életbevágó élelmiszerek vi­szonylatában önellátóvá vá­lik. A problémák mindenek­előtt abban gyökereznek, hogy alapvető társadalmi for­dulat nem történt a tulajdon- viszonyokban. Ennek megfe­lelően a termelési szempont­ból pozitív mezőgazdasági eredmények elsősorban a nagybirtokokon és a termelé­kenyebben gazdálkodó gaz­dag parasztok földjein mutat­koztak — míg a falusi lakos­ság többségének helyzete romlott. Az ipari szektorban a tulajdonviszonyok radiká­lis megváltozásának hiánya következtében sajátos konf­liktus bontakozott ki a kor­mány által támogatott állami szektor, valamint a magán- monopóliumok között. Ezek­nek az ellentmondásoknak következményé az, hogy a jö­vedelemelosztás egyenlőtlen­ségét nem sikerült csökken­teni. A lakosság leggazdagabb tíz százaléka a teljes fogyasz­tás több mint negyedrészét veszi igénybe. Ebből is a »csúcson« elhelyezkedő öt százalék a teljes fogyasztás­ból 18 százalékban részese­dik. Természetesen e rendkívüli problémák megoldásához nemcsak erélyes kézzel, ha­nem egyben igen körültekin­tően lehet csak hozzáfogni, Hiszen a világrésznyi India kormányának mélyen gyöke­rező és elevenen ható vallá­si, társadalmi előítéleteket Is le kell győznie az előrehala­dás során. I egállapítható, hogy M indiai belpolitika fejlő­désének általános irá­nya is kedvező kilátásokkal kecsegtet. Az 1971-ben lezaj­lott választások a monopolis­ta burzsoázia érdekképvise­leteinek tekinthető pártok összeomlásával végződtek, és világos megbízatást adtak az úgynevezett »Űj Kongresszus Pártnak«, Indira Gandhi kor­mányának, az átfogó társa­dalmi reformok végrehajtá­sára. A köztársaság ünnepén olyan Indiát köszönthetünk, amelyet barátsági és együtt­működési szerződés köt a Szovjetunióhoz, baráti kap­csolatokat ápol a világ hala­dó erőivel: a külpolitikában továbbra az el nem köte­lezettségi politika szilárd képviselője, — belpolitikájá­ban pedig egyesíti a stabili­tást a haladó reformok mind következetesebb végrehajtá­sának ígéretével. BONN A nyomok Bolíviába vezetnek... Ludolf müncheni ügyész egy sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy Klaus Barbier, a franciaországi Lyon egykori Gestapo főnöke Klaus Alt­mann álnéven Bolíviában tar­tózkodik. Barbier La Paz-ban él, és fontos pozíciót tölt be az egyik bolíviai hajózási társa­ságnál. Az ügyész külön hang­súlyozta, hogy véleménye sze­rint biztos nyomort vannak. A lyoni hóhért a francia ka­tonai bíróságok távollétiben két íziben is — 1947-ben és 1954-ben — halálra ítélték, mert utasítására számos fran­cia hazafit végeztek ki, és ez­reket hurcoltak koncentrációs táborokba. Barbier ! 949-ben szökött meg Nyugat-Németor- szágból Latin-Amerikába, ahol azonnal szoros kapcsola­tokat teremtett az ott élő egy­kori magasrangú nácikkal. SOMOGYI NÍFLá* SzertU. «MOL jMmfe- *'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents