Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-09 / 290. szám

A fogyasztási szövetkezetek gazdasági fejlődése a két kongresszus között Négy esztendő telt el a fo­gyasztási szövetkezetek VI. kongresszusa óta. Most ismét elérkezett a számvetés ideje: mit és hogyan sikerült teljesí­teni az akikor kitűzött felada­tokból. A szövetkezetek több­száz képviselője vitatja majd meg az eltelt négy év tapasz­talatait, a politikai, szervezeti és gazdasági előrehaladás főbb állomásait A mozgalom szövetségi szer­vei széleskörűen elemezték a szövetkezetek gazdasági tevé­kenységét és helyzetét E ha­talmas, gazdag tapasztalati anyag fontos útmutató és se­gítség lesz a további munká­hoz, az újabb célok meghatá­rozásához. 1 vidék ellátásáért A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egyik legfonto­sabb feladata a vidéki lakos­ság kereskedelmi ellátása. Hogy e tevékenység fejleszté­sére nagy erőfeszítéseket tet­tek, azt bizonyítja egyebek között hogy kiskereskedelmi forgalmunk az utóbbi négy év alatt több mint 60 százalékkal nőtt Tagjaikat, a lakosságot igyekeztek helyben minél job­ban ellátni napi cikkekkel. A kereskedelmi központokban pedig a nagy értékű cikkekből kínálnak széles választékot a vásárlóknak. Ezek eredménye­ként a működési területükön éló minden lakosra 8000 forint értékű vásárlás jut, ami a la­kosság összes vásárlásának 60 százaléka. A szocialista kiske­reskedelem teljes forgalmából pedig az Idén a szövetkezetek már egy harmad arányban ré­szesednek. Gyorsan fejlesztették és kor­szerűsítették kereskedelmi há­lózatukat, s alkalmazták a ke­reskedelem nagyüzemi formáit Is. A szövetkezetek áruházai­nak alapterülete eléri az or­szág ámhád alaptes-ÜLetének 40 százalékát A kereskedelmi hálósat nagyarányú fejlesztése és a forgalom növekedése mellett azonban ellátási gondokkal is küzdenek a szövetkezetek. Hátrányt jelent az ún. alapel­látást szolgáló hálózat vi­szonylagos technikai elmara­dottsága. Sokat kell még ten­ni a kenyér- és pékáru-, a hús-, a tej- és tejtermékellá­tás, valarpimt a zöldségellátás javítása érdekében is­ii mezőgazdasági kistermelők támogatása A háztáji és kisegítő gazda­ságok — az önellátáson felül évente több mint 5 milliárd forint értékű növényi és állati áruterméket állítanak elő. En­nek túlnyomó részét az AFÉSZ-ek vásárolják fel és Juttatják a közellátásba, Ter- mékértékesitő tevékenységük a korábbi kedvezőtlen közgaz­dasági szabályozók miatt át­menetileg megtorpant, de az utóbbi két évben ismét fejlő­dött Az értékesítésen felül tá­mogatták a kistermelőket a termeléshez szükséges külön­féle eszközök, anyagok be­szerzésében is. Az idén példá­ul 1250 elárusítóhelyen meg­közelítőleg 200 ezer tonna gaz­dasági és Ipari takarmányt juttattak az állattartóknak. Elősegítették a kistermelés ha­tékonyságát azzal is, hogy több száz mezőgazdasági társulást szerveztek. Ipar és szoláltatás Az elmúlt négy év során az AFÉSZ-ek legdinamikusab­ban fejlődő ágazata az ipari és szolgáltató tevékenység volt. Ipari termelési értékük az idén elért a 3 milliárd forintot El­sősorban arra törekedtek, hogy hasznosítsák a helyi nyers­anyagforrásokat és az Igénybe vehető munkaerőt, s főleg he­lyi igényeket szolgáló, esetleg hiánypótló árucikkeket Állít­sanak elő. Lendületes fejlődésnek In­dult az utóbbi egy-két évben a szövetkezeti sütőipar. Jelen­leg már mintegy 80 szövetke­zeti sütőüzem működik, és ez egyes területeken igen kedve­ző váltózást hozott a lakosság ellátáséiban. A vidék húsellá­tását Javítja, hogy az AFÉSZ- ek. — Jórészt tsz-ékkel közö­sen — eddig 25 húsfeldolgozó üzemet hoztak létre. • A szövetkezetek összes szol­gáltatási tevékenysége négy év alatt 75 százalékkal növeke­dett ugyan, de továbbra is nagy szükség van e tevékeny­ség lendületesebb fejlesztésé­re. örvendetes, hogy már több mint 300 szövetkezetnél meg­szervezték az üzletekből a rendszeres házhoz szállítást, és mintegy 7000 szövetkezeti boltban és szaküzletben állnak különféle szolgáltatásokkal — javítás, méretre igazítás stb. — a vásárlók rendelkezésére. Szövetkezeti összefogás, hálözalfejleszlés A kedvezőbb feltételű és szélesebb áruválaszték érdeké­ben sok ÁFÉSZ igyekezett közvetlenül a gyártó üzemek­től is beszerezni árucikkeket. Bebizonyosodott azonban,, hogy agy-egy szövetkezet áruigénye nem elegendő a termelő üte­mekkel való tartós kapcsola­tok kiépítésére. Lényegesen változott a helyzet azzal, hogy a szövetkezetek összefogva me­gyei beszerző társulásokat hoztak létre. Ezek a társulá­sok az idén már mintegy más­fél milliárd forint értékű árut szereztek be szövetkezeteik­nek. A két kongresszus közötti időszakban az ÁFÉSZ-ek je­lenős gazdasági eredményeik­hez nagymértékben hozzájá­rult, hogy következetes és szé­les körű hálózatfejlesztő mun­kát végeztek. Kereskedelmi és vendéglátó hálózatuk fejlesz­tésével javították az árukíná­lat feltételeit Az elmúlt négy év alatt 300 ezer négyzetméternyi alapte­rületű új boltot és áruházat építették. Így a többi között 120 ABC- és 50 új iparcikk- áruházát hoztak létre. Nagy figyelmet fordítottak a kisebb települések ellátásához szük­séges élelmiszer- és vegyes­boltok, szaküzletek létesítésé­re és korszerűsítésére is: a fejlesztésre fordított összegek 75 százalékát Ilyen célra hasz­nálták feL A szövetkezeti vendéglátó hálózat fejlődése még a ke­reskedelmi ágazatét is megha­ladta. Ennek eredménye, hogy jelenleg már a szövetkezeti vendéglátó helyek több mint fele a színvonal és kulturált­ság tekintetében a legszigorúbb igényeknek is megfelel. A szövetkezetek gazdasági fejlődéséhez számottevően hozzájárult az együttműködés, az egymásnak adott segítség. Ennek egyik legteljesebb meg­nyilvánulása a kölcsönös tá­mogatási alap képzése, amely­re a szövetkezetek négy év alatt 1,8 milliárd forintot fi­zettek be. Ennek az összegnek háromnegyed részét a hálózat- fejlesztési program megvaló­sításához, és új szövetkezetek, társulások alapításához juttat­ták vissza a szövetkezeteknek. Poslásíáslia a kerékpáron 1 .............* K ét táskával lép ki a kutasi postahivatal ajtaján Darvas István kézbesítő. A kisebb tás­ka a vállon átvetve nyakban, ebben levelek, pénzes utalvá- nyok lapulnak, s a pénz, me­lyet sok háznál nagyon vár­nak. A másik egy nagy bőr­táska, tele újságokkal, hetila­pokkal, folyóiratokkal, ezt a kerékpárja elejére szereit tar­tóra teszi. Régebben kis két­kerekű kocsit húzott magával, abban volak az újságok. — Hol a kiskocsi? — Azt már hosszú Idő óta nem használom. Ezt a tartót magam terveztem és csinál­tattam a kerékpáromra, öre­gedő legénynek így könnyebb a munka, aztán meg gyorsabb is. — Csak maga hordja így az újságokat? — Kézbesítőtársaimnak is megtetszett ötletem, nekik is készítettem hasonlót. Már a szomszéd falubeliek is így hordják. Darvas Istvánnak több mint két kilométer hosszú a körzete. Ninc^ olyan ház, ahová ne vinne valamilyen újságot. A legtöbb helyre többfélét is, így nehéz volna a tele táskát cipelni. Kézbesítés közben az isko­lától, a tanácstól, a gyógy­szertártól bejelentkezik tele­fonon a postára, nincs-e köz­ben Valami sürgős kézbesíteni- való. Ugyanis, ha közben táv­irat érkezik valakinek, azon­nal visszamegy érte, hogy ki­kézbesítse, mert a címzett nem várhatja meg, míg végez a V- velek és az újságok kihordá­sával. Ez pedig elég gyakran előfordul. Kerékpárral gyor­sabban teszi meg az utat. . Magam is megemeltem a te­le táskát, ami bizony nem va­lami könnyű. Aztán láttam az egyszerű táskatartót, mely célszerű, munkakönnyítő esz­köz. Darvas István kézbesítő szerint sokkal jobb, mint a Kiskocsi Igaz lehet, különben a többiek nem kerékpárra té­ve hordanák, az újságot, ha­nem a kiskocsit húznák ma­guk után. K. 1. Az Interkozmosz-együttműködés A SZOCIALISTA országok körében még a hatvanas évek első felében felmerült egy nemzetközi együttműködés le­hetősége és szükségessége az űrkutatás terén. Tekintettel azonban a terület újszerűsé­gére, valamint a tennivalók és a lehetőségek szokatlan bo­nyolultságára, időre volt szük­ség, amíg az elképzelés valóra válhatott. Mindenekelőtt tisztán kel­let látni néhány alapvető fontosságú kérdésben. Tudo­másul kellett például venni, hogy az együttműködés a tu­dományos tevékenység terüle­tén lehetséges, s a költséges és rendkívüli műszaki-ipari felkészültséget igénylő rakéta­kutatás nem lehet a kisebb államok feladata, hiszen ez tehetőségeiket meghaladja. Meg kellett határozni azokat a területeket is, amelyeken a szocialista országok együtt­működhetnek. Nyilván más le­hetőségekkel kapcsolódik a munkába a Német Demokra­tikus Köztársaság, mint Len­gyelország, és ismét más le­hetőségei vannak Magyaror­szágnak. Ezeket, az ipari ku­tatási eszközlehetőségek mel­lett döntő mértékben a szak­emberek felkészültsége és ér­deklődése szabja meg. A munkába való bekapcso­lódásnak emellett más vonat­kozásban is különféle lehető­ségei vannak. Így például al­kalom kínálkozik automata mesterséges égitestek egyes műszereinek tervezésére és kivitelezésére, ami azonban azzal a kötelezettséggel jár együtt, hogy a műszer észle­Benke József A % „egy-szohrok“ országában 6. A főváros emlékművei szo­rosan összekapcsolódnak Ata- türk nevével. Az első látni­való — az említett két emlék­művön kívül — az Amit Ká­bít, az Atatüric Mauzóleum. Az Impozáns építmény szinte eróditményszerűen emelkedik, uralkodik a város fölött egy kb. egy négyzetkilométeres park központjában. Az Itt el­helyezett múzeum bemutatja a nagy államférfi, a modern Törökország megalapítója éle­tét, tevékenységét Azt hiszem, nem véletlen, hogy a 12 éves fiú már maga vette kézbe sorsának irányítá­sát: katonaiskolába 'ratkozott, ahol egyik professzora a kitű­nően tanuló kis Musztafát -y 6 maga is Musztafa; család­név akkor még nem létezett — a Kémiái (Tökéletes, Ki­váló) névvel ruházta fel A szalon iki középiskola után a fővárosba került katonai démdára, ahol 1905-ben, 24 éves korában vezérkari tiszt­ként fejezte be tanulmányait. Az »ifjú török- mozgalomhoz csatlakozik, de látta, hogy en­nek forradalmisága nem elég az új Törökország megterem­téséhez. Szakított tehát a sok nemzetiségű, teokratikua Osz­mán Birodalom középkori koncepciójával. Kernál és csoportja lemon­dott a balkáni és arab népek feletti uralomról, és egy új, polgári Törökország megte­remtését tűzte ld. célul. Ezt közel fél évtizedes háborús- polgárháborús küzdelemben meg is valósította, és 1922-re mint a modem történelem egyik legnagyobb hadvezére elérte, hogy az ország egész területét megtisztította az utolsó ellenséges ■ katonától te. Az L világháború legyőzöttei közűi a török nép volt az egyetlen, amely nem fogadta eá a versaUles-i békéd iktátu- mot Hála Karnál hadvezér! és politikai képességeinek — nem ákart többet a 3 millió négyzetkilométeres, több mint 20 millió lakosú birodalomból mint a törökök által lakott összes területeket, de ezt akar­ta, és ezért kész volt harcolni te S tervét sikerűit győzelme­sen keresztülvinni«. 1924-re külpolitikailag is megszilárdult Kernál rendszere, s ezután minden erejét a belső társa­dalmi-gazdasági újjászerve­zésre fordította. S ez sokkal nehezebb volt. Kemál azon­ban ezzel is megbirkózott, és nem is eredmény nélkül. Csak két »apróság«: Törökország­ban arab nyelven írtak, törö­kül beszélték. Azaz: volt egy hivatalos és irodalmi nyelv, amelyet nem beszéltek, és volt egy beszélt nyelv, amelyen nem írtak. Az általa létrehí­vott szakértői bizottsággal ki­dolgoztatta a latin Íráson ala­puló török ábécét. A beveze­tés idejét a szakértők 5, évben jelölték meg, de Kemál csak 3 hónapot engedélyezett Egy egész nemzet ült az iskolapa­dokban, a a tervet megvaló­sították. A másik: 1934-ben a családnév bevezetése mellett törvényt hoztak a méltóságok eltörléséről. Kemál volt az el­ső, aki lemondott rangjáról, i ekkor vette fel as Atatűrk — •a törökök atyja- — nevet Ezek a reformok elsősorban * szokásokat és as életmódot érintették, * a gazdasági struk­túrában a változások sokkal lassúbbak voltak; de a Szov­jetunió jelentős segítségével ott is számottevő sikereket ért ték eL Nincs Törökország történe­tében egyetlen olyan szemé­lyiség sem, akinek a török nép annyit köszönhetne mint neki, Ezekután érthető hogy nincs az országnak egyetlen olyan városa sem. ahol a fő helyen ne Kemál,Atatürknek, a török nép kiváló fiának a szobra állna — vetélytárs nélkül. Ha az ember rátekint a 2500-*-3000 év előtti Földközi­éi Fekete-tenger térképére, jelentős városok sorát lát­ja, s mind — kivétel nél­kül — a partvidéken. Talá­lóan jegyezte meg Plátón, hogy a Kaukázustól Gibral­tárig elszórtan épült görög városok tó körül ülő békák­ra emlékeztetnek. Ezek a nagyszerű »bóka*-városok ta­lán a legsűrűbben éppen Nyu- gat-Törökország mintegy 650 km hosszúságban elterülő tengerparti szakaszán találha­tók. Több mint 1000 km-es na­gyon kellemes tengerparti és több száz km-es véget nem érő szerpentin út után érkez­tünk meg a hajdani történe­tem és a mai álmok ama föld­jére, amely mindazoknak, akik szeretik az öreg kövekből év­ezredekkel ezelőtt emelt cso­dálatos műemlékeket vagy1 azoknak csupán felfedhető i romjait, csak Ióniát jelenti.! Azt a vidéket, amely a tör-í ténetírás atyja, Hérodotosz! szerint olyan égöv alatt fek-J szik, amelynél »kedvezőbbet J egyetlen más országban sem* ismerünk*. A mai utazó min-; denben megerősítheti a 25 év-t százada élt történetíró és út- f leíró szavait. Ez a kb Dunán-} túl nagyságú tengerparti sávi már a távoli múltba vezető; ezredekben is kedvezett a me-1 zőgazdaság és a kézművesség ! de mindenekelőtt a tudomány} és a művészetek fejlődésének ? A vidék valóban csodálatos.; Jobboldalt a magasba törőt hegygerincek, fehér sziklák,} zöld fenyő- és olivgerdők.} jobbról a Földközi-tenger? mélykék vizének csillogó kis? hullámpamaesai szegényezik f az E—24-est. A három évezredről mesélő? múlt, a természet roppant gaz- ♦ dagsága és szépsége — hihet-* nénk — vonzza a turistákat ! Hosszú (több mint 2000 km-es? tengerparti) utam során «dig? láttam összesen egy tucat; külföldi kocsit. A Fekete -fen- j ger turtstamentesséeét csak-1 csak megértettem, hiszen az | európaiak számára a bolgár | aranvhomok közelebbi és kul­turáltabb pihenést lehetősége-} hoz, az újabb célok megható- j rázásához. , (Folytatjuk^ lési eredményei feldolgozásá­nak módszereit is ki kell dol­gozni és közreadni. Másrészt be lehet kapcsolódni a megfi­gyelésekbe, és ez szükséges Is, hogy a mért adatok maradék­talanul értékelhetők legye­nek. Ez utóbbi tevékenység végezhető speciális műszerek tervezése és kivitelezése nél­kül is, azonban a földi észlelő­rendszerek beszerzése, a keze­lőgárda betanulása és folya­matos mnkája ennek is fontos feltétele. Az együttműködés lehetősé- / geinek tisztázása után az egyes szocialista országok ku­tatógárdáinak először az űrben végezhető speciális műszeres kutatások lehetőségeivel kel­lett megismerkednie. Egyez­tetni kellett a már kialakult kutatási irányokat és elképze­léseket, meg kellett találni a még feltárásra, kutatásra váró lehetőségeket. Mindez termé­szetesen nem ment egyik nap­ról a másikra. Az egyes orszá­gok e téren való tevékenység összehangolása érdekében megalakult nemzeti bizottsá­gok végezték el az előzetes felmérések bonyolult felada­tát. Ezt követően a hatva­nas évek második felében megkezdődhetett a tényleges együttműködés is. Az első fázisban hazánk eb­ben a munkában elsősorban napfizikai észlelésekkel, meg­figyelésekkel és a nyert ada­tok feldolgozásával vett részt Amint a lehetőségekkel — mind a kutatás szempontjá­ból kívánatos területekkel, mind saját szellemi, anyagi és ipari adottságainkkal számol­va — egyre behatóbban ismer­kedünk meg, úgy szélesedhet részvételünk a munka továb­bi szakaszaiban. ÉPPEN EZÉRT nincs semmi meglepő abban, hogy a közel­múltban újabb Interkozmosz- megállapodás aláírására ke­rült sor a Szovjetunió és a szocialista országok között. Ez természetes velejárója a fejlő­désnek. S. J. Q SOMOGYI NÉPLAP Caflt&rtfik. líU in—fcw 1 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents