Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1971-12-08 / 289. szám

Televízió a lakásban Hová és hogyan helyezzük ei a televíziót? önálló bútordarab szerepét töltheti be a televíziókészülék azokban a nagyobb méretű szobákban, ahol elegendő a hely arra, hogy a készüléktől négy-öt méter távolságban, a család körbeülve nézze a mű­sort Ma már többféle kis bú­tor — asztalka, szekrény, ki­mondottan televíziószekrény — kapható, melyre a készülé­ket ráhelyezhet} tik. Ahol pedig kisgyermekek vannak, akiktől a készüléket óvni akarjuk, ott használjunk lezárható szek­rényt a készülék elhelyezésé­re. Ilyet mutatunk be első képünkön. A világos szobabú­torhoz fekete lábakon álló, alulról redőnnyel elzárható szekrény megfelelő szemma­gasságba helyezi el a készülé­ket és megóvja a kapaszkodó és a gombokat csavargatni szerető csöppségektől. Ha a szobában nincs megfe­lelő hely a készülék elhelyezé­séi., használhatunk szekrény­be épített megoldást Is. Van­nak olyan kisebb méretű szek­rények, amelyek vitrin- vagy könyvespolcos részét átalakít­hatjuk akár házilag is, hogy a tv-t oda helyezzük Ezek ter­mészetesen kisebb méretű ké­szülékeknél alkalmazható megoldások Egy ilyen megol­dást mutat be második ké­pünk A most oly divatos modem szekrénysorokban viszont, mér a tervezők gondoltak a család televíziójának elhelyezésére. Ezt példázza a Kati szekrény­fal, amelyben helye van a fe­hérneműnek, az ágyneműnek, helyet ad a poharaknak és a könyveknek, dísztárgyaknál’* is. Ahol pedig az íróasztalt építették be, helyet adtak a televíziókészüléknek is. Így a család kényelmesen körbeülve nézheti végig a műsort. Benke József A % 99egy*szohrok“ országában 5. A Márvány-tenger keleti öblét érintve Izmitnél tértünk vissza a főútvonalra. Izmit — az ősi Nikodémda — hajdan nagyságban és ragyogásban Rómával, Antiochiával és Ale- xandriával vetekedett. Manap­ság e nagyon jelentős ipari centrum elég keveset őrzött meg ragyogó múltjából, A múltat kutatva rohantunk tovább’ az Izmittől alig 105 km-re fekvő ősi Nikaiáig (ma Iznik), amelyet még Klsázsía görög gyarmatosításának kez­dete előtt alapítottak az l. e. X. század elején a thrák »emigránsok-". A helység Asia római pro­vincia egyik legjelentősebb vá­rosa lesz, amely már törté­netének korai szakaszában rendkívüli nevezetességre tett szert: itt tartották 325-ben a Jézus Istenségét kimondó híres zsinatot. Antik műemlékei nagy részét a sorozatos föld­rengések s°rra elpuszítottik, s ma már csak a 787-es zsinat templomának maradványai ta­lálhatók a közepes nagyságú, községéé degraládódott hely­ségben. Az egyórai nehéz szerpen­tin autózás fáradalmait bő­ségesen kárpótolja a törökök szent városa, a ma 300 ezer lakosú Bursza látványa, amely­nek varázslatos szépségét egyetlen más — általam lá­tott — török városéhoz sem tudom hasonlítani. Maga a város egy több mint 2300 rn magas hegy lábánál, lejtőjén terül el, s körülötte hatalmas »■gyümölcsös-erdő«, és az utak mentén, s a városban minde­nütt, ciprusok és minaretek magas, karcsú sziluettje. A várost még Bithynia királya alapította az i. e.- III. sz. vé­gén (akitől nevét is kapta), s a XIV. században az Ottómén dinasztiát alapító Oszmán Gazi szultán megtette az új birodalom első fővárosának. Száz év múlva azonban" az Európa felé nyomuló törökök új fővárost kerestek (Edinne, majd Konstantinápoly), de a vallásos törökök számára — érzelmileg mindig Bursza ma­radt a főváros. Szépségben és nagyságban az isztanbuli Kék Mecsettel vetekszik az itteni Zöld, amelyet I. Mohamed szultán építtetett. De XIV. századi a Nagy Mecset is, amelynek építését még I. Mu­rad rendelte el (legnevezete­sebb ereklyéje egv Vili. szá­zadi Korán). Legősibb azon­ban az éppen ezt építtető I Murad szultán mecsetje, mely­nek bizánci és gótikus építé­szeti stílusa meglepő. Mintegy 300 km-re a »szent« várostól — az anatóliai fenn­sík egyik legkopárabb, egye­dül kősziklákban gazdag vidé­kén — találjuk az ókori Phrygia ősi fővásosát, Gor- diont. Nemcsak a írig előke­lők monumentális, kőbe vé­sett lakóházainak homlokzatát utánzó — de a faépítészet jel­lemző díszítőelemeit is tartal­mazó — gazdag sziklasírok miatt érdemes felkeresni e nagy múltú várost, hanem a környék páratlanul gazdag természeti szépsége miatt is. A sok száz méteres sziklafalak övezte, egykori kiszáradt fo­lyóvölgyek kurgánjai közt bo­lyongva — mindannyi unk ál­tal Jól ismert — két nagy írig királyra gondolunk. E »két ki­rályok«, apa és fia • az i. e. VIII. században virágoztatták fel államukat. »Tehetségüket« mi sem bizonyítja jobban, minthogy az apa — Gordiosz — kötötte azt a történeti »cso­mót*, amelyet csak félezer évvel később Nagy Sándor tu­dott »megoldani«, míg fiának, Mídásznak gazdagságáról a gö­rög világban olyan mondák keringtek, mint a mitológiai isteríeiről. Mídász, amihez csak nyúlt, tüstént arannyá változott. Midász mesés gazdagságú, ősi fővárosiból indultunk a modem Törökország politikai központjába, amely — mint főváros — csak két év múlva ünnepli fennállásának fél év­százados jubileumát. Ankara a világ egyik legősibb telepü­lése. A hettita Ankuvától a görög—római kor Ankyráján át a máig mintegy 4 évezre­des múltra tekint viasza. S a B SOMOGT* NÍPLA!1 Szerda, 197L december & Az ünnep nem „evőkúra!“ Az év végén gyermek­ben, felnőttben egyaránt vala­milyen ünnepi hangulat fá­mád, hiszen közeleg a kará­csony, a szilveszter, a családi ünnepek sorozata. Amikor a családanyák falun disznóölés, városban szorgos bevásárlás után konyhaművészetük szí­nét-javát teszik az asztalra, azért teszik," hogy emeljék az ünnep fényét, bizonyítsák a családdal szembeni szereltü­ket. Ha a család egészségével törődő orvos ennek az öröm­teli készülődésnek kellős kö­zepén szavát hallatja, azért teszi, hogy az ünnep fényét, a jó közérzetet, a család bé­kéjét fokozza — azzal is, ha közben mértékletességre int. Az természetes, ha az éte­lek száma több, és elkészités- módja ünnepnapon elüt a hétköznapitól. Érdemes azon­ban elgondolkodni azon, hogy miként válogassuk össze az étrendet, nehogy — különö­sen a gyermekek és az Idősek — az ünnepi ebédtől elront­sák a gyomrukat. Sajnos, ép­pen nagy ünnepeken, falun a körzeti orvosoknak, árosban a mentőknek sok a dolguk Pedig ők is szeretnék családi körben tölteni az ünnepet. Ha a díszesen terített, a szemet is gyönyörködtető ün­nepi asztal mellett — amin rendszerint egy-két karcsú nyakú borosüveg is díszük — sem felejtjük el a bölcs mér­séklet szavát, a jóllakottság ösztönös csengetését meghall­gatni nem torkollik az ünne­pi öröm gyomorrontásos ürömbe. A beteget is, de még Inkább hozzátartozóját érdemes figyel­meztetni arra, hogy az ünne­pi hangulat sem menti föl az embert az étrend kötelező tör­vényei alól. Ha az epekövesek engednek a kísértésnek és jó zsíros disznótorost vagy töl­tött káposztát fogyasztana*, rendszerint olyan görccsel fe­jeződik be az ünnep, ami rá­nyomja bélyegét az egész csa­lád hangulatára. A cukorbeteg' sem jár különösen jól, ha tortával és süteménnyel ünne­pel. Különleges csoportot ké­peznék, a kórházban fekvő be­tegek. Minden évben, minden tilalom ellenére akadnak »jó szívű« hozzátartozók, akik til­tott ételeket csempésznek a kórtermekbe. Ha azután a be­teg állapotában rosszabbodás következik be, rendszerint az­zal védekeznek, hogy csak örömet akartak szerezni a be­tegnek. Az ilyen »jó szándék: salnos a betegnek sok-so’- szenvedésébe. sőt nem ritkán életébe kerülhet. Ünnepi asztalaink egyik kedvenc tésztála a mákos- diós tekercs, népies nevén: a bei°li. Aki megkóstolta mér. tudia, hogy ezek a zamatos, jó ízű édes tészták nagyon jól­esnek a garatnak, és ha a tál­ban kísértenek, még a teljes jóllakottság állapotában is hailamosak vagyunk két-há- rom szeletet megenni belőlük. Az eredménynek egvá’talán nem kell gvomorroni-ásban megnvilvánulnia. A rómaiak návatollára sincs szükségünk, hogy gyomrunkat kiürítve úlahb garatcsiklandozó falcot nvelhes'oü'n'it. A beigü és tár­sai.. a házl.n.sszo’nrt sütemény- «»envcdélv rnegonv*- nyi hőskölteménye hajlam -'sP elhízásra. Ettől 30—35 éves korig nem kell ugyan tartani, de attól felfelé, há a mérleg nyelvére gondolunk, kz öv vagy a nadrágszíj körfogatát is ellenőrizzük, s képesek le­szünk arra, hogy a bőséges ebéd befejezéseképpen egyet­len szelet süteménnyel is meg­elégedjünk. Különösen faluhelyen jobb, ha az ünnepi asztal bo­rát karcsú nyakú üvegből és nem demizsonból töltik. A palack nemcsak ízlésesebb, hanem az üres palackok szá­ma a fogyasztott ital mennyi­ségére is utal. örvendetes di­vat faluhelyen is a feketeká­vé. Az ünnepi ebéd befeje­zéseképpen egy-egy csésze il­latos feketekávé koffeinje nemcsak az étkezést követő természetes fáradságérzetet mérsékelheti, hanem az emész­tőnedv-termelést is fokozza. Dr. Sz. A. * 2 * * * * 25 » ........ .... — 1 O TTHON ÉS CSALÁD Sós és édes sütemények LEVELES TÜRÖSPOGACSA 25 deka lisztet elmorzsolunk 29 deka margarinnal, és iól össze­gyűrjük 25 deka tehéntúróval vagy juhtúróval, s egy pici sóval. Fái órét pihentetjük, majd kinyújtva háromszor hajtogatjuk, mint a le­veles tésztát, de közbén n>—15 per­cet pihentetjük. Végül ujjnyi vas­tagra nyújtva pogácsákat szagga­tunk belőle. Tojással megkenve, reszelt sajttal meghintve, meleg sütőben sütjük. Szebb lesz a po­gácsa, ha előző este elkészítve, csak másnap sütjük. mai milliós nagyváros félszá­zada még csak egy poros, 20 ezer lelket számláló, isten há­ta mögötti kis vidéki helység volt, amikor a »törökök aty­ja«, Atatürk az ország cent­rumában fekvő települést fő­városává tette. Ezt a metamorfózist s a gyors fejlődést a mai Ankara városképe az első pillantásra elárulja. Ankara egyszerre modem világváros és minden ázsiai nyomor központja is. A várost kb. 6 km hosszú­ságban — az Atatürk-emlék- műtől a köztársasági elnök re­zidenciájáig és az Atatürk-há- zig — észak-déli irányban át­szelő Atatürk boulevard bár­melyik európai nagyváros büszkesége lehetne (a követ­ség! épületek tucatjai, felhő­karcolószerű szállodák és ban­kok sokasága, egyetemi épü­letek, az Opera, Augustus- templom, a paloták és lakó­házak harmonikus együttese). 600 méterre az Atatürk-em- lékmütől és boulevardtól emelkedik a citadella, amely­nek környéke — kelet felé, ameddig a szem ellát — mín­B AJTÓS RÜD 49 deka lisztet negyed kiló mar­garinnal vagy vajjal és 2 deka élesztővel jól elmorzsolunk. Hoz- závegyltünk egy kávéskanálnyi sót, tetszés szerint egy kis piros­paprikát és 15 dekányi reszelt saj­tot, majd 2 deci telföllel. jól ki­dolgozott tésztát gyúrunk belőle. Húszpercnyi pihentetés után ki­nyújtjuk, s mint a leveles vajas­tésztát összehajtogatjuk. 10—15 perces pihentetéssel a nyújtást és hajtogatást háromszor-négyszer ismételjük. KlsuJJnyl vastagra nyújtva végül éles késsel hosszú­kás szeletekre vágjuk. Zsírozott tepsibe rakva megkenjük tojással. Meghintjük egy kis sós kömény­maggal, lehéjazott vágott mandu­lával vagy reszelt sajttal. 15—20 percnyi pihentetés után meleg sü­tőben szép rózsaszínűre sütjük. VANÍLIÁS KIFLI 28 deka lisztet 20 deka zsírral elmorzsolunk, hozzáadunk 10 deka darált diót 7 deka porcukrot, 1 tojássárgáját és’Jól összegyúrjuk Pihentetés után vékony csíkokat vágunk a tészátból, kisodorjuk, egyenlő hosszúságú dargWDkra vágva kifliket hajtogatunk. Kisüt­ve még forrón megforgatjuk vaní­liás cukorban. RUMOS SZELET Fél kiló lisztből, 15 deka zsírra' 15 deka porcukorral, 3 tojássirgá- iával, 1 sütőporral s kevés tej­föllel tésztát gyúrunk. Három egyenlő részre osztjuk, és 3 lap­ban sütjük ki. Tölteléke: 1 tészta- lapot összetörünk és í deci vaní­liás tejben megéztatjuk, hozzá­adunk 1 deci rumot, 2 kanál ba­racklekvárt, 2 kanál kakaót, iC deka vajat ás habosra keverjük Megtöltjük vele a két megmaradt tésztalapot. A tetejét 3 tojás fe­hérjéből. 25 deka porcukorból tűz fölött főzött habbal Vonjuk be Hosszúkás szeletekre vágjuk. KAKAÓS KREMES 20 deka lisztből 8 deka zsírra’ 5 deka porcukorral 1 egész tojás sál, 1/2 csomag sütőporral, 2 dek kakaóval s kevés, tejjel tészt.V gyúrunk, és két egyenlő lapra ki­nyújtva kisütjük. 3 tojásból 3 ka­nál vízzel, cukorral és liszttel ugyanolyan nagyságú tepsiben Vi­zes piskótát sütünk. Tölteléke: 3 tojásból, 3 kanál liszttel, 1/2 liter tejjel krértlet főzünk. Kihűtve hozzákeverünk 20 deka Vajat és 2 csomag vaníliás cukorral alkevert 2o deka porcukrot, a Jól kidolgoz­zuk. A két egyenlő részre osztott krémmel megkenjük a kakaós la­pot, ráhelyezzük a piskótát, majd ‘rákenjük a krém másik felét, és befedjük a kakaós lappal. Jól meghintjük vaníliás porcukorral. Négyzetes darabokra vágjuk. Na­gyon kiadós, jó sütemény. DIÓS LINZER 40 deka lisztet, 20 deka marga­rinnal vagy vajjal. elmorzsolunk, hozzáadunk 20 deka darált diót. 25 deka cukrot és 3 tojással si­mára kidolgozott tésztát gyúrunk. A tészta kétharmadát kinyújtva, zsírozott tepsibe tesszük, megken­jük baracklekvárral. A tészta ki­sebbik részéből éles késsel csikó­kat Vágva rácsozatot készítünk a lekvár tetejére. Tojással megken­ve meghlnt’ük még darabos dió­val, és előmelegített sütőben süt­jük. GESZTENYÉS TORTA 6 tojásból, 6 kanál porcukorral, 1 evőkanál vízzel, 15 deka liszttel és 5 deka áttört gesztenyével a szokásos módon piskótatósztát ke­verünk és sütünk. (A piskótala­pot készen Is vásárolhatjuk hoz­zá.) A kihűlt piskótát 2 vagy 3 lapra vágjuk, és a következő töl­telékkel töltjük meg: 45 deka főtt, áttört gesztenyéhez 20 deka por­cukrot. 1 csomag vanl’lás cukrot, 1/2 deci kemény habbá vert tej­színt és 2—3 kanál rumot keve­rünk. 15 delta vajat kevés cukor­ral habosra keverünk. Jól össze­dolgozzuk a gesztenyemasszával, s megtöhjük vele a piskótát, A tete- 'ére is hagytunk egy kis vékony réteg krémet, s keményre vert, cukrozott ts’szihhabba-l vonjuk i>e. A tejszínhab tetejét burgonyanyo­món áttört gesztenyével díszíthet- Uk. Nagyon finom. Amennyiben :ész gesztenyemasszát has-nálunk, :evesebb cukrot adjunk hozzá, nert az már édesített, és akkor nagyon édes lesz. den létező emberi nyomort i Narancssaláta - rumos mazsolával megtestesít. (S ittf él a főváros lakosságának kb. a fele.) A hozzávetőlegesen,. 400 négyzet­kilométer területű város másik nagy ütőere az Atatürk boule­vardtól nyugatra, félkörí vben húzódó Samsun—'Konya körút. Ezenkívül még néhány fő ütő­ér vea»t keresztül a városon, amelyeken a legfontosabb köz­pontok könnyen ás jól meg­közelíthetők. (folytatjuk.) Fél kilogramm narancsot meghámozunk és vékony ka­rikára vágjuk. 2 darab bor­ízű almát meghámozunk, magját-magházát kivágjuk és eltávolítjuk, és az almát citrommal bedörzsöljük. Köz­ben 8 dekagramm mazsola- szőlőt egy tálra teszünk, és egy narancs ntagszűrt levé- vel és fél deciliter rummal beáztatunk. Most egy meg­felelő nagyságú üveg vagy porcelántálon a narancs- és almaszeletkéket váltakozva ízlésesen elhelyezzük, meg­szórjuk porcukorral és egy csipetnyi narancshéjat resze­lünk rá. Rácsavarunk egy fél citromlevet, egy egész na­rancs megszűrt levét, és ha jól átázott a mazsolaszőlő, aki­kor ezt is elosztjuk rajta, a rumos áztatólevet. szintén, végül megszórjuk 2 deka­gramm vágott mandulával. I órára hűtőszekrénybe teiz- szük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents