Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-12 / 292. szám
FüstSlSgtm n törvény: lehetőség és kötelezettség csökkent munkaképességű dől- | növekedett a gyógyintézet: J oggal mondhatjuk: a tanácsok és szerveik fennállásuk óta eredményes munkát végeztek. Tevékenységük mindenekelőtt hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez, s a szocializmus építése során valamennyi fontos feladat megoldásában cselekvőén részt vettek. Jelentős eredményeket értek el az állami, a gazdasági, a kulturális élet és az egészségügy fejlesztésében, kiemelkedő munkát végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, majd a termelőszövetkezeteik megszilárdításában. Az igazgatási hatósági ügyek, a lakosság mindennapos problé-, máinak intézésében is nagy haladást mutathatnak fel. A tanácsok önálló gazdaság) tevékenysége lényegében 1956 után alakult ki. Ennek során tervszerű, céltudatos munkával továbbfejlesztették a helyi ipari termelő és szolgáltató, valamint kereskedelmi tevékenységet, szervezték és irányították az állami lakásépítést, és nem kevésbé jelentősek azok az eredmények, amelyeket a kommunális ellátás javításában elértek. A tanácsi ipar ma már népgazdaságilag is jelentős, mert a készárutermelés mellett fontos feladata a lakossági javító- és szolgáltató tevékenység ellátása; az állami nagyipar által nem gyártott termékek előállítása; a választék bővítése; a helyi nyersanyagok feldolgozása és hasznosítása; az idős és a Osztopánba érünk. Ködsátor borítja a falut, alig láthatók a Házak körvonalai. Letérünk az útról, bekanyarodunk a tsz portáján. Vadonatúj épütetóriás nyújtózik az út bal oldalán. Köröskörül kisebb-nagy óbb épületek... Bent pezseg a munka. Szikrázik a hegesztőpisztoly, zümmögnek a festékszóró gépek, kovácsolnak az ácsok. Az épületet az oszlopán t győzelem Tsz megbízásából a somogy- vári ktsz építette, s 8,5 millióba került — Ezerkilencszáz négyzet- méteren fekszik, kétszázhar- minckét férőhelyes az istálló. Mellette a tejház 260 négyzet- méteren épült — tájékoztat Bedó József brigádvezető. — Ez az első ilyen nagy épület, amit csináltunk... gőzök munkába állításának megszervezése stb. A tanácsok az eltelt több mint két évtizedben rendkívül nagy szerepet töltöttek be a város- és községfejlesztés- ben, a szebb, kulturáltabb környezet kialakításában. Egyik alapvető feladatuk a lakásépítéssel kapcsolatos építéshatósági munka ellátása, részvétel a város- és községrendezési tervek készítésében, új városrészek, lakónegyedek, közintézmények létrehozásában. Emellett — a központi szervek felügyelete alatt — a tanácsok intézik a lakosság kommunális ellátásának megszervezését is. A tanácsok megalakulásuk óita több mint 20 ezer gyógyintézeti ágyat, kereken 1200 körzeti orvosi rendelőt, 155 szakrendelő Intézetet adtak át rendeltetésének, és mintegy 40 ezer óvodai helyet, kb. 10 ezer általános iskolai és 2200 középiskolai osztálytermet létesítettek. Kiemelkedően teljesítették a tanácsok a harmadik ötéves tervből rájuk háruló feladatokat Az öt esztendő során több mint 50 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, a lakosságot közvetlenül érintő beruházásokra. Ebből az összegből csaknem 80 ezer új lakás épült, körülbelül 28 ezer óvodai, 10 ezer bölcsődei és 3400 szociális otthoni hely létesült, és kereken 7 ezerrel zetben. — Gép végzi a fejést is. A tej csöveken keresztül jut ed a tejházba. Oldalt csupa ablak, s Övegesük fut végig a tetőn is. Látni a főszi adózó felhőket, és időnként betekint az Istállóba a decemberi nap. — A tetőn kétszáz négyzet- méter a világítótér — szólal meg egy fiatalember, Márton Ferenc, ö a festőrészleg vezetője. — Oldalt száznegyven négyzetméter az ablaksor — világosít fel egy másik fiatal munkás, Major István. A részlegvezető elmondja, hogy tizenkilencen dolgoznak itt. — Mikor adják át az épületet? — 'Még ebben az évben. Már elkészült volna, ha idejében megkapunk minden anyagot... ágyak száma. A tanácsok tevékenységében ezután is első helyen áll a gazdasági építőmunka szervezése és irányítása. Sőt, a negyedik ötéves tervidőszakban még nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat kell ellátniuk. Igaz, lehetőségeik is nagyobbak, hiszen a negyedik ötéves tervben 80 milliárd forint áll rendelkezésükre, s ennek célszerű, jól meggondolt felhasználásával nagymértékben bővíthetik a közművesítést és a közintézmény-hálózatot, jelentősen fokozhatják az építőipar teljesítőképességét, támogatni tudják az egyéni lakásépítőket. A tanácsok előtt álló feladatok nagyságát jellemzi, hogy 1975-ig 160 ezer lakás megépítéséről, 40 ezer óvodai, 9 eáei bölcsődei hely, és 2500 általános iskolai tanterem létreho' zásáról kell gondoskodniuk. A növekvő idegenforgalom jobb feltételeinek — elhelyezési, el látási, kereskedelmi stb. — megteremtése is nagy felada tűk. És nem utolsósorban — az anyagi lehetőségekhez mérten — az eddigieknél magasabb színvonalon kell irányítaniuk a több ezer egészség- ügyi, szociális és kulturális intézményt. A hhoz, hogy a tanácsok megnövekedett feladataikat eredményesen oldhassák meg, szükségük van szerepük, jelentőségük erősítésére, tevékenységükben a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Ennek megvalósításához a tanácsok az ez évi általános választások napján életbe lépett tanácstörvénnyel úiabb lehetőségeket kaptak. Az új törvény — más fontos intézkedések mellett — biztosítja, hogy a tanácsok területén és minden kérdésben a döntések ott szülessenek, ahol a szükséges informáltság a legteljesebb. A tanácstörvény nagyobb lehetőséget ad a feladatok kötzös megoldására, a hibák gyors feltárására, a tanácsi tevékenység társadalmi ellenőrzésének fokozására. Mindezek azonban nemcsak kedvezőbb lehetőségeket teremtenek, hanem fokozottabb követelményeket is állítanak a tanácsok elé. A tanácstörvényben foglaltak végrehajtása tovább növeli a tanácsok önállóságát, hatáskörét; szervezetüket és működésüket korszerűsíti, tehát megteremni a feltételeket ahhoz, hogy a maguk területén a szocializmus teljes felépítését magasabb szinten segítsék elő,. Herényi Ferenc Szövetkezet a szövetkezetért . OSZTOPÁNI PÉLDA Pali Mail, Porti Astor, Valamelyik cikkben olvastam, hogy a szenvedélyes dohányos nemcsak a szüntelen nikotinéhség miatt gyújt rá. Ezzel legalább egyenlő arányban vonzza a rágyújtás közbeni kis szertartás, a különféle »kegysze re k«-kel — a csillogó öngyújtóval és az elegáns cigarettásdobozzal — való bibelődés. Ha bárki kételekedett is eddig a megállapítás igazában, elég, ha az utóbbi években kapható külföldi cigaretták ás a különböző gáz- és egyéb öngyújtó csecsebecsék karrierjére gondol. Emelhetné-e job ban a szertartás nagyszerűségét más, mint a kitűnően csomagolt, szemre rendkívül tét szető Phillip Morris vagy a halványsárga HB? (Amelyek mellesleg igen finomak is.) Az ember kiemeli a karcsú, gon dósán töltött, king size méretű szálat, egy kattintás a krómo- zott-nikkelezstt gázöngyújtó csodával, felcsap a szép, egyenletes láng, s a megrögzött dgarettás begyakorlott, Nincs ebben egy kis...? könnyed mozdulattal fújja a finom, illatos füstöt. Kétség teleniá emeli a tekintélyt, fokozza az érdekességet, vonzóbbá teszi a nikotin mértéktelen élvezetéből megráncosodott, petyhüdt arcot. A megrögzött dohányos tehát... S itt kezdődik a baj. Mert a megrögzött dohányos ragaszkodik az évek óta megszokott mindennapi egy-másfél doboz Kossuth-hoz, Munkáshoz, Symp-honiához. A notórius ni- kotinélvező gyufával gyújt rá, számára a tűz a lényeg, s nem a tüzet szolgáltató szerszám. Népes táborukban hányán szólják le megvetően a méregdrága Camelt, Chester- fieldet? Azért megkóstolják, ha hozzájutnak, de félig elszíva, hamarosan elnyomják az illatosított, finoman párolt rudacskát, majd a zsebükbe nyúlva előkotomak egyet azokból a bagó szagú, kaparó, dohányt hullató szivarkákból, amelyek a gyűrt dobozban lapulnak. Sercen a gyufa, s mennybéld boldogsággal szívják az erős, megszokott hazait. A külföldi cigaretták karrierje ugyanis nem a megrögzött dohányosok pénzén szökött Ilyen magasra. A külföldi cigaretták élvezete divat, a mint ilyen, nem ismer mértéket. Legalább tízféle bolgár, három-négy, sőt ötfajta egyip- tpmi és jugoszláv, s tíz-tizenötféle nyugati — angol, amerikai, nyugatnémet, osztrák — cigaretta van nálunk forgalomban. S a trafikosok a megmondhatói, hogy milyen nagy a népszerűségük. A legjellemzőbb példa a Porti esete. A könnyű füstű albán cigarettát évek óta árulták az üzletekben, trafikokban — normális Fecske méretben. Azt nem mondhatjuk, hogy senkinek sem kellett, viszont az tény, hogy nemegyszer le kellett értékelni, nehogy az eladók nyakán maradjon. A?.- tán megjelent a hosszú, elegánsabb, king size típusú Porti, egy forinttal drágábban, a azóta csak az kap belőle, aíd- nek különleges szerencséje vagy különleges protekciója van. Pedig jóval több kerül a boltokba, mint korábban bármikor. Miért lett ilyen népszerű? Mert kétségtelenül növekszik az igény a gyengébb, jó égőképességű, hibátlanul töltött, finom cigaretta iránt — mondják a dohánygyári és a kereskedelmi szakemberek. Csakhogy a Porti azelőtt sem volt rosszab, mint most. Tulajdonságai csak külsőségekben változtak: drágább, hosszabb, (tehát elegánsabb) lett. Mindenki, akinek a cigarettázás mást jelent, mint a nikotin káros, de nélkülözhetetlen élvezetét, most mohón Porti után kutat. (Természetesen fizetés után két héttel, hiszen addig még előkelőbb füsttel mérgezte a tüdejét) Nincs ebben egy kis sznobizmus? De van. Mert a Porti és a többi, az albán cigarettánál jóval drágább füstölnivalók kétségtelen előnyös tulajdonságaik mellett azért értékelődtek föl ennyire, mert szívásuk nemcsak élvezetet, hanem — a rágyújtás szertartásával együtt — külső ele- gáneiát, ha úgy tetszik »scharm«-ot, több magabiztosságot, vagyis egy kis pluszt kölcsönöz a füstölőknek. De' hát adhat-e bármiféle igazi többletet a világ legfinomabb Camelje vagy Stuyvesantja? Aligha. Ezt máshol, egészen máshol kellene megszerezni. Cs. T. Diesel adagolókat újítottak fel Az elmúlt tizenegy hónap alatt 3310'darab Diesel adagolót újított fel a Petőfi szocialista brigád a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mernyei gyáregységénél. A felújító üzemnek évente hat és fél, hétmillió forint a termelési értéke. — Itt az embernek már kevesebb lesz a dolga, a gépek sok mindent elvégeznek helyette — mondja a részlegvezető. — Befut a takarmányos kocsi, aztán adagoló szerkezet méri, osztja szét az állatoknak az eleséget... — Még alom se kell — veszi át a szót az egyik munkás, Szekeres Imre, aki tizenhét éve dolgozik a szövetkeA ktsz tagjai Is falusi em- $ berek, s megannyi szál köti j őket a tsz-itagokhoz. örülnek • a mezőgazdaság sikereinek, i Ezt segítik elő ők la a munká- • jukkái: új épületekben jobb " körülmények között termel- i hetnek, növekedhetnek az j eredmények... Sz. E. ; Benke József ír 11,1 ill 4*„egy országi •-«»obrofcH than | KÖZÖS MUNKAHELY KÖZÖS ÉRDEK KÖZÖS BIZTONSÁG CSÉB [9. Érdemes vdtt a roppant nehéz tengerparti utat választani! Első állomásunk Szíria földjén az az Ugarit volt, ahol a világ első alfabétikus írása létrejött, s ahol a föníciai ábécé 29 mássalhangzójával írt szövegeket ércnél maradandóbban megőrizték egy 1. e. XVII. századi sziklabarlang falai. Mintha csak a sors paródiája lenne, hogy az az ország, amely évezredekkel ezelőtt a világ egyik legnagyobb kultúrájú és leggazdagabb országa volt; ez az állam ma egyike a legszegényebbeknek (az egy főre Jutó évi jövedelme alig 120 dollár), a annak az országnak a lakossága, mely az írás művészetét adta az emberiségnek, kétharmad részben írás- tudatlan. Néhánv éve Szíriában az iskolaköteles korú gyerekeknek — a hozzá ksll még tenni, hogy a tanköteles kor itt csak 7—11 évig terjed — mindössze egyharmada járt. iskolába; s az ugyanezen korosztályba tartozó lányoknak pedig alig több mint egytize- de. Igaz, ezt a kettősséget Szíria földje eredendően magában hordozza; az Eufrátesz völgye a világ legtermékenyebb területe,' ugyanakkor az ország déli, ugyancsak ősi kultúrájú része forró kősivatag. Szíria földrajzi helyzete következtében Kelet és Nyugat találkozási pontja, s ez nagy történelmi események tanújává tette. Sokat szenvedett a Keletről Nyugat felé, Nyugatról Keletre tartó hódítók hadjárataitól Mindennek következtében területén őt évezred alatt a legkülönbözőbb államalakulatok jöttek létre, s ez nemeseik azt a rendkívül jelentős pozitívumot biztosította számára, hogy minden civilizáció átadta eredményeit, s előbbre segítette a másikat, hanem olyan negatív tényezőket is szült, amelyek — a hódítások okozta szenvedéseken túl — máig erősen mérgezik a lelkeket. Az i. e. III. és II. évezred fordulóján létrejött főniciai, Palesztinái és szíriai városállamok évszázadokig függetlenek voltak, mígnem a nagy hódító, az egyiptomi közép- birodalom leigázta e területeket. A »tenger népeinek« csapásai alatt meggyengülő Egyiptom visszahúzódása után ismét függetlenné váltak a főniciai, szíriai városok (Tyros, Sidon, Byblos, Ugarit, Haleb) egészen addig, amíg az új ragadozó, Asszíria szét nem törte őket. Ezután a babiloni, maid a perzsa birodalom terjesztette ki ide hatalmát, majd Nagy Sándor ha’á- la uHn eavn“<rved évezredes időszak következett, amikor Szíria földje a hellenisztikus Szel »uki da birodalom központja lett. Ez a régmúlt, kétezer év távolába vesző múlt éltet egyfajta szír nacionalizmust. A prospektusoktól a tankönyveken át a hivatalos térkénekig mind arra hivatkoznak,1 ho»y rked fáidra izi térkének egyértelműen azt mutatják, hogy A löf'ríjrs A+s* rta magába foglalta északon Aleppó és Adana vilayeteket, középen Damaszkuszi és Bejrutot, délen Palesztinát (azaz Törökországból az 5o00 négyzetkilométeres Hatay-te. ruletet, egész Jordániát és Izraelt, valamint Libanont Is). Ez több mint a mai Szíria kétharmad része (az orsi ág területe 184 ezer négyrtkilo- méter, 6 millió lakossal). Persze a mai szír társadalom elmaradottsága nem a két évezred előtti hódítások következménve, még csak nem is az i. e. 63-ban kezdődő, s i. u. 395-ig tartó rómaié vagy az ezutánl, negyed évezredig tartó bizáncié. Szíria területét 633-tól csaknem egy évezreden át különböző arab kall- fátusok és országok tartották megszállva, de az lg°zi' sötét kor, ami ezt a hallatlan piai visszamaradottságot jelentős részben okozta, a 400 éves török hódoltság volt: 1516-tól 1918-ig. Képzeljük csak el hazánk történetét, ha az 1526-- ban kezdődő hódítás nem »csak« 150, hanem 400 évig tartott volna! S még ekkor sem szabadult fel teljesen: a politikai függetlenséget csak negyed század múlva, 1944. január 1-én nyerte el, felszabadulva a francia megszállá# és protektorátus alól. (Folytatjuk) D SOMOGYI NtPLAP VuAraw, WO. iftnwnfc«* I /
