Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

* —----­...s * * '4P VILÁG PROLETÁRJAI, EG YE S 0 L J ET E K I ^ras g@ fillér Somogyi Néplap AZ HSZMf SOMOGY MEGYEI B I ZcKts A G í N AK LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. 1972. JANUÁR 26., SZERDA „A japán és a szovjet embereknek jó barátságban, jó szomszédságban kell élniük egymással“ Kölcsönös pohárköszön tök a Gromiko—Fukuda tárgyaláson Wuktida Takeo japán fcül- űgyim&nisziter hétfőn ebédet adott a Tofcióbaj) tartózfeodó Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tiszteletére. Az ebéden a két külügyminisz­ter mondott pohárköszöntőt. Fuücuda megjegyezte, hogy a Grimokoval folytatott tár­gyalásai során sok kérdést érintették. A megbeszélések azt mutatták, hogy nagy ered­ményeiket érhetünk el kapcso­lataink fejlesztésében. Megál­lapodtunk, hogy évente tar­tunk a jelenlegihez hasonló konzultációkat. Olyan benyo­más alakult ki bennem, hogy megköthető a békeszerződés. Ez még jobban megszilárdítja majd a békét világszerte, — mondotta a japán küflügyimi- aiszter. Az ezután felszólaló G rámá­ké kijelentette: azért jöttünk Japánba, hogy elősegítsük kapcsolataink megjavulását. Ha a térképre nézünk, azon­nal láthatjuk, hogy a japán és a szovjet embereknek ba­rátságban, jószomszédságban kell élniük egymással. Ha fel­sorolnánk mindazokat a többi tényeket, amelyek Japán és a Szovjetunió számára azt dik­tálják, hogy békében és barát­ságban éljenek, az igen sok időt venne igénybe. Benyomá­saim szerint a japánokban érlelődik az a vélemény, hogy úgy kell nekünk a jó viszony, mint a levegő. Beszélgetéseink során sok különböző kérdést érintet­tünk, — folytatta a szovjet külügyminiszter — egyesek fontosabbak, mások kevésbé fontosak, de valamennyi fi­gyelmet érdemel. A Szovjet­uniónak, a szovjet kormány­nak az a véleménye, hogy jó­akarat mellett — az ped:'g megvan nálunk — sok prob­lémát meg lehet oldani. Mi pozitív álláspontra he­lyezkedünk a Japánnal való békeszerződés megkötését il­letően. Ennek — tartalmát te­kintve — jó békeszerződésnek kell lennie. Konzultációinkat úgy kell tekinteni, mint eredményt a szovjet—japán jószomszédi kapcsolatok fejődésében. A világon egyetlen harmadik ál­lamnak — sem a nagy, sem a kis államoknak — nem kell félnie a Szovjetunió és Japán jó viszonyától. Örömmel kell fogadniuk az ilyen jószomszé­di kapcsolatok fejlődését — hangsúlyozta Groondko. • • • Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden láto­gatást tett Hirohito császárnál, és ennek során baráti beszél­getés folyt a császár és Gro­miko között. O. A. Trojanovszkij, a Szov­jetunió tokiói nagykövete is részt vett a beszélgetésben. Kedden délután Gromiko Nagoyab?, Tokió és Osaka után Japán harmadik legna­gyobb ipari, kereskedelmi és kulturális központjába uta­zott. A szovjet külügyminisz tér Nagoyából Tóba városba utazik. (MTI) Megkezdi! a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testijeiének ülésszaka ......I ar ........... K épünkön: A magyar küldöttség, előtérben, középen Kádár János, mellette Fock Jenő éa Péter János. Szadat fogadta a diákok képviselőit Folytatódtak a tüntetések Tegnap reggel Szadat elnök az Abdin-palotában fogadta a kairói diákszövetség megbí­zottait, a munkás -szakszerv e- zeteket, a parasztszövetség, az ASZÚ és a sajtó képviselőit. Szadat »az egyetemen kívül álló elemeket« vádolta a diák­zavargások szításával Az egyetemisták kérdéseire vála­szolva aa elnök hangsúlyoz­ta, hogy elkerülhetetlen az Iz­rael elleni háború, s az új Prágában tegnap megkezdő- j Az ülésszakot Gustáv Hu- dött a Varsói Szerződés tag- sók, Csehszlovákia Kommu- államai politikai tanácskozó nista Pártja Központi Bizott- testületének ülésszaka. I ságának főtitkára nyitotta ............. ...........meg. Szívélyesen üdvözölte a P rágába érkezett küldöttsége­ket. Az első ülésen Erich Ho- necker, a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttségé­nek vezetője, az NSZEP KB első titkára elnökölt, Az esti ülésen az elnöki tisztet Ed­ward Gierek, a Lenivel Nén- köztársaság küldöttségének Tito nyitotta meg a JKSZ konferenciáját Joszip Broz Tito elnök meg­nyitó beszédével és az elnök­ség két beszámolójával kedden Belgrádban megkezdődött a JKSZ II. konferenciája 367 küldöttének tanácskozása. Joszip Broz Tito beszédében többször is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nyugati sajtó rosszindulatú támadásá­val és az ország egysége meg­bontásában reménykedőkkel szemben a valóságban nem lehet valamiféle jugoszláv vál­ságról beszélni, hanem csupán nehézségekről, amelyekkel szembe találta magát a párt. Ezeknek a pártban, gazda­ságban és általában az ország életében jelentkező nehézsé­geknek az az oka, hogy azo­kat a helyés határozatokat, amelyeket 1969 májusában a JKSZ TX. kongresszusa hozott, nem hsitották végre. Ez azt bizonvítia hogy a kommunis­ták n»m álltak a helyzet ma­gaslatán, A gazdasági reform biztató eredményeket hozott, egészé­ben beváltotta a hozzáfűzött reményeket, de nem minden területen volt sikeres. Ügy­szintén a párt szervezeti át­alakítása sem érte el a kívánt hatást. A kisebb létszámú alapszerv ecetekben jól halad a munka, de ahol egy alapszer­vezetben több száz párttag tö­mörül, nincs meg eléggé a le­hetőség, hogy az emberek ki­fejezésre juttassák véleményü­ket, hasson az alulról jövő bí­rálat. Ennek a konferenciának az a feladata — foglalta össze mondanivalóját Tito elnök —, hogy szervezetileg jól összefog­juk erőinket, vagyis nem úi határozatokra van szükség hanem a IX. kongresszuson el- too'e'i'-itt fő iránwpnfll követ­kezetes végrehaitására. Veljko Vlahovics A JKSZ fejlődése és időszerű feladatai rímű referátumában kifejtet­te, hogy »a múlt évi decem­beri elnökségi üléssel nagy lépést tettünk előre, de a meg­oldandó kérdések sokaságát és bonyolultságát, valamint ize tekintve, hogy milyen eszmei­politikai válságot él át a kom­munisták szövetsége, nem sza­bad azzal megtéveszteni ma­gunkat, hogy minden simán fog menni«. Hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak meg kell szabadulniuk az eszmei ingadozásoktól, az opportuniz­mustól, a politikai becsontoso- dástól és a liberalizmustól. Vlahovics hangsúlyozta, hogy a kommunisták számára a védések kérdése az önigazga tás. Kire Gligorov Társadalmi- gazdasági időszerű kérdések és a JKSZ feladatai címen tartot­ta meg referátumát, ö is rész­letesen elemezte az önigazga­tási rendszer és a gazdasági mechanizmus, valamint az egész szövetségi népgazdaság fejlődésének egymásra haitását boncolgatta. A két beszámoló fölött a délutáni ülésen elkezdődött a vita, amely ma is folytatódik. kormány feladata a harc elő­készítése. Közölte, hogy a le^ tartóztatottak közül 30 diákot állítanak bíróság elé a zavar­gásokban való részvétel vád­jával, a többi 950 ő izeibe veti egyetemistái pedig már sza­badon bocsátották. A találkozó idejére a rend­őrség erős kordont vont az Abdin-palota körül, mert a fővárosban egész délelőtt folytatódtak a dxkzaivargá- sdk. A kairói Felszabadulás téren egymást követték az egyetemisták tűnt tései, akik fC'gvatartott társaik szabadon- bocsátását követelték. Hírügy­nökségi jelentések szerint ösz- szacsapások zajlottak le a tün­tetők és a rendőrök között. vezetője, a LEMP KB első tit­kára töltötte be. Az üléseken megvitatták az európai béke, biztonság és együttműködés aktuális prob­lémáit. Az ülésszakon részt vess Ivan Jakubovszkij, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szov­jetunió marsallja, valamint Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtit­kára. I külkereskedelem feladatai Tegnap á Külkereskedelmi Minisztériumban, vállalatve­zetői értekezleten dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter értékelte az elmúlt évi munkát és vázolta az idei fel­adatokat. Dr. Bíró József elmondta, hogy hazánk külkereskedelmi forgalma tavaly elérte a 64,3 milliárd devizaforintot, s így 13,6 százalékkal túlhaladta az 1970. évit. A forgalom export- és importoldala azonban, nem nőtt arányosan: kivitelünk mintegy 8, behozatalunk pe­dig 19,2 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1970-ben. Ennek az aránynak a kialakulása el sősorban a népgazdaság dipa mikus fejlődéséből fakadó je­lenségekkel függ össze, de közrejátszott az is, hogy a ko­rábban kedvező külső piaci tendenciák megváltoztak, a külföldi áresések jórészt nem importunkat, hanem expor­tunkat érintették. Külkereskedelmi forgalmunk 1972-ben dinamikusan tovább nő — most már olymódon, hogy exportunk 13—14, az im­port 6—7 százalékos emelke­désével számolunk. Jól dolgoztak a téglagyárak Határozati intézkedések minőség javítására Pihennek a gépek a Somogy —Zala megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat 28 téglagyá­rában. De a kemencék egy ré­szének most is füstöl a kémé­nye. Ezen á télen összesen 21 millió téglát égetnek. Mindez azonban már az 1972-es fel­adatok megvalósulását jelenti. Hatékonyabb volt a gazdálkodás A 28 gyár múlt évi munká­ját tegnap Fonyódon az Egye­sült Izzó üdülőjében megtar­tott értekezleten így jellemez­te Fehér József igazgató: »-Vál­lalatunk 71-ben minden elő­irányzatát teljesítette, és az iparágban a leghatékonyabban dolgozott.-« Ezeknek az ered­ményeknek az alapján meg­pályázhatják a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzász­laját is. Néhány szám a két megye téglagyárainak múlt évi mun­kájáról: A tervezett 221 és fél millióval szemben csaknem 224 és fél millió kisméretű égetett téglát gyártottak. S az építőipar idényei mellett a tervezett 165 millióval szem­ben 174 milliót adtak át a TÜZÉP-eken keresztül a la­kosságnak. A hosszú számsorból, me­lyet a Somogy—Zala megvei Tégla- és Cserépipari Vállalat múlt évi munkáját jellemzik, érdemes még egyet kiemelni- hatékonysági mutatóját több mint 106 százalékra teljesí­tette a vállalat és ez adott le­hetőséget arra hogv a v'é-ekQ* a tervezettnél jóval na«vobb [három és fél '•»ázalékkal ' emeljék. A nehéz fizikai fhunkát is igénylő iparágban — éppen a hatékonyabb gazdálkodás ré­vén — szépen emelkedtek a személyi jövedelmek is. Az előző évi 25 563 forinttal szem­ben 1971-ben — a nyereségré­szesedést is számítva — 28 001 forintnál magasabb lesz az át­lagjövedelem a vállalatnál. Nem lesz több a tégla Az idei vállalati tervek egyik sajátossága, hogy — hosszú évek óta először — nem kívánják emelni a gyár­tott tégla mennyiségét. Ennek ellenére nagyobb nyereséggel — s vele együtt a személyi jövedelmek emelkedésével — számolnak. A magasabb nye­reség alapja nem az áremelke­dés — hiszen a vállalat ezen­túl az állami dotációt nem kanja meg —, hanem takaré­kosabb, tervszerűbb, fegyel­mezettebb gazdálkodás. A tég­lagyárakban nem egyedi je­lenség, amit a nagykanizsai »vár vezetőid elmondott: »Volt olyan időszak, amikor a ke- menrémunk*sok maguk dön­tötték el: akarnak-e dolgozni vagi) sem. Ha autó érkezeit tégláért, inegrakták azt, s ami­kor elment a kocsi, a boros­üvegeket nem győztem el­szedni.« Az ilyen és eh­hez hasonló jelenségek meg­akadályozására határozott intézkedéseket sürgetett a műszaki konferencia. S itt hangzott el a gyárveze­tők, szakszervezeti titkárok és KÍSZ-titkárok jelenlétében a vállalat vezetőinek álláspont ja: »A műszaki konferenciát követő termelési tanácskozá­sokon meg kell határozni, me­lyek azok a technológiai, mun­kafegyelmi és magatartásbeli normák, amelyekhez minden kinek tartania kell magát Akik nem vállalják ezeket, azoktól — a helyettük jelent­kező munkaerőhiány ellenére — a gyáraknak meg kell vál niuk.« Takarékosabb gazdálkodást E határtozott intézkedései; célja a vállalat idei elképze léseinek megvalósítása. A cél­kitűzések között ilyenek sze­repelnek: 2 millióval csökken teni kell a selejtet. Ez — í- múlt évi tíz és fái millió selej téglát figyelembe véve — meglehetősen nagy műnk igénylő feladat. Egyedül enn? a megvalósulása másfél milli nyereséget jelent a gyárad­ban. Az eddiginél sokkal ta­karékosabb gazdálkodás is sz- repel a feladatok között. r hogy mindezt sikerüljön me valósítani, jobban támaszkor' nak nemcsak a vállalat, h" nem a gyárak vezetői is a s'v cialista brigádokra. Szeretp' elérni, hogv az idei mu"' alapján a gyárak többsége érje a szocialista üzem címr A szocialista brigádok, a tör gárda eddiginél nagyobb mp ■ becsülése — mondta az tor estó —■ azt is tolenti. to többet várnak tőink a mu"''- fegyelem, a min^s-Sg lavítósf t*an. a váiiniat páikitőzóseto-1­olVón tiol oil ?c p ^ nv.r«a„irnek erőteljesebb eme lésének. Keress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents