Somogyi Néplap, 1971. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-08 / 289. szám
Több kiállítást rendezték Sikeres volt a politikai könyyhónap Sláger a Dóra jelenti, A maja papok titka Egy hónapig tartott a politikai könyvek ünnepe ,a megyében. Az újságban rendszeresen hirt adtunk a kiállításokról, az Író—olvasó találkozókról, amelyeket községekben, üzemekben, szövetkezetekben rendeztek. Most azért kerestük föl Rugya Bélát, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetőjét, hogy összegezze a politikai könyvhónap tapasztalatait — A rendezők azt a célt tűzték maguk elé, hogy fölkeltik a somogyi emberek érdeklődését a politikai irodalom iránt, megsokszorozzák a vásárlók és az olvasók számát. Sikerült-e elérni ezt7 — Legnagyobb örömünkre elértük a célunkat, sőt azt mondhatom, hogy a tervezettnél sokkal több helyen tartottak könyvismertetőket, rendeztek kiállításokat. Egymás után kaptuk a jelzéseket, hogy Itt is, ott is öntevékenyen rendeztek kiállítást "terven felül*, mint például a mosdós! szanatóriumban, a vízmflve- seknél. — Minek köszönhető ez a pezsgés? — A pártszervezetek min denhol felkészültek a politikai könyvhónapra, s kötelességüknek tartották a régi és az új müvek ajánlását. Ez a szellem elsősorban a szervezettségben hozott szép eredményt. Az idei könyvhónapot éppen ezért sokkal jobban sikerültnek mondhatjuk, mint a tavalyit. — A könyvismertetők, kiállítások csak eszközök, a cél az volt, hogy minél több politikai müvet adjunk a gyárak, termelőszövetkezetek dolgozóinak, a községek lakóinak a kezébe. Lemér•« hető-e már ez az eredmény? — A könyv csomagokat mindenhova idejében kiküldte a Kossuth Könyvkiadó kirendeltsége. Ennek az értéke 237 ezer forint. Ha két adatot Bsz- szehasonlftunk, akkor kapunk Dontos kénét Szeptemberben 404 ezer, októberben pedig 880 ezer forint értékű könyv volt kint az alapszervezeteknél. S ahogy érkeznek az elszámolások láttuk, hogy sok helyen minden könyv gazdára talált. 4. Volán 13. számú Vállalat oéldául négyezer forint értékű könyvet adott el, 18 kaposvári pártszervezet 41 ezer forint értékűt. Dicséretet érdemel a barcsi Vörös Csillag Temelöszövetkezet, a siófoki kórház, a Nagyatádi Dohánybeváltó a jó terjesztésért. Saj nos, előfordult, hogy felbon' tatlanul visszaküldték a könyvcsomagot. Ezt tette például a Barcsi Építőipari Ktsz, az őrtilosl termelőszövetkezet. — Melyik könyveket keresték a legjobban? — Radó Sándortól a Dóra jelenti, KuzmlcsevtŐl A maja papok titka című művet, aztán A világ fővárosai című könyv és Galambos Lajos Nyílj meg, ég! című írása volt a sláger, Persze, a marxizmus—leniniz. mus klasszikusainak művei most is kelendők voltak, Aczél György beszédeinek és írásainak gyűjteménye is. Az év hátralevő részében arra volna szükség, hcwy ne csökkenjen a mostani lelkes könyvterjesztő munka. A hétszáz könyvterjesztőnk köszönetét érdemel az eddi»! etz'd- médveV^rt, Szeretnénk, ha tMZvanilven lendülettel dolgoznának az év minden hatdön. hetében és hónapjában enttán is. L. G. Kerék Imre szerzői estje Győrben Kaposvártól nem messze, Háromfán született Kerék Imre. Ahogy írja, — alig ötven háiz, egy tenyérnyi település, ahol értelme nyiladozott. Ahol felnőtt, kamasszá érlelődött apa nélkül, tizennyolc évesen. Érettségi után lapunknál dolgozott egy évig, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolára került — magyar, orosz és rajz szakra. Megyénkben tanított, majd egy Győr-Sopron megyei faluban, Fertőszéplákon telepedett le, alapított családot. Onnét néz! a világot, a városok lüktető zaját. De néha a város is meghívja macához. Hétfőn este a TIT Győr-Sopron megyei Szervezetének művészeti szakosztálya rendezésében Győrben önálló esten mutatVorott be Kerék Imre költő, Dohnát Tibor győri festőművész —• akivel együtt töltötték legszebb éveiket a pécsi főiskolán — beszélt eddigi életűtjáról. A festő jó Ismerője a költőnek. A hajnalig tartó hajdani vitákban —■ kollégiumban, utcasarkokon, sörszagú kocsmákban — tárulkozott előttük a világ. A váró* a maga mozgalmas életével, a hasonszőrű barátokkal, csillogó sikereivel nem tudta elcsábítani Kerék Imrét. Visszament falura tanítani, ahonnét indult, ahonnét rövid időre kiszakította az újságírás, majd a főiskola, A kortárs festőművész, a hajdani diáktárs mellett többet mondtak a költőről a versek. Középiskolás diákok olvastak föl néhányat a fertőszéplaki tanár alkotásaiból. Verseiben a tál szépsége jam- busókban oldódik, szerelmek, vágyódások izzanak, a soha nem látott apa emléke él. Megragadta a hallgatókat A lovak című alkotásának szür- reallsztikus képzuhataga, a Rózsák a vaskerítésen című versének kitartó életigenlése. És mindennek betetőzése az utolsóként hallott Oda. Hit a társadalmunk igazságában, a tiszta törvényben, rendünkben, mely »létünk értelmes geometriája«. A diákok után Kerék Imre olvasott fel néhányat újabb alkotásaiból, majd meleg szavakkal emlékezett meg mesteréről, a József Attila-díjas Tálcát* Gyuláról. Egyik érdeklődőnek arra a kérdésére, hogy nem szándékozik-e kötetet összeállítani, Kerék Imre ezt válaszolta: — Legfőbb gondom, hogy jó verseket írjak. F. S. A központi gyermekszínpad bemutatója Királyok ás szegénylegények HA EGY KISFIÚ maga választja a sámlit és, ráülvén szélesre tárja karjait, berregni kezd, akkor ő ezt annak biztos tudatában, teszi, hogy pilóta, ki gépét sziklás hegyek fölött vezeti. Folytathatnánk á leírást, de a gyermek teremtő fantáziáját kevésbé követhetnénk .,. Szilágyi János gyermekszínpadot teremtő, Idézett álláspontja most már nem. csak magában rejti szándékának magvát; a Latlnca Sándor megyei Művelődési Központ gyermekszínpadának első bemutatója után már a megvalósulással nézhetünk szembe. A Központi Gyermekszin- pad a tanév első napjaiban alakult, a városi gyerekek meghallgatása után huszonkét fővel. A színpad tagjai elsősorban a Krénusz iskából kerültek ki — a próbák szempontjából Jobb, ha egy Iskolára épül a színpad —, főleg öt-hat-hetedikes tanulókból, hogy az egy-két éves -kifutás- biztosított legyen. A gyermekszínpad lránt többfajta Igény volt. Ezek közül a legfontosabbakat említjük meg: a gyerekek játékigényének — szereplésének — kielégítése, a népi játékokon keresztül a hagyományok megismertetése, — tehát szolgálhatja a gyermekszív Játszás a szűkebb haza szeretetére való nevelést is, természetesen a tég világ fölfedezésének örömével. A művészeti nevelés kiegészítésére Is Jól szolgál a színpaddal való ismerkedés oly módon, hogy nemcsak pusztán befogadója, hanem megteremtője is az élménynek a gyermek. A színpadi játszás rendkívüli módon alkalmas az anyanyelv ápolására, a beszédkészség, a szép beszéd fejlesztésére, a közösségi magatartás — a sikerélmény nagy kováos — elmélyítésére. Maradhatunk a bevezetőnkben említett sámlinál la, hogy mindezt bizonyítsuk. A Játékba feledkezett gyerek a tám- llrepülön a kitalált cselekmény mellett mozgáskultúráját fejleszti annyiban, amenyA pástétom és a torta egyik jelenete. nyiben a földön Is megpróbál repülni, akusztikailag is megformálja szerepét, megpróbálja utánozni a repülő vészesen búgó hangját. Vajon Így élvezi-e a játékot a gyermek akkor is, ha felnőtt Irányítja a képzeletét? Ha mondjuk, a sámlit a rendező találja ki, és instrukciói alapján egy repülőnek kell -megjelennie- a színpadon? A Királyok és szegénylegények bemutatója ezen a ponton nem tudta nyújtani azt, amit vártunk. Alapvetően a művek egy részének megválasztása volt elhibázott, a Móra-novellák daramatizálá- sára gondolok itt A novellák nem -bírták-« ki a dramatizá- lás során lefejtett burok el- veszejtését, így a Játék — Móra Az aranyszőrü bárány, A tudós is a csizmadia, Vallató vacsora — a mese Illusztrációja maradt csak. Azaz: az A bban a pillanatban, amikor doktor Encsy Géza, az európai hírű sebész befejezte az osztályon délelőtti vizitjét, és a szobájába érve fáradt sóhajjal a fogasra akasztotta fehér köpenyét, az asszisztensnője halkan kopogott az ajtón: — Főorvos úr kérem, megjöttek! — Mi? Mi az?... Ja, igen. Hányán vannak? — Ketten. Itt a névjegyük: Maltosi edző és Vavri nevű játékos. Az asszisztensnő közönyösen olvasta a két nevet, s a főorvos hirtelen rákérdezett: — Mondja Ilona, tudja maga, ki ez a Vavri? — Nem én. — Hát akkor kapaszkodjon meg! Ennek a fiúnak a lába kétszázezer dollárt éri — Nem látszik meg rajta. Kissé görbe! — Majd nézze meg a fut- ballpályán! A főorvos megüzente a két olasz úrnak, hogy néhány perc múlva fogadja őket, de legszívesebben megszökött volna előlük. Orvosi pályafutása alatt soha még ilyen helyzetbe nem került. Szívta a fogát és káromkodott. Az ügynek az a magyarázata, hogy a híres olasz csapat három nap múlva Újpesten a magyar bajnokkal kupamérkőzésre áll ki. A külföldi és a hazai lapok már egy héttel ezelőtt tele voltak azzal a hírrel, hogy az olasz bajnok féléves kihagyó# után újra Játszatni akarja Vavri nevű dél-amerikai csatárát, aki már felépült súlyos térdsérüléséből. A játékos egy hónap óta részt vesz a* edzéseken, de a csapat vezetői ORV itt Budapesten még egy utolsó orvosi ellenőrzésnek kívánják alávetni a kétszázezer dolláros térdet. S erre egész Európában a legalkalmasabb ddktor Encsy Géza, a híres térdspecialista. Az orvos ezt a vizitet természetesen büszkén vállalta volna, ha nem lett volna közismert, hogy vérmes fut ballszurkoló és a bajnokcsapat vezetőségének tagja. S ezek a szerencsétlen olaszok mit sem sejtve most pont őhozzá fordulnak orvosi tanácsért, hogy betegyék-e a csapatba a csillagászati összegért vásárolt sztárjukat? Most mit mondjon nekik? A magyar bajnok legnehezebb mérkőzése előtt áll: kevés reménye van arra, hogy a híres olasz csapatot legyőzze. Talán még Vavri nélkül igen. S ezek a tájékozatlan olaszok Jóhiszeműen hozzá fordulnak: döntse ő el, egészséges-e már a játékos térde? Hát nem gondolkodnak ezek? Nem érdeklődnek, hogy ebben a csatában a perdöntő orvosnak vannák-e érdekei? S ha már ilyen naivak, mit csináljon ő? Megmondja nekik, hogy milyen tisztséget tölt be a bajnokcsapat vezetőségében? Vagy egyszerűen utasítsa el őket? Vizsgáltassák meg más orvossal, ó Vavri térdében nem tud tárgyilagos lenni! Ez a válasz meg ellenkezik az orvosi etikával- Hát mint szurkoló vagy mint orvot esküdött-e föl annak idején? S akkor jön még az olasz sajtó is. ö maga. személyesen olvasta az outsz laponban, hogy az újságírók okos dolognak tártján a döntést: a híres*magyar térdspecialista mondja kx Vavri ügye ben a végső szót! Az orvos idegesen vakarta a feje búbját. Most itt ül kint ez a két olasz, ét várja, hogy elvégezze a vizsgálatot. De Vavri mögött ott sorakozik láthatatlanul sok millió olasz futballszurkoló, az európai és tengerentúli rajongók millióiról nem is beszelve. Encsy Géza fanyarul mosolygott magában. Mi lenne, ha hirtelen beteget jelentene? Ha rosszul lenne, elvitetné magát valami szanatóriumba kivizsgálásra. Egyszerre megszabadulna a fejjájdí- tó dilemmától. Csakhogy ezt nem lehet! Előszór azért, mert nem bírná el kollégái és ellenlábasai gyanakvó mosolyát, gúnyos megjegyzéseit, másrészt .pedig maga is szeretné látni azt a mérkőzést. Elvégre vagy szurkoló az ember, vagy nemi No de varjúnk csak! Lehetséges itt meg egy kibúvói Az orvos húszeves gyakorlatából tudta, hogy a labdarúgó legkényesebb ízülete a térd. A komolyabb sérülések mindig hagynak valami lelki nyomot a játékosban. Ha mást nem, félelmet az újabb sérüléstől. S ez a játékban legtöbbször a közelharcoktól való tartózkodásban nyilvánul meg. Mi lenne, ha azt mondaná Vavrinak, hogy nem javasólja még a pályára lépést? Ha ravaszul félelmet, bizonytalanságot keltene benne? Még egy rúgás, és vége a térdének! Hm, ez nem is rossz gondolat! No de várjunk csak! Hátha egészséges már az a hires térd? S a szurkolók számítanak Vavrira. S ki tudja, hogy hány millió aprópénzü olasz munkás, kistisztviselő fogad az olasz csapatra Vavri miatt? S most 6 ezeket ha-' mis orvosi szakvéleménnyel fossza meg líráiktól? Fúj, Encsy Géza! Az orvos nem tudott dönteni. öt perc alatt már a harmadik cigarettát nyomta el a hamutartóban. Mi lesz ebből? Ügy érezte, egyre nehezebb helyzetbe kerül. Lassan már nemzetközi bonyodalmakba is belekeverte szabadjára engedett fantáziája. És ha a játékos rendben van? Ha azt mondja neki, hogy nincs semmi baja, nyugodtan kifuthat a pálya gyepére három nap múlva? Most hirtelen eszébe jutott az orvosnak az a néhány telefon, melyet az utóbbi napokban kapott: Ismerősök és ismeretlenek hívták fel, magasztaltak tudását, s közben ravaszul figyelmeztették, hogy a magyar bajnokcsapat továbbjutása az • ő kezében van. Az egyik telefonáló pedig egyenesen hazafiúi érzéséire hivatkozott. Arra, hogy a nemzetközi - futballporon• dón az olaszok apró kis ravaszságokkal már elütöttek bennünket a kedvező döntésektől. Most itt az alkalom, hogy visszaadjuk nekik a kölcsönt! A asszisztensnő újra bejött. Az orvos fáradtan és tanácstalanul intett neki: — Kéretem az urakat! A két olasz belépett. Egy őszülő fekete és egy koromfekete férfi. Vavri frissen lépkedett, de a szeme sarkában valami ideges félelem bujkált. Mit fog mondani ez az ismeretlen orvos7 Encsy fölfektette az asztalra. Nyomta, feszítette, kopogtatta a híres térdet. Aztán térdhajlításokat végeztetett vele. Különféle helyzetekből ravasz felugrásokat vezényelt neki. Megnézte az olasz röntgenfelvételeit is. Hát most itt van a nagy pillanat! Mit mondjon? Mert ennek a térdnek kutyabaja sincs! T udott valamit olaszul, beszélgetni kezdett a fiúval. Vavri elmondta, hogy három éve nősüli, felesége most várja a második gyereket. Talán ebben a pillanatban Milánóban már föl is sirt egy kis fekete hajú fiú vagy lány a lakásban. — Kell a pénz, ugye? — Si, si, dottore! — pergett az olasz nyelve. — Az élet nálunk nagyon drága! S ha nincs gól, nincs pénz. És jön a gyerek! »Hát persze/« — mondta magában az orvos, és megkönnyebbülten felsóhajtott. Egyszerre kifújta magából sötét kételyeit. — No, öltözzön fel, fiam! Szerdán játszhat! Az én felelősségemre! Tar! János irodalom volt az elsődleges élményünk, nem pedig a színpad, a játék. A mondanivalóra való ilyen módon történő koncentrálás a játék rovására megy, s a továbbiakban el kell kerülni a gyermekszínpad munkájában. Bechstein A medve házassága című meséje — mely a Cslky Gergely Színház Mese a tűzpiros virágról című darabjának témájával csaknem azonos — már többet adott a szereplőknek Is és a nézőtéren ülő gyerekeknek Is. A műsor második része már Jabban a játékra épült. Az együttes sikere is itt volt kitapintható. Az illusztrálás megbénítja a gyermekeket; ha gondolkodik ‘is a játék tartalmán, mondi- nivaióján, teljes élményt nem képes nyújtani e2 a -stílus-. Weöres Sándor szánté megbűvölte a gyerekeket. A Ztm-zí-zim című összeállítás már jobban megfelelt mindenfajta igénynek, a hangos nézőtér, az eleven színpad is ezt jelezte. Négy hónap áll a Központi Gyermekszínpad mögött, i/gy kellett készülniük az első bemutatóra, hogy közben alapvető munkát is elvégezzen a rendező, művészeti vezető, Szilágyi János. Meg kellett tanítani a gyerekeket beszélni. Magyarul, érthetően. Ezt a feladatát -szárazon-, tehát csak nyelvi stúdiumokon nem láthatta el, a színpadra kellett becsempésznie a -nyelvtanórákat-. Itt látszik, még mennyi munkája van, hogy valóban a gyermekszínpad összeforrott*! gáról beszélhessünk. A Központi Gyermekszínpad első bemutatójának sikere egy francia — XV. századi — népi komédia volt. Ez is mutatja, hogy a játékot kötetlenebbül kell értelmeznie a rendezőnek, mint ahogy a Mó- ra-feldolgozások esetében tette. A pástétom is a torta című komédiából ellenben le kell egy picikét faragni: a színpadon túl harsánynak tűnő verekedéselemet, hogy a beszédből is értsünk valamit. KELL-E DÍSZLET vagy nem? Ez Is felvetődött a bemutató utáni beszélgetésen. Azt hiszem merev szabály lenne kimondani, hogy a színpad díszletelemek nélkül is színpad, a gyerekek benépesítik a teret. A színpadon valóban fontos a teremtés, de a közönség számára a darab átéléséhez szükséges indíttatás egyik eszközé a díszletezés. A színpad, a színház tulajdonképpen egy olyan tárház, ahol á művészetek a színjátszás eredményéért összefognák. A vizuális élmény is hozzátartozója lehet a játéknak. De azt adott esetben nékülöz- heti is. Am nem kategorikusan. Hórányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Szerda, UU december 8.
