Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-09 / 290. szám

Megkezdte munkáját KISZ ¥111. kongresszusa Fock Jenő felszólalása Tisztelt kongresszus* Kedves élvtársak! ar 4 téglaipar év végi számvetés« Nyereség, beruházások, hatékonyság Megtisztelő kötelezettsé­gemnek teszek eleget, amikor átadom önöknek, , a kongt^sz- szus küldötteinek, a KISZ va­lamennyi tagjának és es al­kalomból as egész magyar ifjúságnak pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány forró üdvözletét öröm és jól­eső érzés számunkra, hogy van, tevékenykedik, szocialista építőmunkánkban részt vesz a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népűnk szere­tettel tekint erre a szervezet­ne, mély 1357. március 21-én, a dicsőséges magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 38. év­fordulóján bontott zászlót. Az azóta eltelt időszak ered­ményei tanúsítják: helyesen döntött pártunk, amikor úgy határozott hogy egységes if­júsági szervezetre van szük­ség, amely összefogja, neveli az egész ország dolgozó, tanu­ló ifjúságát Azóta 14 eszten­dő teli el A KISZ megfelelt a bizalomnak és a várakozás­nak. Áz elmúlt években egy sor olyan akciónak lehettünk ta­núi, részesei, melyek nemcsak az ország népének, hanem a nemzetközi ifjúsági mozga­lom elismerését és kivívták. Példaként talán elég megem­líteni azokat a megmozdulá­sokat melyék a »Vádoljuk az imperializmust!" jelmondatot tűzték zászlajukra. Kormányunk különös fi­gyelmet fordít az ifjúság ne­velésére, helyzetének fokoza­tos javítására. A kormány, a minisztériumok és a tanácsok, intézkedéseik kiadásánál messzemenően figyelembe ve­szik az ifjúság érdekeit. Népi államunk az élet minden te­rületén «záróit az ifjúság ak­tív részvéteiére. Ifjúságunk is részese annak, hogy népgazdaságunk alapjai­ban egészségesen fejlődik. A X. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtása során hazánkban számos gazdasági folyamat kedvezően alakult Sok fiatal azt is megkérde­zi, kit tekintsen példaképének. A választ erre sem csak a történelemkönyvekben kell keresnünk. Ha szétnézünk a magunk környezetében, ráta­lálnak azokra, akiket nyugod­tan példaképül választhatnak. Az idősebbek közül például azokat a törzsgárda-tagokat, akiknél ismeretlen fogalom a lógás, a késés, akik az üres já­ratban látott gépet, az égve felejtett lámpát kikapcsolják, vagy éppen a szervezetlensé­get, az akadozó anyagellátást teszik szóvá. De példakép le­het az a fiatal is, aki sorra- rendre túlszárnyalja a mellet­te dolgozó társát, közben azon is fáradozik^ hogy társa­dalmi munkára kedvet éb­resszen másokban. S maga is ott van velük mindenütt, a kommunista szombattól a klubdélutánig, a beteg brigád­társ meglátogatásától az esti továbbképzésig. Meggyőződésem, hogy ilyen példák egész sorát említhetné bármelyik fiatal, a szüleitől kezdve tanárain, tanítómeste­rén folytatva legjobb barát­jáig. De valahogy úgy van ez is, hogy mivel természetes, el­kerüli a fiatalok figyelmét. Sajnos ludasak vagyunk eb­ben mi, idősebbek is. Csak nagyon elvétve beszélünk, írunk olyan dolgozókról, akiit a termelésben kiváló munkát végeznek. Kedves elvtársak! Társadalmunk szocialista fejlődésének és tegyük hoz­zá, az ifjúság felkészülésének is egyik alapvető kérdése a közoktatás, az iskolaügy fej­lesztése. Joggal lehetünk büsz­kék arra az oktatási rendszer­re,. amelyet felszabadult né­pünk teremtett. Ugyanaklft>r a fiatalok és a szülők joggal teszik szóvá, hogy a közok­tatásunkban tánca minden rendben. Ezért határozott úgy pár­tunk X. kongresszusa, hogy átfogóan felül kell vizsgálni egész oktatásunk rendszerét, az oktató-nevelő munka tar­talmi és szervezeti kérdéseit. Már elkészült a jelenlegi hely­zet kritikai elemzése, és a következő hónapokban kidol­gozzák a továbbfejlesztést szolgáló terveket. Pártunk Központi Bizottsága előrelát­hatólag a jövő év közepén tárgyal e fontos kérdésről. iskolarendszerünknek na­gyobb lehetőséget kell nyúj­tania a sokféle tehetség és képesség felfedezésére és ki­bontakoztatására. Ennek ér­dekében szocialista államunk már eddig is sokat tett. Még­is hátrányosabb körülményei miatt ma még sok munkás és paraszt gyerek nem kerül ma­gasabb iskolába, és nem bon­takoztathatja ki képességeit Ezért hozqjrí; olyan határoza­tokat a kormány, mint a kol­légiumi hálózat fejlesztése, a középiskolai ösztöndíjaik beve­zetése. Javítani kell a termelő­munka melletti továbbtanu­lás jelenlegi helyzetén. Az fi- júsági törvény végrehajtását szolgáló kormányhatározat — több más fontos kérdéssel együtt — e probléma felül­vizsgálatát is előírja. A KlSZ-szervezetek fontos feladata, hogy foglalkozzanak a munkába lépő fiatalokkal, tapasztalataink szerint a fia­talok nagyon kevés tájékozta­tást kapnak új környezetük­ről, leendő feladataikról, az előrejutás lehetőségeiről. Nem egyszer előfordul, hogy a muhkabeo&Ztásuk nem felel meg annak, amit ténylegesen tudnak. Mindezek olyan prob­lémák, amelyék felismerése és megoldása hozzásegíthet ahhoz, hogy a fiatalok minél élőbb megismerjék és meg­szeressek munkahelyüket, felelősséggel és szívesen vé­gezzék munkájukat Az év utolsó hónapja majd valamennyi termelőszövetke­zetben a számadás és tervez- getésé. Ilyenkor kezdik meg az évi munka értékelését a gépek és más állóeszközök lel­tározását Á balatomendrédi Zöldmező TerméLősaövetkezét takarmány- és árunövény-ter- meszféssel foglalkozik, mint­egy 3800 holdon. Emellett azonban gondot fordítanak a melléküzemági tevékenységre is, hogy a tagok foglalkoztatá­sát megoldják. Sárosdi József, a tsz főagro- nómusa elmondta hogy eléggé A kormány a köaeüraúlt- ban fogadott el határozatot arról, hogy az ifjúság céljait szolgáló létesítményékei az állami szervek, általában a tanácsok üzemeltessék. Ezzel az a célunk, hogy a gondok egy részétől megszabadítsuk a KISZ"t, ugyanakkor vala­mennyi művelődési házban biztosítsuk az ifjúság számá­ra megfelelő programokat, a KISZ és az úttörőszövefcség tevőleges részvételét a ..prog­ramok Walakításálfean. Az 'ifjúsági munkában a legfontosabb az az alapelv, hogy soha, sehol sem szabad uniformizálni. Követélmé­nyeiket az élő, «Seven ember­re kell szabniuk. Valahogy így: fogadd el az alapél vein­ket. légy eev kicsivel jobb. aktívabb, okosabb holnap, holnapután és. azután, mint mai önmagad. A KlSZ-szer- vezetek dolgozzanak öntevé­kenyen, s . programi aikat rö- vidébb távra alakítják ki sa- iát masuk, a fiatalokkal együtt, demokratikusan. Tisztelt kongresszusi • A céljaink közösek az önö­kével. Azt kívánjuk, hogy bé­kében, biztonságban épüljön tovább szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, hogy hazánk ifjúsága legyen okos, művelt, edzett, dolgos, vál­lalja a munkát, a • gondokat, és élvezze az élet örömeit. Mindehhez és a kongresszus további munkájához, majd az azt követő gyakorlati tevé­kenységhez kívánok sok si­kert, gazdag eredményeket és boldogságot a* egész magyar ifjúságnak. Fock Jenő felszólalását a kongresszus küldöttei hosz- szan tartó tapssal fogadták. Az elnöklő dr. Vajó Péter megköszönte a kormány el­nökének szavait, s a kong­resszus nevében megígérte: az ifjú kommunisták mindent megtesznek, hogy a párt po­litikájának szellemében előse­gítsék a szocializmus teljes felépítését hazánkban. A kongresszus ma folytatja munkáját. gyenge volt az idei termés, különösen a pillangósoknál. •A búza azonban 18,6 mázsás holdanként! átlaggal fizetett, ami az előző évekhez viszo­nyítva igen jó eredmény. A kukorica 20,3 mázsás szemes termést adott; ötszáz holdról takarítottál# ezt be. A vetéssel idejében végeztek, de nem úgy sikerült minden, ahogy azt tervezték. A korai hó miatt nehézségek támadtak, különösen a mély­szántásnál, 1400 holdból — eb­ben benne van a háztáji is — 400 holdnyi maradt szán­A téglagyárakban többnyire az év vége előtt befejeződik a munka. Illetőleg csak az a ré­sze, melyet a dandárjának szo­kás nevezni: a téglagyártás. A november végi, decemberi csendes napok már jobbára »■utóvédharcokkal-“ telnek: ja­vítási munkákkal, rendterem­téssel, a következő évi felké­szüléssel Ilyenkor nagyjából számat lehet adni arról: mi, hogyan sikerült a múlt (illet­ve a vége felé járó) esztendő­ben. Fehér Józsefet, a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgató­ját kerestük meg, hogy érdek­lődjünk, hogyan sikerült az idei év, s milyen a téglaipar általános helyzete. — Ebben az évben gyakor­latilag ugyanazokkal a felté­telekkel indultunk, mint ta­valy. Talán csak annyi eltérés volt, hogy 28 gyárunkban 2050 helyett csak 2015 ember — te­hát harmincöttel kevesebb — dolgozott. Mégis sikerült a múlt évi eredményeinket, de az idei tervet is túlszárnyalni. Az év elején úgy terveztük, hogy körülbelül tízmillióval készítünk több téglát, mint 1970-ben. Most már tudjuk, hogy mintegy 223 millió kis méretű tégla került vagy ke­rül a piacra, s ez azt jelenti, hogy a tervünket is túlteljesí­tettük hárommillióval. — Mi volt az a többlet, ami ezt a tizenhárommilliós, mintegy hétszázalékos fejlő­dést eredményezte? — Az év elején, amikor Fo­nyódon termelési értekezletet tartottunk gyáraink vezetői ré­szére, az egyik legfontosabb feladatunknak tartottuk, hogy sikerüljön az év folyamán új gyáraink — a kőröshegyi, a ba­latonszentgyörgyi és a tesíkán- di (amely Zalában van) — ka­pacitását teljes mértékben ki­használni, hogy ezek a gyárak »hozzák" azt az eredményi, amelyet ml a befektetett össze­gek alapján joggal elvárunk. Nos, ez teljes mértékben sike­rült. Mindhárom gyár nyere­séges. A múlt évi hárommilli­ós veszteséggel szemben most ugyanannyi nyereséget köny­velhetnek eL tatlan. Ha az idő engedi, akkor 10—12 nap alatt végeznék ve­le — mondta bizakodóan a fő- agrcnómus. A múlt évi bért, mely 76 fo­rint volt naponta, az idén is ki tudják fizetni Melléküzemágként fűrész­üzem is dolgozik a tsz-ben tizenöt emberrel. A dunaújvá­rosi házgyár részére a rossz fa oldallapokat javítják, emellett még hórácsokat padlóanyagot is készítenék. Ez nem hoz nagy hasznot, de az emberek foglalkoztatását sikerült meg­— Eszerint a múlt évben & hagyományos, sőt megle­hetősen elavult körkemen- cés gyárak »tartották el" az új, jóvá! modernebb társai­kat? Nincs itt gyökeres el­lentmondás? — Ezeknek a gyáraknak a korszerűsége csak viszonyla­gos. Modernebbek, ha a többi, Hoffmann-rendszerű körke­mencéé gyárhoz hasonlítjuk őket, de annyira mégsem, hogy egy tökéletes technológiai vo­nalat tudjunk megvalósítani. Hiányzik például az elószárító, az automatika gyakran tönkre­megy, mert ez — sajnos. — egyáltalán nem a legkorsze­rűbb. S ráadásul hiányzik a gázfűtés; szénnel tüzelnek mindhárom helyen. Ez körül­belül annyit jelent, . mintha egy Zsiguliba Dongó-motort szerelnének. A megfelelő elő­szárító hiányát az áru minősé­ge sínyli meg az automatika gyengeségét a termelés folya­matossága. Gáz nélkül viszont egyszerűen képtelenség azt a nagy szilárdságú, vékony falú árut előállítani, amely iránt fokozatosan nő át kereslet, s amely nélkül elképzelhetetlen a modern építőipar. — A gyárak mégis nyere­ségesek, — No, én nem is azt bizonygatom, hogy a három új gyár működésképtelen, csupán azrt; akarom felvillantani, hogy milyen nehézségeink voltak az induló új gyáraknál, s ezek a gondok ezután is fékezni fog­ják a nagyobb lendületet Az új téglagyárak helyzete szoro­san összefügg az országban uralkodó általános beruházási helyzettel. A mostani szép nyereség dolgozóink sok-sok, a munkaköri kötelességet meg­haladó többletmunkájának is köszönhető — Milyen terveik vannak a következő évre? A felso­rolt tények változnak-e a közeljövőben? — Alapvetően esak akkor, ha felépül az új kaposvári téglagyár, s befejeződik a nagykanizsai rekonstrukciója. Leltározzák a gépeket oldani, különösen tűi idő­szakban. Nemrég kezdték meg a lel­tározást. Kinn a gépműhely­ben számba veszik a gépeket, a termelőszövetkezet állóesz- közkészlete mintegy húszmil­lió forint A sertés- és a szarvasma r- ka-állomÁay mellett újodoss­Mi azt szeretnénk, ha. olyan gyárakat. tudnánk létrehozni, amelyek a legkényesebb igé­nyeket is kielégítik. Ha kell, többször is átszámoljuk a pénzt, százszor meggondolva, hogy mit, miért és mire köl­tünk, de nagyon szeretnénk, ha ezek a gyárak komplettek len­nének. Kaposváron például igen alaposan kezdtünk az elő­készítéshez: mintegy 200—220 kutatólyukai fúrtunk, míg Zse- lickislak környékén sikerüli: megfelelő' anyagra bukkanni Az ötéves, fejlesztési progra­munk kész, ennek keretében akarjuk felépíteni mintegy 120 milliós költséggel az új gyárai is. ... ..... — A tovább! fejlődés, a téglagyártás mennyiségi és minőségi növelése — gondo­lom — nemcsak a beruhá­zásoktól függ. — Természetesen. Kétezer­nél több ember dolgozik ná­lunk, így ezek munkájának igazán hatékony megszervezé­se talán még az előbbieknél is fontosabb. S hogy ne csak általánosságban beszéljek, hadd mondjam él; a jövő év­től új nyereségrendszert sze­retnénk bevezetni. Egy-egy feladat, részterüiest felelőséi, végrehajtóját a munkaterüle­ten végzett munka alapján premizáljuk. Ha például az energiafelhasználás gazdasá­gosabb lesz, mint ' eddig, s megtakarítást érünk el, akkor külön prémiumot kap az, aki­nek — muhkája, ötletei, szer­vezőkészsége folytán — a leg­többet köszönhetjük. Az egyes munkaterületék vezetőit tehát követlenül ösztönözzük. Most dolgozunk egy másik érdekelt­ségi rendszer alapelvedn, mód­szerein Is, amely arra készteti a munkásokat — a nyers­gyártástól az égetett tégla ki­hordásáig mindenkit —, hogy a végtermék minél több és minél hibátlanaibb legyen. Azt várjuk ettől a módszertől, hogy a nyer» tégla selejtje a minimálisra csökken. S ha el­képzeléseink sikerülnek, akkor talán jövőre még jobb eredmé­nyekről számolhatunk majd bt ság a gazdaságban a pulyka. Évente húszezret szállítanak el. Kilónként négy-öt forint a haszon a pulykahúson. Az év utolsó hónapja izgal­mas — valójában most alakul ki a végleges kép egy egész esztendő munkájának hasz­nosságáról, eredményességé­ről. Csupor Tibor Az összegezés napjai SOMOGYI NÉPLAP OsfitSrtBk, ma. december 0. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents