Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

„Élettelenből élőt” termálnak ) Sokszorosították az új szabványt/ W HS KATÓT? TOLNA «etra, kovácsoltvas kaput? Bi- ■caycw ragyák benne, hogy enindenki megcsodálja a min­táit, csipkéit, egy ilyen remek- saaűnek. Mert az! Egy régi kovácsmester élete, pályafutása elképzelhetetlen volt ilyen maradandó, nagy­szerű mű elkészítése nélkül. Manapság persze ez ritkaság­számba megy. Modem építke­zésekhez nem igénylik az em­berek. 6 nemcsak a munkadarabok Változnak meg, hanem a kö­rülmények is, ahogy élnek és dolgoznak kovácsaink. Nincs már szükség olyan roppant Bagy fizikai erőre, hiszen a gé­pek segítségükre vannak. — A vas fajtája, minősége különböző, tehát az a hőmér­séklet, amelyen formálhatóvá válik, «esni egyforma. Ügy nyoicszáz—ezer fok körül van — mondja a kaposvári Ve­gyesipari Ktsz kovácsműhelyé­nek részlegvezetője, Opper- tnan Lajos. Egyik kovács kezében fogó­ba szorított, a hevítéstől arany­sárgává vált vasat látok, amint a gépi kalapács üllőjén alakít­ja. A ras engedelmesen for­málódik. — Nagyon szép munka ez. Élettelen anyagot élővé vará­zsolni Annak a vasnak lelke, értelme lesz, kérem — mondja Takáts Lajos bácsi, a hintósok brigádvezetője. — Termelés zö- vetkeztektől, állami gazdasá­goktól kapunk megrendelése­ket. Lakatos- és kovácsmunka ez egyaránt, tehát mindkettő­höz értenünk kell. Kisiparosnál kezdtem tanulni. Akkor látás­tól vakulásig dolgozni kellett. Kézfejével megtörli izzadt homlokát Arcán látszik, nagy önuralom, erős akarat, szorga­lom jellemzi. Szeme melegen csillog, amikor szakmájáról, hi­vatásáról, munkája egyes moz­zanatairól beszél. A műhely másik részében érdekes munkadarab készül. Cirádás, virágmintás kapupánt. Már csak az utolsó simítások hiányoznak róla. Sturm Már­ton készíti. Forgatja, szemlé­li, reszeli, s lám, szemlátomást szépül. — Ilyen rendelés nagyon rit­ka. Nem Is tudnám megmon­dani, mikor csináltam utoljára. — Hogyan lett kovács? — Édesapám is az volt Tíz­egynéhány éves gyenge legény voltam, amikor maga mellé ál­lított. Sokszor sírni tudtam volna, annyira nehéz volt el­sajátítani a mesterség minden fortélyát. És most Sok-sok év elmúltával csak azt tudom mondani, ha még egyszer kez­deném az életet, ismét kovács ’.ennék. Végignéztem a műhelyt Ké­szül ott parki pad, utcai sze­métgyűjtő, kocsik er áksín. — Hogyan készítették azelőtt a kocsikeréksínt — kérdezem attól az embertől, aki épp egy ilyet tartva a kezében hegesz­teni készül. — Lapos vasból készül, me­lyet körformára kell ková­csolni. Régen satuba szorítva alakítottuk, aztán kocsikerékre illesztettük. Most mindezt gép végzi. ELBÚCSÚZOM a szorgal­mas kovácsoktól, a zajos mű­helyektől, ahol bizony még most is nehéz munka várja őket mindennap, pedig gépek segítik őket. De mindez »élet­adás«, hiszen ők maguk mond­ták. »Élettelenből, élőt vará­zsolunk«. S így láttam én is. Fenyvesi Beáta Lenfeldogozó üzemet építettek IK y / II, .||, ji !^ MJ m | * *2 *i ii Wn imm í'.; ' ' : IíSp* IIP" ||1§ I fÍ||:J . ■.< a ^ WHP íwUK W&míMm I . Wré- | * i‘ k’* t Bifc Ilii Hl í l i Inán — Építkezéssel kezdjük az áj évet — fogadott az irodá­ban Gondot József, az attalai Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elnöke. — A búza, a ku­korica és a takarmánynövé­nyek mellett immár harma­dik esztendeje lent is vetünk, a hogy több hasznunk legyen belőle — feldolgozzuk. A ko­rábbi lenterület nagyságát 107-ről 312 holdra növeltük, és nemcsak a sajátunkét, hanem i>. környék termelőszövetkeze­teiben termelt lent is feldol­gozzuk, Itt tulajdonképpen csak a gubózás folyik, utána a lenmagot, valamint a szálas terméket * fen ék-pusztai ■özemnek szállítjuk, ahol fel- ■íolgozzák. Az épület nemsokára elké­szül, * február elsejével indul az üzem. Az asszonyok most még a talajt döngölik, majd betonoznak, s utána megkez­dik a gépek beszerelését Két műszakban üzemel majd a iengubózó, körülbelül negyven embernek ad munkát. Közü- !ük mindössze tíz férfi lesz, így jó néhány nődolgozó egész évi foglalkoztatását biztosít­ják. — Nem árulok el titkot, ha elmondom — folytatta az el­nök —, van olyan gondola­tunk, hogy az új üzemmel visszatartjuk a fiatalokat az elvándorlástól Állandó jellegű munkát adunk számukra , s számításaikat is megtalálják majd ott Az üzem ez évi terve har- minckilencezer mázsa len fel­dolgozása. A termék egy ré­sze hatalmas kazlakban az új épület mellett — Jól sikerült a tavalyi év. A termelőszövetkezet munka­egységes, de ha napi bérre át­számítjuk a keresetet, akkor egy munkanap értéke százhúsz Szövetkezeti ellenőrök vizsgája KÜRTI ANDRÁS Láfogafó a Kopasz* hegyen 1877-ben Giovanni Virginio ; Schiaparelli sötét vonalas S képződményeket vett észre a Marson, amelyeket csatornák­nak nevezett el, és nem ter­mészetes képződményeknek vélt Még napjainkban is oszt­ja ezt a felfogást S. K. Run­corn angol tudós, szerinte a ^ csatornák tíz-tizenkét kilomé- ’ tér hosszú mesterséges épít- , menyek. Ellentétes ezzel az I ugyancsak angol dr. Wels ál­láspontja: egymáshoz láncsze­rűen kapcsolódó kráterekről van szó. A közelmúltban Saheki és Mayeda japán csillagászok megfigyelték, hogy a Marson időnként erős fénytünemények játszódnak le, amelyeket sö­tét felhők kialakulása követ. Ennek a jelenségnek valószí­nű oka, hogy e bolygó tekto­nikai lag naég aktív, kéreg forint körül alakul. Így aztán a február közepén megtartan­dó zárszámadáskor sikeres esztendőről adhatunk számot a tagságnak. alatti áramlások folynak stb. (Más vélemény: ezek a fel­villanások nem természetes úton jönnek létre.) A Mars — az irodalomban. Se szeri, se száma azoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyekben ez a bolygó sze­repel. Az átlagos tudományos­fantasztikus művek sorából kiemelkedik Bradbury Mars­béli krónika című könyve. Mit tudunk meg ma a Mars­ról? Minden valószínűség szerint többet, mint az alatt a közel három és fél évszázad alatt, amióta a Fontana-féle »Mars­térkép« elkészült. A főnök végzett az olva­sással. — Oké? — kérdi Komo­róczy. — Oké — bólint a főszer­kesztő —, gyorsan átküldeni a nyomdába. * • • Kilenc óra negyven perc. A nyomdában i beemelik a hengert. Megindul a hatalmas rotációs gép. Az egyik végén beszívja az üres papírt, a má­sik végéből ömlik a szállító- szalagra a Déli Újság rend­kívüli kiadása, öklöimnyi be­tűkből áll a főcím: »Mars-lakó a Földön!« * • • Félbetört cipó a földön (jól­lakott kirándulók dobhatták oda), amelyet temérdek fürge hangva lepett el... Kora dél­utánra már így festett ma­dártávlatból a Kopasz-hegy és környéke. Hiábavalónak bizonyult a felhívás az újságok rendkívüli Szép, világos terem. Balról zöld fogas, rajta és előtte az asztalon a »kellékek«. Egy bordó, pehelykönnyű anorák: sötétkék, fehér csíkos kötött pánt díszíti a nyakrászét. Ma­gyar szövetkezeti' tagok ké­szítették francia exportra, francia cégjelzéssel vásárol­hatják majd meg külföldön az emberek. Nálunk gyakran keresik az import fürdőruhát. Ki gondol­ná, hogy dunántúli szövetke­zetek is gyártják ezeket a szép, kétrészes, pasztellczínű fürdőruhákat német, holland és Svájci exportra. Igaz, ne­künk kissé furcsa a csilingelő fémlánc a nadrágon, de hát külföldön szeretik a furcsa­ságokat. Ki tudja, miéi^? Kiemelkedik még a »kellé­kek« közül egy vajszínű — se­lyemmel bélelt —, habkönnyű ballonkabát. Berzencei lányok készítették svájci exportra és hozták el most erre a tanfo­lyamra a minőség őrei, akik itt ülnek Kaposváron, a KI- SZÖV tanácstermében. Izga­lom feszül az arcukon, ahogy az asztalok fölé hajolnak Vizsgára készülnek. Harminc- hármán vannak, harmincegy nő és két férfi. Nagyrészt fia­talok. Veszprém, Tolna, Ba­ranya és Somogy tizennégy textilruházati szövetkezetéből jöttek Kaposvárra tanulni. Az ország szövetkezeti iparában először itt szerveztek tanfo­lyamot, hogy megismerjék az új textilszabványokat, és majd otthon, szövetkezetükben sok százezer darab, több mi’liót érő terméket ellenőrizzenek, amely elviszi szövetkezetük munkájának hírét a világba. Fiatal lányok, asszonyok iz­gatottan bontják föl a titkot rejtő borítékot, hogy aztán lassan, szépen, megfontoltan válaszoljanak a kérdésekre. — Mit ellenőriz a szabásza­ton? — olvassa föl egy fiatal nő a kérdést. — Hát... Elő­ször is a műszaki leírást, a ... — és mondja magabiztosan. Ki győzné sorolni a kérdé­seket és a válaszokat? Ki gon­dolná, hogy ennyit kell tudni egyetlen ruháról? Hogy ismer­ni kell a szövethibákat, a zse­bek hosszát, a gallér min "sé­gi követelményeit, a vasalást, és ki tudja még, mi mindent. Gyorsan pereg a vizsga, a zsűri figyel, pontoz, értéke’. Végül ismertetik az ered­ményt. Fény esi’lan a szemek­ben, s a hallgatók átveszik a bizonyítványt. Meg^rdeml’k. hiszen becsülrttel, lelkrsme ■ -etesen, szorgalmasan tanul­tak. — Segíti a minőségi ellen­őrök munkáját az is, hogy a. szövetség sokszorosította a 3236/70. szabványt, és kézhez kapták, magukkal vihetik, munkájukban fölhasználhatják a hallgatók — mondja Ma­gyar László, az OKISZ Tex­tilruházati Laboratóriumának munkatársa, a tanfolyam ve­zetője. A régi szabvány idejét múl­ta, az új fehér holló még a szabványboltban. Keveset ad­tak ki, sokkal több kellene. A szép, kifogástalan termékek viszik el a szövetkezetek hí­rét más országokba, s ezek hozzák a megrendelőket — bel- és külföldieket — egy­aránt. Ezért kell hát rendsze­ressé, folyamatossá tenni a minőségi ellenőrök képzésé*, az ipari szövetkezetekben is, hogy ne engedjenek tovább egyetlen hibás munkadarabot se, legyenek valóban a minő­ség őrei a szövetkezeti meő- sok. Sz. E Növényvédelmi tájékoztató Amit a vegyszerekről Mai kell V. Az Afalon gyomirtó szer fel- használását a kukorica vegy­szeres gyomirtására is kiter­jesztették. A kukorica vegy­szeres gyomirtására kelés előtt olyan talajokon lehet felhasz­nálni, ahol a felső 20 cm-es rétegben a szervesanyag-tar- talom meghaladja az egy szá­zalékot és egyenletes elosztá­sú. A vetést követő hét na­pon belül kell elvégezni a per­metezést, amíg a kukoricacsí­ra 2,5—3 cm-re a talajfelszín alatt van. A kultúrnövény ká­rosodhat a gyomirtó szertől, ha a fiatal növényeket inten­zív csapadékhullás a talajra veri, vagy tartós vízborítás következik be. A szer felhasználható kom­bináció formájában, vagy pe­kiadásaiban, hiábavalónak bi­zonyult a rádió többszöri in­telme: valóságos népvándor­lás indult meg M.-be. Első­sorban Budapestről áradt a tömeg autón, motorbiciklin, kerékpáron. No meg a közeli falvakból, a szomszédos mező­városból szekéren, traktoron, tehergépkocsin, gyalog. Meggyűlt a rendfenntartó közegek dolga is. Hiszen sen­ki sem vallotta be, hogy azért jött, mert kíváncsi a Mars­lakóra. A. -nak rokona lakik M.-ben, a drága nagymami. Beteg, reuma gyötri, s őt látogatnák meg. Ékes bizonyíték ez a zacskó narancs, neki hozták. B. -nek saját telke van M.- ben. Talán csak kimehet az ember a saját telkére?! — Hogy hol van az a telek? Ké­rem, ha egészen precízek aka­runk lenni, még nincs teljesen a nevemre írva, sőt nem is fix telekről van szó, még több más parcella is számításba jöhet, most folynak a tárgya­lások. C. -t vendégségbe hívta ide családostul a testi-lelki jóba­rátja; Pesten egy munkahe­lyen dolgoznak. — A barát neve? Hm, a neve János, Ko­vács János. Az utcát nem tu­dom pontosan, de biztos, hogy valahol errefelé lakik. Őrmes­ter elvtárs, nem ismeri vélet­lenül? Középtermetű, fekete haja van, nagyon derék, fiú, mindenki szereti az üzemben. P. egy térképpel hadoná­szik. ő országjáró, az autós­klub tagja. Tessék, a mappán kereszttel meg van jelölve a gyülekezőpont, a birtalani; csordakút, azt pedig csak* M.-en át lehet megközelíteni.; A többiek már ott várják,; külföldiek is vannak a kocsi-? ban, s micsoda nemzetközi blamázs, ha nem engedik át, be fog írni a lapokba. E., F., G. és H. hivatalos! kiszálláson van. Vasámap ?!! — Igen, vasárnap, mert nagy! horderejű vizsgálatokról van! szó, ilyenkor nálunk nem szá-t mit ünnepnap vagy hétköz-! nap, a szolgálat az szolgálat.» Ellenőrizniük kell az itteni; ivóvíz káliumtartalmát, meg» hogy rendben megtörtént-e a; baromfiak kötelező oltása pes-; tis ellen ... helyet kell keres-; niök egy áttelepülő vegyi ? üzemnek, ez nagyon sürgős a! levegő szennyeződése miatt...! panaszok érkeztek, továbbá at helyi szövetkezeti italbolt ve-! zető je ellen, hogy vizezi a t bort stb. stb. Néhány keresztikérdés után! ezeket a kíváncsiskodókat az; ellenőrző pontokon udvariasan! felkérték, hogy forduljanak! vissza. Ki szégyenkezve, kit műfelháborodással szállt be a| kocsi jáha, hogy néhanyszáz t méterrel odébb jobb trükkel; próbálkozzék a másik ellen-» őrző ponton, (FolytatjvkJ) ! dig önmagában olyan esetek­ben, amikor a kezelendő te­rületen az előző évben nagy adagú triazinos permetezést hajtottak végre. Kombináció formájában (egy tenyészidőre terjedő hatással) alkalmazva Afalonból, 2,1—3 kg/ha a szük­séges dózis, amelyhez kompo­nensként felhasználható Ram­rod 65 WP-ből 4,6—6,3 kg/ha, vagy Hungazin PK-ból 1,4— 2,6 kg/ha, vagy Aktikon PK- ból 0,8-—1,4 kg/ha. Az előző évben Triazinnal kezelt terü­letekre pedig ha-ként 2,1—3 kg Afalont kell perem e-te zni. Az Afalon hatása ez esetben is egy tény észidőszakra terjed ki. A permetezéshez szükséges vízmennyiség 400—700 1/ha. A Delicia-Gastoxin gabona- fertőtlenítő és rágcsálóirtó szer: 60 százalék aluminium- foszfid hatóanyagtartalmú, 3 g súlyú tabletta. Kizárólag nagy­üzemben használható fel. Ga­bonaraktárakban : a nyílászá­ró szerkezetek nyitvatartása mellett az ömlesztett gabona fertőtlenítésére tonnánként 10 tablettát kell használni az erre a célra gyártott készülék­kel. A kezelés befejeztével a raktárt le kell zárni. Gázosí­tási idő 5 nap. A kezelési ki­zárólag egészségügyi gázmes­teri vizsgával rendelkező mun­kavezető irányíthatja. A gázo­sítás után 3 nap szellőztetés szükséges. Rágcsálóirtás céljára is jő a Delicia-Gastoxin. Mezeipocok ellen a fertőzött területeken az összes járatba 1—1 tablettát kell behelyezni, és a lyukakat azonnal be kell taposni. Hör­csögirtásra kotorókonként 2 tablettát úgy kell elhelyezni, hogy a két kijáratba egy-egy tabletta kerüljön, és az összes kijáratot azonnal be kell ta­posni. Méregjelzése: Erős mé­reg, használatát a tanácsnak és a körzeti orvosnak előzete­sen be kell jelenteni. Rágcsá­lóirtásnál munkaruha és védő­kesztyű használata kötelező! Tárolására különösen kell ügyelni, mert a szer »Foko­zottan tűz és robbanásveszé­lye»!«. B lOMOGYI

Next

/
Thumbnails
Contents