Somogyi Néplap, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

B5mb8Idet / Egy este az emeleti szobában Aki ide tart — bár semmi­flfie útbaigazító táibla nem Jel­zi, merre forduljon, hová igye­kezzék — úgyis idetalál. Né­hány lépcsőforduló, s az em­ber máris letelepedhet az egyik asztal mellé. Ha isme­rősei vannak, megszokott tár­saságba; ha nem, akkor bi­zony magányosan szomorkod- hat, mert az itt ülők nehezen fogadnak be idegent. O Hátak, izzadt fejtetők erde­je. Olcsó kamgam anyaggal borított, széles hátak, lami­nált szivacsba burkolt kes­keny vállak, fényes, juhnappa zakó simuló ive, vasutas- és postásmundérok. Ez az első, jellegzetes benyomás, mely a belépőt itt fogadja. Ez látszik leginkább az asztal körül ülőkből; arcuk, figyelmük az asztalra tapad, kezük az asz­talnak él Ä közhasznú bú­tordarabon strigulázó papír, némi pénz, itt kávé, ott cola, amott üveg sör vagy egy kis- fröccs. No és a legfontosabb: a kártya. Magyar vagy fran­cia. De áld sakkozni akar, két forint leszurkol ása «étén egész este igénybe veheti a sakk-készletet (A sakk bér­leti díja egyébként — igen helyesen — a legolcsóbb, a nyolcforíntos kártyacsomagok mellett.) A »fcártyaklub-“-ban va­gyunk, Kaposváron, a Kapos vendéglátó kombinát egyik el­dugott kis emeleti termében, amely délelőtt vagy rendez­vények alkalmával az önki- szolgáló étterem előcsarnoka, ahol békésen sorakoznak a kabátok egymás mellett, s ebéd után meg lehet inni egy- egy üveg sört vagy oolát. Dél­után és este szintén benépe­sült az ideiglenességét nyíltan hangsúlyozó terem; megér­keznek a vendégek. A törzs- közönség. Kisiparosok, kiske­reskedők, alkalmazottak, nyugdíjasok. Surrog a kár­tyalap, száll p füst, közben megbeszélik a legfrissebb hí­reket, s a végén egy-egy tí­zes, húszas, gazdát cserél. És ezzel eltelik az este. Hogyan? Emberek, ismerősök között. Nem biztos, hogy terméke­nyen. de mindenesetre jó hangulatban. A kártya egy bi­zonyos pontig a szórakozás, a kikapcsolódás egy igen nép­szerű, elterjedt formája. A magyar bridzselők példáu1 saiát költségükön utaztak a? athéni Európa-bajnokságra. Heves vita nincs. A szenve­dély csendes. Ha a huszon­egy vagy a ferbli járna erre­felé, és súlyos összegek fo­rognának kockán, tehát a tét a pénz, a könnyű nverssé? lenne, nyilvánvalóan megvál­tozna a helyzet. De itt, úgy Pénztárgépek kilenc országnak A Budapesti Irodagép- és Finommechanikai Vállalat 94 szá­zalékban exportra készíti RATUS A—20 típusú pénztárgé­peik Ezeket a gépeket használják valamennyi KGST-ország- ban, de szállítanak Ausztriába és Finnországba is. Hazai al­kalmazása során kiderült, hogy ezekkel a gépekkel gyorsí­tani lehet a nagy forgalmú pénztárak munkáját. Képünkön: Csomagolás előtt kipróbálják a pénztárgépekek látszik, a kártyások a játék­ban rejlő szórakozást, a kom- binatív erőt, a szellemet és a fifikát. kedvelik. Tehát a kár­tyát a játék miatt forgatják S ezen a ponton azt hiszem, ki kell jelentenem, hogy bár -néhány kártyajátékot ismerek, jó évtizede nem volt a kezem­ben egyetlen lap sem. e — Egy üveg sört kérek — fordulok a mértéktartó ízlés­sel berendezett kiszoigálópult mögött álló, fiatal felszolgáló­hoz, Lestyán Magdolnához. — A régi áron? — Még' igen — mosolyog. — Mennyi itt a napi ital­forgalom? — Nem sok — biggyeszti le a száját. —* Szombat, vasár­nap megközelíti a kétezret, de hétköznaponként ezer-ezerkét- száz forint körül. Az emberek kártyázni jönnek ide ... első­sorban. Akad persze néhány hívat­lan vendég is. A kártyaklub éjfélig tart nyitva, s nem ritka, hogy a különböző kis­kocsmákból vagy éppen a lenti bisztróból korábban kiebru- dalt kapatos vendégek be-be- térnek ide, hogy ott folytas­sák, ahol a záróra miatt abba kellett hagyniuk. — Ezeket sosem szolgálom ■ ki, főként, ha látom, hogy alaposan felöntöttek már a garatra. — Ezt csak az újságírónak mondja... — Nem, higgye él. Itt nem lehet duhajkodni, hangoskod­ni, a törzsvendégeink sem hagyják. Ellenkezne a kártya- ;zoba rendeltetésével és az itt kialakult íratlan szokásokkal. S valóban, az italválaszték is meglehetősen szegényes. És ami még meglepőbb, nagy mennyiségiben fogynak a cso­koládé és a dobozból árult különböző ínyencségek. Ügy látszik a kártyások édesszá- júak. S most már csak egyet kel­lene tisztázni: miért nevezi a köznyelv ezt a »szolid, pol­gári« helyet bömböldánek? Talán mert külsejében némi­képp hasonlít az efféle ren­deltetésű helyiségekhez? Le­het. Valószínűbb azonban, hogy a szomszédos önkiszol­gáló étteremben időnkén: szereplő beatzenekarok fülsi­ketítő harsogása miatt. Távozóban az jutott eszem­be, hogy a Béke-szálló re­konstrukciós tervében is sze­repel egy kártyaszoba kialakí­tása. Cs. T. KÜATI ANDRÁS Lát aga fő a Kopasz- hegyen 14. Nyolc óra hét perc. Az m.-i postahivatal abla­kából hajnal óta figyeli lüké a bábéli nyüzsgést. Emberem­lékezet óta nem volt ennyi egyenruhás ember a faluban. Rendőrok, munkásőrök, főleg pedig katonák. Lám, nem hiá­ba álmodott róluk az éjsza­ka! — Mi ez itt tulajdonképpen, Kislányom? — áll meg az ab­lak előtt Pelsőczi János nyug­díjas tanító — Hadgyakorlat? Ilike vállat von. — Valami tudományos szen­záció. De mondja csak, tanító bácsi: vannak ezek között a katonák között tüzérek? >OHOttTI RlPlá ftiNBiilHs M fraaűf Nyolc óra tizennégy perc. Komoróczy Péter benyit a főszerkesztő szobájába, s le­teszi a kéziratot a főnök elé. Gyors olvasás. MIT TUDTUNK MÁIG A MARSRÓL? A Mars helye a Naprend­szerben. A Naprendszer tömegének 99,8 százalékát a Nap foglal­ja magában, két tized száza­lék jut tehát a kilenc boly­góra és azok holdjaira. A bolygók két csoportját különbözteti meg a tudomány. Az egyik az óriásbolygóké, ide a Jupiter Uranus, Satur- nus és a Neptunus tartozik. A Mars a másik, a földszerű bolygók csoportjának tagja, a Merkúr, a Venus, a Föld és a Pluto mellett. A földszerű bolygók jellem­zői: viszonylag kiosik, nagy sűrűségűek, tengelyforgásuk lassú, kevés holdjuk van. Számok, adatok, tények. A Mars távolsága Földünk­től 55,5—400 millió kilomé­ter. Űrrakétával a Földről fél év alatt elérhető. A Mars keringési ideje 687 nap. Térfogata hatszor, töme­ge kilencszer kisebb, mint a Földé. Tengélyforgásának pe­riódusa 24 óra, 37 perc, 23 másodperc. Csekély légköre főleg nitro­génből, széndioxidból, kevés vízgőzből, oxigénből áll, és legfeljebb 80 higanymillimé­ter nyomást gyakorol a fel­színre. A bolygó pólusain váltakoz­va fehér foltok mutatkoz­nak, valószínűleg szárazjégből. Felszínének jó részén vöröses színeződésű, főleg limonit por­réteg borította sivatagok ta­lálhatók. A Mars átlagos hőmérsék­lete —15 C-fok alatt van. A sarkok felé haladva a üőfnér- séklet fokozatosan csökken. A nyári félgömbön levő sarkvi­déki övezetben a talaj felső rétege legfeljebb —20 fokra melégszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj hőmér­séklete —130 fokra is lehűl. Ezen a vidéken a legerőseb­bek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a felszín felett 170 méter a másodpercenkénti legnagyobb sebességük. Ezzel szemben a szinte állandó marsbelí szelek, hóviharok át­lagsebessége mintegy 40 mé­ter másodpercenként. 'Az eddigihez két fontos megállapítás tartozik: 1. A tudomány mai állás­pontja, hogy földi űrhajósok — a Hold mellett — a boly­gók közül egyedül a Marsra «■■állhatnak 1». Hajnali fürdő A nyári kánikulában a Ba- laton-part időnként súlyos vízhiánnyal küzdött. Akkor a megye tanácsának elnöke azonnal élt törvényadta jogá­val, vízkorlátozást rendelt el a déli parton. Kezdetben bizony kevés fo­ganatja volt a tilalomnak; jó néhányan tekintették fonto­sabbnak eperpalántáik öntö­zését, mint szomjazó üdülő­társaik érdekét. A vízművek emberei azon­nal hozzáláttak az ellenőrzés­hez. Az egyik pirkadó, hűvös nyár végi reggelen is razziát tartottak. A szundító villák között egyszer csak félmezte­lenre vetkőzött embert látnak hajlongani. Kezében víztől duzzadó gumicső, a házikója előtt üdezöld fű issza magába a friss vizet. A közeledő ove­raHos szerelőket azonban az atyafi észrevette; a »tetten­érést« elkerülendő az öntöző­csövet nagyhirtelen meztelen mellkasára irányította ... Arcán az ártatlanság birkó­zott a kitartással. — Mosakodni ugyebár nem tilos, emberek? — kérdezte szemét forgatva. — Nem bizony, sőt egészsé­ges — vették a lapot a vízmű emberei. Aztán érdeklődtek, hogy -gyakran vesz-e ilyen ko? rai fürdőt a tisztelt fogyasztó, meg hogy a hátát se felejtse ki... A hideg víz meg csak ömlött a testére hosszú per­cekig. A tettenérést megúszta egy-lcét hetes tüdőgyulladás­sal ... Csattané Az egyik kaposvölgyi törpe vízmű műszaki átadásán a ta­nácselnök — aücüt x tárcátok élére is jelöltek egyúttal —• mosolyogva emlékeztetett arra, hogyan is tették az első lépéseket. — Hát amúgy akaratosat Mondhatni úgyis, hogy nem * község díszére válóan... Kétszer kellett összetrombl- tálni a falu népét, mert hiva­talos szóhasználattal »elsőre meghiúsult itt az alakulás**, Persze másodszor sem ment minden úgy, mint a karika- csapás. Volt kétkedés b öviben, szóbeszéd, sokallták az ötezer forintos »tagdíjat«. Az ismételt közgyűlésen & szervezők már kudarcot sej­tettek. Egy középkorú, Jó szá- Jas menyecske különösen meg­forgatta szavaival a bizottsá­got. Egyre azt hajtogatta: % A világgazdaság és a világpolitika összefüggései A Nemzetközi Szemle legújabb számában — 'Persze a kaposváriak afe hiszik, hogy itt mindenki mil­liomos. Pedig igenis szegények vagyunk ... Sok az ötezer fo­rint ... Hát még, ha fürdőszo­bát is akarnánk építeni?! Iga* is, agt mondják már megj mennyiből is hozható ki egy A Nemzetközi Szemle, mely 1 közeljövőben ünnepli fenn­állásának 15. évfordulóját, ez ív januárban új formában jelent meg. Tetszetős borító­val, a korábbinál nagyobb for-; mátumban, offsetnyomássai készül ezentúl a folyóirat, amely így az eddiginél jobb lehetőségeket kap képek, il­lusztrációk közlésére is. Újévi köszöntőjében a szerkesztőség azt is közli, hogy szorosabb kapcsolat alakult ki az első­sorban pártpropagandisták és a külpolitika iránt alaposab­ban érdeklődők számára ké­szülő tudományos—népszerű­sítő külpolitikai folyóirat és a TIT Nemzetközi Szakosztálya között. Ez a szám már közöl a TIT külpolitikai előadásain elhangzott kérdésekre adott válaszokat. A folyóirat ezentúl több cikkben foglalkozik a világ- gazdaság és világpolitika ösz- szefüggeseivel. Ezzel kapcso­latos cikkei közül különös fi­gyelmet érdemel Nyerges da­los külkereskedelmi minisz­terhelyettes cikke: A nemzet közi kereskedelem válsága é: i GATT címmel. M. Bunkina érdekes .cikke a világkapita­lizmus új központjairól és s nemzetközi erőviszonyok ala kulásáról és Wilfred Burchet; Japánról szóló írása egészít: ki azt a körképet, amely a vi­lágpolitikai tendenciák gazda­sági gyökereit és indítékait világítja meg. A nemzetközi munkásmozgalom probléma­köréből a Francia KP »kor­mányprogram-javaslatának« ■ Ismertetése tarthat számot nagy érdeklődésre, s helyszíni beszámolót olvashatunk az In­diai KP kongresszusáról. A jelenlegi nemzetközi hely­zet nagy jelentőségű kérdései­vel foglalkozik Patkó Imre: Kína a világszervezetben és a világpolitikában című írása, amely a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-be való belépését ás az általa alkalmazott stra­tégiát vizsgálja. A Nemzetközi Könyvszemle ■ovatban, svéd eredeti alap­ján, Gunnar Myr dalnak, a híres svéd tudósnak magyarul mág meg nem jelent Ázsiai dráma című könyvét ismerte­ti a lap. olyan modern — vagy hogy mondják — fürdőszoba? Tud­ják úgy villanyosán — hideg­meleg vízzel? — Hát az bizony belekerül tizenkétezer forintba — igazí­totta el nagy óvatosan agy szakember. — Csak?... — szaladt ki akaratlanul a menyecske szá­ján. Rengett a terem a jóízű derűtől. Tiz perc múlva egyhangúlag megszavazták a társulást... Novák Ferene Igazság szépséghibára! A BŰNÜLDÖZŐ hatóságo­kat felkereső panaszosok vér­mérsékletük, az őket ért sére­lem, a kár nagysága szerint adják elő mondanivalójukat és remélnek szinte azonnal segít­séget. Ez természetes és jogos igény, így a nyomozások azon­nal meg is kezdődnek. A bűn­üldöző munka természetéből adódik azonban az is, hogy az elkövetett bűncselekmények csekély hányada felderítetlen marad, s az okozott kár nem térül vissza. Erre a bizonyos felderítetlen hányadra számí­tanak egyesek, és megpróbál­ják a könnyű pénzszerzést. Bűncselekményeket találnak ki. »Enyhébb« eset az, amikor a hatóság félrevezetése bűn­tettét követi el valaki — ami A nyomozás megkezdődött, a helyszín megvizsgálása sem­milyen eredményre sem veze­tett, sőt feltűnő volt, hogy még annak sem volt nyoma, ahová el kellett volna esnie a leütés után Z. Máriának. Ezután az okozott sérülés nagyságának, a sebet okozó eszköz megálla­pítása érdekében orvosszakér­tővel megvizsgáltatták a fejse­bet. Az orvosszakértői véle­mény szerint »A sértett fején levő dudor egy kisebb súlyú, tompa tárggyal okozott sérü­lés. A dudor fejen való elhe­lyezkedése inkább azt a lehe­tőséget támasztja alá, hogy az ütést elölről mérték a fejtető­re, eszméletvesztés nem való­színű.«. A helyszíni szemle és az or­2. A Marson nitrogén is, széndioxid is van a légkörben. Márpedig a nitrogén, amely a földi levegőnek is négyötödét teszi ki, a fehérjék jellegze­tes alkotórésze! A széndioxid viszont, ez a színtelen, gyen­gén savanyú szagú és ízű gáz (a földi levegőnek kb. 0,03 térfogat százalékban alkotóré­sze) szerves anyagok la-ssú és gvors égésekor keletkezik. Következésképpen a Marson van élet! Sejtések, feltételezések. A Naprendszer egyetlen bolygójávál kapcsolatban sem született a Földön annyi hi­potézis, mint a Mars eseté­ben. Két kisméretű holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak eredetére vonatkozóan felme­rültek például olyan elgondo­lások, hogy ezek mesterséges égitestek. 1636-ban Framciscu Fontana olasz csillagász távcsöves megfigyelések alapján elkészí­tette a Mars »térképét«. 1666-ban az ugyancsak olasz passini fedezte fel, hogy en­nek a bolygónak sarki sapkái vannak és két különlegesen fényes felületet is talált, ame­lyeket Nix Olympicának, il­letve Elysiumnák nevezett el. • folytat jaki egy évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő —, sú­lyosabb, amikor valamilyen bűncselekmény leplezésére ta­lál ki egy történetet. Ismer­kedjünk meg két üggyel, ami­kor a sértettből vádlott lett. Z. Mária feldúltan jelent meg a rendőrségen, s előad­ta a következőket: A délelőtti órákban lement a pincébe egy zsákért. Ahogy kinyitotta a pinceajtót, zajt hallott maga mögött. Meg akart fordulni, s akkor vala­milyen kemény tárggyal le­ütötték, ő pedig elvesztette az eszméletét. Nemrégiben tért magához, s azonnal a rendőr­ségre sietett feljelentést tépni. Z. Mária előadta azt is, hogy a kérdéses házban ő a házfelügyelő, és a pincéből egyenesen a postára ment vol­na, mert fel akarta adni az addig beszedett 850 forint lak­bért. Ezt azonban elvitte tőle az ismeretién támadó. Bizo­nyításként megnevezte az egyik lakót, akitől a pincébe menet előtt vette át a lakbért. Állítása szerint ez a férfi lát­ta is, amikor lement. Ezzel erre a személyre irányítottá a rendőrség figyelmét, vosszakértői vélemény alapján újból kihallgatták Z. Máriát, aki beismerte, hogy a 850 fo­rintot elköltötte, és ezért ta­lálta ki a rablás történetét. A MÁSIK ESETBEN már bonyolultabb helyzet elé ke­rültek a nyomozók. Az egyik Pest megyei köz­ségben ismeretlen tettes vagy tettesek betörtek az italbolt raktárába, és italon, cigarettán kívül az előző napi bevételt elvitték. A betörést az üzlet­vezető fedezte föl, és azonnal megállapította a kárt. Az elő­adása és a körülmények azt látszottak igazolni, hogy való­di betörés történt A helyszín alapos átvizsgálása azonban mást matatott: például a be­tört ablak üvegcserepei nem a raktárba befelé hullottak, ha­nem arra, ahonnan törték, te­hát kifelé. A másik tény: & betörő az ablaktól egy méter­re visszafordult — a lábnyo­mok legalábbis ezt mutatták — és elment. A továbbiakban megállapí­tották, hogy a lábnyom egye­zik az üzletvezetőével, aki a későbbiék során beismerte az önbetörést. f'erjés Sásm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents