Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-12 / 292. szám

fa és ardß Az egyén és a közösség Gránátok a patikában »Az ember szeret különálló­nak látszani, de nem szeret külön álla ni.« Jellegzetes Né­meth László-i mondat Az em­beri színjátékból. Igazsága egyszerűségében, tartalmában rejlik. Az ember tehát egyé­nenként személyiség, de az emberközösség tagja is, része az egésznek. S ez a látszólag két irányban ható tényező ala­kítja nap mint nap arculatát, faragja vagy újabb tulajdon­ságokat, jegyeket »épít rá». A Németh László-i igazság­ban ott a »szeretném maga­mat megmutatni, hogy látva lássanak« — igénye is. Ez le­het az egyén önálló személyi­ségét demonstrálni akarása, de szolgálhatja a közösségbe il­leszkedését is. Minden ember­ben »tetten érhető« a »magát megmutatni« vágyás. A mér­ték az, amelyben ezen a téren különbözünk egymástól. S a mód is. Már a gyerekkorban érzé­kelhető a bensőkbe való ide­gen bepillantás óhajtása. A szülők produkáltatni akarása nemegyszer találkozik a gye­rek szerepelni kívánásával. De legjobban a kamaszkorban figyelhető ez meg Egy-egy szavalóverseny például analí­zisre is alkalmat ad a felnőtt­nek. A versmondók rendsze­rint nem a költő sorait tolmá­csolják elsősorban, hanem sa­ját gondjaikat »érzik bele« a kiválasztott versekbe. És a -■magukat megmutatni« vá­gyás már a kiválasztásnál »nyakon csíphető«. De a köznapi társalgás, vi­selkedés is bizonyíték tételünk mellett. Lehet hivalkodó a szerénység is. Nemegyszer vi­szont görcsösen igyekszünk bi­zonygatni homo sapiens vol­tunkat. Mindenáron »erede­tiek» akarunk lenni, »új« el­méleteket gyártunk, »szipor­kázni« szeretnénk. Van olyan ismerősöm, aki laikus létére »megmagyarázza« a szakmát a szakembernek, aki évek vagy évtizedek óta azt a munkát végzi. Ez legtöbbször kínos helyzetekét szül. Pedig az ille­tő csak a saját értékét akarta bizonyítani »belebeszélésével«. A traktoros és az orvos vi­szont jogosan sértődik meg a »kiokításon«, hiszen ezzel köz­vetve tudását vonjuk kétségbe. Ezek az esetek arról győznek meg, hogy nem szabad vá­gyunkat tengeri kígyóvá hiz­lalni. S arról is: a magát meg­mutatni akarás túlhajszolása, még ha jó szándékból táplál­kozik is, az ellenkező hatást szüli a közösségben, s nem­hogy a ragasztó szerepét töl­tené be, de éppen olló lesz, mely a túlérett gyümölcsöt kö­nyörtelenül lemetszi a fáról. A gazdag egyéniség sohasem tolakodó, sohasem igyekszik »első pillantásra« megnyerni embertársai bizalmát, rokon- szenvét. Látványosság nélkül, de feltétlenül használva akar .csatlakozni a társakhoz. Az I önálló gondolkodású ember, az értékes személyiség soha nem is különülhet el környezetétől. Hiszen gondolataival, alkotá­saival — legyen az festmény, írásmű, vagy esztergált mun­kadarab — a közösségnek akar segíteni, s egyéni céljait is harmóniában óhajtja meg­valósítani környezetének ma­gasabb rendű célkitűzéseivel. Napjaink, életünk állandó, többnyire egyáltalán nem tu­datos harc a különállónak, az egyéniségnek látszani aka­rásért, s ugyanakkor a meg­tartó közösségbe való tarto­zásért. S míg az egyén értéke saját tudatában általában ál­landó, a közösséghez való vi­szonya változhat, s ebben a tükörben nemegyszer silá­nyabbnak láthatná magát, ha önteltsége nem vakítaná. Ezekben az esetekben szokott bekövetkezni a törés. Csak az önimádat rózsaszín mámorá­ból vadó kiszakadás forraszt­hatja újra össze a közösséget és az egyént. A »különálló« ember is sza­bályok, törvények, társadalmi szokások medrei között élhet csak, ez természetes. Ezek is segítségére lehetnek, ha kon­fliktusa támad, meghasonlik. Ezek az óhajtott viszony visz- szaállításában jó kapaszkodók. Örök szabály: a fák alkotják az erdőt. Egy fát könnyen megmozgat a szél, az erdőt annál nehezebben. Leskó László Munka Érdemrend dr. Menyhért Vilmos mellén A párt harcosát, a fasizmus elleni küzdelemben kitűnt gyógyszerészt, dr. Menyhért Vilmost, az ellenforradalom idején is helytállt kommunis­tát nyugdíjba vonulása alkal­mából magas kitüntetésben részesítette az Elnöki Tanács. Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Somogy megyei Pártbizott­ság első titkára pénteken dr. Menyhért Vilmosnak Marcali­ban — a beteg veterán laká­sán — átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát. A köszönet hangja még olyan kemény akart lenni, mint egykor a parancsszóra az: értettem. Talán a feltoluló em­lékek ... Dr. Menyhért Vil­mos előtt a fényben megvil­lant a kitüntetés aranya. Ez a fény meleg volt, és a »gráná­tos patikus« szemei megteltek könnycseppekkel, szíve meg­hatódva dobogott. Dr. Meny­hért Vilmos a többi kitünte­tésével együtt gyönyörködött a Munka Érdemrendben. A Haza Szolgálatáért arany jel­vény, a Szocialista Hazáért Érdemérem, a Felszabadulási Emlékérem — az elmúlt né­hány esztendőben kapott ma­gas elismerések. A párt hű harcosa kedves emlékeit elevenítette föl a be­szélgetésen, melyen Németh Ferenc elvtárs is részt vett. Göllei munkásőrök Becsületet szereztek az egyenruhának Elsőnek jelentkezett munkás­őrnek Szíjártó János. —■ Ha nem volnék munkás­őr, akkor is büszke lennék a termelőszövetkezetben dolgo­zó munkásőrökre. Valameny- nyiről elmondhatom, hogy tár­saiknak példát mutatva dol­goznak, s nagy részük van abban, hogy a tsz a fontos munkákkal mindig idejében végzett, jelentősen fejlődött, gazdagodott az elmúlt évek­ben, s tekintélyt szerzett ma­gának. Szíjártó Jánosnak, a göllei Béke Tsz elnökének fenti sza­vait bizonyítja, hogy a köz­ségből igen kevesen járnak a megyeszékhelyre vagy más községekbe, gazdaságokba dolgozni; az alakulás első évében, 1959-ben 21 fomitot ért egy munkaegység, ma 51 forintot. S ebben nincs ben­ne a tagoknak nyújtott szol­gáltatás értéke, amivel jelen­tősen elősegítik a háztáji ál­lattenyésztést is. A község külső képéről is lemérhető, hogyan élnek az emberek Göllében. Takaros, összkomfortos házak, a főut­cán szinte mindenütt modem, kovácsoltvas kerítést látni Hetvenkét családnak van sze­mélygépkocsija, s közülük csak tíz nem dolgozik a ter­melőszövetkezetben. A községi pártszervezet szépen berendezett klubjában beszélgetünk. Nehéz, küzdel­mes évek emlékeit idézzük. Az elnök a negyvenes évek­ben cselédként került a köz­ségbe. Volt párttitkár, s a je­lenlegi szövetkezetét alakulá­sától, 1959-től vezeti. — Április 4-én, május 1-én és más ünnepeken a munkás­őrök mindig egyenruhában vonulnak fel. A közösért vég­zett helytállásukkal és embe­ri magatartásukkal becsüle­tet, tekintélyt szereztek az egyenruhának — mondja Deák Lajos, a pártszervezet titkára. Az ‘elnök és a párttitkár voltak az első munkásőrök a községben, 1958-ban vállalták a fegyveres szolgálatot. Szí­jártó János ugyan ez év ele­jén tartalékállományba ke­rült, s kevesebb szolgálatot lát el, mint korábban, de a mun­kásőrök kollektívájába éppen úgy beletartozik, mint az el­múlt években. Tizenkilenc munkásőr dolgo­zik a Béke Tsz-ben, többségük traktoros, de minden fontos munkaterületen megtalálni őket — Itt van például Nemes István. Szakmája kovács, most traktoros, de nyáron a legjobb kombájnosok egyike. Télen a gépjavításban jeles­kedik. Nincs olyan gép a szövetkezetben, amelyet ne le­hetne a kezére bízni. Jelen­leg is szánt, nyújtott műszak­ban dolgozik, hogy az őszi szántással a rossz idő bekö­szönte előtt végezzünk. Kivá- lójelvényes munkásőr, itt lett a tsz-ben kommunista, párt- vezetőségi tag is, s társai bi­zalmából raiparancsnok. Az elnök és a párttitkár so­rolják tovább a munkásőrö­ket. akiknek munkájával na­ivon elégedettek. Alig tudnak különbséget tenni, hiszen László, a szerelők szocialista brigádjának vezetője, Bocz László, aki a tsz szervizének munkáját irányítja, mind közmegbecsülésnek örvend a termelőszövetkezetben és a községben is. Milliós értékű Szalal Nándor. raktárt kezel Nemes István traktoros, akit Bzakaszparancsnoknak Javas­lóinak. mindnyájai» táti, nyújtják, amit elvárnak tőlük. Haj tsár Mihály traktoré«, Gedővári Ferenc növénytermesztési brigádvezető vagy Bonds Já­nos gépcsoportvezető, Molnár Sándor traktoros. Márton — Ne feledkezzünk meg a Szalal testvérekről, Lajosról és Nándorról, ők is trakto­rosként keültek a tsz-be, s egyszerre léptek a munkásőr­ségben. Komoly, megbízható emberek, akik a szolgálatból, a gyakorlatról soha nem hiá­nyoztak. S amikor Nándort egészségi állapota miatt rak­táros! munkakörbe kellett he­lyezni, szinte könyörgött, ne­hogy leszereljük, mert a mun­kásőrséget soha nem hagyja ott — szól közbe Bernáth Ká­roly, a kaposvári járás Szal­ma István mártír nevét vi­selő munkásőrszázadának pa­rancsnoka. Munkásőrnek a pártszerve­zet csak azt javasolja, akinek gazdasági tevékenységével, magatartásával elégedettek Évenként egy alkalommal pártíaggyűlésen arról is tár­gyalnak, hogyan teljesítették a munkásőrök ezt a főnie« pártmegbízatásukat. Az után­pótlás neveléséről nem feled­keznek mer jelenleg két elő­képzés van: Váss Lajos és if­jú Deák Lajos, aki édesapját követve kérte felvételét ~. ezQstöt aauníkásőrségbe. Ax a térek-1 Színesek vésük, hogy hamarosan sza­kasz erőnyi munkásőrséget hozzanak létre a községben, s ennek parancsnokául Ne­mes Istvánt javasolják. — Megbecsülnek bennün­ket. A tagság és a tsz vezetői minden segítséget njegadnak a szolgálat ellátásához. Alap­szabályban rögzítették azt is. hogy ha valakit a munkásőr­ségben kitüntetnek, azt a tsz anyagilag is jutalmazza. Igaz, nem ezért tesszük, önként vál­laltuk a fegyveres szolgála­tot, mégis jólesik, ha< tapasz­taljuk ezt a megbecsülést — mondták a Szalai testvérek és Hajtsár Mihály, amikor be­szélgettem velük munkájuk­ról. A göllei Béke Tsz munkás­őrei valamennyien felelősség­gel, lelkiismeretesen látják el feladatukat. A község párt­ós társadalmi vezetői a mun­kásőrség megalakulásának 15 évfordulóján úgy akarják kö­szönteni őket, ahogyan azt a közösségért, a társadalomért végzett munkájukkal kiérde­melték. Dr. Menyhért Vilmos gyógy­szerész Egerben ismerkedett meg a politikával. Egy aszta­losmesterre emlékezik, aki névtelenül maradt meg gondo­lataiban. Együtt hallgatták Moszkvát a rádióban. A fa­sizmus kegyetlenségével köz­vetlenül egy utcai gyilkosság rémségén keresztül találkozott. Zsidókat szállítottak el a fő­városból, A Népszínház utcá­ban egy szőke kislány szaladt a halálra ítélt menet után, »apuka, apuka« —. kiabálta. — Előttem ölték meg a kis­lányt — csuklik el dr. Meny­hért Vilmos hangja. A pártba 1943-ban kérte a fölvételét, rá egy esztendőre hajtotta végre legemlékezete­sebb harci feladatát, Budapest felszabadításában. Ezt mesélte el nekünk emlékei közül. — A legtöbbet arra a napra gondolok, amikor hosszú idő után először léphettem ki a lakásból az Üllői útra, hogy visszamenjek a patikába. Ro­mokban hevert a város. 1945. január 8-at írtunk akkor. A patika sem nézett ki különbül. Föl volt szakítva a roló. — Mi történt, kérdeztem a házmes­tert? Akkorra már a szovjet katonák élfoglalták ezt a terü­letet, egy százados engedett b* a gyógyszertárba. Ki vagyok? — faggattak. Kilencven szót tudhattam talán oroszul, pró­báltam megmagyarázni, hogy itt dolgozom. De csak arra a szóra nézett föl a százados, amikor azt mondtam: partizán. Nem hitte el nyomban, egf térképet tett' elém. (Egy parti­zánnak ismernie kell a térké­pet — vizsgáztatott). Megkér­dezte, látom-e azt a hidat? A németek aláaknázták, a hídra futó sinek mellé már kihelyez­ték a gyújtózsinort Azt kell átszakítanom — mondta. A hóiban kúszva közelítettük meg két katonával a síneket Meg­találtuk a vezetéket Drukk fogott el, mert nem volt ná­lam semmilyen műszer. Kö­vekkel vertem szét a vastag gyújtózsinórt. És hamarosan jelentettem a századosnak: minden rendben. Az aknák többé nem robbannak. Elő­ször, egy még egy, a harma­dik gépkocsi megy át a hídon. Átértek. Ezután jött oda aa orosz tiszt, hogy megköszönj« a feladat teljesítését A száza­dost, mint később megtudtam, 3aranov kapitánynak hívták. Horányl Barna Karácsonyi műsor a televízióban Szalal Láazló Minden korosztályhoz tar­tozó nézőnek tartogat megle­petést a televízió karácsonyi műsora. December 24-én su­gározzák az Életet az éveknek című adás különszámát — a nyugdíjasoknak. A gyerekek­nek szánt ajándék a Bartók Színpad A rab ember fiai cí­mű előadásának közvetítése és a Hókusz-pókusz. Mara­dandó élménynek ígérkezik Beethoven IX. szimfóniájá­nak műsorra tűzése, s a Mo­ravia Rómája című ólasz film. December 25-én mutatják be az Egri csillagok című ma­gyar film első részét. Délután vetítik a Bonanza folytatá­sát, valamint az 1971-es lyoni Eredményes kórus Ladon Segít a tanács, az iskola, az erdészet 1963-tól kezdve rendszeres és példamutató a homokszent- györgyi ÁFÉSZ ladi kórusának munkája. Az alig ezer lakosú község 35 tagú vegyes kara Stix József karnagy vezetésé­vel készül a próbákon. A munka egész évben folyik. A fogyasztási szövetkezeten kí­vül az iskola, a tanács és az erdészet is támogatja őket er­kölcsileg, anyagilag. A jövő évben ismét zsűri elé áü a kórus. A cél — és er­re véleményein szerint a tu­dásuk is alapot ad — a bronz a \ minősítés után megszerezni az » mozgalmi dala­ik. Stogarenkó: Dal a bolsevik gyárról, Karai: Szabadság, szállj közénk és most a legúj- jabb, Karai—Ady: A tűz csi- holója című kórusműve, amely már valóban »ezüstöt« ér. A vezetők érdeke* progra­mot dolgoztaik ki a téti idény­re. A klubfoglalkozások és a családi estek mellett csere­műsorok lesznek baranyai és somogyi kórusokkal, köztük a nemrégen megalakult patos- fai Röpülj páva-körrel, ame­lyet szintén Stix József vezet. Már most gyűjtik a pénzt — havonta fizetik a részleteket — a nyári tanulmányi kirán­dulásukra. műkorcsolyázó világbajnok­ság gálaműsorát. Én a gyere­keknek éltem címmel doku- mentumfitinet láthatnak a né­zők, s ugyancsak ebbe a ka­tegóriába tartozik a Radvá- nyi Dezső szerkesztésében ké­szült Vándorló élet című fél­órás produkció. Ismét talál­kozhatnak az érdeklődők a nemzetközi tánodalfesztivál részvevőivel a Még egy bőrt című műsorban. O’Henry A visszaeső bűnös című írásá­ból, s még néhány más hu­moreszkjéből tv-játék készült, Jókai Mór a Vasrács című írásából. A Sanzonról san­zonra című összeállítás ven­dégei ezúttal Halász Jutka, Zsolnai Hédi, Váradi Hédi és Huszti Péter. A humoristák klubjának műsora után su­gározzák a Táncol) a Broad- way-n című amerikai filmet A decemiber 26-1 műsor a* Egri csillagok második részé­vel kezdődik. Közönség elé kerül a Bartók bemutatók nyomában című sorozat újabb folytatása. Filmriport számol be az 1971-es madridi ökölvívó Európa-bajnokság- ról, majd pedig válogatást ka­punk a novo6zibirszki népi együttes műsorából. A Magyar tudósok sorozat­ban ezúttal dr. Germanus Gyulához látogatnak a tv munkatársai. Halhatatlanul címmel Duna menti költőik verseiből nyújtanak át egy csokrot Az esti órákban su­gározzák Kós Károly Budai Nagy Antal című drámájá­nak tv-változatát Karácsonyi különkiadásul jelentkezik Oda-vissza címmel a Kicsoda — micsoda ? Ss. SOMOGYI NÉPLAP IS.

Next

/
Thumbnails
Contents